Vannak munkakörök, amikhez egyszerűen nem passzol a nyelvpiercing. Régen ez még némi töprengésre késztetett, de aztán megszoktam a gondolatot: a világ már csak ilyen. 
Az vagy, aminek látszol, a stílus maga az ember, hitünk lényege a liturgia. Van, amikor a látszat minden. Meg lehet persze próbálni felvetni a mégist, de garantált a félreértés. Vajon mi történik akkor, ha kötelező felvetni azt a mégist? Ha muszáj vele foglalkozni? Ha a mai profán lehet a jövő útja, belőle válhat az új szentség?
Meglepett a hír (á, dehogy), amikor a Chateau Margaux bemutatta új, csavarzáras borait (mégis, mégis, mégis). Persze nem nekem, de ott volt Jamie Goode, a Decanter és Richard Hemming is (utóbbi fizetős tartalom). A sommás megállapítások a hajtás után olvashatók.
Paul Pontallier, a birtok igazgatója és főborásza mutatta be a kísérleti tételeket a kóstolóközönségnek, melyeket 2002 óta készít a birtok jelenleg két főt foglalkoztató kutatási részlege. (Kb. 100 literes mennyiségek készülnek, felvállalva a mikrovinifikáció bizonytalanságát és nyűgeit.) Egységes borkészítési eljárásokat alkalmaznak az összehasonlíthatóság érdekében, többféle minőségű alapanyaggal és területtel kísérleteznek, valamint többféle csavarzárat is bevetettek. A cél az, hogy alaposan megismerjék a különböző zárási módoknak a palackérésre való hatását, mert több évtizedes érlelésre szánt boraik miatt semmiképp sem akarják elhamarkodni a csavarzár bevezetését. Ráérő olvasóknak itt egy hosszabb videó is az eseményről:
A kóstolón egy 2003-as vörös és egy 2004-es fehérbor került terítékre, mindkettőből három változatot szolgáltak fel, vakon. Az egyik parafadugóval, a másik lélegző betéttel ellátott csavarzárral, a harmadik pedig nemlélegző betéttel ellátott csavarzárral volt lezárva. (Ez utóbbit használják Ausztráliában és Új-Zélandon a csúcsborok zárására.) A vörös a birtok harmadik számú bora volt, a fehér pedig a második számú fehér, eredetileg mindkettőt folyóborként adták volna el kereskedőknek.
A vörös vakkóstolón Jamie Goode-nál a parafás változat nyert, hajszállal megelőzve a nemlélegző csavarzárat (a csekély többségi véleménynél ez fordítva volt), az egyértelmű vesztes pedig a lélegző csavarzár lett. Goode szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a bor maga nem volt nagy szám, már eleve palackérett illata volt, érezhetően kapott levegőt az évek során, kissé rusztikus vonásokat mutatott, és némi gyógyszeres brettesség is kerülgette, nem véletlenül szánhatta a birtok eladásra. Pontallier, a borász ezt a gyors érést (azért ez is szerény 9 év ám!) kerülendőnek tartja, szerinte a hosszú, több évtizedes érlelés során alakul ki az igazán összetett élmény.
A fehér bor esetében az első palack szintén fejlett, palackérett illatot mutatott, a másik két palack sokkal közelebb állt egymáshoz friss, gyümölcsös karakterével. Goode kedvence a hármas számú volt, a másodiknál némi vegyi jegyek rontottak az összképen. Itt a nemlélegző csavarzár ismét legyőzte a lélegzőt, a legérettebb képet viszont az egyes palack parafadugója mutatta. Bár ez volt jelenlegi fogyasztásra a legérdemesebb, mégis hátrébb rangsorolta a másik kettőnél. A borász különvéleménye szerint a két csavarzáras bor az oxidáció jegyeit mutatta (?), így ő a parafásra voksolt, de ezzel egyértelműen szembement a közönség véleményével.
A bemutatón még terítékre kerültek az organikus és biodinamikus szőlőtermesztéssel kacérkodó kísérletek, valamint a kocsány hozzáadásával macerált borok is. Itt egyértelműbbek az eredmények, a borászat szerint a kocsány hozzáadása egyik esetben sem hozott javulást, sőt, kifejezetten gyengébbnek érezték a borokat, a biodinamikus szőlőből készült borral már viszont többen szimpatizáltak a közönségből. (A borász éppen nem, ő az organikus borra szavazott.)
A birtok, mivel már eleve annyira magas minőségű terméket állít elő, természetesen nem a minőség javítása végett vizsgálódik az organikus termelés körül, pusztán a fenntartható gazdálkodást szeretnék elősegíteni. Szép gondolat tőlük. A csavarzáras Chateau Margaux-ra egyelőre még várni kell. Biztos vagyok benne, hogy egyszer olyan is lesz, bár szerintem addigra már rég konzervatív megoldás lesz a csavarzár is.
A képet itt találtam.
Utolsó kommentek