Vouvray kétezer hektáros borvidék a Loire völgyében – márpedig a Loire völgyét azóta pláne szeretem, hogy belekóstoltam Sancerre és Pouilly legszebb gyümölcseibe. Az Huet ráadásul Vouvray talán legnevesebb birtoka, tehát nem kellett erőszakoskodniuk a terrorklubosoknak, amikor arra biztattak egy tetszés szerinti alkoholistát, menjen Noël Pinguet főborász-főemberrel randevúzni és szortimentet inni.

A régió érdekessége, hogy egyetlen fajtát termesztenek, miszerint chenin blanc-t. Ez a derék szőlő finom savú, tiszta ízű, kivételesen hosszú élettartamú borokat bír adni. Nemcsak a szakirodalom, hanem Noël Pinguet szerint is, aki azt állította, másfél évszázadot megért példányokkal is összehozta már a szerencséje, amelyek éltek, mint a vöcsök. További sajátosság Vouvray-ban, hogy másutt nem látott mértékben dönti el az évjárat, milyen bor készülhet. Ha kevésbé kegyesek a körülmények, a pétillant – egyfajta szpárkling ez voltaképpen – és a száraz fehér dominál, ha kedvezőbb a konstelláció, az édesebbje viszi a prímet. A kategóriák így néznek ki: pétillant (pezsgő), sec (száraz fehér), demi sec (félszáraz), moelleux (édes). Magyar gramm per literben a száraz inkább félszáraz, a félszáraz meg félédes, előbbiben nyolc-tíz, utóbbiban uszkve húsz egységnyi maradékcukornak szokása lenni jellemzően.

Az Huet az 1920-as évek óta létező családi birtok, néhány évtizede igazgatja a famíliába belenősült Pinguet. Nem túl régen avanzsált az egység lelkes tulajdonosává Anthony Hwang, akit elsősorban a Királyudvar felépítéséért szeretünk. Az Huet hektárainak száma harmincöt, és három fontos dűlője van: a tízhektáros Le Haut Lieu, a nyolchektáros Le Mont és a hathektáros Clos du Bourg. 1988 óta biodinamikus módszereket alkalmaznak. Kémia nincs, cukorhozzáadás sincs, a kénnel szőrmentén bánnak. Pinguet a bolygók együttállását futólag megemlítette, de az ökörszarról hallgatott. A szüret késői, a palackozás korai. Az erjesztés és a rövid érlelés hatszáz literes fahordókban történik, a letöltés ideje a szüret utáni március–áprilisban jön el. Aki többet szeretne tudni róluk, kattantson egyet, aki az alant leírt borok áraira is kíváncsi, még egyet.

A borvidéken némelyek próbálkoznak barrique-kal, Pinguet is megnézte, mire lehet jutni így, de kísérleti tételeket nem vitt piacra. Az alapvető cél ugyanis az, hogy a szőlő jó tulajdonságaiból minél többet megőrizzenek. A fának nem szabad hangsúlyosnak lennie. A mester továbbá azt mondja, olyan bort szeret készíteni, amilyet maga is szeret inni.

Azt hiszem, életemben nem találkoztam még olyan sorral, amelynek egyes elemei ennyire perfektül egységes arculatot tükröztek volna. Mindegyik bort elegánsnak, kifinomultnak, hibátlannak, kristálytisztának találtam, közel azonos karakterrel, illat- és ízjegyekkel. Utóbb azon gondolkodtam, alig van értelme külön-külön elemezni, pontozni, jellemezni, sorba állítani őket, annyira kicsik a különbségek. Aztán mégis megtettem – pusztán a játék kedvéért. Elöljáróban még annyit, egyszer már volt szerencsém Huet-hez, szintén terroralapon, egy hosszabb sorban; felpontoztam.

Pétillant Cuvée Échansonne Brut

A vouvray-i pezsgő tradicionális módon készül, de feleakkora, hárombáros nyomás alatt és kevesebb expedíciós likőr hozzáadásával. Ezt az évjárat-megjelölés nélküli tételt a 2000-es és a 2001-es termésből házasították. Virágos és herbális, déligyümölcsök játszanak az illatában. Szénsava játékos, ízét kis fanyarság gazdagítja, hosszú és friss. Ízlett határozottan. Erős 6 pont.

Pétillant Cuvée Huet 2002

Négy évig volt élesztőkön, három hónapja degorzsálták. Mélyebb, kicsit parfümösebb és élesztősebb, szájban tekintélyesebb, de kevésbé vibrál. A komplexitása nem kompenzálja a másik rendkívüli üdeségét. 6 pont ez is, de alig.

Le Haut Lieu Sec 2006

Fiatal száraz fehér – 8 gramm maradékcukor gömbölyíti. Pocsék évjárat, az ocsmány ősz elvitte a termés felét. Ebben a borban nem érződnek a gondok. Kicsit zárt, később virágos és ásványos. Ízben zamatos, korrekt szerkezetű és ügyesen kibalanszírozott, búcsúja hosszú és szép. Ezeket persze szinte minden alant következőről elmondhatnám. A savak nagyon rendben vannak, ha nem is táncolnak, komplexek és selymesek. A végén visszakóstoltam, még gazdagabb lett. 7 pont.

Le Haut Lieu Sec 2005

Sokkal jobb év, sokkal jobb bor, elvben – de nem a konkrét pillanatban. Zártnak éreztem, és miközben merengtem, hogy van ez – Wine Spectator: 91 pont –, Pinguet is megjegyezte, Vouvray borai fiatalon mindent megmutatnak, majd néhány évre hajlamosak visszahúzódni. Nagyobb, mint az előző, de kevésbé gazdag. Krémes és elegáns mégis, ha feltámad, ütni fog. 6 pont.

Le Mont Demi Sec 2006

A vouvray-i bor archetípusa. Húsz gramm maradékcukor, 12,9-es alkohol, az erjedést hűtéssel állítják le, a bort kénnel stabilizálják. Illatában gyümölcsök, növények és kövek. Jó testű, kedves, tökéletesen kiegyensúlyozott, zamatos, mindenből annyi van benne, amennyi kell, sem több, sem kevesebb. Kis híján 8 pont.

Le Mont Demi Sec 2003

Nagyon meleg év, ez a bor már-már átesik a moelleux, vagyis az édes kategóriába. Vouvray-i és huet-i léptékkel mérve példátlanul magas, 13,5-es szesz, 26 gramm cukor. Sűrű, sok gyümölccsel és valami fura animáliával – ami lehet, hogy végül is minerál. Harapható, érett, melegít a szesz, tobzódnak a déligyümölcsök, mangó, mandarin, ananász, ilyesmi. A kövek leginkább az utóízében csillognak. 7 pont.

Le Clos du Bourg 1er Trie Moelleux 2006

Az első édes a sorban, 65 gramm cukorral. A Clos du Bourg Pinguet kedvenc dűlője, a 1er Trie első válogatást jelent. A botritisz nem játszik arrafelé, a szőlő simán töpped. Gyönyörűen ásványos, frissen gyümölcsös, de nem tokajiasan barackos. Krémessége példás, üde és koncentrált, eleganciája kiteljesedett, kevésbé visszafogott. Élénkebb és dinamikusabb, mint szárazabb társai, lecsengésében arat az üdeség. Egyértelműen 8 pont.

Királyudvar Családi Birtok Szelekció 2006

Kakukktojás, és mégsem az – azonos tulajdonos, azonos elvek, azonos minőség. A Lapis termése, november közepi szüret, gondos válogatás, 66 gramm cukor. Ismerős karakter, birsesen-körtésen kiabál belőle a furmint. Édessége kicsit soknak tűnik most, lecsengése rétegzett. Kifinomultságban kevesebb. Legalábbis egyelőre. Sokkal kócosabb, mint bármelyik Huet. Bizonyára kell még egy-két hónap, vagy még több, amíg megállapodik. Most 6 pont – de ha utóbb nyolcig emelkedne, azon sem hökkennék meg.

Le Haut Lieu 1 Trie Moelleux 2003

Újabb bor az általános hőség esztendejéből – igazi moelleux-évjárat. 87 gramm cukor. Mély arany, törkölyös, likőrös, karamelles. Szélesség és komplexitás, kevesebb lendület. Máshol kell keresni benne az egyensúlyt, mint az eddigiekben. Az ásványosság persze ott van. Akárhogy is, színes és kedves szintén. 7 pont.

Cuvée Constance 1997

A Pinguet-feleség nagymamájáról elnevezett presztízsházasítás csak kivételes évjáratokban készül, az 1989-es volt az első. Úgyszólván szőlőszemenként szüretelik, a három dűlő legjavát válogatják. 136 gramm cukor, 11,9-es szesz. A Wine Spectatortól 100 pontot kapott. Mély aszúszín, dohányos és likőrös elsősorban. Sűrű és tekintélyes. De a sava nekem sok, az egyebei meg kevesek, és nincsenek együtt. Messze nem érzem sem azt a fajta harmóniát, amely az eddigi Huet-k mindegyikében olyan hibátlanul megvolt, sem azt a másikat, amely egy 5-6 puttonyos tokajit tesz kívánatossá és izgalmassá. Még a sor közepe táján jutott eszembe, mennyivel fésületlenebb, magasabb alkoholú, másképpen összetett és másképpen tartalmas fehérborokhoz van szokva az ínyünk, mint ezek. Azaz nyitni kell, nagyot, ha mást is érteni akarunk, nemcsak azt, ami körülvesz közvetlenül. A legnemesebb édes borokat viszont egyelőre csakis a Szepsyken, az Oremusokon és a Disznókőkön keresztül vagyok hajlandó értelmezni, és hazafiasan azt feltételezem, hogy ez így marad. Innen nézvést: Constance rettentő szubjektív 6 pontot kap, és kész.