Címkék

Utolsó kommentek

  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Találkozás Jézussal

2006.01.10. 06:31 - Albert gazda

Portugál úti beszámolóm második része következik, amelyben nem borokról, hanem dugókról, TCA-ról és az ellene/vele folytatott emberfeletti küzdelemről lesz szó.

Önéletrajzi elemekben bővelkedve megemlítem, nevekkel, testi hibával, ilyesmivel nem szeretek viccelődni. Most azonban fő- és alcím vonatkozásában egyaránt ezt teszem, nem is tudom, miért vadultam el ennyire. Talán, mert Victor Ribeiro Amorim-vezérigazgató is lemiszterdzsízaszozta Carlos de Jesus marketing- és kommunikációs főnököt kötetlen hangulatú ebédünk közepett. Na meg, mert ha tényleg meg tudnák csinálni, hogy ne keserítsék egyébként boldog életünket dugós borok, hát az egyenértékű lenne egy kisebbszerű megváltással. Legutóbb holmi francia példányokból kifolyólag keseredtem el itt, de állandóan osztogatja a pofonokat a sors. Lehet, hogy ez nemsokára megváltozik. Vagy ellenkezőleg.

Mint tehát korábban szóba hoztam, az Amorim nevű kolosszus – évente 3 milliárd dugó, a világpiac 20 százaléka, 450 millió eurós forgalom, export 85 országba, leány Veresegyházon – elvitt engem Portugáliába, nyilván abból a megfontolásból, hogy jól érezzem magamat, s ezáltal jó hírét keltsem a cégnek. Lelkes olvasóim feltehetően nem felejtették még el, hogy borilag lelkesen nyilatkoztam, és az a helyzet, hogy hasonlóan közelítem meg a dugófronton begyűjtött élményeimet is.

Az összes Amorim-prominensnek mindenről az jutott eszébe, hogy fight against TCA

Eleve érdekes a téma. Korunk legnagyobb problémája napjainkban nem más, mint ez. Korábban Alföldi Merlot is értekezett már a külhoni szakirodalom felhasználása révén a szent pukkanásról és összefüggéseiről, onnan is tudni, hogy mindenki avval tököl, hogyan lehetne megszabadulni a TCA-tól és a bontás után lefolyóba kényszerülő csodákról. Vannak, akik az alternatív zárásokra esküsznek, én meg nem, mert konzervatív vagyok, mint a pinty. Ha egy komolyabb borban nem legalább negyvenes natúr van, az nekem már nem komoly bor. Ráadásul beleszaladtam már műanyaggal zárt borba, amely dugós volt, mint a nagykönyvben. Ez miként lehetséges, arról lentebb. Mármost, az összes Amorim-prominensnek mindenről az jutott eszébe, hogy fight against TCA, és aztán mehettünk tovább, részletezve megelőző és egyéb módszereket.

A lényeg, hogy portugál barátaim néhány éve rájöttek, ha nem csinálnak semmit, lenyomják őket az alternatívok, mint vak a bélyeget. Akkor elkezdtek pénzt ölni a higiéniába meg a tudományos kutatásokba. Gondolták volna, hogy annakelőtte a pucér földön hevert a parafa, ahol eső verte, nap szítta, lentről fertőződött? Ma ez másképpen van, a Couruche melletti gyárban hatalmas, betonnal kiöntött területen száradnak a lemezek, és a beton lejt, hogy az esővíz szépen lefolyjon a stószok alól. Más: a lemezeket forrázzák, régebben is ezt tették, de a vizet naponta egyszer cserélték, azaz ami reggel beleázott a lébe, az benne volt még este is. Újabban frissítenek és tisztítanak szakmányba. És osztályoznak meg válogatnak minden lépten és nyomon. Továbbá mérnek. Az Amorimnak van hét gázkromatográfiás készüléke, baromi drága szerkezetek – aki tudja, pontosan milyen az elv, ahogy működnek, írjon be –, ezekkel elvégeznek havonta tízezer TCA-vizsgálatot, és bizakodva tekintenek a jövőbe.

A legfontosabb szereplő a történetben Rosa. Miguel Cabral, az Amorim-labor vezetője ismertette velünk a pompás eljárást, amelynek köszönhetően elég jelentősen ki lehet nyírni, vagy legalább visszaszorítani a rohadt tetraklór-anizolt. A tudomány mai állása szerint ugyebár ez az a nyomorult vegyület, amelynek áldatlankodása folytán dohos és penészes szagú, következésképpen ihatatlan lesz a borunk. Rosa az őt feltaláló labormunkatárs – bizonyos Stephen Dall – kedves nejétől örökölte a nevét, s ha jól fogtam fel, egyszerű: egy hengerszerű szerkezetbe gőzszerű gázt szivárogtatnak, átengedik rajta a dugót, és kész. A gőz nyomásáról és hőmérsékletéről nem közölnek semmit, mert az üzleti titok. Boldogok vagyunk Rózával, mondta Miguel Cabral.

Carlos de Jesus meg azt, hogy mióta váltottak – minden téren, Rózástul –, 300 millió dugóval többet tudnak eladni, mint korábban. A borrajongó emberiség megmeneküléséről mindazonáltal egyelőre nincs szó. Ennek több oka is van. Jézus szerint az egyik az, hogy nem mindenki olyan klassz, mint az Amorim. Tesznek a tisztaságra, ilyesmi. Van vagy hatszáz cég, kisebbek, nagyobbak, rontják a renomét. Nem mind, értelemszerűen, csak a nyavalyásabbja. Nem vicc, láttunk gyárudvart, ahol a száradó parafahalmok közt csirkék kapirgáltak vígan. Ők a mi ellenségeink, mondta Jézus, nem a csavarzárasok meg a műanyagosok meg a többi.

Boldogok vagyunk Rózával, mondta Miguel Cabral

A másik, hogy nem minden TCA, ami bűzlik. Jeleztem fentebb, hogy magam is összefutottam már műanyaggal zárt borral, amely holt volt, mint a veszett fene. Valószínű, hogy ebben nem a TCA, hanem a TBA ült tort. Nem a trockenbeerenauslese, hanem a tetrabróm-anizol. Már-már megtévesztésig hasonlít a másikra – mutattak szagmintákat, derék orra legyen, aki visszakézből megkülönbözteti őket egymástól –, és nem annyira dugóból, mint mondjuk hordóból képes származni. Innen lehet az is, hogy a dugós első palack után ugyanúgy szaglik az utána kinyitott második és harmadik is, hisz egy helyről jöttek. És a TBA tehet arról is, ha a dugógyártók és a borászok hajba kapnak. Nincs az a borász, aki elfogadná, hogy palackba zárt édes gyermeke nem a dugók, hanem saját trehánysága – vagy pusztán balszerencséje – miatt nyaklott össze.

Ám a lényeg mégiscsak az: eljön-e a Kánaán, ahol egymás mellett hever az oroszlán meg a bárány, és nem lesznek dugós borok? Nem jön el. De engem már az is felvidított, hogy másképpen fel lehet tenni a kérdést. Vagyis nem így: parafa, műanyag, csavar- és koronazár vagy üvegdugó? Hanem lehet előremenni parafailag. Ez nekem eddig nem esett le. Hogy ezek is csinálnak valamit, nemcsak úgy szenvednek a defenzívában. És most csak az Amorimnál voltam, de biztos a többiek is. Szóval, megvilágosodásom támadt. Miszerint marad a szent pukkanás, remélhetőleg hosszú távon. És ez jó. Éljen.

Címkék: esszéjellegű

21 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr9412928

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

M 2006.01.10. 08:20:50

Végre egy klassz cikk. Régen - az elején - tetszett ez a "blog" (azt hiszem ezt már kinőtt az MA), de mostanság eléggé fura a hangnem, és itt nem elsősorban a cikkekre inkább a hozzászólókra gondolok. Regisztráció, moderáció...bárcsak. No de vissza a gázkromatográfiához, nem vagyok szakember, de imádtam anno a kémiát, szóval megpróbálom leírni: Alapvetően arról van szó, hogy ki akarják mutatni a TCA-t. A kromatográfnak két része van. Egy álló fázis - adszorbciós/abszorbciós oszlop - és egy mozgó fázis - a vivőgáz . A gázkromatográfia esetében ez úgy történik, hogy a mintát (folyadék halmazállapotban) bejuttatják a vivőgázba, ahol az feloldódik, a vivőgáz feladata, hogy kioldja a keresett vegyületet a mintából, ami "kicsapódik/elnyelődik" az oszlopon és így meg lehet határozni a keresett vegyület jelenlétét valamint a "folt" mérete alapján a koncentrációját. Gyakorlatilag a vivőgázt szerint olyan hőmérsékletre hevítik ami oldja a TCA-t és az oszlop egy erre reagáló anyagot tartalmaz. Éljen a dugó, főleg ha parafa. Tőlem lehet műanyag is, könnyű boroknál. Újboroknál jöhet a csavar (Etyek kúria 1-es Cuvée!!!). Fő a változatosság.

STEVE 2006.01.10. 10:28:23

" Etyek kúria" Nem véletlenül Rókusfalvy Pali?

Zsolt 2006.01.10. 10:51:53

Helló steve! De nem ám, Matolcsy Sára nevét kell megjegyezni vele kapcsolatban! érdekes vonulata a parafának a környezetvédelem, német környezetvédők is harcolnak a parafaerdőkért, él ott vmiféle madárka is - de egyben féltik a portugál-spanyol emberek munkáját és megélhetését. Én nem vagyok a szintetikus dugók ellen sem - nem csak az ár miatt választják és terjed széles körben az alternatív megoldást. Ha jól tudom Portugáliában az a mondás járja, hogy ha az unokád jövőjére gondolsz, ültess parafát (jó sok év mire hasznot hoz). Kiváncsian várom hogy idehaza a Vinotop vagy a Nomacorc mit változtat dugófronton az elkövetkekző években.

kispé 2006.01.10. 10:59:36

ja, igazán jó és drága boroknál a legjobb parafát kell választani megbízható cégtől. Plusz kb 50 forint de akkor nagyon lecsökken a TCA-fertőzés aránya és nem lesznek felháborodott borfogyasztók.

blogot újra! 2006.01.10. 11:26:34

TCA=triklór-anizol. Van tetra is (sőt penta), ennek rövidítése: TeCA. Reduktív bor nincs!

Krisztina 2006.01.10. 12:45:30

Én (sajnos?) konzervatív vagyok, szeretem a parafa dugót. Sajnálom, ilyen az ízlésem. Párszor már elmagyarázták nekem jó és kevésbé jó borászok, miért kell(?) szintetikus dugót vagy csavaros kupakot (aúúúúú) használni. Valamicskét értek a kromatográfiához, egy baj van vele: nagyon drága. Ez nyilván még drágábbá teszi a parafa dugót, ami eddig is az egyik fő érv volt ellene. Circulus vitiosus?

Csá 2006.01.10. 14:54:52

Vigyázat fizetett reklám!?

tretep 2006.01.10. 15:31:36

A kromatográf tényleg drága, de csak amikor meg kell venni. Üzemeltetése olcsó, automatizálható, élettartama nagy, szóval nem kell annyira sajnálni az Amorim-ot, meg másokat sem, akik használják. Hogy a környezetvédőknek meg mért fáj az, ha átgondolt parafa erdőgazdálkodást folytatnak Portugáliában? Ami azt jelenti, hogy betakarítanak, és ültetnek is egyaránt, merthát azt csak úgy lehet. Mindegy, ha a zöldeknek nem tetszik, igyanak müanyagdugósat. Úgyis kiderül pár év múlva, hogy miminden karcinogén anyag oldódik be a borba belőle, vagy alkul ki a bor hatására, amiknek se szaga, se bűze! A triklór-anizol legalább büdös, és mindenki észreveszi. Szóval hajrá a minőség és a kutatás terén, becsületes borba meg tessék becsületes parafadugót tenni, hamáregyszer a technika is adott hozzá! A zöldeknek meg adják csak a műanyagot!

M 2006.01.10. 16:53:41

Reduktív bor....ki beszélt erről? amúgy te hogy hívnád az oxigén teljes kizárásával készült borokat kedves "blogot újra!", mert akkor mától azt használjuk.... "És most csak az Amorimnál voltam, de biztos a többiek is." z a cikkből van....akkor méris fizetett reklám? az Amorim hívta meg, a többiek is meghívhatják és akkor arról ír. ilyen ez a szakma kedves "Csá"...

Nfreeman 2006.01.10. 20:07:13

Kedves M! Kétségtelenül dicséretes a lelkesedésed, de az ismereteid némileg pontatlanok. Tehát: a folyadékmintát benyomjuk az injektorba, ami ott elpárolog. Ezt az egészet a vivőgáz viszi az oszlopra, amiben az állófázis van. A minta komponensei vándorolnak szépen a mozgó fázissal, de hajlandóságuktól függően kölcsönhatásba lépnek az állófázissal, ami lassitja őket. Tulajdonképp ez adja az elválasztást, tudniillik, hogy az adott vegyület mennyire marad le. Ezek után már csak detektálni kell. A legtöbb detektor csak egy mennyiségarányos jelet ad, és a vegyületeket a lemaradás mértéke alapján lehet azonositani (mert ez reprodukálható), de ha tömegspektrométert használunk detektorként (ami persze jócskán drágit a dolgon), akkor a komponensek pontosan beazonosithatok.

Nfreeman 2006.01.10. 20:09:15

Amúgy bocs mindenkitől akit ez nem érdekel, de kijött belőlem a vegyész:)) Ja, és HAJRÁ PARAFADUGÓ!!!

2006.01.10. 20:31:03

Cukrosbácsi 2006.01.10 Persze! Zacskósbor,műanyagdugó,mi jön még ezután!? A guminő? Éljen az igazi !!! (Még ha néha nem is olyan az illata mint szeretnénk)

Zsolt 2006.01.12. 12:07:07

Szia tretep! bocsi, nem voltam elég részletes, szóval a zöldek épp a parafaerdők mellett küzdenek - attól félnek, ha még jobban elterjed az alternatív megoldás nem lesz szükség parafára (bár ugye nem csak dugókhoz használják) - nem telepítenek, stb, így elvész a madárka is, illetve ez hatással lehet portugália amúgy sem rózsás gazdasági helyzetére, az emberek megélhetésére. M: a blogírás internetmarketingjét feszegeted... Ha alkalmad van VG-t olvasgatni, akkor Gazda Albert ismerős lehet számodra, http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=109967&fr=hk - itt olvasható az utazás "újságírósabb" változata. Az egyedüli háttérinformáció amit hiányolok a blogban, hogy ő egyben Tonella főszerkesztő-helyettes is, ez talán még helyett kellett volna hogy kapjon.

zsemle 2006.01.12. 14:21:08

Zsolt, A parafacucc visszaszorulása vs környezetünk halála című eposz már többször butaságnak találtatott, nézz utána. Azt nem értem itt miért fontos, hogy ki, hol főszerkesztő helyettes...

2006.01.12. 14:21:43

Albert gazda nem is tudtam, hogy konzervatív vagy! :)

Grenache 2006.01.12. 22:42:09

Egy kis adalék: http://www.decanter.com/news/73069.html

Zsolt 2006.01.13. 13:02:41

szia zsemle! az internetmarketing - blog - fizetett v. nem fizetett kérdéshez kapcsolódik a történetben a tonellás vonal. Csá és M hozzászólásai miatt biggyesztettem ide. Amúgy teljesen mindegy hogy ki és hány vonalon dolgozik és informál - a lényeg az hogy MINÉL TÖBB INFÓHOZ jusson az érdeklődő - ebből lesz majd az hogy több bor fog fogyni. Gondoltam ha már a főszerkesztőt pozíciójával említi, talán így lenne kerek ez a dolog. parafa: érdekes vonulat ez a zöldkérdés. Nem gondolnám hogy világméretű katasztrófát hordozna a parafaerdők visszaszorulása (egyéb területen is hasznosíthatók ugye) - de például hasznos lehet ebben a lobbiban olyan nagy borfogyasztó/borimportőr nemzeteknél ez a kérdés, ahol azért súllyal szerepelnek a zöldek. Eszem ágában sincs összeesküvés elméleteket gyártani, de számomra logikus lépésnek tűnik ezen lobbik ki/felhasználása. Mourinho majd biztos sokat lendít a parafa népszerűsítésén - sztem a marketingesek már most keresik mellé a szereplőket :)))

lacibor 2006.01.14. 21:15:08

Ugorgyunk.

Maribor 2006.01.19. 09:40:41

Nagyon szellemes iráshoz szeretnék két dolgot hozzáfűzni: TCA ( 2,4,6 triklóranizol) kialakulásához két lényeges dolog együttes megléte szükséges: mikrobális hatások - különféle mikroorganizmusok vannak a borban és elvileg lehetnek a dugóban is-, és szabad klór jelenléte. A dugógyártásnál rendkivül nagy gondot forditanak arra, hogy sem a kéreg, sem a kész dugók, de egyáltalán a komolyabb gyárakban ne használjanak klórt tartalmú mosószereket. Mint tudjuk a borban is vannak mikroorganizmusok, amelyek egyike-másika még él is... A fenolos alapmolekula is jelen van. Ezért fordulhat elő, hogy olyan borban is felismerni véljük a dugóizt, amely nem találkozott parafadugóval, sőt extrém esetben egyes -nem mondom ki az üditő nevét - üditőitalban is találkoztak vele. Tehát a dugóiz - amit az esetek nagyobb részében- vagy az üzemben használt klór (pl. csapvizzel kiöblitett palackba töltésnél) vagy a tisztátalan fa tárolóeszközöktől ered és a klórtartalmú mosószerektől. A dugón TCA nincs, legfeljebb mikroorganizmus, vagy klór, ami szerencsétlen esetben összekapcsolódik és kész a baj. Másik dolog: Portugália az uniós csatlakozásakor (1986-ban) a parafaiparát mint az ország húzótermékét fogadtatta el -portugalikum- ezért nagyon ügyesen sok-sok támogatást tudtak szerezni a kutatás-fejlesztésre. A sok kis parafa-gyár, akik nem tudnak élni a fejlesztés lehetőségével, egymás után fejezik be a tevékenységet, és egyre csökken a veszélye annak hogy nem a legutólsó technológia szerint gyártott termék kerül piacra. Végezetül: Portugáliában a világ parafaiparának 55-60%-a található, de az ültetvényeknek 30-35 %-a (730.000-750.000 ha). Érdekesség, hogy mintegy 5 %-a az ültetvényeknek 185 évnél idősebb. Ehhez még az is hozzátartozik, hogy a paratölgy első, dugónak is jó kérgét 40-45 éves korában lehet szedni, és utána 9 évenként, amit az ottani erdőfelügyelet nagyon szigorúan ellenőriz. A kéreg 30-35 %-ból készül natur parafadugó, a többiből különféle ugynevezett technikai dugó, aglomerált, kétvégén naturlapkás--twintop--, stb, amihez a válogatott parafaörleményt használják fel. Ezen túl igen jelentős az épitőipari, cipőipari, elektromos, autó, vasút területén a felhasználása a különféle parafatermékeknek. Árakról: a legegyszerűbb II.oszt natur parafadugó 38 mm hossz. 25-30 Ft, a legdrágább fullextra 45 mm hosszú 120,- Ft/db és plusz az ÁFA. És a zöldek megnyugtatásául: a paratölgy nem pusztul el a hántások során, mert a szállitószövet nem sérül, és olyan tulajdonsága van, hogy a hántás után ujranöveszti a kérgét...

Paraflex 2006.03.13. 10:06:11

Az a baj az amorim cégcsoporttal hogy monopol helyzetet próbál kialakítani a parafa piacon , összevásárol minden kisebb -közepes gyáracskát és függetlenként jelenteti meg őket piacon ......... Az Amorim évent zsugorodik (Hála Istennek) és egyre több konkurenciája jelenik meg akik jobb minőséget és árakat kínálnak a piacon .

(ne) parázz 2006.04.14. 15:13:31

Van egy ilyen cikk is a témában: http://deluxe.hu/cikk.php?article=1850