Címkék

Utolsó kommentek

  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Istállószag

2006.02.17. 01:54 - Albert gazda

Piemont a világ egyik legizgalmasabb borvidéke, a nebbiolo a világ egyik legérdekesebb szőlőfajtája. Érdekes, hogy azok is istenítik, akik az irdatlan testű gyümölcsbombák divatját megteremtették. És hogy hogyan lehet szeretni az istállószagot? Nem biztos, hogy meg tudom magyarázni, de megpróbálom.

Piemontnak voltaképpen nem is kéne népszerűnek lennie máma, amikor a fogyasztó gyümölcsös, orgiasztikusan illatos, kolosszális méretekkel megáldott, bombasztikusan alkoholos, egy-két évesen készre gömbölyített vörösökért rajong. Ehhez képest a nemzetköz jó ideje szakadatlanul körbeugrálja Angelo Gaját, de a többieknek – Bruno Roccától Roberto Voerzión és Sandrone Lucianón át Bruno Giacosáig – is osztogatja a kilencven-jónéhány pontokat. Másfelől meg is fizeti a minőséget, ami bizonyos esetekben száz meg kétszáz euróban fejeződik ki palackonként. Ez a körülmény is bizonyítja, hogy helytelen túlegyszerűsíteni a dolgokat, a divatok sosem érvényesülnek kizárólagosan, mindig vannak, lesznek, akiknek az jön be, az is bejön, ami más.

Bölcs bevezető gondolataimat követően folytatom: az Alpok alatti borvidék úgynevezett zászlóshajója két település – úgymint Barolo és Barbaresco, meg a körzetükhöz tartozó falvak-dűlők – és egy szőlőfajta: a nebbiolo. Néhány évvel ezelőtt Bartha "Borvacsora" Roland barátom a borfesztiválon azzal töltött a poharamba nebbiolót, hogy "te ezt szereted", és abszolút igaza volt. A nebbiolo ugyanis – származzon bárhonnan, akár a két B betűs csúcsfalutól távolabbi területekről – ha megfeszül, akkor sem tud nem animális, földes és férfias bort adni. Nem akar leteperni, azonnal meghódítani, ehelyett titkai vannak, hosszasan lehet ismerkedni, barátkozni vele, el kell mélyülni benne, megfejteni, ha elegek vagyunk a feladathoz. A nebbiolo megmér bennünket. (Ezt a romantikus gondolatot egy korábbi hozzászólótól csakliztam, köszönettel.) Idő is kell hozzá, egyrészt kivárni az éveket, amíg megérik, másrészt kivárni bontás után, amíg kiszellőzik, kinyílik.

A nebbiolo megmér bennünket.

A nebbiolo bizonyos szemszögből nézvést a pinot noirra emlékeztet – még inkább a portugál bagára –, Piemont meg olyan, mint Bourgogne. Barnás reflexeket mutató színe révén akár össze is téveszthetnénk a kettőt, klasszikus istállószaga okán pláne, igaz, a nebbiolo általában sűrűbb és robusztus, ellenben kevésbé elegáns, mint a nem is oly messzi burgundi vidékek borai. Mellesleg Bourgogne-hoz hasonlóan itt is jó sok a parányi parcella és a néhány hektáros termelő. Megjegyzendő, a nem is olyan régmúltban a mesterek évekig nem voltak hajlandók kikapni a hordókból a bort, állítólag mindaddig, amíg a gyümölcsös jegyeknek már nyoma sem maradt. Ez másképpen van már – a szaksajtó szerint Gaja csinált kisebb forradalmat, az ő boraival, fájdalom, még nem futottam össze –, de a kitartó érlelést azért nem spórolja meg a termelő, és nem spórolhatja meg a fogyasztó sem.

Magyarországon egyelőre nem sokan kapkodnak a piemonti borok után, és nincs is belőle rengeteg a piacon. A fanatikusok így is találhatnak ezt-azt, például a Bortársaságnál az Antinori-érdekeltség Prunottót vagy a Monarchiánál az Ascherit. (A Tinto Finóban Gaja is van.) Életrajzi elemekben bővelkedve elmesélem, hogy H. Z. – akiről egyszer már megemlékeztem, tudniillik ő szervezte világbajnoki pinot noir-szemlénket – pillanatokon belül elutazik a téli olimpiára, s ha már ott lesz, felkeres vagy öt barolós pincét. Ebből az alkalomból – úgyszólván tréning gyanánt – belekóstoltunk Piemontba, egy Dolcetto d'Alba és egy Barolo erejéig.

Ascheri Dolcetto d'Alba Nirane 2003

A dolcetto Piemont elvben legkevésbé lenyűgöző fajtája. Némelyek szerint csak azért van, hogy legyen valami, ami nem érik későn. Általában szeptember második felében szüretelik. Az Ascheri százhuszonöt éves pincészet, és mindenféle finomságot termel. Ezúttal a Dolcetto d'Alba Niranét vizsgáltuk meg, kétezer-ötszáz forint környékén kapható. Bolondnak is megéri, nem vicc. Rubin a színe, kicsit tompa, és éppcsak árnyalatnyit barnás. Elegánsan mozog, látszik, hogy van súlya is. Az illata sűrű, halványan animális, kicsit mentás, derekasan fűszeres és meglehetősen szilvás. Közepes test, finom savak, jó szerkezet, ugyanaz a fűszeres ízvilág, amit az illat nagyvonalúan ígért. Hosszú és száraz, jó inni. Maradt belőle másfél deci, bedugózni elfelejtettem, úgy állt két napot. Megnéztem, tartotta magát, különb volt, mint bontás után. Az Ascheri-honlap szerint hat hónapot acélban, kettőt palackban érett, mielőtt túladtak rajta. Ehhez képest már-már biztos voltam benne, hogy fahordóban járt. De nem. A legjobb dolcetto, amihez eddig szerencsém volt. Elképesztően izmos 5 pont, annyira, hogy már majdnem 6.

Prunotto Barolo 2000

A Prunottót sem tegnap alapították, viszont a 80-as évek végén betette a lábát a birtokra az Antinori família. Ahhoz nem tudok eleget, hogy megállapítsam, jót tett ez, vagy rosszat. Ám azt visszakézből közlöm, hogy a 2000-es Barolo jó. Ez hatezer forint körül van, tehát kimondottan olcsó példány. Nekem így is ízlik. Értelemszerűen 100 százalék nebbiolo. Huszonnégy hónapon át érlelték száz- és ötvenhektós szlavóniai meg francia tölgyben, kis részét másodtöltésű barrique-ban. Színében sok a barna, ami természetes és helyénvaló. Első nekifutásra elsöprő istállószag üti meg a szaglácsoló borbarát orrát. Fantasztikus. Aztán múlik az idő, és előkeveredik a füst, a föld és némi erdei gyümölcsök. Utóbbiak idővel erősödnek, dominánssá azonban nem emelkednek. Szájban mindenekelőtt struktúra: nagy test, jó savak, sok alkohol, amely azonban csak utóízben mutat alig valami csípősséget. Hosszan, szélesen cseng le, szárazsága ellenére édeskés-savanykás ízhatással. Minden kóstolásra több és több. Vagy három órán át gyakoroltunk, tanultuk a bort, amíg el nem fogyott. Az utolsó korty volt a legjobb. És valószínű, hogy ez a korty még mindig kevésbé volt jó, mint másnap reggel lett volna. Nem baj, majd legközelebb. 7 pont.

Címkék: kóstolás

20 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr4912893

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gergo 2006.02.17. 11:38:04

en azon gondolkoztam el hogy jo dolog-e borasznak lenni. marmint anyagi szempontbol. (kicsit off-topic lesz a hozzaszolas attol felek). onnan jutott az egesz eszembe hogy van egy mondat a cikkben hogy "hatezer forint körül van, tehát kimondottan olcsó példány" azert gondoljunk mar bele egy kicsit hogy tenyleg ennyire el vannak a boraszok szallva arkepzesileg vagy mi a helyzet. (nem errol a borrol szol, ez kuldfoldi, a magyar boraszokrol irnek). szoval gondoljunk csak bele hogy kb 1 kb szolobol lesz kb 7 deci, 1 palack bor. a szolo kilojat, a borasz megveszi 70 forintert, tobbet nem adnak erte. (tudom hogy kulonbozo aki sajat maganak termeli a bort, meg hozam korlatozas, muvelesi koltseg de akkor is a tobbseg ugy csinalja hogy szerzodessel veszi meg a szolot, szoval latta elotte metszesnel hogy mennyire lesz korlatozva a hozam) szallitassal egyutt, vagy ha eppen nagyon jo a szolo akkor legyen mondjuk 100 ft. erre ha minden feldolgozast es tevekenyseget rarakunk, akkor mondjuk tudjuk azt kb a haromszorosaba kerul a szolo aranak hogy abbol legyen bor. tehat most vagyunk 300 forintnal. meg ha erre ravesszuk a palackot, a dugot, a cimket, designt, akkor se tobb mint 350 ft palackonkent. ezek utan jon az erleles, amikor letesszuk a bort egy par evre. gondoljunk bele hogyha a bort nem tartogatnanak akkor a penzunk pl egy bankban kamatozna, szoval maximum enyit veszitene az ertekebol, tehat kb mostani kamatokkal szamitva, egy harom eves erlelesi periodus alatt a 350 forintbol lesz kb 520. nem? ha belevesszuk meg hogy kell a pince fentartasra penz, beruhazas etc, amit igazabol mar belevehettunk volna a feldolgozasba szamitott haromszoros osszegbe, akkor is ott vagyunk hogy egy palack bor termeloi aron mondjuk legyen 700 ft. ezek utan az a kerdes hogy miert is adnak egy egy bort (vili papa cuvee, szepsy borai) 15-20ezer forintos aron? vagyis inkabb miert vesszuk meg? valasz: mert finom... de ennyire?

GERGŐNEK 2006.02.17. 11:55:41

Abba nem megyek most bele hogy a művelési költségek óriási skálán mozoghatnak. Szepsynek pl sok olyan dűlője van aminek hektárját kb 20 millióból telepítette és az éves művelése is kb 2 millió forint. Neki pedig egy hektárról átlag ezer palack bora lesz. A telepítés kb 60 éves amortizációjával számolva (Szepsy amíg lehetett sem vett föl egy fillér állami támogatást sem, elvből!) egy ilyen borának csak a szőlészettel összefüggő költsége 2300 forint palackonként! Persze nem minden ültetvényt ilyen költséges megművelni, de a nagyságrend nála ilyen. Az ő "csomagolása" pedig kb 500 ft lehet, pl csak a dugói 150-200 ft-ba kerülnek, mert a legjobbak. Elég sok új hordót vesz minden évben, egy ilyen kb 100 ezer forint. Persze valóban sok olyan bor van ahol az általad leírtak érvényesek: x nagy név felvásárol akármilyen szőlőt dömpingáron és abból akár sokezerforintos "csúcsbort" készít! Ezt csak a fogyasztók tudják megváltoztatni, azzal, hogy disztingválnak és az ilyen átveréseknek nem dőlnek be! A dolog másik fele: Chagall vagy Picasso képeiért miért adnak milliókat? Hát nem azért mert drága volt a vászon vagy az olajfesték. Persze nem ugyanaz a dolog, de egy szint fölött a különleges borok csak közelebb állnak a művészeti alkotásokhoz mint egy felcserélhető piaci termékhez. Persze itt is a bölcs fogyasztónak kell eldöntenie hogy mi a valódi egyediség és mi a kábítás.

gergo 2006.02.17. 11:59:58

ok, ertheto, koszi. igazad van Szepsyvel kapcsolatban, teljesen. abban is hogy a tobbit nekunk kellene megvaltoztatni...

zoli 2006.02.17. 12:14:58

Sok ponton számolsz rosszul. Először is kifelejtetted a számításból, hogy a borászat üzleti beruházás(néha több), ahol profitot szeretnénk termelni. Területvásárlás/ha(1-4millió), telepítés/ha(5-9millió) és ami a leginkább változó az a telephely, annak kialakítása, feldolgozó, technológia, érlelő létesítése, nyugodtan lehet több 10millió. Ezt kitermelni több évtizedig is eltarthat... A saját szőlő, amennyiben értékes anyagot terem, többe van, mint 100 ft. Maga a bor készítése nem kerül sok pénzbe, viszont a palack megítélése nagyban hozzájárul az eladhatósághoz, így nem célszerű spórolni rajta. Jobb palack, ill. dugó eleve 50 ft felett van, címke('k), kapszula, dizájner komplette nyugodtan lehet 2-300ft. A tokaji egészen más tészta: magasabb puttonyszámú aszú esetén 1000 palack alatt számolj egy hektáron. Annyiban viszont egyetértek, hogy kissé merész egy 800-1000 ft önköltségű presztízs vörösbornál a tízszeresét elkérni, de megtehetik, ez a divat, az a privát vélemenyem marad, hogy messze nem ér ennyit, ráadásul Mo-t nem is erre predesztinálná az éghajlata...

zoli 2006.02.17. 12:17:12

persze igyekeztem átlagoknál maradni, vannak példák messze felette és alatta is...

lackó 2006.02.17. 12:29:28

Off-topic: Shiraz, Polgár (vagy inkább Katalin asszony?) 15000 Ft. Anyád!

newpest 2006.02.17. 13:26:33

Off szintén: Polgár borai magasan az egyik legtúlárazotabbak kis hazánkban..... és nem a legjobbak közel sem

hm-hm 2006.02.17. 15:24:03

Esetleg abba is gondoljatok bele, hogy egy 8-10 ezer forintos bornál mennyit kap a termelő és mennyi a kereskedő haszna...

népfia 2006.02.17. 15:28:47

Ha jól számolgattam a kereskedők olyan 30% körüli árréssel dolgoznak. Persze láttam már olyat is, aki inkáb a szorzótáblát használja. :)

gergo 2006.02.17. 15:48:40

ok, ertem en, de ha jobban belegondolunk akkor egy mas mezogazdasagi termenyert nagyon nagyon orul a termelo ha husz szazalekos hasznot tud kapni, nem? ehhez kepest a borasz megtermel maganak egy legalabb 8-10szeres hasznot... nincs ezzel baj amig megvesszuk (es en is megveszem mert finom, izlik es aldozok ra ennyit) csak az a kerdes hogy miert sirnak a boraszok hogy nekik de rossz?

BB 2006.02.17. 15:54:37

gergo! lehet, hogy a borászkodásnak nagyobb költségei vannak, mint mondjuk a krumplitermesztésnek...Sok borász bankkölcsönből finanszírozta az utóbbi évek fejlesztéseit s bizony a hitelt sem adják ingyen. Hasonlítsd össze, milyen költségekkel jár, ha valaki 30 hektáron görögdinnyét termeszt, vagy ha valaki ugyanekkor területen borászkodik. pince, feldolgozó, palackozó, hordók, stb. A másik, hogy a bor nem mezőgazdasági termény. A szőlő az. Vigyázz, a kettő nem ugyanaz!

lacibor 2006.02.17. 18:03:00

Hajnali négy óra. Álmos az éjjeliőr mikor kinyitja a kaput. Álmosak vagyunk, a kocsis is meg én is amikor belépünk rajta. A tíz pár ló nem tudom álmos-e amikor kinyitjuk az istálló ajtaját, csak zörgetik a láncokat, fészkelődnek, ropogtatnak, miegymás. Langyos meleg, friss lócitrom, vizelet, széna, szőrszag. Almozás, csutakolás, itatás. Lószerszám bőrszaga, a lópokrócnak nemcsak a szaga szúr, a lószőr is. Befogjuk a Galambot, meg a Kedvest, feldobjuk a két lúdtalpú lókapát, irány a szőlő. Ekézés tizenegy óráig. Akkor behúzódunk a nagy meggyfa árnyékába delelni. Két óra felé folytatás. Lóverejtékszag, emberszag. De megy a dolog. A ló tapasztalt. Én nem annyira. Az 1x1-es elég szűk. Szerencsére, ha félremegy a kapa Galamb megáll. Csak egyenletes erőkifejtésre hajlandó. Érdekes, hazafelé mintha rövidebb lenne az út. Itatás, etetés, ganézás. Langymeleg, csípös szag, szénaillat... Meg lehet szeretni az istállószagot. Úgy tíz évvel utánna.

tf1 2006.02.17. 18:27:39

Jesszasz! Micsoda költségszámítások! Van itt olyan aki ért is ahhoz, amit ír?

lacibor 2006.02.17. 19:16:13

Én nem. Azért írok lócitromról. ;-)

tökmindegy 2006.02.17. 23:14:23

Az" istálló" szagokat én csak ganajnak hívom, és mindig meglepődöm, ha ezt akár itthon, akár a franciáknál vagy máshol egyedi különlegességként adják el...Ez egy baktériumos tevékenység eredménye mindenhol...a higiéniára, hordók cseréjére/pólusokban kipusztíthatatlanul megtapad, visszafertőz/van szükség, tejsavbaktériumok/tenyészet/kontrollált elszaporításával...Ez ám abajológiai háborúúúúúúú

költőnk és kora 2006.02.18. 06:04:56

Nem biztos, hogy mindenki ugyanazt érti istállószag alatt.

lacibor 2006.02.18. 09:08:14

Hát bizony, vastagon nem. A galambürülék is nagyon finom parfümaromát tartalmaz. Csak túl töményen, meg mással együtt "csomagolva. Ki kell bontani.

kákay aranyos 2006.02.19. 00:54:55

Hát nemtom, én egy badacsonyi kis borászattól szoktam palackozott/címkézett szürkebarátot és olaszrizlinget venni, a dugó is jó, az üveg is szép, és 650-ért megéri neki ideadni.

TULLIUS 2006.03.07. 13:53:27

A cikk megtévesztő információkat hordoz. A Barolot nem azért érlelik hosszabb ideig (legalább 5 év; forgalomba hozni is csak 3 évesen lehet, a Riservát pedig 5 évesen), hogy a "gyümölcsössége" megszűnjön, hanem egészen más okból. Nevezetesen: A fiatal a Baroló (ez vonatkozik a Barbarescora is természetesen, mivel az is nebbioló fajtájú szőlőből készül) szinte ihatatlanul tanninhangsúlyos, és az érlelés alatt ez a tulajdonsága szűnik meg, illetve alakul át azzá, amit a szerző leírt.

költőnk és kora 2006.03.13. 11:32:12

Ne hülyéskedj, Tullius.
süti beállítások módosítása