Örök, hű szerelmem, a Vylyan Syrah utolsó esélyt kapott, hogy meggyőzzön: ráérünk még sírverset faragni. Hét fajtiszta syrah és két házasítás a halmozottan nemzetközi mezőnyben.

Azt hiszem mindannyiunk életében vannak olyan borok, amelyek örök hálára köteleznek. Ezek nem feltétlenül hibátlan, fényesre vaxolt, csilivili csókkirályok, de a maguk idejében súgtak valamit, ami mélyen belénk vésődött. És talán éppen ennek az élménynek a reményében nyitunk újabb és újabb palackokat. A teljesség igénye nélkül néhány a saját bor-yodáim közül: Thummerer Egri Királyleányka 1997, Apaltagua Carmenére 2001, Vylyan Merlot Selection 1999, Olmaia 1994, Lisini Brunello 1999, Vylyan Syrah 2003, El Principal Memorias 2001, Bussay Szürkebarát 2003, Tóth István Egri Bikavér vál. 1999, Gere Solus 2000.

Ebből a sorból egyedül a Vylyan Syrah-t állt módomban rendszeresen visszakóstolni, és sajnos, az utóbbi időben a hanyatlás egyértelmű jeleit mutatta (és nemcsak nálam). Annak idején érkezett ugyan figyelmeztetés, hogy ez szűztermés, és ezért tanácsos minél hamarabb a díszdoboz fenekére verni, de ahogy sorstársaim körében tapasztaltam: mindenki abban reménykedett, hogy vaklárma az egész. Az én kóstolásaim valóban fokozatosan hanyatló pályaívet mutatnak, és a mai penetránsan animális Vylyan Syrah csak címkéjében hasonlít a 2004 nyarán kóstolt málnás, szedres mélységesen mély borra. (Aki az általam hőn imádott pannon syrah-ra kíváncsi, annak most már inkább a Bock Syrah-t ajánlom. És mivel a jelek szerint sem a pannon syrah-tól, sem a 2003-as évjárattól nem várható matuzsálemi kor, én gyors fogyasztást javasolnék.)

Így aztán a legutóbbi Syrah/Shiraz-kóstolónkra rezignáltan, de az igazságra szomjasan készültem. Kaptam ugyanis egy palackot a kisharsányi pincéből, ahol vélhetően valóban eszményi körülmények között tárolták, vagyis, ha ez is agonizál, akkor ideje a Vylyan Syrah sírfeliratán elgondolkozni.

9 bort kóstoltunk 5-en, 10-es skálán (a pontszámokat átlagoltam). A mezőny fele csapnivaló volt, a másik fele remek, és egy valahol ég és föld között lebeg.

Jacob's Creek (CS-Shiraz) 2001 (Ausztrália) kb. 9 euro
Mocsár, tinta, szeder, az egyik tréfás kedvű zsüror szerint deo by Hany Istók. Közönséges kis hipermarket bor hanyatló ágban.
4.5p

Robert Skalli 2001 (Franciao.) kb. 9 euro
Első szippantásra ropi az odakozmált szériából. Gyümölcsben szegény, kovakőben és tengeri szélben gazdag. Másnap intenzív vaníliás kifli illatot árasztott. Szájban kósza motívumok és savanya. Súlyos tannin és Taurus-fíling. Nem reménytelen eset, és könnyen beszerezhető (Cora).
6.2p

Casa Girelli 2001 (Szicília) kb. 15 euro
Illatában szolid ropi és pörc, de főként áfonya és virág. Magas alkohol, magas tannin, robusztus és hosszú. Jól el lehet rajta nyámnyogni. A vonzó eszpresszó/keserű csoki egy bizonyos hőfok fölött kevésbé vonzó kesernyébe csap át. Az est egyértelmű győztese. (A Wine Spectatorben 90p)
7.7p

Castel 2003 (Franciao.) kb. 7 euro
Nehéz a semmit ragozni, mégis megpróbálom: halvány füge, datolya és tinta, markáns tannin.
4.7p

Ernest & Julio Gallo vmi (még a nevét is elfelejtettük) (Kalifornia, vagy isten tudja) kb. 8 euro
Silány minőségű, édes kis cucc, amit másnap a szintén silány minőségű, keserű kis argentinnal házasítottam, és remek alaplevet adtak egy pompás marhapörkölthöz.
2.5p

Vylyan Villányi Syrah 2003 (Mao.) elővételben 14 euro volt, boltban 25-30 körül
Intenzív illat, sűrű anyag. Nagyon vad málna + avar és foszfor. Erős barrik, de milyen jól eltalált! Borban az egyik kedvenc illatjegyem, a kakaós nápolyi itt tisztán jön. A mezőny talán legédesebb bora, de én gyarló ember szeretem. A vakszakaszban szélmamlomharcot vívtam az egyik zsürorral, hogy a szerényen mért édesség ne legyen automatikusan borhiba (akkor már inkább a kesernye vesszen!). Másnap holtversenyben az élre ugrott, igaz, az utolsó két deci zavartalan fogyasztásához egy szilás cet szájberendezésére lett volna szükség (jobb híján csukott szemmel ittam meg).
6.5p

Gróf Buttler Egri Bikavér Premium "Szarkás Tető" 2003 kb. 22 euro (nem tudom, hogy lehet-e még kapni)
Eleinte nagyon hasonlított az előző tételre, csak még egy kis tinta is keveredett bele és kevésbé édes. (Az indulás jogát azzal szerezte meg, hogy 45%-ban syrah.) Nem hiába gondoljuk sokan úgy, hogy a magyar vörösbor-történet egyik mérföldköve. A vakszakaszban még egyáltalán nem tűnt föl, hogy bőven jutott bele kékfrankos is. Másnapra viszont fordult a kocka: a kékfrankos teljesen elnyomta a syraht. Illatában a gesztenyeméz és a csipkebogyó kerekedett fölül. De szájban már nem állta a sarat a Vylyannal és a Banfival. Veszített a tartásából, a sokszínűségéből és a lendületéből. (Vagy a másik kettő javult sokat.)
6.8p

Castello Banfi Colvecchio 2001 kb. 15 euro
Majdnem fekete, tiszteletet parancsoló bor. Elsőre harsány tinta és mosogatólés animália áradt a pohárból, de 5-6 perc után szépen kitisztult, és egy különlegesen vonzó kombináció állt össze: eukaliptusz-, virág- és fémillat. Robusztus test magas alkohollal. A vakkóstoló hevében ezt írtam: "aki ebben hibát talál, kinyalhatja" (ez már a negyedik szép volt a sorban, és kezdtem magam jól érezni). Másnap egyből az élre ugrott: gyümölcsözön, tökéletes sav/tannin egyensúly, mámorító illat. Órák hosszat tudnám szagolgatni. Mi Montalcinoból hoztuk, de talán itthon is lehet már kapni. (A Wine Spectatorben 90p)
7.2p

Altas Cumbres Syrah 2002 (Argentína) kb. 5 euro
A jegyzeteim szerint: "Olcsó bor, szúrós, kellemetlen szag, gumi, élesztő. Nem szeretem, lapos és rövid." (A Corában kapható.)
4p

saját pontjaim a MA pontrendszerében:

1.-2. Castello Banfi Colvecchio 2001 7p

1.-2. Vylyan Villányi Syrah 2003 7p – pannon klasszis

3.-4. Gróf Buttler Egri Bikavér Prem. 2003 6p – szép

3.-4. Casa Girelli 2001 6p – szép

5. Robert Skalli Syrah 2001 5p – tehetség

6.-7. Castel 2003 4p – OK

6.-7. Jacob's Creek Shiraz-Cabernet 2001 4p – OK

8. Altas Cumbres 2002 3p – iható, vendégeknek jó

9. Gallo vmi 2p – határeset, após bora