Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

A ló másik oldalán

2006.03.21. 05:35 - alföldi merlot

Amióta mi is megfutottuk a magunk köreit a borkészítés szürkületi zónájában, egyre inkább foglalkoztat az űrtechnológiát idéző eszközök és szintetikus anyagok nélkül boldogulni próbáló borászok gyakorlata és elmélete. A „mesterséges mennyországokat” elutasítók táborán belül is külön kasztot képeznek a biodinamikusok. Az ő vallásalapítójuk Rudolf Steiner, prófétáik Maria és Matthias K Thun. A téma megér egynéhány posztot (pro és kontra), az alábbiakban olvasható cikk a bemelegítő kör.

Az a kevés, amit korábban hallottam a biodinamikus gazdálkodásról, leginkább a medvevallás, ill. a modern arckrémtudomány vívmányait idézte föl bennem (C-vitamint a kaolába). Ám legnagyobb meglepetésemre a racionális angolszász mentalitás mintaképének is nevezhető Jancis Robinson legalább havonta egyszer földob valamilyen biodinamikus vonatkozású témát. A továbbiakban az ő egyik cikkének áramvonalasított és szelíden ferdített változata olvasható. (Aki az eredetire vágyik, itt olvashatja.)

Egy kedves borász ismerősömet látogattam meg mélyen délen Franciaországban, Perpignan-ban, és legnagyobb meglepetésemre kollegámmal, Monty Waldinnal akadtam össze, aki láthatóan a birtokon dolgozott, és éppen könyékig turkált egy zsák szárított csalánban. Valójában nem is kellett volna meglepődnöm. Monty a BD borok szakértője, és az ünnepelt roussillon-i borásznak, Gérard Gauby-nak segített be egy kicsit, mert, mint mondta: “A komposztálás már megy, de szeretném megtanulni a gyógynövény főzetek és az oltott komposzt készítést is” (franciául: tisanes et purins). Nagy vonalakban arról van szó, hogy a hold és a nap ciklusainak megfelelően homeopátiás adagokban természetes anyagokat juttatnak ki a szőlőbe, és a talajt hagyományos eszközökkel művelik (pl. lóval szántanak), hogy a több évtizedes vegyszerezés és traktoros talajtömörítés után helyreállítsák a föld és a növényzet egészségét, életerejét és természetes ritmusát.

Leírva mindez elég hajmeresztően hat, de ha azt is látjuk, hogy az így művelt szőlő milyen egészséges, vagy még inkább, hogy milyen életteli borok születnek e gyakorlat nyomán, a fenntartásaink csodálkozásba csapnak át.

Érdemes szemügyre venni azon francia termelők listáját, akik teljesen áttértek a BD szőlészetre: Lalou Bize-Leroy mindenekelőtt a híres burgundi Domaine Leroy birtokon; a szomszédai Jean-Louis Trapet (Gevrey-Chambertin), Anne-Claude Leflaive (Domaine Leflaive) Puligny-Montrachet-ben és Dominique Lafon a meursault-i Domaine Comtes Lafonnál; Elzászban Olivier Humbrecht a Zind-Humbrechtnél és még sokan mások (Faller a Domaine Weinbach-nál, Kreydenweiss és Josmeyer; Jacques Selosse Champagne-ban); a Rhône-völgyben Chapoutier; Vouvray-ben Gaston Huet, végül a Loire-vidéken a nagy hittérítő, Nicolas Joly a Savennières-nél. Ezek nem szandálos hippik. Megfontolt, gyakorlatias szőlészek, akiket aggaszt a „hagyományos” földművelés eltűnése és azt tapasztalták, hogy a biodinamika működik – akkor is, ha fogalmuk sincs, hogy miért.

A BD művelés nagyon is nyilvánvaló hatásaira úgy tíz évvel ezelőtt figyeltem föl, amikor Lalou kivitt a frissen átállított richebourg-i szőlőjébe, és a tőkék annyira életerősek és egészségesek voltak, hogy a makulátlan, pici, fénylő fürtök szinte fölfelé nőttek. A szőlő minőségét senki nem vonhatta volna kétségbe. A mennyiség már egy másik kérdés. Rossz években alig van nála termés, és aki átáll a BD kultúrára, az mondjon le minden utazásról vegetációs időszakban. Mivel vegyszert nem használhatnak, folyamatosan a megelőzést biztosító természetes anyagokat kell a szőlőbe kijuttatni (kamilla, háncs, édeskömény, pitypang vagy macskagyökérfű) a növények bensőséges ismeretén alapuló előrelátással. Ezeknek az anyagoknak a használata, és főként az ütemezésük az, ami megkülönbözteti a biodinamikus szőlészetet a biogazdálkodástól. (…)

Az általam leginkább tisztelt BD termelők a BD művelés módszereit a saját, konkrét körülményeikhez igazították, és az elmélethez kötődő, olykor hajmeresztő állítások kimondottan feszélyezik őket. Sokan közülük nem is hivatkoznak a BD művelésre a borok értékesítésében. A mozgalmat még mindig olyan mértékű ellenszenv, gyanú és értetlenség övezi (ráadásul, a minősítési eljárás komoly összegbe kerül), hogy sok termelő inkább nem veri nagydobra, hogy biodinamikus gazdálkodásra állt át, noha saját bőrükön tapasztalták, hogy az így gondozott szőlő egészségesebb és a belőle készült bor élénkebb.

A biodinamikus borok általában drágábbak. A nagy mennyiségű vegyszert kiváltó kis mennyiségű őrölt tülöknek (nem vicc – ez a BD komposzt egyik fő összetevője) köszönhető megtakarításnak a többszörösét emészti föl a megnövekedett munkaigény. Gaubynál, amióta áttért a BD művelési módszerekre, a termelési költség nyolcszorosára emelkedett – és ez az árakban is tükröződik, hiába használ traktor helyett lovat.

 

Gaubyt a ’90-es évek elején érte a megvilágosodás, amikor egyszer talajfertőtlenítőt szórt ki, és másnap 200 döglött madarat szedett össze a szőlőben. Ekkor látta be, hogy valami igaza lehetett a nagyapjának, aki soha nem barátkozott meg a „modern” földművelési technikákkal. Gauby 2001 óta teljesen biodinamikus. Ahogy elhajtottunk az Agly-völgybéli ültetvények mellett, büszkén mutatta a füveket, kiváltképpen a vad édesköményt a tőkék között, amelyek elriasztják a káros rovarokat, és a szőlőt arra késztetik, hogy mélyebbre eressze a gyökereit. Szerinte a talaj mostanra újjászületett, kialakult a saját florája és faunája. Az avatatlan szemlélő azonban inkább elhanyagoltnak mondaná: a tőkék között dudva és a tőkéken sárgás-zöld levelek. A szomszéd szőlőjében bezzeg smaragdzöld levelek virítanak, és a gyomirtózott talajon egy szál gaz nem nő. Gauby viszont az ilyen agyontrágyázott növények, a nitrogéntől sötét levelek láttán fintorog.

“Nézd, az én szőlőim egyáltalán nincsenek stressz alatt, és itt nincsenek rovarkártevők vagy sárga mozaikvírus. Mi megtartjuk a fákat a szőlő mellett” – mutatott az egyik kis csenevész tölgyfára, ami alig akkora, mint ő maga -, “mert vagy 500 különböző rovarnak adnak otthont, amelyek aztán segítenek a kártevőket kordában tartani. Összességében a szőlőim – és nálam nincsenek klónok – olyan tökéletes egyensúlyi állapotot értek el, hogy nekünk nem gond, ha az egyik évben hőhullám jön, a másikban meg özönvíz. Még a 2003-as hőgutát is viszonylag simán átvészeltük, mert itt a gyökerek mélyre nyúlnak, a szomszédban viszont a szőlők leálltak a hőgutától. Én csak a jégesőtől félek.”

 

A szomszédos pincéknél többnyire még hetek voltak hátra a szüretig, de nála már erjedt a fehérek nagyrésze, és leszedte az első syrah-kat, amelyek majd kicsattantak az egészségtől, és merőben indokolatlannak tűnt, hogy 10 ember dolgozzon a válogató szalagnál. A szőlőben végzett alapos munkának megvan a maga jutalma: a rendkívül élénk zamatok és a magas száraz extrakt szint magas cukor nélkül – gyakran 12 százalék alatt -, pedig korábban a Muntada nagyra tartott évjáratai közelebb jártak a 15 százalékhoz. Az egyik 2004-es öreg tőkés Syrah, ami mészköves márgán termett, kóstolva burgundi-jellegű finomságot és gazdag zamatokat mutatott, miközben 11,5 % az alkoholja és a pH-érték mindössze 3,18. (...)

A nagy kérdés persze az, hogy vajon miért hatékony a BD művelés. Olivier Humbrecht pl., aki habitusát tekintve inkább sótlan német, mint hóbortos latin, bevallja, hogy fogalma sincs. Azt viszont tudja, hogy az átállás óta a borai szebbek, erőteljesebbek és hűebben tükrözik a terroirt. Az már csak ráadás, hogy a lelkiismerete is tisztább annak tudatában, hogy ő is tesz valamit azért, hogy megőrizzük a bolygónk ökológiai rendszerének hosszútávú egészségét.

A termelőknek a minősítést megelőzően három éven át már teljesen biodinamikusnak kell lenniük. Az általában vett BD gazdálkodást minősítő szervezet a Demeter, de van egy kimondottan a francia borászatokkal foglalkozó szervezet is, a Biodyvin. Ezzel együtt Gauby pl. nem minősíttette magát. Mint mondja, nem hajlandó ezért pénzt kiadni, szerinte inkább azoknak kellene fizetniük, akik vegyszereket használnak.

A mozgalom láthatóan egyre népszerűbb Franciaországban. A Biodyvinnek még a legszkeptikusabbnak számító borvidéken, Bordeaux-ban is vannak tagjai, és Les Baux de Provence-ban arra készülnek, hogy létrehozzák a világon az első eredetvédett BD borvidéket.

Kaliforniában azonban, úgy érzem, hogy nem egyhamar fognak százak csatlakozni az olyan úttörő borászatokhoz, mint az Araujo, a Ceago, a Frey, a Phelps, a Grgich, a Quintessa és a Sinskey ezen az egyre jobban kitaposott ösvényen.

(Akinek sikerült felkelteni az érdeklődését, az magyarul is tájékozódhat az alapelvekről pl. itt és itt. És aki bármilyen, biodinamikus szemmel ostobaságnak tűnő részletre bukkan a fenti cikkben, az bátran ossza meg velünk a tudományát!)

Címkék: szemleszerű biodinamika jancis robinson

26 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr4412862

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lacibor 2006.03.21. 10:06:35

Ez is jó, mert része a világnak. Kicsit közelebb pedig ez található:http://www.bor.info.hu/Boraszatok/FilusJanos/filusestarsa.html

cucc 2006.03.21. 10:38:37

Bocs, de ahogy látom a linken, ők bioborászok, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy a bioDINAMIKA gyakorlatát is követnék.

M 2006.03.21. 16:16:56

Na ez hosszú. majd otthon nyugiban.

lacibor 2006.03.21. 16:35:54

c. Sokan vádolják Steinert antiszemitizmussal és fasizmussal is. Tény, hogy bár az emberiség nagy egységéről sokat beszélt, mégis ennek megvalósítását érdekesen képzelte el. Egy cikkében így nyilatkozik: „A zsidóság túlélte magát már egy hosszú ideje. Nincs joga létezni a nemzetek modern életében. Az tény, hogy mégis túlélt, a világtörténelem tévedése, amelynek a következményeit viselni kell.”[12] (Még egy faszság.)

tf1 2006.03.21. 17:39:04

Hoppá, dolgozik a moderátor, pedig kérdezni akartam az egyik hozzászólótól....

Pázmány Péterek 2006.03.21. 20:02:05

Sokat hallani, hogyan, milyen módszerekkel machinálják a borokat, illetve próbálnak a szőlő genetikájába is belepiszkálni. Egészséges válaszreakció a természetes, hagyományos művelési eszközökhöz visszanyúlni, de ahogy elnézem, ez a biodinamika a ló másik oldala, az ellenreformáció. A biogazdálkodás nagyon helyesen engedélyezi a kén- és réztartalmú szerek alkalmazását, ezzel többé-kevésbé meg lehet védeni a növényt, míg a biodinamikus termesztésmód kizárja ezeket a szereket is. Csak árthat a bornak, ha esetlegesen nem egészséges szőlőt szüretelnek(a gazdasági tényezőket most hagyjuk), a hülyeségek a cikkben csak erősítik ezt az érzésemet. Ilyen pl: " édesköményt a tőkék között, amelyek elriasztják a káros rovarokat, és a szőlőt arra késztetik, hogy mélyebbre eressze a gyökereit" Persze, hogy arra készteti, hiszen elveszi a nedvességet a szőlőtől, hameg a mesterséges gyomok mellett fákat is megtartanak, még több vizet vonnak el. Aszongya, hogy "nálam nincsenek klónok" -dehogy nincsenek, jóember! Az elrohadt termés, és az elnyeletett csapadék kapcsán jóval kisebb a termés, kevesebb energiát vesz el a növénytől, így valóban jobb lehet a növény ellenállóképessége és ízgazdagabb is lehet a bor, de erre az esetre kitalálták már a terméskorlátozást... Számomra ez csupán az integrált növényvédelem ortodox kőbaltás változata.

Kocsányos 2006.03.21. 20:07:54

Remélem, hogy minderről a gyapjas pille hernyóját is értesítették!

muskotály küvé 2006.03.21. 21:01:56

Nekem biodinamikus szőlőm van, csak nem édesköményt, hanem tarackot és libatopot használok gaznak:) Sajnos nem mindig jön be, gyakran az egész termést elviszi valamilyen gomba:) A viccet félretéve, azért van a dologban valami, a fák igenis sok madárnak adhat helyet, akik nagyon sok rovart megesznek, és bár a réz biogazdálkodásban használható, mégiscsak erős méreg, laikus érzésem szerint többet árt mint egyes nembio-szerek. Én nem érzem a dolgot a ló túlsó felének, lehet, hogy a szőlészek hülyék, de maguknak csinálnak pluszmunkát, nekünk pedig csak jobb lehet. Inkább természetes szőlő, mint mesterséges terméskorlátozás, ami ebből a perspektívából felfújt és nagyrészt leeresztetett lufihoz hasonlítható. Régi vesszőparipám, hogy míg a "normál" gyümölcsökre és főleg a zöldségekre sanda viszolygással tekint a fogyasztó, vajon mennyi műtrágyát, vegyszert, stb. tartalmaz, míg a borral szermben nincsenek ilyen ellenérzések; ugyanakkor nincs az a zöldség-gyümülcs, ami annyit kapna a pofájára, mint a szőlő, és tudomásom szerint még elvileg sem vizsgálják szermaradványilag.

vitis labrusca 2006.03.21. 21:34:06

Mi az, hogy "nincsenek klónok"? Mindent magról ültetett?

lacibor 2006.03.21. 21:36:24

Egy példa Steiner Mezőgazdász tanfolyamából: „Amikor a Vénusz a Skorpió jegyében áll, akkor szerezzük meg ezt a pocokbőrt. Elégetjük, majd óvatosan összeszedjük… kiszórja földjeire, amennyiben az helyesen a Vénusz és Skorpió együttállásakor vitetett keresztül a tűzön, akkor ön egy olyan szert nyert, amely miatt a mezei pockok kerülni fogják az ön földjét.” Ez nem is a ló túlsó fele, hanem a feneke.

Sárfehér 2006.03.21. 21:40:10

Az eredeti úgy szól, hogy "all mass selection, no clones". Tényleg kicsit szabad a fordítás. Bár a kedvencem a "gyógytea".

Sárfehér 2006.03.21. 22:01:19

Bocs, nem "gyógytea", hanem "gyógynövény főzet". Így még jobb.

tiktak 2006.03.22. 07:18:23

Sárfehér! Én érteni véltem, hogy miről van szó, de hogy ne haljak meg hülyén és AM is tanulhasson, áruld el, hogy mi a helyes fordítása a "teas and slurries"-nek meg az "all mass selection, no clones"-nak. Hála előre.

Sárfehér 2006.03.22. 10:40:14

Ha megnézed a magyar linkeket, a "tea"-re a - kevéssé fantáziadús - "permetező preparátum" kifejezést használják. A "főzet" azért félrevezető, mert ha megnézel egy-két részletesebb leírást (keress rá nyugodtan), kiderül, hogy ezek többnyire híg baktériumtenyészetek. Azt hiszem, a biológusok által már használt "ázalék" kifejezés lenne a legjobb, a "tea"-re és a "slurry"-re egyaránt. A másikra azt írnám: "mind hagyományos módon szelektált, nincsenek klónok". Hogy ez fontos-e, az persze más kérdés. Legfeljebb az, hogy a helyben szelektált egyedek jobban alkalmazkodnak az adott termőhelyhez.

tiktak 2006.03.22. 11:56:08

Sárfehér! Köszönöm a felvilágosítást. Az más kérdés, hogy ezt a fordító/közreadó cseszegetése nélkül is megtehetted volna, pláne, hogy a terminológia láthatóan gyermekcipőben jár. De a lényeg, hogy okosabbak lettünk egy paraszthajszállal. Köszönet neked is meg a cikk szerzőjének is.

növényvédős 2006.03.22. 12:43:49

Ittatok már félig rohadt,lisztharmatos szőlőből készült bort? Kérdezzétek meg a biotermelőmket, mit tudtak tenni tavaly a nyári peronoszpóra ellen. Minőségi fajtát valamilyen növényvédelemben kell részesíteni különben az eredmény katasztrófa. Lehet jó biobort készíteni Biancából,Zalagyöngyéből, neadjisten Otellóból de ezekre biztos nem adtok 8 pontot a kóstolásnál.

muskotály küvé 2006.03.22. 13:48:41

Biobort minden szőlőből lehet készíteni, csak bordói lé (peronosz) meg kén (lisztharmat) kell hozzá. Csak sokba kerül, mert sokszor kell permetezni. De itt a biodinamikusról van szó, ami vélhetően még ezeket a szereket sem engedélyezi.

Sárfehér 2006.03.22. 14:06:54

Ittunk már félig rohadt, lisztharmatos szőlőből készült bort. A szocalista időkben. Csak olyan volt. Amikor középiskolás koromban szőlőt szüreteltünk iskolástól, vagy az történt, hogy ehetetlenül savanyú, vagy félig rohadt fürtöket szedtünk. Gyűjtötték egy nagy, rozsdás, kétes tisztaságú konténerbe, aztán néha az egyik "tekintélyes egyéniségű" társunk úgy, ahogy volt, sáros csizmában fölpattant a hegyibe, és megtaposta. Egy tanárunk pedig lelkesedett, hogy ez az, csináljátok, ebből lesz a dollár. És ez nem biobor volt! Növényvédős. Én asziszem, a tömegbornak valót még mindig így szedik, de cáfoljatok meg, ha tévedek.

Prospero 2006.03.22. 18:22:10

Nem vagyok az un. tömegborok híve. De mi az a mennyiség amit ma Magyarországon tömegbornak hívunk? Számtalan olyan kiváló külföldi bort ittam, amit kb. 200.000 palackos mennyiségben készítettek. Ez normális hozammal kb. 40 ha. Ez böven kezelhetö nagyság. Itthon még nem ittam jó vörösbort, ami 60.000 palacknál nagyobb mennyiségben készült volna.

lacibor 2006.03.22. 19:02:47

Sárfehér. Az igénytelen löttynek valót szüretelik így. Nem kell összekeverni a "tömegbor"-ral.

cucc 2006.03.23. 09:27:47

sajnos ma a tömegborok nagy része igénytelen lötty. Sokszor 1000 forint körüli borokat is borzasztó módon készítenek, sokadosztályú szőlőből.

KabarSunyú 2006.03.24. 11:58:48

Aki elgondolkodott már a fenntartható fejlődés abszurditásán, annak esélye lehet felfogni, mi is a biodinamika. Oltogatni mindenki tud.

Filkó 2006.03.24. 12:04:13

növényvédős kollégának, Zalagyöngye nem egy sikeres rezisztens hibrid, a lisztharmatra olyan szinten érzékeny, hogy jelzőfajtaként alkalmazható. A bianka: kicsit bika vegetációjú, de OK, full rezisztencia!

tf1 2006.03.25. 17:53:29

bika vegetációjú ???

janesz 2006.04.14. 18:20:04

Zalagyöngye:egy világbajnok fajta,az egész világon elismerik Kanadától Japánig,csak Magyarországon nem.Ezerjóval keverve kitünö bora van.Az hogy érzékeny a lisztharmatra,megoldás:be kell permetezni kénnel vagy más szerrel.Bianka is a 2005-ös évben elkapta lisztharmatot.Borát az angoloknál bioborként értékesitik,ugyhogy rossz nem lehet.