Címkék

Utolsó kommentek

  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Fagykár

2012.02.24. 07:45 - alföldi merlot

rókasajt.jpgMajdnem két hete jelent meg egy cikk, amely a tartós hideg miatt a szőlőkben keletkező terméskiesést minimum 25-30 százalékosra becsülte. A nyilatkozó, Varga Péter (Magyarország kedvenc borászata) a kiesést borra, majd forintra konvertálta, és nála a káróra 20 milliárdnál állt meg. Azt azonban ő is aláhúzta, hogy a legnagyobb károkat minden bizonnyal a Dél-Alföld szenvedte el, amiről minden lokálpatriotizmusom ellenére sem tudnám azt állítani, hogy Magyarország vezető borvidéke. A nyilatkozat megjelenése után találkoztam olyan véleményekkel, hogy egyrészt a szőlőt nem véletlenül szokták domboldalba telepíteni, másrészt a mezőgazdaságban mindig is akadtak mézeshangú rókák, akik egyetlen alkalmat sem mulasztanának el, hogy szerenádot adjanak a kármentő alapok kezelőinek.

A tisztánlátás érdekében megkérdeztem vagy tucatnyi borászismerősömet, és a válaszokból a fenti apokaliptikusnál mindenképpen megnyugtatóbb kép rajzolódott ki. A válaszok némelyikét átszőtte a Varga Pincészettel (vagy egyszerűen az intergalaktikus borelőállítással) szembeni indulat, de én most a fagykárra szerettem volna koncentrálni, így a pikírtebb megjegyzéseket nem adom közre. Viszont nem tudom megállni, hogy Tarnóczi Zoltán panaszát (Orsolya Pince) ne másoljam ide:  „Ezek a források [kárenyhítési- és újratelepítési támogatások] hozzánk hasonló kistermelők számára teljesen elérhetetlenek, sőt befizetéseinkkel mi tartjuk fent a rendszert: a számunkra igen kis mennyiségű termést produkáló 2010-es évben például a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számlájára a területeink után 2000 Ft/ha kárenyhítési hozzájárulást kellett befizetnünk!”

És akkor jöjjön a fagykár maga. Az első és legfontosabb üzenet, hogy a kérdezettek közül senki sem aggódik. Még akkor sem, ha biztosat egyelőre nem lehet tudni. Csak rügyfakadáskor válik egyértelmű, hogy volt-e egyáltalán kár, és ha igen, milyen mértékű. Biztató jel, hogy a rügyek állapota alapján (e hét közepe) indokolatlannak tűnik a pánik. Valamennyi válaszadó hangsúlyozta, hogy a domb- és hegyvidéki területek jóval védettebbek a tartós mélyfaggyal szemben, mint a síkvidéki szőlők. A saját dűlőikben a mínusz 15-20 fokos negatív csúcsok nem szoktak végzetes károkat okozni. A domboldalakon a légmozgás, illetve nappal a napfény beesési szöge jelentősen javítja a túlélési esélyeket. Végezetül többen is kitértek arra, hogy a gondos, alapos szőlészeti munka, a megfelelő művelésmód erősíti a szőlő fagytűrését. Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy szerencsére az idei évjárat sorsát nem pecsételte meg a februári fagy.

Zárlatként vissza az alapokhoz - az egyik leggyakrabban visszatérő motívum szalonképes megfogalmazásban: „Magyarországon 10-20 évente lehet ilyen fagykár, amely megmutatja a szőlő telepítésének határait. Azokról a területekről, amelyek ennél sűrűbben komoly fagykárokat szenvednek, azt gondolom kijelenthetjük, szőlőtelepítésre nem alkalmasak.”

[A képet innen metszettem]

Címkék: 2012 fagykár

33 komment · 2 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr424191225

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Nesze neked, felmelegedés! 2012.02.24. 11:41:58

Emberek, túléltük februárt! A folyók befagytak, a gázszámlák emelkedtek, a klímaszkeptikusok heteken át tartó fiesztát tartottak.          (Grafika forrás: http://www.mommo.hu/media/Holnaputan_a_pa...

Trackback: Nem kell félni a fagytól 2012.02.24. 09:47:01

Miután két hete azzal volt tele a sajtó, hogy a fagy hatalmas károkat okozott a szőlőkben, a Művelt Alkoholista utánajárt pár kisebb borászatnál, hogy megkérdezze őket, valóban ennyire komoly károkat okozott-e a tél. Mint kiderült: nem feltétlenül.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2012.02.24. 09:41:06

Kösz az írást, király a kép. :) Amikor olvastam ezt, nekem is rögtön ez villant be. Már készítik elő a terepet a minisztériumnál a pénzlenyúlásra. Arról fogalmam sem volt, hogy ezt a kicsikkel (is) megfizettetik. Randa.

zoli 2012.02.24. 10:54:17

Tudom, most a káralapból gazdagodókról szól a fáma, azért pár gondolat a végső konklúzióval kapcsolatban. Kérném ne legyünk már ennyira elitisták és kárörvendőek. Vannak olyan hagyományos - ha úgy tetszik (ha nem, akkor is) történelmi - borvidékek, bortermő tájak, ahol közel s távol nem található biztosan fagykármentes terület (igen, elsősorban az Alföldről van szó), igény és hajlandóság annál inkább a szőlőtermelésre, borkészítésre és annak fogyasztására. Ugye nem akarjuk elvitatni tőlük ezt a jogot vagy megszabni nekik, hogy hagyjanak fel vele, esetleg menjenek extraneusnak Hegyaljára. Ilyen alapon tiltsuk az egész országban a syrah telepítését is, mert különösen érzékeny a fagyra. Vannak fajták, amik jól ellenállnak, amik jól regenerálódnak és rejtett rügyekből is kielégítő termést hoznak, meg is találta őket a régi alföldi ember.
Legfeljebb akkor lehet indokolt némi ellenszenv, ha a közelben jócskán akad kivételes termőhely, mégis a laposban termelik gazdasági megfontolásból a szőlőt a borvidék nevével fémjelezve, de ez borvidéki lehatárolás, hegyközségi probléma, azaz más tészta.
A másik: ha most egy 10essel hidegebb lett volna országosan, sírnánk mi is, hegyvidéki termelők, ahogy azt illik, ugye?
Végül meg egy feddés a szerzőnek: ha valóban lokálpatrióta, miért nem emlékszem, hogy valaha is foglalkozott volna a Csongrádi borvidékkel? Nekem szép emlékeim támadnak, ha pl. a csongrád-bokrosi Gulyás Ferenc rusztikus kadarkájára gondolok vagy a Bokrosi gazdaság profi rozéira, esetleg a Farkas testvérek csúszós rizlingjeire...

steelhand 2012.02.24. 13:29:24

jaj, hogy mi lesz ebből?

muskotály küvé 2012.02.24. 13:50:11

Az Alföldön régen fejműveléssel ill. a tőkék földdel való betakarásával védekeztek a fagykár ellen. Nagyapámat Karácsony után akkor szoktunk volt először látni, amikor tavasszal összejött a család kitakarni a szőlőt. Nem tudom, üzemi gazdálkodásnál, kordonos szőlőnél van-e erre lehetőség, de gyanítom, marad a Kunbarát.

indiboy · http://ad.smsreklam.info 2012.02.24. 14:29:49

tök mindegy milyen bor,csak a fejed fáj tőle másnap. éljen a tömény

efi 2012.02.24. 14:55:26

Azt mondja már meg valaki, hogy hogyan jön ki az az ominózus átlag, amihez viszonyítanak, ha minden évben alatta van a szőlő/alma/barack/eper/kutyafüle 5-10-20-50 %-kal. Hol árvíz, hol aszály, vagy fagy, esetleg szárazság, a lényeg, hogy minden évben rossz a termés a nem létező valamihez képest.

kunzoo 2012.02.24. 15:15:39

A száraz ősz most jól jött, a vesszők rendesen beértek, nem volt magas a víztartalom. A lapályban valaha takarták a szőlőt, ezt már nem tudná senki gazdaságosan csinálni ezért jönnek be az újabb fajták. A túlzott alulterhelés egy csapadékosabb évben túlzott hajtásnövekedéssel párosul, ez rizikó. A hegyvidéken is vannak fagyzugok, a Gulács oldalában tavasszal lefagyott a szőlő, Tihanyban is vannak fagyzugos fekvések. Ott az utóbbi négy évből kettő fagyos volt.

A saját véleményem az hogy régen oda került a szőlő ahol a gabonát már nem tudták gazdaságosan termelni. A régi jobbágyok nem hiszem hogy az ásványosságot meg a terroir-t hajkurászták a korlátozott tőkéken. Annyit termeltek amit csak bírtak, de a gabona volt az első. Talán ezért (is) mászott fel a szőlő a hegyre

hegyaljai 2012.02.24. 15:39:57

A szőlők 2011-ben nem szenvedtek növényvédelmi problémáktól, az ősz nem csak hosszú volt, hanem a fagyok előtt 2-3 héttel a legtöbb helyen leszüreteltek, tehát a felkészülése a vesszőknek, tőkéknek mondhatjuk ideális volt.
A januári melegek idején a szőlő nem jött ki a mélynyugalomból, tehát nem nőtt a fagyérzékenysége.
A legtöbb helyen nem sűlyedt a hőmérséklet -17 Celsius alá, és nem járt együtt a levegőtőlelzáró jégpáncéllal a vesszőkön.
Az ideális évjáratok, telelések után is, a főleg a 3-4. rügyemelet után a rügyek 10-15%-a nem hajt ki, és ezt gondolják sokan az átlagos fagykárnak, pedig ez nem az. Ez 10-15 % ami az ideális esetben sem hajt ki. Sokkal kisebb a ki nem hajtó rügyek aránya az 1-2 rügyemeletnél.
Egyébként a gondos gazdák többsége már megnézte, és akikkel én beszéltem, az nem lát növekedést az elhalt rügyek számában. Eddig!

zoli 2012.02.24. 16:08:54

@muskotály küvé: magasművelés mellett is lehet hagyni biztosító csapot a nyaknál talajhoz közel, ami szintén takarható. Igaz, utána újra ki kell nevelni a kart, de mégse fagyott el a tőke.

kukko 2012.02.24. 18:03:07

Varga úr régebben olvasója volt a blognak, sőt kommentelt is. Most is érdekes lenne meghallgatni az ő álláspontját is.
A tihanyi mikroklíma is nagyon érdekes, mert tél közepén vannak fagyzugos helyek, viszont a kései fagyoktól megvédi a szőlőket a sok víz, a Balaton meg a Külső- illetve Belsőtó, ezért a Balaton-felvidéki terület bár inkább fehérboros volt, Tihanyban a vörösbor volt a jellemző. Figula Cabernet Francja és Merlotja ékes bizonyítéka ennek.

kunzoo 2012.02.24. 18:37:06

@kukko:

Érdekes hogy sokan hivatkoznak a mediterrán klímára Tihany esetében, miközben egy elég hideg és szeles fekvés a szőlők nagy része. Ráadásul a külső tó felőli rész északi fekvésű! A fagykár a mélyebb völgyekben fordulhat elő, tavasszal is lehet.

vargabor 2012.02.24. 19:10:09

Amennyiben "kukko" rám gondol, végig olvasója maradtam a blognak. Érdekességként említeném, hogy az 1974-ben írt diplomamunkámnak a címe: Különböző szőlőfajták fagytűrésének vizsgálata lineáris varianciaanalízissel.Előző évben a Kertészeti Egyetem szigetcsépi tangazdaságában decemberbe -23 celsiusfok volt és 21 fajtát vizsgáltam magaskordon ültetvényben.Egyetértve "hegyaljai"-val a vesszők termékenysége a cser résztől számítva az 5-ik emeletig növekszik, míg onnét a 13-15 szintig azonos értéket mutat. Az alsó rügytől távolodva a főrügyek fagyérzékenysége nő, és ez minden fajtára igaz. A különböző - Vitis vinifera - fajták fagyérzékenysége lényegesen eltérhet egymástól, így azonos körülmények között akár 30-tól 80 százalékig. A jelenlegi helyzetben a Balatonfüred - Csopak borvidéken elhelyezett automata meterológiai állomások azt mutatják, hogy a legalacsonyabb radiácós - talajfelszíntől 5 cm-re mért- fagy -20 celsiusfok volt, míg ugyanott 1,5 m magasan 14,3 celsius fok. A vesszőmintákat most szedjük, jővő hét elejére várjuk a borvidéki fagykárosodás eredményeit, valamint az atkafertőzés mértékének megállapítását.A vizsgálatot a Badacsonyi Szőlészeti- és Borászati Kutatóintézet végzi a borvidék megbízása alapján. Az fagykárosodás mértékét az aligai körzet kivételével 20-30 százalék közé várjuk.Ha lesz rá érdeklődés az eredményeket itt is bemutatjuk.Varga Zoltán

vigbor 2012.02.25. 00:35:54

@zoli:@kunzoo:
Itt a megoldás!

Idézet:
" A síkon könnyebben, kevesebb költséggel létesíthető szőlő, ennek megmunkálása, trágyázása sokkal olcsóbb és az itt termelt bor nem olyan értékes, mint a hegyi bor, és ezért a borvidékekre való beosztás czélja a hegyi borok védelme. Azért oly borok, melyek a borvidék területén ugyan, de nem hegyen, hanem a síkon fekvő kertekben vagy homoki szőlőkben termettek, valamely borvidék név alatt, vagy borvidéki elnevezéssel egyáltalán nem, hanem csak kerti bor vagy homoki bor jelzéssel hozhatók forgalomba, adhatók el vagy mérhetők ki."
Az idézetet az első bortörvényünk 1893. XXIII Tc ismertetéséből másoltam ki. (Földmivelésügyi m. kir. miniszetr 1898. évi 9. szám.)

zoli 2012.02.25. 07:37:02

@vigbor: ezzel nekem semmi problémám, sőt szomorú és jellemző, hogy húsz évvel a rendszerváltás után nemigen érintettük még a témát. Én viszont arra szerettem volna utalni, hogy a megkérdezettek ellenségképébe indokolatlanul keverednek az alföldi bortermőhelyek. Ha Keleti Károly Statisztikáit (1873) veszem alapul, rögtön kiviláglik, hogy már a filoxéravész előtt is hatalmas területeken volt szőlő az Alföldön.

vigbor 2012.02.25. 10:47:04

@zoli:
Volt egy időszak hazánkban amikor szőlőt csak olyan helyre lehetett telepíteni ahol a búza vagy a kukorica nem termett meg. Részben ezért került homokra szőlő. Szerintem nincs ellenségkép, ha van is azt mesterségesen szítják.

jani888 2012.02.25. 18:31:19

Én már hallottam olyat is: -Mos aztán nagyon nagy a baj,nagyon jó termés várható

Kölpény 2012.02.26. 19:12:10

@vigbor:"Volt egy időszak hazánkban amikor szőlőt csak olyan helyre lehetett telepíteni ahol a búza vagy a kukorica nem termett meg.Részben ezért került homokra szőlő. "
Elnézést, de ilyen időszak sohasem volt, illetve legyen kedves megjelölni a forrást amelyre hivatkozik.

zoli 2012.02.27. 10:38:32

@vigbor: "Volt egy időszak hazánkban amikor szőlőt csak olyan helyre lehetett telepíteni ahol a búza vagy a kukorica nem termett meg. Részben ezért került homokra szőlő." - nem értem a logikát, a(z alföldi) homokon miért ne teremne búza vagy kukorica?

loading 2012.02.27. 19:32:01

@zoli: Ennél jobban (első bejegyzésed) nem tudtam volna leírni.
A homokon nem nagyon terem búza, de főképp nem kukorica. Inkább dohány vagy paprika, bár utóbbi is kívánja a jó földeket. De nem is ebből a célból telepítették a Kiskunságba: pl. homokfogó szerep miatt is. (Javaslom Ilonaszállásnál - Jászszentlászló előtt - megnézni, hogy mi lett a szőlő kivágása után, ha nem telepítettek erdőt.)
@muskotály küvé: a gyalogművelést most nem tudod megfizetni, mert nem találsz hozzá embert (aki ért is hozzá+gyakorlott) vagy csak drágán. Nem nagyon bírja el a felvásárlási ár, illetve a homokháti borok "renoméja" ezeket a költségeket.

vigbor 2012.02.27. 19:56:43

@Kölpény:
"1830... annak utánna sem ültetedvén szölö a törvény hatóságnak engedelme nélkül és eképpen országunk egyébb részeiben is a kerti s allyas szölöknek eltöröltetését a törvény hozás tárgyává teendönek itéltetik."

Két helyen találkoztam vele.
Kaptam pár napra kölcsön egy könyvet id. Terjék Lajos bácsitól, itt olvastam valamint az orzsággyűlési naplóban az egyik bortörvény tárgyalásákor.
A könyv pontos címére már nem emlékszem, de az előbbi idézetet is onnan másoltam.

@zoli:
Az őseink minőségi bort csak a hegyoldalon termett szőlőkből készíthettek. Innem van a hegyi szőlő fogalma. A Duna - Tisza közének egy része hagyományos mezőgazdasági termelésre alkalmatlan. Itt ma sem termelhető búza vagy kukorica. Ezeket a területeket hasznosították a szőlők telepítésével, egyben megkötötték vele a futóhomokot is. A filoxéra következtében nőtt meg jelentősen ezen a területen a szőlő.
A probléma évszázadokig az volt, hogy ezekkel a homoki borokkal hamisították keverték a hegyi, minőségi borokat, így jóval nagyobb mennyiséget tudtak eladni belőle. Ami még érdekes nem a borászok, pincészetek hanem a kereskedők, kocsmárosok hamisították, keverték a bort.
Olvastam: 1935-ben a bortörvény tárgyalásakor az egyik képviselő szerint Budapesten nem található olyan termelői borkimérés amelyben eredeti hamisítatlan bort árulnának. stb, stb.

Gasztroszex - Tony D'Amato · http://gasztroszex.blog.hu/ 2012.02.27. 23:07:29

@vigbor: A filoxéra előtt már jelentős szőlő- és bortermelés folyt a Duna-Tisza közén. Többek között a Teleki-féle összeírás is szépen bizonyítja ezt.

Kölpény 2012.02.28. 09:04:01

@vigbor: Ebből nekem nem derül ki, hogy az alföldön tilos szőlőt termelni. Arra gondolsz, hogy az "allyas szőlő" alatt az alföldit értették? Tiszaalpáron már Szent István korában egyházi szőlőbirtok volt, és ez nem szóbeszéd. Az általad említett borhamisításhoz tudnám hasonlítani, hogy a fagykárról szóló írást is az alföldi borok és borvidék elleni lejáratásra használod fel. Ha bajod van az alföldi borokkal, akkor ne igyad. Amit meg nem fogyasztasz az nem véleményezd. Ez ilyen egyszerű.

Daeril 2012.02.28. 09:45:52

@vigbor:
"A probléma évszázadokig az volt, hogy ezekkel a homoki borokkal hamisították keverték a hegyi, minőségi borokat, így jóval nagyobb mennyiséget tudtak eladni belőle. Ami még érdekes nem a borászok, pincészetek hanem a kereskedők, kocsmárosok hamisították, keverték a bort."

Ezzel édesapám is találkozott de nem évszázadokkal ezelőtt :) . Kocsmárosnál visszakóstolt borára rá sem lehetett ismerni.

zoli 2012.02.28. 11:17:31

@loading: @vigbor: tudtommal a búza és a kukorica adja a vetésterületek legnagyobb részét az Alföldön, még ha az nyilván nem is a humuszban szegény, rossz vízgazdálkodású homokra jellemző. De mindez semmit nem bizonyít, a szőlőtermesztés, borkészítés mindig is jelen volt az alföldi ember életében, fagykárra való fokozottabb veszély ide vagy oda...

vigbor 2012.02.28. 12:14:31

@Kölpény:
Nem egy malomban őrülünk!!

Az idézetben szereplő "allyas" szőlő a hegy lábánál lévő területre vonatkozik és nem a homoki szőlőkre. Másképpen szoknyának is nevezhetjük.

Hazánk első borvidéki felosztása a hegyi szőlők védelmére történt és ebben az anyagban már egy kategóriába került a szoknyán, kertekben és homokon termett szőlőből készített bor. A rendelet lényege, hogy minőségi borként nem, csak kerti vagy asztali borként forgalmazhatták az innen származó borokat. A borhamisítások jelentősen rontották a magyar bor hírnevét és így próbálták megvédeni a minőségi hegyi borokat. Ma ez nincs megkülönböztetve, így egy asztali bor minőséget is minőségi borként forgalmazhatnak, pedig a termőhely fekvése döntő egy bor beltartalmánál.

@Gasztroszex - Tony D'Amato:
Egyetértek veled. Az egyik legrégebbi szőlőtermő vidékünk. A probléma az itt termett borok minőségével, eltarthatóságával volt. Az 1936-os bortörvényünk rögzítette a forgalmazható borok minimális alkoholtartalmát 9%V/V-ra. Erre azért volt szükség, mert korábban 9% alatt is forgalmaztak homoki bort. Ezen a vidéken nem hordó illetve palack álló borok készültek. Ezt a problémát a borkén általánossá vált használata oldotta meg. Kb 1925-től kezdték illegálisan használni, legálisan az 1936-os bortörvényünk engedélyezte. A stabilizált bor már nagy mennyiségben bárhová elszállítható.

@Daeril:
Érdekes egy terület a borhamisítás.
Van egy olyan érzésem, hogy a külföldön árult borokat szándékosan hamísították, a magyar bor hírnevének lerontására alkalmazták és sikerrel.

Sárfehér 2012.02.28. 13:36:03

@vigbor: A kénezést már Nagyváthy János is említi.

hegyaljai 2012.02.28. 13:57:50

A fagykár hatására bekövetkező hiányt valóban pótolhatja a borhamisítás.
De éppen feljebb egyeztünk meg arról, hogy szó sincs országos, gazdasági jelentőségű fadykárról. :)
Nyissatok egy új topicot borhamisítási ügyben:
@vigbor:
@Daeril:
@Kölpény:

vigbor 2012.02.28. 17:56:58

Tisztelt hegyaljai!

Az "allyas" szőlő kifejezést Tokajhegyaljáról írták, így tény, hogy eltértem a tárgytól, de megígérem, hogy legközelebb nem tévelyedek el.
Írhattam volna arról is, hogy a nagyapám szerint - ugyanis homoki szőlője volt - nem a hideg a veszélyes, az érett vessző sokat kibír, hanem a vesszőre ráfagyott jég, az ónos eső, főleg ha napokig a vesszőn van. De hát nem írtam ilyet, így elnézését kérem.

Üdv. V. Gy.

Hajdu Z. 2012.02.28. 18:58:47

Jó estét!

>>Viszont nem tudom megállni, hogy Tarnóczi Zoltán panaszát (Orsolya Pince) ne másoljam ide: „Ezek a források [kárenyhítési- és újratelepítési támogatások] hozzánk hasonló kistermelők számára teljesen elérhetetlenek, sőt befizetéseinkkel mi tartjuk fent a rendszert: a számunkra igen kis mennyiségű termést produkáló 2010-es évben például a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számlájára a területeink után 2000 Ft/ha kárenyhítési hozzájárulást kellett befizetnünk!”<<

2010-ben, valamint 2011-ben az agrár-kárenyhítési rendszerbe történő befizetések, illetve az összegyűlt források kifizetése az alábbiak szerint alakult:

2010
- szőlőültetvény alapján befizetett hozzájárulások összege 44,4 millió Ft, a teljes termelői befizetések összege 2,11 milliárd Ft. A költségvetés a termelői hozzájárulások összegével, azaz 2,11 milliárd forinttal egészítette ki a kárenyhítési alapot, amit teljes egészében kifizettek a károsultak részére, a kifizetéseken belül a szőlőültetvényeket ért károkra összesen 39,6 millió Ft jutott (összterület: 2032 hektár).

2011
szőlőültetvény alapján befizetett hozzájárulások összege 45,99 millió Ft, a teljes termelői befizetések összege 2,101 milliárd Ft. A költségvetési hozzájárulás ugyanakkora (2,101 mrd) volt. A 4,2 milliárdos kifizetésen belül a szőlőültetvényekre (1524 hektárra) összesen 90,06 millió Ft jutott.

Üdvözlettel,

117 2012.02.29. 13:20:54

"@kunzoo: Érdekes hogy sokan hivatkoznak a mediterrán klímára Tihany esetében".

Nem vagyok tisztában az egyes területek fekvésével és kitettségével, de laikusként jogosnak tűnik a mediterrán hatás, ha levendula-kertek pompáznak a területen. Ez persze nem feltétlenül jelent fagymentességet.

117 2012.02.29. 13:39:09

@Hajdu Z.:

Ha jól értem, tavaly összesen majd' 46 millió forintot fizettek be szőlőültetvények után. Ha a fenti panasszal egybevetem, ez azt jelenti, hogy 23.000 hektár szőlőterület után. (2.000,- Ft hektáronként). Ebből egyrészt az látszik, hogy a többség nem fizetett, másrészt meg az, hogy egy hektár kárt szenvedett területre átlagosan 59.000,- ft jutott. (2010-ben 19.500,- körül).

Tény: ez tényleg csak a kár enyhítése.

Kérdések: Miért nem fizet mindenki? És ha nem is kötelező, ugyan miért várják a gazdák, hogy a természeti csapás okozta kárt állambácsi kifizesse, mikor az autómon, házamon okozott kárt is csak akkor fizeti a biztosító, ha kötöttem biztosítást. Egyáltalán lehet-e értelmes áron értelmes biztosítást (fagykár, vízkár, jégeső stb) kötni? Ha pedig nem, akkor előmozdítja-e az állam ennek lehetőségét, akár azáltal, hogy nem a kárenyhítési alapba befizetett összeget duplázza meg, hanem a biztosítási összeghez járul hozzá?

Mert ebben a helyzetben a kárenyhítési alap csak akkor lenne eredményes, ha mindenkire kötelező, és hektáronként 10.000,- ft-ot kellene befizetni, ami az állami duplával 60.000,- hektárral számolva 1,2 milliárd forint lenne...

Hajdu Z. 2012.02.29. 17:44:54

@117: 2012. január 1-jével hatályba lépett a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, ami egyrészt lefedi (immáron bővített formában) a korábbi agrár-kárenyhítési rendszert, másrészt a - fentebb hiányolt - piaci biztosítások díjtámogatási rendszerét. Utóbbiról részletesen lsd. a 143/2011. (XII. 23.) VM rendeletet.
A kárenyhítési részt tekintve a belépésre kötelezettek(!) köre bővült, illetve emelkedett a hozzájárulások mértéke is: szőlő, egyéb ültetvény és szántóföldi zöldség tekintetében 3000 Ft/ha, egyéb szföldi kultúrák (gabona) tekintetében 1000 Ft/ha.