A Domaine des Escaravailles apropóján kisütött gondolatmenet vezetett ehhez a borhoz is. Illetve egy frászt: a vakszerencse. Az első palackot a legnagyobb spanyolországi borkereskedés végtelen polcsorairól emeltem le, tök véletlenül. Spanyolország legnagyobb borkereskedése történetesen Barcelonában van, én meg valami helyi piát kerestem estére, mert korábban már sikerült felkajtatnom az Alföldi Merlot által kiszaszerolt nemzetközi gigabestbuyt, a 2004-es Aaltót, tehát katalán borok közt találtam az Abadalra, később kiderült, hogy akár itthon is rábukkanhattam volna, mert a Corában pédául ott van a pincészet egyik-másik bora.

Szóval az Abadal a legfiatalabb spanyol (bocsánat: katalán) borvidéken tevékenykedik: Pla De Bages a neve. Mármint a borvidéknek, amelynek viszonylagos ismeretlensége is szerepet játszhat abban, hogy az Abadal-borok igen kitűnő ár-érték arányt mutatnak.

Abadal Cabernet Franc–Tempranillo 2005

Hat és fél euróért láttam meg a boltban, tehát bőven kétezer forinton belül, ennyiért boldogan veszek estére vöröset. És milyen jól jártam vele!

60:40-re vezet a cf a cuvée-ben, de a tempranillo intenzívebb ízben is, illatban is. Intenzíven meggyes az az illat. Nagyon. Mellette föld, szamóca később, vanília, füst, füstölt hús.

Idővel hátrálni kezd a meggy, helyére füst és vanília jön. Viszont ízben marad az erős savérzet miatt is. Édes, savanyú, kicsit még keserű is, de nem aránytalanul. Nincs mese, ez a tömény, hedonikus gyümölcsbombák parkeri ideáját célozza. Tanninjai nem lógnak ki, bár határozottan nagyok. Málnás savanyúság és füstölt húsok utóízben, meg egy kis keser.Üres pohárból meggymártás, szegfűszeg, főtt marha illata.

Ezért az árért zseniális bor, a hat pontot nyaldosa alulról.

Abadal Crianza 2004

Az előbb dicsért tempranillo-cf-nél egy lépcsővel följebb van ez a bor a termékstruktúrában, a törökbálinti Corában találtam, a tempranillós tapasztalat alapján. A crianza megjelölés magasabb minőséget jelent spanyoléknál, legalább kétéves és legalább hat hónapig (de inkább 12-ig) tölgyfa hordós érlelést kapott vörösborokra szabad ráírni.
Ez az Abadal konkrétan húsz hónapot volt fában, állítólag hatféle különböző tölgyhordóban. Szerintem túl is van játszva a dolog bőven.

Cabernet sauvignon és merlot keveréke, fele-fele. Klasszikus fűszeres cs-illat, mély, fahéjas, kávés, rumos diós. Nagyot ígér. Túl nagyot.

A korty sajnos messze nem tud ennyire vibráló lenni, sok az égettség, rengeteg a tannin. Néhány régebbi villányit juttat az eszembe. Test rendben, tömörség, sűrűség, erő. De az igazi szépség hiányzik, nincs finom gyümölcs, rafinéria, elegancia. Megbillenti a tannin és az alkohol (14,5%). Ebben az árkategóriában viszont hasonló anyagerősségű magyar bort nehéz volna találnunk. Mindent egybevetve indokolható legalább négy pont. Akár öt is.