A Rohály-összesből tudjuk, hogy Villányban pinot-ügyileg Gere Tamás volt a Jani. Legalábbis a Gerék közt. (Mert ha bejönnek Tiffánék a képbe, máris más a helyzet.) Gere Tamás manapság már Tamás és Zsolt (2 in 1), a fiú átvette a stafétát vagy mit, és az utolsó évjáratokon érződik is a stílusváltás, ahogy a rusztikusabb, parasztosabb stílusból franciásabb, rafináltabb felé fordult a kis Gere. No de ez még egy régebbi évjárat, ugye, a stílus, ennek megfelelően abszolút old school. (Egyébként emlékeink szerint gyöngécske villányi vörösévjárat volt 2001, de a pinot-nak nem árthatott annyit, ha kicsit hűvösebb volt szubmediterránban.)
Silós büdössel indít orrba, cseresznye, kevés étcsokoládé csatlakozik rája. Olyan vylyanosan züllött, kicsit bizonytalan, büdöskés illat. Idővel kicsit szelidülni látszik, mintha gyümölcsösebbé válna, de aztán kezdi elölről.
Fajtajellegtelenül sűrű, áthatolhatatlan ital: kávés, odaégettes sűrűség ez, erős savakkal, cseresznyés gyümölccsel és rengeteg étcsokoládéssággal, pörköléses (odaégéses) ízekkel. Kíméletlenül nagy tannin, szárít is.
Burgundiában senki rá nem mondaná, hogy pinot.
Direkt bor, tömör, sűrű, de nem izgalmas, hiányzik a savak kifinomult játéka, az illatorgia, az elegancia, szinte minden, amitől nekem pinot a pinot.
Viszont korrekt és nem drága. Hiperpolcokon néha előfordul. A négypontos derékhadat erősíti.
Utolsó kommentek