Megkapó történet: két egészen fiatal ember ötszáz kilométerrel odébbról Tokaj-Hegyaljára érkezik, és azonnal olyan dolgokkal hozakodik elő, amelyek egy-két év alatt a világ legfontosabb borvidékének élvonalába lökik a pincét. Ehhez persze kellett egy grófnő, egy dél-tiroli gróf és egy báró – mind borközeliek – pénze is, imaginárius kalapunkat mégis Bott Judit és Bodó József előtt emeljük magasra.

Nemrég azt mondtam, ezentúl minden alkalmat kihasználok, hogy közöljem az olvasók tömkelegének millióival: reduktív aszú nincs. Márpedig amikor Tokajról írunk, az mindig alkalom, úgyhogy – lásd, mint fent. Semmi hagyományos kontra új stílus. Minden tisztességes aszú fahordóban érik a törvényben meghatározott ideig – minimum két év, és nem puttonyszám plusz kettő –, aztán palackban ráadásnak, azok is, amelyektől ezt ilyen-olyan okokból elvitatják. Lényegre törő megállapításom értelemszerűen a Füleky Pince megfelelő boraira is tökéletesen érvényes.

Térek a tárgyra.

A Füleky-kúria fantasztikus. Egyelőre csak kicsit van felújítva, annyira, hogy dolgozni lehessen benne. Itt-ott mállik és porlik még, mint maroknyi székely, viszont lenyűgözőek a méteres falak, az öreg ajtók, a több száz éves mozaikpadló, s a dettó 18-19. század környéki festés, amelyet több réteg borzalom alól sikerült előkaparni és foltokban megőrizni. Rendben van a pince is – legalább az egyik ága, mert a másikat előző életében túlbetonozták, emiatt nem tud lélegezni szegény –, fekete penésszel, csodás illatokkal.

A lényeg a rengeteg munka, ami a Füleky Pincében benne van. Továbbá a munka eredménye. A borászatot 1998-ban hozták össze a fent említett nemes személyek – nevezzük őket nevükön: Grafin Isabelle Walderdorff, Graf Franz Pfeil, Baron Sigmund Kripp –, akik közös szerencsénkre úgy gondolták, a pincészet vezetésére a csallóközi Bott Judit lesz a legalkalmasabb személy. Ő akkortájt túl volt a főiskolán és különböző gyümölcsök közt dolgozott osztrák-olaszéknál, innét az ismeretség. Judit jött, hozta magával Bodó Józsefet – aki a hét hónapos Bendegúz atyja is azóta –, nekilátott és győzött. Először is határozottan megcélozta a legmagasabb magaslatokat, és üstöllést fel is caplatott rájuk. Mást ne mondjunk, hamar csatlakozhattak a nagyokat tartalmazó Tokaj Renaissance Egyesülethez és elkezdték gyűjtögetni a pannon mustrákon a csúcsbormatricákat.

hogy megtudja, mely finomságokra célszerű a közelebbi és távolabbi jövőben felkészülnie

Tehát, van a Fülekynek egy remek épülete, tizennyolc hektárja – perpillanatnyilag tízről lehet szüretelni –, honlapja és mintaszerűen letisztult termékpiramisa. Nagy mennyisége nincs, de nem is kell, amennyiben így is talpon lehet maradni. Lehet, úgy néz ki. A piramis alapja a száraz furmint, aztán jön a késői szüretelésű Pallas, a tetejére a 6 puttonyos aszú. Utóbbiból ezer-háromezer palack van évente, maximum, igaz, a teljes termelést sem sok tízezrekben kell mérni. Az első évjárat az 1999-es volt, az első mérföldkövek pedig szerintem így néznek ki: 6 puttonyos aszú 1999, Pallas furmint 2001, száraz furmint 2003. Ez azt jelenti, bármibe is fogtak, az első évjárattal máris robbantottak.

Helybe az ember nyilván azért megy – ha mehet –, hogy jól szétnézzen és vígan érezze magát, mert borászokkal találkozni jó. Meg hogy megbizonyosodjon felőle, a dolgok úgy vannak, amint azt a borok minősége alapján eleve elképzelte – szinte mindig úgy vannak –, na meg, hogy megtudja, mely finomságokra célszerű a közelebbi és távolabbi jövőben felkészülnie. Már ha megkínálják ilyesmivel.

Bott Judit, Bodó József és Bendegúz – utóbbi a dugók rágcsálával hasította ki a maga részét a programból – olyan sorral volt kedves meglepni engemet és a díszes társaságomban tartózkodó V. profot, amelyben jelen volt a jelen és a jövő is. Megyünk sorjában, és nem pontozunk, mert helyszíni szemlén, borász jelenlétében nincs verseny.

Palandor furmint 2004
A Palandor dűlőben alig van termőréteg, minden csupa kő. Ebből következően a bor is előbb ásványos, csak utóbb gyümölcsös, szerkezete magas, erős, de játékos savakkal, rengeteg dinamizmussal, komoly érési esélyekkel. Ez utóbbira sok sansz még sincs, 180 palack készült belőle az idei tokaji őszre, és szinte mind elfogyott. Nagyon szép, pedig.

Furmint 2004
Most még az átütő sikerű 2003-as van a piacon, de előbb-utóbb muszáj lesz váltani, mert fogy. A 2004-es blend rétegzettebb, mint a dűlőszelektált, és dinamizmusa is alig kevesebb. Gyümölcsös-minerális illatú, határozott karakterű, zamatgazdag, jó savval, gyümölcsös lecsengéssel. Alkotói azt mondják, van hová fejlődnie, én meg azt teszem hozzá – V. proffal karöltve –, hogy már most igen élvezetes. Odáig vagyunk az ilyenekért, nincs mese.

Furmint 2003
Az első Füleky-száraz, karrierje csúcsán. Ez a bor kezdetben nekem kevésbé tetszett – noha egy VG-teszten kóstolótársaim a legjobb háromba szavazták –, azóta viszont egyre inkább. Olyan tiszta és gyümölcsös volt anno, hogy azt hittem, reduktív. Ahhoz képest, hogy barrique-ban járt, ugye. Ma már nem hiszek ilyet. Maradt a tisztaság is, és jött hozzá komplexitás. Nem a legnagyobb, amit ebben a műfajban Hegyalján valaha csináltak, de széles és gömbölyű, a tartásával sincs gond, egy ideig bátran lehet őrizgetni még.

Pallas furmint 2003
A késői szüret a 2001-es évjáratban nyitott, árkategóriájában – szűken háromezer magyar forint alatt a Bortársaságnál – nehezen überelhető minőségben. Pláne, hogy 2001 nem volt észbontóan jó esztendő – erről lentebb még egyszer. A 2003-as ugyanaz: hömpölygő illatok és áradó ízek, mindenekelőtt a gyümölcsös-barackos-tropikális vonalon, éppen elég savval ahhoz, hogy ne legyen lomha.

6 puttonyos aszú 2000
Pannon csúcsbor. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, 2000-ben nem volt nagy kunszt krémes aszúkat készíteni. Ehhez képest azért az 1999-eseket gondoljuk referenciának, és túl sok 2000-est még nem helyeztünk az örökranglista élére. A következtetéseket jobb lesz később levonni – amikor már látszik, mire megy a két nagy évjárat egymással hosszabb távon –, de az biztos, hogy a Füleky 6 puttonyosa a legharmonikusabbak egyike. Gazdag illat, nagy test, harapni lehet, egyben van. Kifinomult és szofisztált és hódító.

6 puttonyos aszú 2001
Lehet, hogy testben kevesebb, mint évvel öregebb elődje, de – ahogyan nálunk avatottabb szakírók mondanák – fineszben sokkal több. Nem kertelek: az eddig általam elejtett 2001-esek közül ez a legérdekesebb. Valami nehezen meghatározható – még ügyes-bajosabban megnevezhető – izgalmasság viszi végig. Más, mint minden más, azzal együtt is, hogy az obligát gyümölcsöknek, a csipetnyi mineralitásnak és a botritisz finoman-határozottan visszafogott jelenlétének sincs híján. Készen van, ám csak később érkezik a polcokra. Várni kell rá keveset.

Muskotály 2003
Bomba. Aszúeszenciányi beltartalom, sárgamuskotályból, késői szüretben. Kétdecis palackokba lesz letöltve, valamikor 2006-ban, ínyencségnek. Az ínyencek bolondulni fognak érte. Virágos-gyümölcsösen árad az illata, a muskotály parfümösségének perfekt mellőzésével. Szájban elképesztően széles, hatalmas anyag, sok, de az acidok révén határozottan kiegyensúlyozott édességgel. Finom. Nagyon az. Már egzotikum, de még bor. Nem ragad. Jólesik.