Az RVF (Revue du Vin de France) e havi, grand cruknek szentelt különszámában szerepel egy "Mitikus cruk nagyító alatt" címen futó cikk. Az írás három "mitikus" birtok borainak vertikális kóstolásáról számol be. A három nagyság: a meursault-i Domaine Prieur, a pauillaci Château Lynch Bages és a tokaji Disznókő. (A Disznókőről, a birtok francia kapcsolatáról és egy hasonlóan szélesre tárt vertikálisról itt olvashatnak.)
A Disznókő öt és hat puttonyos aszúi beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Tokaj és a birtok korrekt bemutatása után - viszonylag kevés ékezethibával és félreértéssel - kilenc borról találunk rövid jegyzetet, az 1993 és 2007 közötti intervallumból. Alapjában véve valamennyi bor jól szerepelt, a legalacsonyabb érdemjegyet (a még mindig jónak számító 17/20-at) a 2002-es 6 puttonyos kapta.
Ha megpróbáljuk egy Tokaj és az aszúk világában járatlan francia olvasó szemszögéből olvasni a jegyzeteket, elég izgalmas kép bontakozik ki a borvidékről és a Disznókőről. Többször megemlítődnek az aszúk szép savai, ami a mai, szárazorientált világban mindenképp pozitívum. A másik visszatérő jelző, a "hosszú", szintén bizalomnövelő tényező, míg egy-két különlegesebb jegy (mentolos-rozmaringos '95-ös, erdei gyümölcsös '93-as 6 puttonyos) könnyen felkeltheti a kuriózumokra vágyó olvasó érdeklődését. A legjobb osztályzatot a '99-es 6 puttonyos aszú kapta, 20-ból 20-at, 19-esből is akadt kettő (2000 és 1995).
Az RVF mindenekelőtt francia borokkal foglalkozik. Viszonylag ritka a külföldi borok részletesebb szemlézése, akad olyan szám, amelyben egyetlen érdemi sort sem találunk nem francia borról. Vagyis kitüntetésnek vehetjük, hogy a Disznókőre egy viszonylag részletes, több oldalas cikket szántak.
Utolsó kommentek