Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Terem vagy készül?

Passzátszélkergetés Rondában

2008.05.13. 06:25 - alföldi merlot

Mint arról korábban már beszámoltunk, neves borírók egy mélyenszántó eszmecsere reményében Spanyolországba invitálták a világ 12 legbefolyásosabb borászát. Az ötlet szellemi atyja, José Penin (a legismertebb spanyol borkalauz szerzője) Jancis Robinsont kérte föl a konferencia elnökének. A rondai szeánszon a borászokat többek között Carlo Ferrini, Dirk van de Niepoort, Paul Draper, Stephane Derenoncourt, Michel Rolland felesége, Dany Rolland és Ales Kristancic képviselte. A témák: terroir, trendek, külső befolyások és a borász szerepe a pincében, a szőlőben és ezen túl. [A képen az Ales Kristancic által vezetett Movia szőlői láthatóak.]

Az alábbiakban Jancis Robinson beszámolóját ismertetjük a szimpozionról. 

A konferencia mottója az is lehetett volna, hogy „Hová lett a bor varázsa?”. [A kérdésföltevésben tükröződő kiábrándultságot részben magyarázhatja, hogy a komoly szervezést és nem kevés pénzt igénylő konferencia fő támogatója JR magánnyomozása alapján egy Ronda-környéki ingatlant fejlesztő ingatlanfejlesztő volt. A borászkodást és a vidéki életet körüllengő bukolikus hangulat vámszedői az újgazdagok pénztelenítésének egyre hatékonyabb eszközét látják a bérbirtokokban, ahol a négy tőkés-hat palackostól a kulcsrakész borászatig terjed az illuzionisták repertoárja. A rondai ingatlanok a mediterrán erdőszeletek mellé különbejáratú dűlőt is kínálnak és feldolgozó kapacitást a közeli nagyüzemben.]

A boralkotók két nagy táborra szakadtak. JR az egyik iskolát kreacionistának, a másikat  pragmatistának keresztelte el. A kreacionisták szerint a nagy borok készítésének kulcsa a hagyományra hagyatkozás. Álvaro Palacios pl. mániákusan ismételgette, hogy a középkori szerzetesek már minden fontos szőlőtermesztésre alkalmas területet fölfedeztek, és a mai borászoknak nincs más dolguk, mint az ő nyomdokaikba lépni. (A találkozó moderátora, Victor de la Serna egyszer rá is kérdezett, hogy ezek szerint vajon csak a keresztények tudnak nagy borokat készíteni.)

Az ortodox biodinamikus üzemmódban működő szlovén Movia borászat vezetője, Ales Kristancic képviselte talán a leginkább fundamentalista álláspontot a kreacionisták táborában. [A képen a két biodinamikus csúcsragadozó: Nicolas Joly és Ales Kristancic.] Kristancic élesen elítélte a modern intervencionalista szőlészeti szemléletet: “A mai gyakorlat szerint a szőlőt a rabszolgánkká tesszük. A szőlő szenved. Nekünk a szőlőért kell mindent megtennünk, nem a borért.” [A linkre kattintva láthatunk néhány képet arról, hogy milyen bánásmódban részesülnek a tőkék Movia-szerte.]
 
Az egyik legkényesebb téma az öntözés volt. Kristancic pl. közvetlen párhuzamot vont az öntözött szőlő és a nagyüzemi csirketartás között. Joshua Greene, a Wine & Spirits szerkesztője elmondta, hogy Amerikában is egyre több borász választja az öntözésmentes művelést, és az új telepítések tervezésekor fontos szempont az öntözés kiküszöbölése, különösen ma, amikor egyre fenyegetőbb veszély a vízhiány. Dirk Niepoort (Portugália) szintén elítélte az öntözést, és méltatta a történelmet. Ő is azt állította, hogy a szőlőművelésre legkedvezőbb területeket a múltban már kijelölték, és ő is elindult a holdnaptár és az ökörszarv felé: “Van néhány biodinamikusan művelt parcellánk Douróban. Sokan mondták, hogy ez nálunk lehetetlenség, de ez szerintem hülyeség. Csak meg kell változtatnunk a beidegződéseket – annyi rossz szokás van, a szőlőt ma gyomirtóval táplálják.” Niepoort jellemző képviselője a borászok azon táborának, akik meg akarnak szabadulni apáik a háború után meghonosított szükségmegoldásaitól és a nagyapáik művelési módszereihez nyúlnak vissza.

A Bordeaux-i különítmény képviselte a pragmatista szárnyat. Ez aligha meglepő, hiszen mindhárman keresett repülő borászok és globális tanácsadók. Ők nem emlegették a holdnaptárat meg a középkori szerzeteseket (Michel Bettane, a neves boríró replikája: a szerzetesek nem sokat bíbelődtek a szőlővel, ezt meghagyták inkább a parasztoknak). A két tábor között csak abban volt egyetértés, hogy a kiváló dűlők és a viszonylag alacsony hozam fontos feltétele a nagy borok készítésének. Denis Dubourdieu azonban figyelmeztetett, hogy a radikális hozamkorlátozás nem csodaszer, és a megfelelő egyensúly hiányában akár ronthat is a helyzeten. A Michel Rolland után ma már egyértelműen a legkeresettebbnek számító repülő borász, Stephane Derenoncourt elismerte, hogy habár ő egyre többet dolgozik a szőlőben, hogy minél kevesebbet kelljen a pincében, azért „rengeteg olyan részlet van, ami eldönti, hogy egy bor Rolland-stílusú vagy Derenoncourt-stílusú lesz-e.” Azt is elárulta, hogy a korai, még a nyolcvanas években készített borai között sok olyan akad, amelyre ma már nem éppen büszke. „Akkoriban az emberek koncentrált borokat akartak. Túlzásba estünk. Ma mindenki a mineralitásra törekszik, ez most a divat.”

Michel Bettane és a Wine Advocate-nek dolgozó David Schildknecht is megemlítette, hogy rengeteg tehetséges borász alig tudja fejét a hullámok fölött tartani a drága hitelek és a zsúfolt piac szorításában, és mindketten hangsúlyozták a kritikusok szerepét abban, hogy ismertebbé tegyék ezeket a kitűnő borokat, amelyek sokkal jobb árérték arányt képviselnek, mint a piaci spekulációk által inflált „nagynevek”.

 

Címkék: szemle bordeaux biodinamika jancis robinson ronda rolland borkonferencia ferrini bettane kristancic

30 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr32465918

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2008.05.13. 12:39:29

Nagyon érdekes cikk és nagyon izgalmas téma.

Szerintem mérhetetlenül fontos, hogy a kialakult viszonyok között el tudjuk magunkat és a preferenciánkat helyezni. Nem lehet pártatlannak maradni ebben a kérdésben és szerintem nem is szabad azzal áltatnunk magunkat, hogy pártatlanok maradunk.

Mert vagy öntözünk, vagy nem. vagy terhelünk, vagy nem. Vagy préselünk vagy nem. Vagy fajélesztőzünk, vagy nem. Vagy gyomirtózunk vagy nem. Nincs arany középút csak döntések vannak. Igen vagy nem. Nem lehet egyszerre dicsérni a sűrítményezős gazdákat és a terroirfaggatókat. Nem lehet egyszerre rajongani a fordítottozmózisos, aromázós, savpótlásos és a puritán kézműves borokért.

A tanulság pedig ebből a cikkből is az, hogy nem veszekedni és ítélkezni meg intrikázni kell, hanem megérteni egymást és beszélgetni.

hvuk 2008.05.13. 15:59:01

Az öntözés miért baj? Ez számámra nem teljesen világos. Az tiszta dolog, hogy a permetezőszer miért tehet rosszat a bornak, de az nem, hogy az öntözéstől miért lehet rossz. Vagy csak egyszerűen azért rossz, mert nem természetes?

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2008.05.13. 16:05:25

Az öntözéssel a felszín közeli gyökérzetet erősíted ahelyett, hogy a növényt a mélyebb rétegekből való jobb víz felvételére kényszerítenéd.

Biztos van aki szakavatottabb módon el tudja magyarázni, de nekem mindig úgy mondták, hogy az öntözéstől eltunyul a szőlő. Állítólag minél mélyebbre kényszerül menni a gyökerekkel annál jobban fogja bírni a szárazságot és annál tisztább és ásványokban gazdagabb tápanyagot tud felvenni.

Ha valaki okosabban tudja elmondani, vagy pontosabban és szakszerűbben akkor hajrá :)

hvuk 2008.05.13. 16:12:32

Aha, logikusnak tűnik. Köszi.

Mondjuk szerintem tök egyszerű a dolog. Egyszerűen jó borokat kell csinálni. Ha a bor jobb lesz attól, mert nem öntözzük, mert attól más talaból szívja fel a tápanyagot, akkor nyilván nem kell öntözni. Ha az ökörszarvban rohasztott szarvasbogártól lesz jobb, akkor meg azt kell használni. Ha a fajélesztőtől lesz az, akkor meg azt kell használni. Ezek csak eszközök, amiknek használatával szebb, finomabb, egyszerűen szólva jobb borokat tudnak az értők készíteni.

Shyr Kahn 2008.05.13. 16:20:25

Nagyon érdekes cikk... BZoltan logikusan és hihetően magyarázta el a vízfelvétellel kapcsolatos teoriát. Érdekes, hogy a szőlő gyökere milyen mélyre tud "lemászni" a földbe, ezért nyilván a talaj sem csak annyiban érdekes, hogy pl. vulkanikus-e vagy sem, hanem annyiban is, hogy mennyire vastag a felső réteg, és ha nem eléggé az, akkor milyen réteg(ek) találhatók alatta, amit még a szőlő győkere el tud érni :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2008.05.13. 16:22:51

Részben igazad van és ez nem is lenne rossz szemlélet.

Amivel a Kristancic-hoz hasonlóan gondolkodók továbbmennek az a környezettudatosság és felelőség. Tehát nem elég jó bort csinálni, hanem azt jól is kell csinálni.

hvuk 2008.05.13. 16:42:05

Ez a vita szerintem nagyon sokszor lezajlott már régebben is számtalan területen. Pl.: nem elég, ha a könyv tartalma jó, magának a könyvnek is jónak kell lennie: emiatt csak a kézzel írt kódexek az igazi könyvek. Amiben persze van igazság, a gond talán leginkább a kizárólagossággal van.

Meg azért szerintem ez nem ugyanaz, mint a régi példád a gyerekmunkával készített spoortcipőről: ott valaki szenvedett és valakit sérelem ért, míg itt azért a fajélesztő használata esetén senkit nem aláztak meg vagy használtak ki. A gyerekmunkánál joggal hivatkozol arra, hogy ott az erkölcs sérült (pontosabban egyfajta erkölcs sérült, ne legyünk kizárólagosak), míg borkészítés esetén max. azt mondhatod, hogy egyfajta szemlélet sérült csak.

Szerintem egyszerűen az az irányelv kellene legyen az iránymutató, hogy minden eszköznek csak addig van létjogosultsága, amíg az nem öncélú. Addig viszont minden eszköznek van létjogosultsága (bizonyos korlátok közt persze, végletes példa, hogy mert hiába lesz esetleg egy bornak szép kesernyéje a ciántól, ha a fogyasztó utána egyből elhalálozik).

Tegnap láttam a National Geographic-on egy műsort, ahol különböző elitkatonákat teszteltek. Egy amerikai tengerészgyalogost egy órán kersztül ücsörögtettek egy kád olvadó jeges vízben, de ezalatt a belső maghőmérséklete (amit egy lenyelt hőmérővel mértek) 37.5 fok maradt. Hasnoló emberfeletti tettekre képesek ugye a távol-keleti jóga-, meg harcmesterek is, ők sok-sok meditáción és alfába történő lemenésen keresztül jutnak el odáig, míg ez a katona egyszerűen csak a kiképzés és az adottságai miatt. Egyik egy misztikus chi-ben keresi a megoldást, a másiknak meg erre nincs szüksége. Nem mondhatjuk, hogy bármelyik út jobb lenne a másiknál, más eszközzel de ugyanarra a képességre tettek szert (persze nyilván vannak egyéb különbségek köztük, de ebből a szempontból a két út ekvivalens egymással).

Ugyanahhoz a célhoz több út is vezethet.

Műtannin · http://amuva.hu 2008.05.13. 17:01:22

Szerintem fogyasztóként még csak lehet rajongani mind a kétfajta (kézműves és kéz nélküli műves) borért, de termelőként nyilván nem lehet mindkétféle filozófiával próbálkozni egyszerre. Vagy próbálkozni nyilván lehet, de az inkább extrémsport vagy valami nagyon átlátszó piacépítési trükk.

Ilyen nagyobb szabású vitákból is az derül ki, hogy ezeknek a kérdéseknek a gyökérzete jóval mélyebben kapaszkodik az oligocén márgába, mint a napi "terroir vagy cucc, bazmeg?!" vitákból sejhetnénk.

Például tényleg érdemes lenne foglalkozni azokkal a tradicionalisták szempontjából szerintem egyáltalán nem elhanyagolható kérdésekkel, hogy akkor tényleg, milyen borokat is készíthettek azok a jó öreg szerzetesek? Mit tudhattak a szőlőről ők? Mert nem látszik nagyon megnyugtató érvelésnek, hogy mindent úgy kell csinálni, ahogy régen. Ez elég ideologikus, és nem logikus álláspont. Nota bene: ha a régi jó szerzetesek is eszerint a metódus szerint jártak volna el, és mindent úgy csináltak volna, mint a nagyapáik, azok meg úgy, ahogy az ő nagyapáik, akkor a Vitis Viniferáig sem jutottunk volna el soha.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2008.05.13. 17:05:10

Azért ha alaposabban körüljárjuk a borkészítési technológiát akkor azért tetten lehet érni, hogy akár a fajélesztő vagy az öntözés miért káros. A fajélesztő megold egy sor olyan problémát amik nem feltétlenül léteznének ha egy kissé más szemlélettel és üzleti modellel dolgozna a gazda. Na és a szemlélet meg az üzleti modell már lehet problémás. Szerencsére nem feltétlenül az, de lehet az.

A vita szerintem még nem zajlott le, csak kezdeményezések voltak amik vagy veszekedésbe és személyeskedésbe vagy pedig ignoráns unalomba fordultak.

A kódexes gondolatod jogos... csakhogy azért mert nem lehet minden könyvet kódex formájában kiadni attól még nem biztosm hogy az újrafelhasznált papír az feltétlenül rossz dolog lenne :)

A bor témára levetítve... lehet, hogy a fundamentális biodinamikusok mind egy kicsit zizik de ettől még a növényvédőszerek és a rovarirtószerek tényleg nagyon káros és rossz dolgok.

hegyaljai 2008.05.13. 18:09:11

Kedves BZoltán!
Felvetéseid valóban az eredendő bűn mibenlétét, és a ...ni és szűznek maradni egyszerre ellentmondását feszegetik. Valóban dönteni kell, VAGY-VAGY.
Nincs IS, meg TÖBBSÉGÉBEN!
Az EU borpiaci rendtartás új szabályai szerint minden borról termékleírást kell majd készíteni, hogy milyen feltételek mellett lehet majd eredet-megjelöléses (EMB), vagy földrajzi jelzéses bor(FJB).
Ez bizonyos szempontból az "igazság pillanata" lehet. Tehát az EMB-t nem öntözzük, mert akkor olyan lenne az íze, mint a kőzetgyapot kultúrában nevelt üvegházi paradicsomnak. Az FBJ-t javítjuk cukorral, de abban az évjáratban, amikor ....
Ennél is fontosabb lenne a szakmai összefogás és a nyomásgyakorlás, hogy minél előbb növekedhessen a "környezetkímélő növénytermesztés támogatása" jogcímbe bevont szőlők területe. Érdekes Ausztriában mindenki benne van. Ez pedig a biodinamikus szőlő-bor előállítás előszobája. És ha végül is a termelő nem fog énekelni a szőlőtőkéknek, és az ökörszarvat sem tudja beszereznei, akkor is jól járunk. :_)
Kevesebb méreg jut a szőlőbe, borba.

a cuccosok már a spájzban vannak! 2008.05.13. 19:20:45

A fajélesztőzés egy mikrobiológiai szinten végrehajtott rasszista tisztogatás.

Ahelyett hogy egy multikulturális sokszínűséges együttélése lenne sokféle élesztőfajtának, erőszakkal fölszaporítanak egyet, miután vegyi fegyverekkel (kén, mustderítőszerek) etnikai tisztogatást hajtottak végre és sokszor még klímafegyverrel is előkészítették a terepet (musthűtés) az invázióra.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2008.05.13. 20:10:29

Kedves Műtannin,

Szerintem messze nem arról van szó, hogy vessünk el minden progressziót és térjünk vissza az 5000-5500 évvel ezelőtti szőlőműveléshez. Bár ezt nyilván te is tudod.

A lényeg nagy valószínűséggel ott van, hogy egyre többen gondolják komolyan, hogy az egészséges ökoszisztéma alapvetés a minőségi borkészítéshez és ez sokmindent von maga után. Ugyanígy egyre többen veszik komolyan, hogy a borkészítés inkább értékmegőrzés mint értékhozzáadás. Szóval minél kevésbé kell manipulálni, belenyúlni a természetes folyamatokban.

Hogy kinek hol a határ és ki mit tart elfogadhatónak avagy szükségesnek az persze változó.

A fontos pedig az lenne, hogy azok akik lándzsát törnek az ilyen természetesség és vegyszer-manipuláció mentesség mellett azok legalább ne gúnyos megjegyzéseket és bántó intrikát kapjanak. Dicsérni persze elvtelenül nem kell semmit és senkit, meg a jó bor az legyen alapvető elvárás mindenkitől és a kézművesség, környezettudatosság ne legyen kifogás a rossz minőségre.

hegyaljai 2008.05.13. 20:29:04

Kedves Műtannin!
Mivel a Te megjegyzésed egy más háttérrel jelent meg, mint a közönséges "mezei" hozzászólóké, ezért felelőssséged is nagyobb.
Amit hőzöngés szinten előadsz, a hagyományra, a szerzetesekre hivatkozva, egyszerűen nem értem.
Szívesen elküldeném álláspontomat a hagyományőrzésről. Ha próbálkozásom nem sikerül, kérlek add meg E-mail címedet.

ezerjo 2008.05.13. 23:25:47

Kedves "a cuccosok már a spájzban vannak!"

Szerintem egy kicsit erőltetett ez az érvelés. De ha már itt tartunk, intsél be a szőlő nemesítőknek; a pneumatikus prést, steril, védőgázos palackozót gyártó cégeknek; és mindenkinek aki bármivel is többel beleavatkozik a bor életébe, mint az emlegetett szerzetesek.

A hűtéssel egyébként mi is a probléma? Vagy szerinted egészséges lehet egy 30 fokos erjedés? Hagyjuk, így akarja az a szerencsétlen bor, nem?

Sok dologgal egyetértek a "vissza a természeteshez" vonalon, de néha az eszem megáll, egy-egy kommenttől...

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2008.05.14. 07:19:24

Kedves ezerjó,

Én azt nem értem, hogy miért nem lehet értő jószándékkal olvasni, hallgatni egymás véleményét.

Nyilván nem az a nemesítés "rossz" amelyik az Irsai Olivért kinemesítette, hanem az amelyik a nagyobb hozamú klónt eredményezi, cserébe a rosszabb ellenálóképességért...de nem baj, majd permetezünk agybafőbe. Látni kellene a különbséget.

Nyilván nem a pneumatikus préssel van gond, bár szerintem arra sincs igazán szükség, mert minél kevesebbet présel a gazda annál jobb mustot szűr.

A hűtés pedig nem rossz, ahogy a 30 fokos forrás sem jó. Ugyanakkor tökéletesen egyetértek azzal a véleménnyel, hogy a fajélesztő használata az valahol a diverzió és a komplexitás ellen van és belenyúl a terroir tulajdonságaiba.

a cuccosok már a spájzban vannak! 2008.05.14. 07:22:56

Kedves ezerjo,

"De ha már itt tartunk, intsél be a szőlő nemesítőknek"
be is intek, mert Mo-n minden jó régi fajtánkat sikerült vagy teljesen marginalizálni, vagy mindenből létrehozni a felfújt tömött fürtű változatot. Az elmúlt 18 évben meg semmi előrelépés nem történt. Mellesleg Burgundiában a legjobb birtokok a régi vegyes klónok előtti ültetvényekből szaporítanak, hogy heterogén legyen a génállomány.

"A hűtéssel egyébként mi is a probléma? Vagy szerinted egészséges lehet egy 30 fokos erjedés? Hagyjuk, így akarja az a szerencsétlen bor, nem?"
Szerintem nem jó túlszabályozni a hőmérsékletet, persze bizonyos határokat nem jó túllépni. Kis méretekben egy normális pincében mindez gépek nélkül megoldható, a tartályok űrméretével.

De mindez mellékes, én elsősorban a fajélesztők ellen keltem ki. A fajélesztő nem faja'! És túltisztítani a mustot sem faja'! Márpedig előző előfeltétele az utóbbi.

Vörösboros 2008.05.14. 08:49:12

Üdvözlet Mindenkinek!

Jó, hogy egyre többen vannak olyan emberek, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én és ennek komoly fórumokon hangot is adnak!
A szőlő, mint növény eljutott a tűrőképessége határához, hozzányúltunk és komoly veszélynek tettük ki a növény saját immunitását.Feladatunknak érzem, hogy a gyakorlatban is megvalósítsunk olyan praktikákat, amellyel a Föld-növény-Nap energiákat újra tudjuk működtetni.

hvuk 2008.05.14. 09:38:25

Én azt hiszem külön kell választani a dolgokat, mert ezek nem összemosható dolgok!

1. Szőlőnemesítés és vadhajtásai. Ez általános probléma, nem csak a szőlőre igaz, hogy a nemesítés során a sokszínűség csökkent és valamilyen szempontból gyengébb fajtákat hoztak össze. Ezt ne keverjük ide, mert nem része ennek a vitának!

2. Borkészítés és a szőlőtermesztés folyamán használt nem természetes eszközök. Na, erről folyik most a vita.

Annak a minőségi megkülönböztetésnek, hogy valami úgymond "természetes", egy másik eljárás meg "nem természtes" nincs értelme. Azért nincs értelme, mert ez nem minőségi jellemző.

Annak persze van értelme, hogy vajon a borban miféle elváltozásokat okoz a fajélesztő használata, szemben a nem fajélesztővel. Vagy az öntözés a nem öntözéssel szemben. Vagy a permetezés a natúr eljárással szemben. Vagy az ökörszarvban erjesztett galacsintúró bogár használata, szemben azzal aki nem használja ezt a fantasztikus módszert.

Az elváltozások tesztelésére több módszer van:
- hagyományos szagolós-ízlesés módszer, egyszerűen megisszuk azt a bort! Ezt nyugodtan nevezhetjük "természetes" módszernek. :)
- vegyelemzéses módszer. Ez egy undorító mesterséges módszer, amit igaz magyar ember elutasít, mert a szerzetesek nem csináltak ilyet! :) Viszont ezzel ki lehet mutatni pl. a vegyszerek nyomát, amik az ízben nem jelentkeznek, ellenben vélhetőleg nem pozitív hatásúak a testünkre.

Ha két módszer (pl. fajélesztős vs. vadélesztős) között nem mutatható ki különbség, akkor a kettő egyenértékű. Ha kimutatható, akkor meg nem. Ha jobb lesz a bor a vadélesztőtől, vagy a fajélesztő olyan kémiai elváltozásokat okoz, amelyek kevésbé egészséges bort eredményeznek, akkor ki lehet jelenteni, hogy a vadélesztő jó, fajélesztő rossz. Ha nem, akkor meg nem. És ez igaz az összes többi dologra is (öntözés, hozamkorlátozás, éneklés a szőlőben, ökörszarvas módszer, ...).

De vegyük észre :), hogy nem azért jelenthettük ezt ki, mert x módszer természetesebb, mint y módszer, hanem azért, mert különbség lett a kész borban. Nyilván lehetnek egyéb szempontok is (pl. permetezés ártalmas a környezetnek), amik az ítéletet befolyásolhatják, de nem az, hogy miképpen készítették a szerzetesek a bort annó. Ha ez lenne a szempont, akkor maradna a kézírásos kommunikáció, meg a kajabálás, mert annó őseink is úgy tették. Az internet és a blogolás meg csúnya természetellenes dolog (a természet nem blogol!), a köpöd ki kategória, így nem is értem, hogy mit keresnek itt egyesek. :)

ezerjo 2008.05.14. 10:03:38

Kedves BZoltan,

Általában értő, jó szándékkal olvasom a hozzászólásokat, hiszen többen írnak sarkos véleményt bármiféle "modernebb" technológia ellen. De "a cuccosok már a spájzban vannak" hozzászólásánál elgurult a gyógyszerem.

Hozzáteszem én kis mennyiségben erjesztek hűtés nélkül, több fajtánál is természetes erjedést alkalmazok, nem használok enzimet, nem tisztítom túl a mustokat és mindezek előtt jó hozamkorlátozás van a szőlőben is.

DE homokba dugja fejét aki azt gondolja, hogy csak a kézműves, biodinamikus borok a jók és üdvözítő botkészítési módszerek. Egyértelmű, hogy nagyobb értéket képviselnek az ilyen borok, de beszűkült gondolkodásnak tartom, hogy a másik oldalt folyamatosan szapulva lesajnáljátok. Plusz, nem kell sztem egy kalap alá venni a hűtést és fordított ozmózist, fajálesztőt és tannin adagolást, stb.

Sokan elmondták már: a bor a fogyasztóknak, piacra, eladásra készül. A piac pedig igényli a reduktív technológiával készült "gyümölcsös, friss" borokat is. Ehhez persze nem kell "megerőszakolni" a természetet, de el kellene fogadni, hogy ez is egy módszer. Egyébként majd' minden borászatban ott van valamely új technológia kis darabja, tehát nem jó dolog minden újítást élből elutasítani.

Kedves "a cuccosok már a spájzban vannak!"

Nem csak Burgundiában, hanem minden országban vannak olyan pincék, akik törekednek visszatérni a hagyományokhoz és egyre kisebb mértékben avatkoznak bele a természetbe. De ezzel nem kell úgy példálózni, mintha ott az lenne az általános. Ott is van igény a kézműves borokra, meg itt is. Meg mindenhol. Én is a kézművességet képviselem, bízom is benne, hogy egyre többen fedezik fel ennek a szépségét.

De szerintem túlzás, hogy mindent ami egy kicsit is változtat a hagyományos borkészítésen azt ilyen stílusban alázzátok.

Terroir Pista 2008.05.14. 10:08:09

hvuk,

Azért ez nem egészen ilyen egyszerű, mert nagyon eltérő hogy ki mit tart "Jó"-nak, "jobb"-nak, vagy "finomabbnak". Bizonyos fogyasztói csoportok bármilyen sorban a harsogó illatú parfümös borokat preferálnák. Van akit a barikk vaníliája megdelejez és azt értékeli. És így tovább.
És hadd adjuk meg a lehetőségét, hogy van olyan borász, aki nem abból indul ki hogy milyen FINOM, sokaknak vagy keveseknek tetsző bort akar készíteni, és ehhez rendeli a lehetséges eszközöket, hanem hisz abban hogy az ő dolga az egyensúly megteremtése a szőlőben és a borban már csak kibontakoznak a földből és a növényből nyert értékek, és ő erre kíváncsi, hogy mit ad a föld és a növény kombinációja. ÉS hisz abban hogy bizonyos beavatkozások bár biztonságosabbá vagy gazdaságosabbá teszik a termelést, mégis csak egy elfedő, uniformizáló réteget húznak rá a borra. Szerintem igenis van egy olyan szőlész-borász típus, aki számára etikai kérdés minden egyes eszköz használata. A jó, a hiteles és a finom ebben az értelmezésben nem elválasztható fogalmak.
Igazán ez akkor lesz majd még világosabb kérdés, amikor pár évtized múlva a technika képes lesz teljesen szintetikus bort előálltani. Ha finom, vagy finomABB akkor ez sem fog majd számítani? Ezt a kérdést, még ha most futurisztikusnak is tűnik, azért érdemes föltenni magunkban ebben a tárgykörben.

Más élelmiszereknél már most jelentkezik ez a dilemma. Húskészítmény az a párizsi, amiben pár százalék vágóhídi hulladék van, a többi meg szója meg víz? Sajt az aminek a készítésekor nem használtak állatból származó tejet egyáltalán? Pedig sokszor ezek "FINOMAK" .Ésatöbbi, ésatöbbi, szinte mindennél végig lehetne ezt zongorázni. Szerintem egy ilyen hazug környezetben, ahol a pszeudo-dolgok így eluralkodtak, jogos ha egyesek aggódnak a bor jövőjéért, bor-ságáért, és inkább alacsonyabban húzzák meg a maguk határát a természetesség és a mű-ség között.

De szerintem a szerhasználat és technológiahasználat legfőbb, sokszor egyedüli motivációi nem a jobbat, finomabbat készítés, hanem döntő részben a HATÉKONYSÁG (gazdaságosság) és a KOCKÁZATCSÖKKENTÉS, nameg harmadikként a kényelem.

hvuk 2008.05.14. 10:29:24

Kedves Terroir Pista!

Persze, az, hogy mi a finom és mi a jó, az szubjektív. Néhány éve egy Auchan-ban vásárolva megéheztem és eléggé el nem ítélhető módon a benti büfében akartam étkezni. Az előttem álló hölgy pizzaszeletet kért, majd az eladó kérdésére, hogy "ketchupot, mustárt vagy majonézt kér rá" azt válaszolta, hogy mindhármat! És ujjnyi vastagon meg is kapta rá a három keverékét! Engem a hideg is kivert a látványra, de hát istenem, neki ez volt a finom pizza. (amúgy aki a pizzára tesz bármit is - ketchupot is beleértve - az előttem nagyon elásta magát)

Úgyhogy a dolog tényleg szubjektív és nincs is ezzel semmi baj. A gond ott van, ha bármelyik tábor kijelenti, hogy az ő módszere az igazi módszer és az egyedül üdvözítő. Én pedig a biodinamikusok és a naturalisták szavait hallatva ezt vélem felfedezni. Pedig a szerénység egy szép tulajdonság és érdemes gyakorolni. :)

a cuccosok már a spájzban vannak! 2008.05.14. 10:42:22

ezerjo,

"De "a cuccosok már a spájzban vannak" hozzászólásánál elgurult a gyógyszerem."

Használj inkább akkor homeopátiás bogyókat:)

"Nem csak Burgundiában, hanem minden országban vannak olyan pincék, akik törekednek visszatérni a hagyományokhoz és egyre kisebb mértékben avatkoznak bele a természetbe. De ezzel nem kell úgy példálózni, mintha ott az lenne az általános."

Lehet hogy nem általános, de nagyon sokan dolgoznak úgy, de nem is maga a szám a lényeg. Ott kialakult egy olyan kultúra, hogy a hierarchia csúcsán szinte egyeduralkodó a természetességen alapuló szemlélet. Ott helyére kerültek az értékek. Sajnos más erős példát sehonnan sem tudnék felhozni, ahol hasonló etalonok vannak a csúcsszinten. Szinte unalmas lapozgatni a burgundi legjobb pincék módszereit, annyi minden közös: legtöbbször nincsenek klónok, max 5-6 fürt/tőke, spontán erjesztés, művi almasavbontás kerülése...olyan nüanszokban van leginkább különbség hogy milyen arányban bogyóznak, milyen hordót használnak. Szóval ott csomó minden etalonnak számít az élmezőnyben, ami máshol már radikális húzásnak számít. Ezért is gyönyörű hogy ott sokszor nagyobb a különbség a különböző dűlők borai között, mint két kimagasló pince stílusa között.

A hűtés önmagában tényleg semleges, a túlzott musttisztítás és a fajélesztő az viszont télleg nem faja'. Csak az érzékletes hasonlat miatt írtam bele a "klímafegyvert" is. Bár annyi alapja azért van, hogy a spontán erjedés egyik ellenérveként szokták felhozni hogy nem indul olyan biztosan és gyorsan az erjedés. Ha 10 fokra vagy alá hűtik a mustot akkor tényleg csökkennek az esélyek, és indokoltabb egy hidegtűrő szelektált fajta, ami ugye nem faja'.

shiraz 2008.05.14. 10:54:41

Sokszor a hsz-ek érdekesebbek mint a cikk. :) Én örülnék ha végre mindenki névvel vállalná azt amit itt leír. Mert nem mindegy ki mondja. Pl ezerjo aki bort készít egy módon, de a családjában más generáció más módon készít bort, így ő kétféle álláspontot képvisel. cáfolj meg ezerjo ha nem így van. :) bocs nem akartalak kipécézni, mondhattam volna más bortermelő hozzászóló példát is. vagy borkereskedőt aki egyszerűen reklámcélokra használja hszeket. gerillamarketing helyett gorillamerkatring :) ez nem gond csak legalább egyértelmű legyen. (csak az vegye magára akit érint) és más a borkedvelő véleménye, aki sokszor félinformációk alapján ítél, hall vmit az ugyancsak félinformált barátoktól és/vagy borboltostól. nem az ő hibája, ilyen a környezete. bár sokszor a borászok is dobálóznak szavakkal mint bio, biodinamikus, naturalista holott fogalmuk sincs arról mit jelentek ezek. én nem értek egyet a kategorizálással. attól mert valami bio még nem lesz jó vagy érdekes bor. lásd a legtöbb magyar biobort. btw a kézműves szó pontos meghatározása engem is érdekelne... ma már mindenki kézműves borokat sajtot sonkát stb csinál. meg terroirbort meg terroirgasztronómiát. ki mit csinál pontosan a szőlőben és a pincében a legtöbb esetben nem lehet ellenőrizni. erre valók a hivatalos ellenőrző szervezetek.
plusz érdemes körülnézni a világban (vagy csak Európában) mi történik. nem szégyen inkább tanulságos. nem is kell feltétlenül messzire menni (Szlovénia pl) de nyitott szemmel és aggyal kell járni. Mo-n a nagyon sokaknak fogalmuk sincs mi történik a szőlő és bor világában vagy a borpiac különböző szegmenseiben. és ezt nem a Vinitalyn fogjuk megtudni... :) szerénység,alázat.
Kató András

ezerjo 2008.05.14. 11:36:16

Kedves shiraz,

Jók a megérzéseid,de nem amiatt képviselek kétféle álláspontot, mert a családban más nézetek is vannak a borkészítésben, hanem mert ez a saját véleményem. Sok helyen jártam a világban, dolgoztam pár borászatban, ezt szűrtem le magamnak.

És igen, nagyobb rálátás kéne a világra többeknek.

bodorján 2008.05.14. 11:53:26

Hála a jó égnek ma VAN választás, vehetsz kurvadrága színhúsból készült felvágottat, de 400 Ft/kiló árú parizert is.

Vehetsz bort drágán terroir-borásztól (már a Tesco-ban is) de megveheted a petpalackos szutykot is.

Ezen az egészen késhegyre menően vitatkozni pedig badarság.

shiraz 2008.05.14. 12:33:36

Kedves ezerjo,

Nem megérzés,logika. :))) Gondoltam hogy nem dőlsz egyik véglet felé sem, és tudom, hogy jártál, dolgoztál sok helyen a világban. Ezért (is) vagy te a felvilágosultabbak egyike. Szerencsére növekszik a szám.
Nem lehetne a rendes névvel vállalni a hszt? Én ettől fogva így teszek.

üdv

KA

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2008.05.14. 13:33:34

Bizony igaza van Andrásnak (shiraz), hogy nagyon emelné a diskurzus színvonalát az, ha a nevét és az arcát adná mindenki a véleményéhez.

Én vállalom, hogy a "lét meghatározza a tudatot" és az én véleményemet masszívan befolyásolja az, hogy mit csinálok, hol és hogyan.

Szóval :) aki számára eddig rejtély volt:

Balogh Zoltán

Ray Tango 2008.05.14. 19:30:56

Balogh-ok szakmányba! :)

Gyagilev (törölt) · http://lattam.blog.hu 2008.05.15. 11:50:20

Olvasván a kommenteket, úgy látom, két dolog kissé összemosódik.

Érdemes lenne elválsztani a környezetre (és adott esetben a fogyasztóra) egyértelműen ártalmas anyagok használatát, ezekről nyilván nem érdemes vitatkozni, nyilván rosszak.

Vita arról szólhat, hogy ha ezeket nem használjuk, akkor ezeken kívül mi az, amit igen, mi az, amit nem...

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2008.05.15. 16:03:27

Kedves Gyagilev,

A kérdés az az, hogy az egyes szerek hatását milyen mélységig illetve milyen sokáig követjük, vizsgáljuk.

A másik kérdés pedig az az, hogy szerinted az ember, vagyis a szőlőmunkás az része-e a környezetnek avagy sem?

Szerintem ha alaposan megnézzük mindennek a hatását, az általuk keltett folyamatok hatását és a szőlőmunkás alapvető érdekeit akkor egészen más megvilágításba kerül egy sor amúgy elfogadott dolog.