Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Homlokegyenest

2006.04.27. 05:47 - alföldi merlot

Hétvégémet a honi kékfrankisták krémjének két 2003-as képviselője édesítette meg: egy Takler „Noir Gold” és egy Ráspi. Egyik szebb, mint a másik. De köszönőviszonyban sincsenek egymással, és vakon aligha tudnám megmondani, hogy kékfrankosok. Ez azonban az élvezeti értéken mit sem rontott.

Taklerék az elsők és egyetlenek, akiknek sikerült a villányi sváb szentháromsághoz (Bock, Gere, Tiffán) felzárkózni. Takler Ferencet még az emlékezetes Fábry Showba is meghívták (ahol a nemzet Sanyija megrendítő erővel ábrázolta a kulturális hiányosságait megjátszott taplósággal leplező városi értelmiségit). Hiperkoncentrált, behízelgő, kifogástalanul készített csúcsboraikkal talán Takleréknak van a legjobb esélyük, hogy Amerikában is befussanak. (Egyébként megérne egy külön misét, hogy a kizárólag Amerikába szánt csúcsborok, hogyan és miért szivárognak vissza(?) Magyarországra.) Szekszárdon azonban nem mindenki tekinti őket követendő példának, az ellentábor szerint föláldozták a borvidék jellegzetességeit és hagyományait a villányi stílusért, és a legjobb boraikat arcátlan áron mérik. A különböző teszteken elért eredmények alapján talán az utóbbi évek legsikeresebb magyar vörösboros pincészete.

Ráspi, a fertőrákosi druida, a magányos farkas, aki radikális, egyúttal mélyen hagyományos nézeteket vall a szőlészetről és a borászatról, és sznob körökben a „természetes” vörösbor egyik bástyájaként tartják számon. Sopronban szinte utálattengerben úszik, ugyanakkor vannak, akik a Ráspi borok kóstolása után esküdöznek, hogy más bort már soha többé nem akarnak kóstolni.
Ráspi szerint a jó bor titka az öreg tőke, az ásványos talaj, a meredek dűlők, a gondos szőlőmunka és a vadélesztők alkalmazása. Mindez szinte az egyszeregyhez mérhető evidencia, csakhogy alig van valaki, aki ezt a radikális „jóra törekvést” a gyakorlatban is kompromisszum mentesen vállalná, vállalni tudná. A Ráspi borok kóstolásakor nagyjából elfelejthetünk mindent, amit az orrunk és a szánk eddig megtanult a vörösborokról. Színre halványak, a vörösöknél szokatlan módon ásványosak, mindig kiegyensúlyozottak, és az illat és az ízek intenzitása ellenére egyáltalán nem testesek, tanninosak vagy túlbarrikoltak. Ha túl tudjuk magunkat tenni az első meglepetésen, és hagyjuk, hogy a bor kitárulkozzék, lassanként mégis egy ismerős világba térünk vissza. Nagyszüleink borai lehettek volna ilyesfélék, ha hasonló tudással és szőlőkkel rendelkeztek volna. És ez valami egészen más, mint amihez az utóbbi tíz évben a „nagy borok” hozzászoktattak.

Takler „Noir Gold” Kékfrankos 2003

Sötét, nagy, selymes, szélesen áradó bor. Intenzív, vonzó illatában eleinte narancshéj, szilva befőtt és enyhe fémesség. Ahogy szellőzik egyre hangsúlyosabban málnás lesz az illata, amit az újfás jegyek (eszpresszó, fekete csokoládé, vanília) egészítenek ki. Szájban édes hatást kelt (nem tudtam elhessegetni azt a benyomásomat, hogy a málnás gumicukorra emlékeztet), de nem édes. A fa tökéletesen integrálódott. Sav alig, a tannin teljesen érett, sima. Az alkohol egy árnyalatnyit magas, enyhén éget a lecsengésben.
Nagy, harmonikus bor. A szekszárdi fűszereket és az élénkebb savakat én hiányoltam belőle. A „Noir Gold” nem a kékfrankos megdicsőülése, inkább az eszményi újvilági bor, ami lehet, hogy csak az óvilágban jön össze.
7 pont

Ráspi Kékfrankos 2003

Egzotikus illat: babérlevél, levendula, gomba és mineralitás. A Ráspi borokra jellemző bors itt kevésbé érződik. A halvány szín, az alig közepes test mellett ismét jelentkezik a Ráspi-varázs: az illat és az íz meglepően intenzív. Szájban meggy, eper, tejeskávé és kakaós nápolyi. Ez is édesnek hat, pedig teljesen száraz. Finom újfás hatás: árnyalatnyi eszpresszó és keserű csokoládé. Nagyon finom, elegáns savak és ráspisan sima tannin (már az a kevés, ami egyáltalán van). Jó inni – tiszta. A három napos nyitva tartást egyértelműen jobban viselte a Taklernél.
Izgalmas bor, de nem éri el a 2004-es Zweigelt magasságát, nemességét. Nehéz is volna. De nekem élmény minden palack Ráspi, és olyan kérdéseket vet fel, amelyekre egyelőre nem találom a választ.
7 pont

Mindkettő nagyon drága. A Takler 5000 körül van, a Ráspiból már csak 20 palack maradt, és 8000 darabja (igaz, ennek a töredéke volt újkorában).

Címkék: kóstolás

74 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr7512829

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Prés 2006.04.27. 08:17:07

Jó cikk a két végletről, amelyek a maguk nemében egyedülállóak a kékfrankos fronton. Kis kiiagzítással élnék: A Ráspi borokat, nem rakják újfa hordóba, csakis és kizárólag használt (2-3 éves) hordókat használnak, éppen az ideológia miatt, miszerint semmit sem hozzátenni a szőlő természetes ízeihez.

Blue Frank 2006.04.27. 08:27:28

Ha a Ráspi nem tudná az éttermében elnyomni a csodaborait, súlyos értékesítési gondjai lennénnek. Természetesen minden tiszteletet megadva az egyéni ízlés szabadságának - a reális pontszámok: Takler 9, Ráspi 5.

eF 2006.04.27. 09:03:32

ok, az öreg tőkék tényleg jobbak a fiatalaknál (már ha nem zsákmányolták ki őket a kommunisták), de felmerül a kérdés: Ráspi mit csinál a fiatal tőkéinek a boraival? ezek szerint nem telepít? egyszer a fiatal tőke is megöregszik, nem? a Bordeaux-i nagy chateau-k már 12 éves koruktól kezdve egyenrangúként bánnak az új tőkéikkel. kell a vérfrissítés, ha vki hosszú távra tervez... ráadásul egy új ültetvényen azt csinál az ember, amit akar (pl. 1*1-es térállás, bakművelés stb.)

Bazaltrajongó 2006.04.27. 09:56:11

Prés! Olvasd el a Ráspi honlapon, mi szerepel a hordóhasználatról. Nem teljesen precíz a megjegyzésed. Blue Frank! "Minden tiszteletet megadva az egyéni ízlés szabadságának": elfogadható, hogy Neked Takleré 9 pont, Ráspié pedig 5. De! itt elsősorban stílusbeli különbségekről van szó. Meggyőződésem, hogy a maga stílusában mindkét bor igen kiváló. Tehát: hozzászólásodból egyértelműen kitűnik, hogy határozott elvárásaid vannak a vörösborokkal szemben. Ebbe a skatulyába Ráspi borai valóban nem férnek bele. De ez nem jelenti azt, hogy kevésbé jó bor, végképp nem ennyivel kevésbé. Tanuljuk már meg végre, hogy minden bort előítéletek/elvárások/klisék stb... nélkül kóstoljunk, sokkal inkább arra figyelve, milyen örömet, élményt tud nyújtani a saját stílusában, a saját "pályáján". Természetes, hogy ha mereven állok a dologhoz, és azt mondom, a vörösbor ilyen és ilyen, és találkozom egy tétellel, ami ennek nem felel meg, nem fog tetszeni. De ezzel magamnak ártok: még a lehetőségét is kizártam annak, hogy valami szépet, emlékezetest éljek át. Erősen az az érzésem, hogy a magyar bor elmúlt 15 évben végbement (és ma is dinamikusan folytatódó) reneszánszán "felnőtt" borkedvelők közül nagyon-nagyon sokan beszűkítették önnön látókörüket az elsőként megjelent valóban jó minőségű vörösborok stílusára. Itt utalnék a cikknek arra a részére, melyben AM hasonló dologra hívja fel a figyelmet: "nagyjából elfelejthetünk mindent, amit az orrunk és a szánk eddig megtanult a vörösborokról" és az utána következők. PONTOSAN ERRŐL VAN SZÓ. Szerencsésnek mondom magam azért, hogy én csak három éve kezdtem rendszeresen bort inni és kóstolni. Akkor már nagy gazdagságban elérhetők voltak fehérben és vörösben, édesben és szárazban különböző érdekes és értékes stílusok. Mindennemű előítélet, elvárás, elköteleződés stb... nélkül ismerkedhettem meg ezekkel, fedezhettem fel értékeiket (és esetleges hiányosságaikat). Így, azt hiszem, sokaknál szabadabban fedezhetek fel új és új szépségeket. Ki-ki gondolkodjon el saját maga. Oké, hogy az egyik nagyon ízlik, a másik meg alig. De 9 - 5 -ös pontozás erre a két borra semmilyen alapon nem nevezhető a TÉNYLEGES MINŐSÉG reális értékelésének. Sokkal inkább arról van szó, hogy Blue Frank (és még nagyon sokan mások) vagy kizárnak mindennemű objektivitást a pontozásból (ez esetben pontszámaik csupán azt jelentik, mennyire ízlik nekik az adott bor, ezen az alapon pedig sokan 6-7 pontra kellene értékeljenek egy-egy korrekt Irsai Olivért és 5-6 pontra egy-egy Szepsy, Györgykovács, stb... bort), vagy nem hajlandók "nagyjából elfelejteni mindent, amit az orruk és a szájuk eddig megtanult a vörösborokról". Megintcsak mindenki maga ítélje meg, melyik véleményre ad többet. Én nem mernék csak úgy pontokkal dobálózni, de szerény véleményem szerint Alföldi Merlot pontszámai közelítik meg jobban a realitást. Kedves AM! Szívből gratulálok a cikkhez!

lackó 2006.04.27. 09:57:03

Épp egy tegnapi elődadáson hallhattuk, hogy a szűz termés a legszebb, aztán újra 13-15 év múlva szépül meg és éri el azt a szintet. Takleréknél ami tiszteletre méltó, a kiegyensúlyozott, magas minőség, Ráspiéknál viszont én túlzónak tartom az ár/érték arányt, főképp, hogy 1 hónap alatt volt szerencsém több borukat is megkóstolni, amely úgy alakult, hogy 3-ból 2 hibás volt, 1 pedig kiemelkedően szép.

2006.04.27. 10:06:48

"Utálattengerben úszik" Ezt elsősorban Ő mondja, de kérdezzetek meg pl. olyan borászokat, akik Ráspinál jártak, miről szólt az aznapi programjuk??? Nem attól lesz jó borász, ha lefikáz mindenkit, és ezzel az "engem mindenki utál" dumával próbál szimpátiát ébreszteni. A borai egyébként nagyon szórnak!

Prés 2006.04.27. 10:08:57

Ami igaz az igaz, el kell ismernem, nem jól tudtam, és megkövetem a cikk íróját! Hogy magyarázzam tévedésem, az egyik borfesztiválon ahol volt szerencsém végigkóstolni jó-pár Ráspit, ott a kóstoltató ezt mondta, ezek szerint rosszul, az viszont tény, hogy a barrik abszolúte nem fekszik rá az ízvilágra, amiért is nekem nagyon tetszettek.

Ferraiolo 2006.04.27. 10:46:43

"Egyébként megérne egy külön misét, hogy a kizárólag Amerikába szánt csúcsborok, hogyan és miért szivárognak vissza(?) Magyarországra." Egy kis magyarázattal élnék, mert ez így nem fedi a valóságot. A Takler Noir Gold 2003, a Regnum 2002 és a Cabernet Franc 2003 valóban az amerikai piac szájíze szerint készült a Monarchia és a Takler Pince közös "gyermekeiként", azonban nem az összes mennyiség készült kimondottan az amerikai piacra. (Az, hogy a Cabernet Franc 2003 Magyarországon nem került kereskedelmi forgalomba, az a limitált mennyiségnek köszönhető.) Az amerikai piac kedveli ezeket a borokat és visszaszivárgásról szó sincs. Ami kiment az többé nem jött vissza:-)

Hegybíró 2006.04.27. 12:48:31

A Ráspi az egy tahó, szemét ember.Több esetben nagy nyílvánosság előtt fikázta a többi borászt, mert úgymond "csinálják a bort" Szerintem a bor olyan mint aki készíti.... ! A ráspi borok gennyesek!

KF 2006.04.27. 13:23:19

Babérlevél, leveldula, gomba mi a bánattól egzotikus????

2006.04.27. 13:40:10

KF: borban található ízjegyekhez képest egzotikus (izgalmas,rendhagyó), nem egzotikus gyümölcsre, vagy fűszerre utal

Alergén 2006.04.27. 14:48:59

Én képtelen vagyok meginni a Ráspi borát, mert mindig előttem van az a gátlástalan képe.

Blue Frank 2006.04.27. 19:25:45

Oh, Kedves Bazaltrajongó! Ha tehát Ráspi kijön egy vékony, rózsaszínű, tárkony, oregánó, kardamon, licsi és maracuja ízű, tanninmentes kékfrankossal, akkor el kell felejtenünk a vastag, testes, feketébe hajló, gyümölcsös, bársonyos tanninú stb, vörösborokat, és újra kell értékelnünk mindent, amit eddig a vörösborról tudtunk! Szerintem inkább az veszíti el teljesen az objektivitását, aki azonnal beleszeret minden borba, amiről Alkonyi jót ír, és megtámogatja egy kis „Hú de természetes módon készítem a bort!” marketing szöveggel.

lázas 2006.04.27. 20:02:23

A cikk felkeltette érdeklődésemet Ráspi iránt és felkutattam internetes oldalát. Nem volt nehéz: www.raspi.hu. A következőt találtam itt: "2003 Kékfrankos Selection még van belőle 36 palackkal(30.000,-HUF/palack)." Anyám, borogass! Még a fakanál is kiesett a kezemből! Ne mááá!...

gondolom én 2006.04.27. 20:24:25

Nem vagyok ismerős a borászok világában, ezért teszem fel a kérdésemet itt: normális az, hogy az egyik borász rosszat mond a másikról nyilvánosan? Azért kérdezem, mert amikor a tavaszi borfesztiválon a Ráspinál kóstoltunk, Ő azt mondta, hogy "kóstolják meg az én boraimat, ezek nem olyan csinált borok, mint a Gere borai!" Elnézést, de ezt nem értem! Szerintem Gere Attila nagyon jó borokat készít! Azt hiszem csatlakoznom kell Hegybíróhoz: Ráspi egy tahó!

nemjo 2006.04.27. 21:36:36

Ferraiolo , szerintem valamit félreértettél , az általad említett Cabernet Franc 2003 nem olyan különleges ahogy írod , itt lapul egy palack a borhűtőmben , nem volt 3000 Ft sem ! (nem is közelíti meg a Müller-Nimbus-t vagy a Günzer Cabernet Franc - t ) Ráspirtól még nem kóstoltam semmit , de az írás kiáncsivá tett (annak ellenére , hogy nekem nem kell jobb annál , mint amit Gere Attila pancsol)

Sarolta 2006.04.27. 21:37:50

Uraim! Örömmel olvasom a nyílt vitát. Jobb íze van mint Ráspi vagy takler borainak.

outsider 2006.04.27. 22:29:06

Szerintem meg ne anyázzunk, na tahózzunk itt senkit! Mindenkori megnyílvánulásaival úgyis mindenki saját magáról állít ki szegénységi (vagy "gazdagsági") bizonyítványt! A Takler borok is jók, meg a Ráspi borok is jók, és, hogy egy előttem szóló írására reagáljak, a Gere borok is jók! Mind más, mindegyiknek megvan a maga fogyasztótábora. Az okos borász meg sosem nyilvánít véleményt a másik boráról!

Kölcsey Ferenc 2006.04.27. 23:16:54

Ráspi nehéz faszi, ez tényállás. De azért a többi sem egyszerű csávó, na. Szerintem sok bortúrázónak ismerős helyzet, amikor megy egy kört Villányban és X-nél hallja, hogy Y hogy befürdött a pinot-val, Y mondja, hogy X elbaszta az évjáratot teljesen, mert túl korán szüretelt, Z szerint X és Y műtanninnal dolgozik, es igy tovabb.
És az itteni hozzászólók között akadnak borászok, ugye, akik önmagukból kikelve anyáznak postokat, kommenteket, olvasókat, szerzőket, más borászokat. Ez van.
Ettől Ráspi a maga autizmusával, berzsenyis sértettségével (megint egy olyan jellemző, amely sok borászra ráaggatható) sem tűnt nekem ellenszenves faszinak, és legelőször is teljesen jószándékú, kompromisszumot nem ismerő embernek tűnt. Az étterme is ilyen, mert a magyar gasztronómia az még a bornál is nehezebb terep: hogy itt valaki próbáljon valamit tenni, ahhoz fejjel kell menni a falnak, tehát őrültnek, autistának lenni egy kicsit. Tehát azzal együtt, hogy a faszi nyilván kiállhatatlan, szerintem értékes és fontos, amit csinál.

Bazaltrajongó 2006.04.28. 10:07:53

Kedves Blue Frank! 1. Köszönöm, hogy nem személyeskedsz, nem fikázol, nem anyázol, kultúráltan fogalmazol, bár jócskán fűt az indulat. Remélem, sokan mások is képesek lesznek erre ezen a fórumon a jövőben. 2. Igyekeztem indulatmentesen elgondolkodni a kérdésen és azután leírni a véleményem. Most is ehhez próbálom tartani magam. Ezért állításodra, miszerint "inkább az veszíti el teljesen az objektivitását, aki azonnal beleszeret minden borba, amiről Alkonyi jót ír, és megtámogatja egy kis 'Hú de természetes módon készítem a bort!' marketing szöveggel", azt válaszolom, bizonyára igazad van, de én nem estem ebbe a hibába. 3. Nem olvasok 'Alkonyit', épp csak itt, az amuván olvastam korábban Ráspiról (nem emlékszem mikor és pontosan mit). Éppen egy-két hétre rá lehetett a Maligánban kóstolni a Máté Cuvée-t. Kihasználtam az alkalmat. Nos, első benyomás alapján nem voltam teljesen lenyűgözve, de örömmel vettem tudomásul, hogy valaki komolyan elkezdett a Magyarországon ma leginkább divatos "vastag, testes, feketébe hajló, gyümölcsös, bársonyos tanninú" stílustól eltérő bort készíteni. Meg vagyok győződve róla, hogy néhány év múlva valóban igen kiváló borokat fog készíteni. Most még sokkal inkább csak az irányvonalat értékelem, amit a Ráspi borok képviselnek nagy nyilvánosság előtt (természetesen vannak még más hasonló termelők is, de egyik sem ennyire ismert). Horváth Józseffel soha nem találkoztam, ezért személyét, személyiségét illetően nem tudok mit szólni. 4. Senki nem írta (én legalábbis egészen biztosan nem, és AM sem), hogy "el kell felejtenünk a vastag, testes, feketébe hajló, gyümölcsös, bársonyos tanninú stb, vörösborokat". AM is igen pozitívan értékelt már sok-sok ilyen bort, pl. éppen ebben a cikkben Takler Noir Gold-ját, és én is írtam előző hozzászólásomban, hogy a maga stílusában ez kiváló bor. Viszont kitartok amellett, hogy valóban volna értelme "újraértékelnünk mindent, amit eddig a vörösborról tudtunk". Hogy miért? 1. (és AM valószínűleg csak konkrétan erre az esetre értette az eddigiek elfelejtését) hogy maradéktalan át tudjuk élni mindazt a szépséget, stb... amit egy Ráspi vagy más hasonló vörösbor nyújthat: "tegyük túl magunkat az első meglepetésen és hagyjuk, hogy a bor kitárulkozzék"! (Talán csak épp ezt kellene Neked is megtenned. Persze nem kötelező, de akkor elégedj meg annyival, hogy Neked nem tetszenek az ilyen borok, és tartózkodj attól, ahogyan kiosztottad pontjaid és reálisnak nevezted)! 2. Ha Ráspi úgy művelné a szőlőjét és úgy készítené a borát, mint Takler Ferenc, és mégis "rózsaszínű és tanninmentes" lenne, nos, minden bizonnyal említésre se lenne méltó. De mindnyájan tudjuk, nem igy van. 3. Ahogy valaki itt az amuván felvetette, Franciaországot, Olaszországot, Kaliforniát saját pályájukon soha nem fogjuk tudni utolérni. Feketébe hajló, stb... stílusban lehet Magyarországon nagyon jó bort készíteni, de az előbbi helyeken még sokkal jobbat is és sokkal nagyobb valószínűséggel. Óriási szükség van másfajta stílusokra is, hogy a magyar borra külföldön is valóban felfigyeljenek. Hazánk éghajlata sokkal inkább olyan vörösborok előállítására alkalmas igazán egyedülálló minőségben, mint amilyeneket Horváth József készít. 4. Ha valaki nem értékeli folyamatosan újra a borról formált képét, klisék rabja lesz. Ugyanaz a hiba, mint amit az OBI és még ki tudja kicsodák követtek el a Tokajival szemben, és követnek el a mai napig a száraz szamorodnival szemben. Kategorikusan eldöntötték, hogy a Tokaji sötét színű, agyonoxidált, diós, stb... Ami nem volt ilyen, arra nem adtak forgalombahozatali engedélyt, pedig mindenben a törvényi előírásoknak megfelelően készült! Mindenki ítélje meg maga, igazuk volt-e, vagy sem. Gyenge-e egy vörösbor csak azért, mert nem fekete és mert nincsenek olyan tanninjai, melyek hosszú ideig megmaradó bevonatot képeznének a száj belső felületén és a fogakon. Hidd el, Blue Frank, sokan vannak, akik éppen ez utóbbit nem szeretik. Mégsem írják mindnyájan azt, hogy Ráspi 9 pont, Takler 5 pont! Igenis van objektivitás, de ahhoz túl kell lépni a kliséken!

K.B. 2006.04.28. 11:55:35

Ráspi tényleg köcsög. Borász társasággal látogattuk meg a "mestert". Érdeklődéssel kezdtünk bele a beszélgetésbe, de folyamatosan hullottak ki az emberek a folyamatos gyalázkodása miatt. A végére még ha tetszett is néhány bora, elment az ember kedve a kóstolástól és a vásárlástól. Egyszerűen rögeszméje, hogy rajta kívül mindenki pancsol. Amúgy állandó magyarázkodása közben végig következetlen, egyik mondatával üti a másikat.

cucc 2006.04.28. 11:56:53

Ráspinak vannak hibái, főleg az emberi kapcsolatok terén, de akkor is egy zseni és nagyon kivételes dolgokat hoz létre, főleg igaz ez a boraira. Még néhány év és nem röhely tárgy lesz az ő vörösborstílusa, hanem egy új irányzat tanítómestereként fogják tisztelni! A 03-as kékfrankos szelekciója életem egyik legemlékezetsebb bora, vörösben minden mást söpör (Magyarországról, de Burgundia kivételével eddig a nagyvilágból is! A természet igazságai szerncsére működnek: Ráspi csodálatos borokat készít!Én nagyon várom, hogy minél több hasonló, karakteres, ásványos, gyümölcsös, szép savú vörösbor szülessen az országban.

Lő-vér 2006.04.28. 12:07:20

Az ilyen figurák mint te teszik naggyá a Ráspit. Mint emberileg, mint pedig szakmailag agy nagy semmi!

Lő-vér! Tudsz magyarul egyáltalán? 2006.04.28. 12:19:32

Lő-vér 2006.04.28. 13:38:12

No látod, ha valaki mást csinál mint a többiek, az még nem biztos, hogy jó is!

sziszi 2006.04.28. 14:17:55

Lő-vér: Szépen kivágtad magad, nekem tetszett! :)))

cucc 2006.04.28. 14:34:33

"szakmailag" ez a szó a magyar borászat kapcsán mindig nagyon tetszik!!! Egyszerűen szánalmas... Ahogy a legtöbben a szakmát értelmezik, úgy én leginkább a "legszakmaiatlanabb" borokra vagyok kíváncsi! A "szakma" bebizonyítja, hogy a rdikális hozamkorlátozás hülyeség, egy terület értékei kémiai analízissel leírhatók, hogy fajélesztő nélkül dolgozni hülyeség és felesleges, hogy nem lehet Sopronban cuccok nélkül jó bort csinálni. Nekem valahogy szimpatikusabb az, aki a természetre hallgat a szakma ellenében és eddig soha nem kóstolt csodálatos borokat készít!

Blue Frank 2006.04.28. 15:08:54

Kedves Bazaltrajongó! 1. Nem borról vitázunk, hanem filozófiáról. Az „objektivitás” feltételez bizonyos „fix pontokat” (bornál pl. szín, sav, csersav, extrakt stb., amit elvárunk az adott bortól). Ha nincsenek ilyen sarokpontok, amit Te elfelejtendő „kliséknek” nevezel, akkor semmi egyéb nem marad, mit a kóstoló ízlése. Nos, ez a szubjektivitás. 2. Kétségtelen, hogy vörösök terén komparatív hátrányban vagyunk a nálunk délebbiekkel szemben. Rajta, dumáljuk be a világpiacnak, hogy egy nagyágyú shirazt kenterbe ver egy jó fűszeres portugizer! (Nem lesz könnyű, de benne vagyok.) Csak egymást ne ojtogassuk!

cucc 2006.04.28. 15:33:41

blue franknak: Tudod, hogy melyik a világ legdrágább borvidéke? Mind a földek, mind a palackok árait tekintve? Elárulom: Burgundia. az onnan való vörösborok nem sötét színűek, nem tanninosak, nem a koncentrációt hajkurásszák. Ellenben olyan értékeik vannak, amelyek nem ragadhatók meg néhány szóban, és amiért a világon sok ember nagyon mélyen hajlandó a pénztárcájába nyúlni. Miért ne lehetne Magyarországon is hasonló stílusú borok készítésével megpróbálkozni, amelyeknek sokkal kevesebb konkurensük lenne a nagyvilágban is. Én a magam részéről CSAK ilyen vörösborokat fogok vásárolni.

tádé 2006.04.28. 15:56:28

A sokszor kétségbeejtő szinvonalú hozzászólások elszomorítóak, de reményt keltő a Bazaltrajongó-Blue Frank-Cucc vita, ahol eltérőek a vélemények, mégis kultúrált ermber módjára folyik az eszmecsere. Erről kéne szólni az oldalnak, gratulálok! Ha Hegybíró tényleg hegybíró valahol, ott nem szívesen borászkodnék, komoly gátja lehet a borvidék fejlődésének.

Bazaltrajongó 2006.04.28. 16:22:30

Blue Frank! Ilyen megfogalmazásokkal már sokkal inkább egyet tudok érteni. De számomra mégis fontosabb az, hogy harmonikus-e a bor, vagy sem, és ízekben mennyire gazdag. Különböző borokban különböző csersavtartalom mellett jöhet létre az alkotók ideális egyensúlya. Ha ez az egyensúly megvan és zamatgazdagság is van, a színmélység és a cserzőanyag mennyisége (nem a minősége!) nem érdekel, hiszen ez csak másodlagos (hiába van sok 'nagy bor'ban sok és jó minőségű tannin, sok színanyag, és ugyanígy hiába kevés a tanninja, világos a színe egy másik vörösnek, ha nem harmonikus. Az ilyen bor sose igazán szép. Például túl alkoholos vagy a csersava túl "szájszárító" vagy savanykás az íze vagy túl lágy). A Burgundi továbbra is töretlen népszerűsége a legkézenfekvőbb bizonyítéka annak, hogy sokan nem várnak el sötét színt és erőteljes tanninokat a vörösbortól, a legmagasabb minőségi szinten sem. Óriási a népszerűsége a különféle Sherry-knek, a Montrachet-nak, a Chablis-nak, az elzászi, osztrák és német Riesling-eknek, pedig színben, sav-, alkohol- és extrakttartalomban, a "szárazság" mértékében egyaránt óriásiak a különbségek. Természetesen mindezek számítanak, de elsősorban abból a szempontból, mennyire egészítik ki egymást, mennyire illeszkednek bele az összképbe. Nyugodtan röhögjetek ki, de nem tartom lehetetlennek, hogy olyan Oportót (csakazértis! :) ) készítsen valaki, ami a világ legszebb borai mellett is megállja a helyét (no persze nem Robert Parker szemében. De sok olyan befolyásos kritikus van, aki egészen másként értékeli a borokat, mint ő). Az extrakttartalomról: különbség van a bor mérhető cukormentes extrakttartalma és a között, mennyire érződik testesnek, vastagnak. Ez eddig evidens. De többféle dologtól érezhetünk egy-egy bort magas 'extraktú'nak. A "vastag, testes, feketébe hajló, gyümölcsös, bársonyos tanninú stb, vörösborok" elsősorban a magból kioldódott tannintól vastagok, másodsorban a glicerintől, csak harmadrészt az egyebektől. Magtanninból egészen kevéske is elég a vastag érzet kialakításához, a többi anyagból sokkal nagyobb mennyiség kell. Vegyük a száraz fehérborokat. Ott magtannin gyakorlatilag egyáltalán nincs jelen, csak a glicerin és a zamatanyagok (ezek jelentős részben a savak) számítanak. Ezek is tudnak testesek, magas extrakttartalmúak lenni. Az én 2005-ös száraz Badacsonyi Szürkebarátomnak 38 g/l a cukormentes extrakttartalma (az alkoholja pedig nem több 13,5 %-nál). Magam is tudok nem egy olyan vörösborról, aminek még ennél is magasabb az 'extraktja', de az ilyen nem gyakori. Érzetre is igen vastag a Szürkebarátom. De tömegével találni ma Magyarországon olyan vörösbort, ami ennél sokkal testesebbnek érződik, az alacsonyabb glicerin, zamatanyag, ha úgy tetszik, az alacsonyabb mérhető extrakttartalma ellenére. Ez, ismétlem, a magtannin miatt van. Egy szavam sincs sem az ilyen borok, sem a készítőik, sem a készítési eljárás, sem az ilyen borokat kedvelő emberek ellen. De nem csak az ilyen bor lehet vastag, testes! Ráspi borai nem vékonyak. Csupán minimális bennük a magtannin mennyisége, a készítési eljárásnak köszönhetően. Intenzitásuk, glicerin- és zamatanyagtartalmuk, mérhető extrakttartalmuk könnyedén felveszi a versenyt a sötétebb színű, tanninosabb vörösborok elsöprő többségével. Extrakttartalom és "extraháltság" nem azonos. A Ráspi borok kétségtelenül kevéssé extraháltak. De nagyon sok olyan vörösborral is találkoztam már, ami egyszerűen túlextrahált volt. Nyugat- és Dél-Európában is nem egy bor kap ilyen kritikát a tapasztalt fogyasztóktól. Kaliforniában az erős extrakció a divat, többek között Robert Parker hatására. A világ többi részén azonban nincs mindenütt így. Örömmel üdvözlöm első jeleit annak, hogy nálunk sem lesz mindig így.

Hegybíró 2006.04.28. 16:33:35

Tádé, Te kultúrált kisegér, hát már megin kiszöktél.....

Hegybírónak...egy nem kisegér 2006.04.28. 16:50:14

azért én is csatlakozom: nem szívesen lennék tag a te hegyközségedben

Hegybíró 2006.04.28. 17:03:25

Egy egerünk van és slussz-passz, patkányt nem tartunk!

K.B. 2006.04.28. 17:22:12

Ráspi boraiban miért nincs magból eredő tannin, hiszen saját bevallása szerint 50 napig csömöszöli ? Itt valami nem OK.

Borbarát 2006.04.28. 17:30:06

Taklerék Kékfrankosa szerintem nagyon kedves, kellemes bor. Nem egy brutális tanninbomba, ahogy az alábbiakban az egyik oldalra van állítva. Harmónikus, hosszúízű és ezzel összefér a sötét szín is. Érett szőlőből szép bort készítettek. Ráspit próbáltam, de csak más évjárathoz jutottam hozzá, az nem hatott meg, öreg töke ide vagy oda.

cucc 2006.04.28. 17:30:30

a kf selectio 03 címkéjén azt írja hogy 30 napig. Gondolom enzimek nélkül és kézzel csömöszölve nem oldódik ki annyi tannin, másfelől a fél kiló alatti tőketerhelés miatt tökéletesen érett a szőlő, és benne a mag is. de azt is feltételezem, hogy talán alacsonyabb hőfokon erjedtek, vagy máshogy használja a ként, mint a legtöbb borász, és innen is a különbség.

Bazaltrajongó 2006.04.28. 17:47:54

Kedves Borbarát! Én voltam félreérthető? Ha igen, ezer bocsánat. Eszem ágában sem volt állítani a Noir Gold-ról, hogy brutális tanninbomba. Csak azért beszéltem róla én is, mert a cikkben szerepel, ezért kézenfekvő példa. És nem a világos színű oldalra, természetesen. Mindazonáltal a Ráspi vörösborok és a 'brutális tanninbomba' között még igen sok fokozat létezhet. Szerintem nem vita tárgya, hogy a Noir Gold sokkal-sokkal tanninosabb, mint Horváth Józseftől akár a Cabernet Sauvignon.

Érdeklődő 2006.04.28. 17:50:04

Ezzel a fél kiló alatti terheléssel nem vagyok kibékülve. A szakkönyvek is össze-vissza írják a fürtátlagtömegeket. Saját tapasztalatom szerint egy jól beállt idősebb szőlőben sincs 15-20 dkg alatti kékfrankos fürt, kicsit is jobb körülmények között simán 50-70 dkg/fürt. A kiló alatti terhelést nem igen lehet megoldani még akkor sem, ha csak 6 rügyet hagyunk és minden hajtáson csak egy fürtöt.

Borbarát 2006.04.28. 17:57:07

Bazaltrajongónak! Valóban van újdonság a Ráspi borokban( boronként eltérő mértékben ), a hosszantartó intenzív illat, ami nekem új és jellegzetes tulajdonság, a többi nem az én világom.

Bazaltrajongó 2006.04.28. 18:53:55

Kedves Borbarát! Köszönöm. Természetes, hogy nem mindenkinek tetszenek egyes borok/borstílusok. Ha valaki így kijelenti: "nem az én világom", senkinek sem lenne szabad belekötnie, sőt még vitatkoznia sem. Talán egyre többen leszünk képesek arra, hogy így nyilvánítsunk véleményt.

Bazaltrajongó 2006.04.28. 19:17:20

Kedves Érdeklődő! Mennyire idős az a 'jól beállt idősebb szőlő'? Németh Márton Ampelográfiájának első kötetében (emlékezetem szerint 1965-ben jelent meg, persze tévedhetek plusz-mínusz két-három évet) az áll, hogy tíz évvel a kézirat lezárása előtt telepített szőlő vizsgálata eredményeként 6 év átlaga alapján közli az adatokat. Ezen adatok szerint a Kékfrankos fürtátlagtömege 15 dkg alatt volt. Nem egyértelmű, hogy az állomány szelektálatlan volt, vagy tisztán 'Nemes Kékfrankos' változat. Akár így, akár úgy, szelektálatlan ültetvényben, ha az átlag 15 dkg alatti, akkor a legkisebb fürtök pláne. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb fürtátlagtömeg a szelekció eredménye. A klónszelekció és a szelektált klónok telepítése azonban csak a 60-as, 70-es évektől kezdődött meg igazán a Kékfrankos fajta esetében (az említett kötet lezárásakor még csak a Németh Márton által szelektált anyag állt rendelkezésre, valószínűleg az is csak a Pécsi Kutatóban). Igaz az is, hogy Németh Márton szőlője bakművelésű volt, ez is befolyásolhatta a fürtméretet. Ráspinak vannak 80 éves tőkéi is (szokott is rájuk, mint 'eredeti Kékfrankos'ra hivatkozni). Ez biztosan szelektálatlan állomány, simán lehetnek egészen kicsiny fürtök is rajta. Sok olyan változat is lehet benne, mely az alsó rügyekből fejlődött vesszőkön nem is hoz termést. A fürtválogatással is lehet tovább menni, nem csak addig, hogy a kétfürtös hajtásokról az egyik fürtöt levágom. Szepsy 2005-ben három fürtöt hagyott a Hárslevelűn, tőkénként. Ráspiról még olyat is hallottam (nem tudom, igaz-e), hogy egyes tőkéken csak egy fürtöt hagy. Van még további lehetőség is: be lehet kurtítani a fürtöt (Szepsy és Weninger is alkalmazzák ezt a módszert). Szóval, pluszmunkával ugyan, de minden további nélkül el lehet érni a fél kikó alatti terhelést, Kékfrankosnál is.

Érdeklődő 2006.04.28. 21:01:42

Szerintem a fürtválogatás még elmegy, de a darabolás már erőltetett, túl mesterséges dolog. A jól beállt szőlők, amiket ismerek 25-30 évesek. Még éppen nem a teltfürtű klónnal létesültek. A Ráspi féle 80 éves szerintem kuriózum lehet, nem ismerem. Talán nem is ez a lényeg, mert a Ráspi féle Zweigelt 2004 is 25-30 éves szőlőből készült így lehet, hogy a borászatban van lényeg.

jólértesült 2006.04.28. 23:06:15

Bazaltrajongó: "Ráspiról még olyat is hallottam (nem tudom, igaz-e), hogy egyes tőkéken csak egy fürtöt hagy." Na hallod! Nemcsak, hogy igaz, de 2005-ben még olyat is csinált, hogy egyetlen bogyót hagyott a tőkén! Nem is csoda, hogy egy hektárról, egy palak bort hozott le!!! A bor annyira sűrű lett, hogy beleragadt az 1 literes hordóba! Valószínűleg, a hordóval együtt szeletelve kerül majd forgalomba, úgy valamikor 2073-ban! Bennfentesek elmondása szerint, netto (a "hordóhéj" nélkül) 2,5 dkg-os szeleteket hoz majd ki, zsugorfóliában. Valószínűleg vágni, illetve reszelni is lehet majd a "bort"! (A hordókérget ajánlott lesz levágni róla, mert nehezen emészthető!) De az igazi csúcs nem is ez. Volt néhány olyan tőkéje is, amin egyáltalán nem hagyott se fürtöt, se bogyót!!!! A világ legdrasztikusabban visszafogott terméséből készített bor lesz ez! A tervek szerint 1 dl-es "pillepalackban" hozza majd forgalomba ük-ükunokája, valamikor a XXII., vagy a XXIII. évszázadban!

jólértesültnek 2006.04.28. 23:28:20

Már meg ne haragudj, de nem tudsz Te semmit! Én már olyat is hallottam, hogy a hozamkorlátozás "keretein belül", Ráspi még a tőkét is kivágja! Állítólag abból lesz az univerzum legjobb bora! A bor annyira jó, hogy még saját maga sem meri megkóstolni! Ára minden kétséget kizáróan magasabb lesz, mint a 24 karátos aranyé! Amiről azonban még a legtájékozottabbak sen tesznek említést, hogy ki főz az étteremben?????

krentaur 2006.04.28. 23:44:17

Az étteremben a Kotlárd néni főz, mellesleg a szörpöket is ő készíti. A bútorokat pedig, valami 15 éve transzba esett, Eger környéki erdész faragja számára, budlibicskával.

Bazaltrajongó 2006.04.30. 18:55:53

Kedves Érdeklődő! Mondasz valamit. De megjegyzendő (azóta pontosan utánanéztem az ampelográfiában), hogy a régi fürtátlagtömegek sokkal kisebbek voltak a szelekció előtt. Kékfrankosnál például nem is 15 (ahogy korábban írtam), hanem 12 dkg alatt volt. Tőkénként kb. 60dkg-ot termett. hosszúcsapra metszve (összesen 9-42 rügy a termőalapok számától és a csapok pontos hosszától függően, tőkénként), úgy hogy Németh Márton semmilyen fürtválogatást, -kurtítást nem csinált, legföljebb a hajtásválogatáskor távolított el fürtöt, de akkor persze vesszőstől. Igaz, bakművelésű volt a szőlője. Ha valaki ma a 20-70 dkg-os fürtöt bekurtítja 12 dekára, gyakorlatilag a régi méretet állítja vissza. Biztos, hogy ez erőltetett, mesteréges? A Hárslevelű fürtátlagtömege is 15 deka alatt volt, ma szőlőben, Szepsynél pedig a kurtítás után is még mindig 20-25 deka egy fürt.

szőkesznob 2006.04.30. 20:10:29

Igen, én elhiszem hogy a harminc évvel ezelőtt az állami szektorban eltelepített szőlő az igazi, amikor még az alanyszelekció /fajta-talajkompatibilitás/ a klónszelekció /edafikus-klimatikus megfelelőség/ gyermekcipőben járt, és az azt megelőző tizenőt év tudományát mutatja. Ez egy szakma, sajnos ebben az esetben egy parasztvakít, innen -onnan felszedett ismeretekkel, tudás nélkül.

hajrásopron 2006.04.30. 20:47:34

Sopron, a különleges egyéniségek hazája. Szőlészetben megtaláljuk Bibó Tivadart, a metszésnélküli szőlőtermesztés világszabadalmazóját, és a mellékrügyre metsző Horváth Józsefet. Mindketten azt állítják, hogy aki nem az ő módszerét alkelmazza, az.... Ugyan ezt állítja Taródi is, aki várat épitett magának, csak sajnos ez a vár menthetetlenül omladozik...Az igazság mindig valahol középen van...

Asparágus 2006.04.30. 20:48:23

Ez így igaz! A szívemből szóltál drága felebarátom. Ráspi "meséiből" egy hozzáértő simán kiszűri a baromságokat.

hehe 2006.05.03. 11:21:11

öreg ültetvény, 40-80 dkg szőlő tőkénként, különleges termőhyely: ennyi a nagy borok alapjának titka (utána kell rengeteg más is, de ezek nélkül nem megy). Aki fikázik, magát minősíti. Gyerekek, tőletek úgyse veszek bort!

szőkesznob 2006.05.03. 20:55:39

hehe- főként a Spanyol termesztők marketingfogásaként indult az öregültetvény, de ez közel sem 30-40% tőkehiányú, kordonos szélessoros, korábban nitrogénnel agyontöltött/végeztess el egy talajanalízist/gyomirtózott, a nehézgépektől talajtömörödött, nyomelemhiányos termesztést jelöl, hanem akár 60- 80 éves támrendszer nélküli, tradicionális tőke és talajmüvelt szőlőt...Egyébként ez akkor kezdett terjedni, amikor az uniós kivágási-telepítési támogatási rendszereknek köszönhetően a régi ültetvények mennyisége kritikus szintre esett, így érdemes volt erre az egyediséget hangsúlyozandóan kitalálni valamit. Tedd fel a kérdést: hány évestől öreg egy szőlő?

szőkesznob 2006.05.03. 20:59:05

hehe- ez úgy hiteles, ha a tradicionális soproni művelésmódokon pl. soproni szálvesszős lennének az ültetvények, kapa stb.

hehe 2006.05.04. 13:45:08

Nem értem a felvetéseket. Ha valóban igaz, a felsoroltak közül a nitrogénnel agyontöltés és a gyomirtó okozhatna gondot. A tőkehiány csak gazdaságossági kérdés, ha a maradék szőlőkön valaki fél kiló körüli termést hagy, akkor azzal nem értem, mi a gond, csak kevesebb bora lesz. A szálvesszős művelést a legtöbb kiemelkedő birtok gyengébb minőséget adónak tartja, mint a kordonműveléseket. Ugyanis csapokra metszve gyengébb a növekedés és kiegyenlítettebb az anyagcsere (kérdezd meg erről pl Szepsy-t). Kiemelkedő dűlőben a szélessor sem probléma, csak kevesebb lesz a bormennyiség, ha a kevesebb tőkén is egyenként keveset hagy a gazda. Alacsonykordon legalább olyan jó tud lenni, mint a tőkés művelés, sőt, mivel a fürtöket jobban ki lehet takarni, még jobb is lehet. Nagyon relatív, hogy a szőlő mikortól tekinthető öregnek, nekem Szepsy István véleménye a mérce, ő saját tapasztalata alapján úgy találta, hogy körülbelül negyven évesen "nyugszik meg" teljesen a szőlő, ekkortól kevésbé erélyes a növekedése, egyenletesebb és kisebb a hozama és a kiterjedtebb gyökérzet révén komplexebb bort ad. Nyilván az is fontos, hogy még a nagyipari klónok előtti legyen az ültetvény, nálunk ezért sokszor kb 30-40 év a "bűvös határ"

Hága Balázs 2006.05.04. 17:19:53

Mindkét pincészetnek fejhajtás említett bora előtt, de én is csak csatlakozni tudok a cikk írójához....kicsit borsosak,persze nem a kóstoláskor inkább zsebben. De a minőséget olykor-olykor jobban meg kell fizetni, főleg ha valaki fel is vállalja a kizárólagos forgalmazását ;) Szubjektivitásom miatt mégis inkább a Takler felé húznak ízlelőbimbóim... Taklerékra azért nem hinném, hogy kígyót-békát dobálnának Szekszárdon, vagy ha netán mégis, akkor annak csak az irígység vagy a politika lehet az oka. Valóban más a stílusuk mint más tradicionális alapokkal dolgozó pincénél, de a fejlődéshez hozzá tartozik a folyamatos átalakulás, megújulás. Szolgálni kell olykor a piac igényeit is, ez nem feltétlenül rossz...annak viszont tényleg nem lehet örülni, hogy bizonyos tételek meseszámba mennek és nem hozzáférhetőek. A Ráspi témában már kevésbbé tudok hozzá szólni, nincs személyes kontakt, de az itt olvasottakból kap hidegt és meleget is...:) Hiányosságaimat pótlom.

szőkesznob 2006.05.04. 17:39:01

A tőkehiány nekem nem csak gazdaságossági kérdés/habár a fogyasztó megkérdezheti hogy mi a francért kell megfizetnie a borban a tőkehelyek művelését is/hanem esztétikai is.A szálvesszős soproni fejművelést-mint a filoxéra után ott elterjedt egyedi művelést- az eddig általad hangoztatott görcsös tradicionalitás miatt említettem, hogy akkor tessék következetes lenni, nem felhasználni a kordonos technológiai újítást.Vagy éppen az a legjobb ami neked van-csak ideológiát kell hozzá gyártani?Egyébként ebben az a véleményem, hogy a fogyasztó nem hülye,a lehető legjobb érték-ár arányon kell termelni nagy minőséget és ez a legtöbb művelésmódon hozzáértéssel lehetséges.Meg fogom kérdezni Szepsyt,hogy mit ért azon, hogy negyvenévesen nyugszik meg a szőlő,mert ez igy nagyon bulvár/szinte látom bólogatni a lelkes hozzánemértőket e szavak hallatán/ szerintem ez így nem is igaz, nem hiszem hogy ez így hangzott el...Egyébként én új ültetvényeket láttam nála jellemzően.Nagyon szeretném tudni a szőlő megnyugvásának a jegyeit ,minőségre gyakorolt hatását,mert te amit leirtál az a talajuntság, amely miatt rosszabb minőségű a termés .A szőlő teljes gyökérrendszerének a kialakulási idejének is utánna kellene nézni /természetesen ez mindig fejlődik,de ne úgy képzeld el hogy egyre terebélyesebb és élete fő célja a kengurufekália felszívása Ausztráliában /, no meg a nagyipari klónok jólhangzó tartalomnélküli frázisának,melyik klónokról van szó? Meg az elején szélessoros hetvenesévekbeli volt nagyüzemi ültetvényeid minőségi potenciálját dicsérted, vagy azon más klón van mint a többi "nagyiparin" ?

hehe 2006.05.04. 18:52:14

miért kellene minden régi dologhoz ragaszkodni? A legjobb dolgokat kell kombinálni. Legjobb dolgok: öreg tőkék + kordonművelés. az ár-érték arány egy hülyeség az igazán nagy boroknál. Ott csak a LEGJOBB számít, bármi annak az ára. Ha ez fél kilós tőketerhelést jelent egy borász meggyőződése szerint, akkor annyi. Kérdezd meg Szepsy-t bátran a kérdésedet illetően. Új ültetvényeket meglátásom szerint azért telepít, mert egyfelől az általa legjobbnak tartott dűlőkben "menet közben" felhagytak a szőlőtermesztéssel, így nincs más választása, mint újakat telepíteni, ha bort akar onnan, másfelől, mert a klónszőlők (nagyobb fürtűek) nem tudják azt a minőséget adni, mint a legjobb régi változatok, azok viszont kevesen vannak, így újra kell szaporítani, ezt csinálja István. Ettől függetlenül nyugodtan kérdezd meg, azt fogja mondani, hogy az öreg tőkék mindenképp jobbak a minőség szempontjából, bizonyos öreg ültetvényekben például alig kell már hozamkorlátoznia, az ültetvény magától sem ad sokat. A jövőben tervezi, hogy egyes ültetvényekből külön is kezeli az értékes régi változatok termését, mert hisz benne, hogy jobbat adnak. A talajuntság kérdéskört nem értem, sokan esküsznek arra, hogy forgatni egyáltalán nem jó a talajt, Szepsy pedig kb 15 éve egyáltalán nem használ sem szerves sem műtrágyát, még a telepítéseknél sem. Nyilván erre is van oka, kérdezd meg ezt is tőle, az én bulváros véleményem nyilván úgysem érdekel...A termés nem roszzabb minőségű lesz, ha kevésbé erőteljes a szőlő növekedése, sőt...azért biztos vagyok benne hogy a szőlő gyökérzete, ha lassuló mértékben, is, de egyre csak növekszik, amíg él a tőke, természetesen nem Ausztáliáig. Nagyipari klón téma: szinte az ÖSSZES fajtát ELKÚRTÁK a kommunizmusban: nagy és teltfürtű változatot csináltak mndenből, a mennyiségi termelés szempontjai szerint szelektálva. Érvényes ez a furmintra, hárslevelűre, olaszrizlingre, kadarkára, kékfrankosra egyaránt!!!Le se szarom a részleteket, ez volt az általános képlet, és még ma sem állt helyre a rend, a legtöbb minőséget kereső szőlésznek közel százéves ültetvényeket kell felkutatnia, ha minőségi változatokat akar szaporítani!!!

szőkesznob 2006.05.04. 22:12:47

Nekem érdekes az ár , nagy bort szeretnék nem túllihegett áron, és vannak is ilyen borok...Az öregtőkék esete az előbbiek alapján nagyon zavaros hisz magad sem tudod eldönteni hogy a hetvenes tőkéidet hogyan kezeld...Szepsy ültetvényeit láttam, miden szempontból kifogástalanok, és harminc év múlva többségében "be is fog állni". De itt nem róla , hanem rólad van szó.Nem hiszem, hogy szőlőhöz értő ember nem a kutatóintézetekhez fordul egy klóntipusért, és ezek a szelekciók-ebbe vájd bele magad- nem csak arról szólnak, hogy minél több termést adjanak...Azt nehezen hiszem el , hogy valaki kiemel egyes változatokat az árutermelő ültetvényéből, majd hosszú évek alatt ezeket a változatokat úgy elszaporítja, hogy az 1 ha-hozszükséges 5000 oltványhoz kb.14 ezer rügye legyen. Pláne, ennek a nővényegészségügyi állapotának a nyomonkövetése nélkül, hisz a virológiai és bakterológiai certificació nélkül ki merne ma ültetvényt telepíteni? Természetesen még az alanyról nem is beszéltünk, mert bármilyen furcsa neked, a termésmennyiségben, minőségben és az általad említet győkér élettérkitöltésben nem a nemes hanem az alanyrésznek van szerepe...Tudod ez nőveszti a mélyrétegek felé a gyökereket...A telepítés előtti talajfeltöltések nem a feketemágia , hanem a szaklaborok hatáskörébe tartoznak, akik a talajminták alapján tanácsot adnak arra,tehát nem törvényszerű, hogy a talajt mivel kell feltölteni.Továbbra sem értelek a végén, hogy korábban kitartassz a nagyüzemi ültetvényeid fentasztikus minőséghordozása mellet, majd belerúgsz sajátmagadba.Megbocsájtassz, de először sajátmagaddal legyél tisztában,mert akkor sajátmagadról beszélnél, nem ködösen másról, mert így úgy tűnik, mintha Szepsyvel vitatkoznék, közben arról, amit rosszulinterpletálva előadsz az általam is nagyon tisztelt szőlész-borász elképzeléseiből.

Lecsó 2006.05.05. 21:13:39

Aranytőke szép volt.

hehe 2006.05.09. 17:35:09

nem kell összekeverni a dolgokat. Egyfelől minél öregebb egy tőke, annál jobb (sok neves pincészet kb a tőkék 15 éves koráig nem készít bort a termésből, legalábbis nem a legjobb boraikba megy az ilyen termés. Másik kérdés, hogy nem minden jó, ami régi, de egyöreg, laza, kis fürtű kékfrankos, kadarka, olaszrizling vagy furmint ültetvényért sokat adnék! Más téma, hogy a kommunizmus alatt a legtöbb fajtát a mennyiségi termelés szempontjai szerint szelektálták, és akár az alanyuk is rossz lehet. Így lehet, hogy adott körülmények között egy fiatal, de jó klónú és jó alanyú szőlő jobb bort adna, mint egy nagyfürtű, rossz alanyú nagyüzemi, 20-30 éves ültetvény. A két tényező súlyát elméletben szerintem nem lehet lemérni, az csak a gyakorlatban derülhet ki, ugyanazon a termőhyelyen, ugyanolyan módszerekkel dolgozva. Szóval nem értem, hol itt az ellentmondás. Szepsy hol talált iagzán jó, kisfürtű furmintot? Nem, nem a kutatóintézetben, hanem saját, 70-80 éves ültetvényeiben (most már erről telepít, ezek szerint ő valahogy ki tudta várni, hogy legyen elég csapja). Hol lehet szerinted igazán jó olaszrizling változatokat találni? Szerémségben (a kutató is oda ment), meg egy-két öreg somlói ültetvényben... Alanyban igazad van, nem is állítottam ennek az ellentétét, ez nyilván egy új telepítés mellett szól. Talajfeltöltéssel nem értek egyet, mint már írtam, Szepsy már kb másfél évtizede nem tesz se nyomelemet se szerves se szervetlen trágyát sehová, a telepítésekbe sem, ezt sem feltétlenül okkultizmusból teszi... Szóval egyáltalán nem védem a hetvenes időkbeli szőlőket, legjobb egy klónok előtti ültetvény, de azért ilyen szőlőkből is csinálnak páran kitűnő borokat (Szepsy, Ráspi, Fekete Béla jutnak hirtelen eszembe). A képletek sosem egyértelműek, szerintem! A kiemelkedő termőhely és a radikális szőlészkedés különben is fontosabb, mint az ültetvény kora!!!

szőkesznob 2006.05.09. 21:12:46

Melyek azok a neves pincészetek , amelyek nem készítenek bort az ültetvény 15 éves koráig?/Ez az, amikor Parasztvakít.../Ez abszolúte nem igaz, de jól hangzik, hasravághatják magukat az "ősiséget "kereső sznobok, mint a virgin vintage-től...Egyébként nem a laza fürt számít/madárkás/hanem a bogyóméret kedves Horváth Ráspi József, mert ha elmerültél volna jobban a termesztés tudományában , akkor todnád , hogy a fajtatulajdonságokat is ez hordozza...Mármint a hély - must aránya...Nekem megdöbbentő, hogy kellő ismeretek nélkül hogyan lehet ilyen magabiztosan szórni az igét.Ez sajnos egy bulvárborászat, mondhatnám Anettkaborász...A korábbi feltétlenül öregszőlő-minőség összefüggésed mintha árnyalódna a levelezésünk által megértetett klón- alany összefüggésre...Egyébbként az öregszőlő -klón megint egy rettenetesen bulvár, hisz a fajtagyűjteményekben nagyon ősi , mentett megjelenési formák létezenek, de ez nem attól jó , hogy régi, hanem attól hogy valamilyen egyedi megjelenési formát képvisel... Ezt fogalmazd meg, és akkor tisztában leszel azzal, hogy hogy mit keresel minőséghordozóként....Talán egyszer rájössz, milyen sokat kell tanulnod,-és egyből alázatosabb leszel...Én sem vagyok Ász, de több éves oltványtermesztői, termesztői tapasztalataim alapján mindig azt látom, hogy annak van a legnagyobb hangja, aki a legkevesebbet tud...Alázat , alázat, alázat... és nemzetközi, hazai eredmények-nem olyanok, mint amit a meki ér el sok- sok reklámmal..

szőkesznob 2006.05.09. 22:06:59

A talajfeltöltésről elfelejetettem mégegyszer megismételni azt, amit talán nem értettél meg, hogy nem feltétlenül kell szerves/műtrágyázni, ezt a talajvizsgálatok, ill termőültetvényekben a levélanalízisek döntik el.Talán ha a kb . 40 éve deklarált minimumtörvényben elmerülsz, rájössz, miről beszélek.. talán valami bezöng, ha a vaskelát felhasználásodra gondolsz a meszes talajokon, nem mésztűrő alanyon termesztett , nem megfelelően klónszelektált nemessel...Talán feltünt , hogy nincs elég lomb, asszimilálófelület ?

szőkesznob 2006.05.09. 22:48:46

Ez olyan , mint a politika , a bunkóknak szól... Légy szives Ráspi, fogalmazd már meg, hogy milyen klónt- alanyt tartassz csodának az ültetvényeidben, amelyek természetesen 30-40 évesek ? Milyen morfológiai jegyekkel bírnak,korábban a ritkafürtöket tartottad etalonnak, most a felhomályosítások után a kisbogyók?Továbbra is tartom, hogy ne másokkal takarózz, hanem önálló gondolataid legyenek.Hidd el Ráspi, nem bántani akarlak, de olyan igazságnak tűnő sületlenségekkel operálsz, ami a sznoboknak ok. de a szakma ....Meg olyan negély, hogy mindig hozzászólsz hogy a te borod az ok...

Kádár Zsombor 2006.05.10. 10:12:45

Kedves Szőkesznob! Ugyan nem vagyok sem borász, sem szakember, csak olyan valaki, aki szereti a borokat, és ennek megfelelően szubjektív véleményt is formálok róluk. Úgy gondolom, hogy mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a véleményét megfelelő érvekkel alátámasztva kifejthesse. A szakmai viták itt megfelelő helyen vannak, amennyiben szakmaiak maradnak. Azonban egyvalamiben biztosan különbözünk mi ketten. Ön még soha életében nem találkozott Ráspival, nem is beszélt vele. Én már beszéltem vele és tudom, hogy nem olyan ember, akinek szüksége van arra, hogy "nicknevek" mögé bújva gyáva módon fejtse ki a véleményét. Azt főként nem tenné meg, hogy saját magát más néven dícsérje. Semmi szüksége erre, mert beszélnek helyette a borai. Gondolom tisztában van azzal, hogy a hozzászólásoknak - főként ha azok szakmilag megalapozotnak tűnnek - egyesek nagy jelentőséget tulajdonít, és hajlamosak autoritásnak tekinteni. Ezért arra kérném, hogy amennyiben itt ír, körültekintőbben írjon. Ha pedig szakmai vitája van Ráspival, akkor ajánlom figyelmébe a 06-99-355-146-os telefonszámot.

hehe 2006.05.10. 11:46:56

Szőkesznob! Önnek valami nagyon komoly komplexusa van Ráspival kapcsolatban! NEM ÉN VAGYOK AZ! Különlegesnek tartom a borait, a munkáját, tisztelem, amit csinál. De semmi közöm nincs hozzá, még Sopronhoz sem. Azért nem írom le a nevemet, mert a suttyók úgyis rögtön ellopnák a nickemet, vagy a valódi nevemet. Ammíg nincs regisztrált fórum, nem fogom vállalni egyiket sem, mert RENGETEGSZER bebizonyosodott, hogy visszaélnek vele és sehogyan sem lehet ellenőrizni a valódiságot. Csak azért írtam, amit írtam, mert mélységesen fölháborít, hogy sokszor itt a "szakma" meg a "tudomány" szavakkal vagdalkoznak. Az igazi bor szerintem közelebb áll a művészethez, mint a tudományhoz. Az elméleti szakembereknek megvan a maguk feladata, de nem az ő dolguk, hogy nagy bort készítsenek. Burgundiában sok nagyon neves borász elmondta, hogy miután elvégezte a szakiskolákat, akár egyetemi szinten, és visszament a családi birtokra, rövid idő alatt rájöttek, hogy ha valóban egyedi és nagy borokat akarnak készíteni, akkor a legtöbb dolgot el kell felejteniük abból, amit az iskolákban tanultak, sőt, sokszor az ellentéteit kell megvalósítani a hallottaknak. Szóval én nem a Ráspi vagyok, bár igazán hízelgő, hogy soraim alapján annak tartott. Azért a fölmerült kérdésekről továbbra is elmondom a véleményemet. Szerintem a kis bogyó és a laza fürt ugyanolyan fontos, és ezek nem zárják ki egymást. A laza fürtszerkezetnél ugyanis több direkt napfény éri a bogyók felületét, valamint levegősebb a fürt, és ez csökkenti a betegségek(penészek, botritisz) kialakulásának esélyét. A talajfeltöltésnél biztosan vannak kivételek, de én alapvetően olyan területet vásárolnék, ahol nincs szükség beavatkozásra. Abban igaza van, hogy a régi változatok nem a régiség miatt értékesek, de hát mit tegyünk, ha a 20. században a mennyiség vált a fő szelektálási szemponttá és így a minőséget keresve régebbre kell visszanyúlni. Pinot noirból pl vannak szuper új klónok, Burgundiában egy rövid kisiklás után a minőség útját követték a szelekcióban is. Nálunk ez még sajnos mindig nincs így! 15 év után még mindig álmukat alusszák a kutatók (tisztelet a kivételeknek). Összegzésként: én a "szakmára" nem vagyok kíváncsi, annál inkább az olyan "idióták" boraira, mint amilyen Ráspi is!

szőkesznobocska 2006.05.10. 21:15:22

Kedves Zsombor és hehe... gondolom ugyanazok vagytok...és nagyon sok időt töltötök Ráspival, meg a nagyon sok burgundiai borásszal, akik elmagyarázták nektek, hogy tulajdonképpen ehhez nem is kell érteni, sőt, az a legjobb, ha az ellenkezőjét csinálja egy valamirevaló borász annak, amit az egyetemen tanult...Ekkora sületlenségek valóban csak a Ráspi környezetében születhetnek-illetve-tőle...Ez sajnos Anettkázás!A művészettel ne keverjük össze a borászkodást/ ezt az Ausztrál marketing alkalmazza a borászokra, mivel azt állítják hogy egy személyt konnyebb reklámozni mint pincét, terméket stb./ a franciák pincészetet reklámoznak, mivel azt állítják hogy ez egy közös munka, amiben a szőlőkapálótól a hordómosóig mindenkinek szerepe van. Ezért nem látsz az ottani cimkén borásznevet.Helyesbítek, ma már igen, mert ez angolszász bulvárosodás kezd hatni.De azért ez a kontinens...

Kádár Zsombor 2006.05.11. 07:55:43

Mivel mindenki magából indul ki, megértem, hogy azt gondolod - akkor tegeződjünk -, hogy én vagyok hehe. Pedig nem így van. Csupán arra kívántam felhívni a figyelmedet, hogy nem teljesen következetes amit mondasz, ne állítsd be magad véleményformálónak. Voltál már a pincészetben? Sok bort kóstoltál már tőle? Beszéltél már Ráspival? Ezek nélkül hogyan mondasz véleményt róla? Mások által közölt "tények" alapján?

hehe 2006.05.11. 17:56:09

Ismétlem, nagyon megtisztelő, még az is, hogy Ráspihoz közel állónak gondolsz (még az sem vagyok). Valakik szerint a bor tudományról szól és iskolában meg lehet tanulni, hogy kell nagy bort készíteni. Én alapvetően másban hiszek, ezért nincs értelme a további szó-váltásnak. Virágozzék ezer virág!

szőkesznob 2006.05.11. 18:36:43

hehe-Kádár Zsombor-Ráspi ugyan az, ANETTKÁK!

ANETTKA 2006.05.12. 09:25:11

csókolom csókolom tévedni tetszik, belőlem csak egy van, sőt, hozzám hasonló sincs széles e világon és világűrben, úgyhogy ne sértegessen csókolom csókolom!

hehe 2006.05.12. 11:36:51

szőke sznob: te pedig egy vagy azok közül, akinek a boraira nem vagyok igazán kíváncsi...szóval én nem vagyok a célközönséged, legyen akármilyen jó vagy híres a borod amúgy!

szőkesznob 2006.05.14. 19:44:42

Kedves hehe-ANETTKA-Horváth J !Ez az utóbbi megnyilvánulás is a bulvárborászt huzza alá. még két vonallal..
süti beállítások módosítása