Egyre több bort isz a magyar, de még mindig keveset – ezt abból a felmérésből tudhatni, amelyet a GfK Hungária Piackutató Intézet készített és juttatott el hozzánk. A tendencia a hegylé előretörését mutatja, 2003-2004-ben négy-, 2005-2006-ban ötszázalékos volt a gyarapodás, ha így megy tovább, a végén valóban borivó nemzetté leszünk, bár sokat kell vedelni még.
2005-ben mindenesetre az évvel korábbi 20,1 liter per toroktól eljutottunk 21,1 literig, és mindezt úgy, hogy a nép 41 százaléka soha nem boroz, további 29 percent pedig ritkábban, mint kéthetente tesz ilyet. Piha.
A mennyiségi piac bővülése együtt jár a forgalmazott érték növekedésével, olvasható ki a felmérésből, ami nyilván azt jelenti, fordulunk a jobb borok felé, noha lassan. Dettó ezt mutatja, hogy három százalékponttal nőtt a száraz borok részaránya, s adja ekként az összfogyasztás harmadát immár. Jobban ízlik az édes bor is, egy százalékponttal több kellett belőle, és párhuzamosan a nyavalyás félédesek – a jelzőt a GfK nem használta – szorulnak vissza. Pozícióik még így is rémisztőek, 54 százalék helyett 50-nél tartanak, vezetik a piacot simán.
Ha bort akar inni a magyar, diszkontba megyen vásárolni, ezek a rusnya boltok még éllovasabbak, mint voltak, 24 százalékos részesedésüket 30 százalékra növelték mennyiségileg. Tarolnak a hipermarketek is, szintén szignifikánsan, öt százalékponttal vastagodott piacrészük, 20 százalékról 25-re. A legnagyobb kárvallottak a kisbolt-láncok (6 százalékpont mínusz) és a független kis boltok (4 százalékpont szívás). Az úgynevezett egyéb üzletek 11 százaléknál tartanak. Hogy a vinotékák mely kategóriában vannak, nem tudjuk, így azt sem, hogy kihasítanak-e értékelhető szeletet a forgalomból.
Utolsó kommentek