Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Verus Furmint 2007 Štajerska Slovenia

A kitörési pont? (1. rész)

2008.05.14. 07:26 - alföldi merlot

Tokajban hatalmas szellemi- és terroirpotenciált mozgósítottak annak érdekében, hogy nagy száraz borok szülessenek, no meg az ehhez nélkülözhetetlen „elég nagy” száraz borokból álló talapzat. A fajta, aminek atlaszi vállára a terhet púpozzák: a furmint. Hogy a Hegyalján eredendően kiváló aszúsodási hajlama miatt meghatározóvá vált fajta szárazon mire képes, még nyitott kérdés. Ha a tolóerőt szolgáltató területet, tehetséget és szakmai tudást nézzük, akkor a száraz furmintnak a csillagos ég a határ. Ha a borok érlelési potenciálját, akkor egyelőre a gravitáció áll nyerésre. És kibicként hadd dobjak kesztyűt a hosszútávú remény arcába: a furmint nagyon ritkán finom, ezért széles szavazóbázisra szvsz nem számíthat. Talán jobb volna nem egy kosárba raknunk az összes tojást, és a kísérletezésbe a sárgamuskotályt és a hárslevelűt is bevonni. Aki a kérdésben alaposan elmélyült és/vagy mélyen érintett, és olvas bennünket, kérem, oktasson jó szóval! Most azonban következzék egy tanmese egy sikeresnek ígérkező furmintról (kis magyar hivatkozással)!

Jancis Robinson honlapján a hét bora egy furmint. Nem magyar, szlovén. (Ez a hét a Művelt Alkoholistán, úgy látszik, a szlovéneké.) Nem tudom, hogy a borírás nagyasszonya járt-e már Magyarországon, de az biztos, hogy tavaly novemberben Szlovéniában portyázott, és ennek eredményeként írt egy jóízű beszámolót a szlovén borszcénáról. A vörösöket kevésbé méltatta (a Movia Modri Pinot 2002 Brda fontos kivétel), de a fehérek nagy hatással voltak rá. Szóval, a hét bora egy új pincészettől származik, amelyet három becsvágyó fiatal borász vezet. A Verus 2007-es csavarzáras fajtaborai JR szerint delejesen tiszták, szépen elkészítettek és pontosan fejezik ki a fajtát. Az ő személyes kedvence az acélos furmint lett, amit a többivel azonos áron, 8 fontért adnak az Egyesült Királyságban.

„A borokat a konyhaasztalunk körül legyeskedő cinikus középkorú férfiakon teszteltem le, és mind el voltak ragadtatva, nem csupán a tartalomtól, hanem a címkéken a közvetlenül a borászat neve alatt található ajánlástól is: „A családi hagyományra és a barátságra” – írja. Majd hosszasan idézi Angela Muir MW sztoriját, aki tanácsadóként évek óta járja a világot, és jól ismeri a Verus történetét:

Miután egy életen át kóstoltam, válogattam, értékesítettem, házasítottam és végül segítettem másoknak, hogy mindezt ők is elsajátítsák, arra a nyilvánvaló következtetésre jutottam, hogy a jó borok készítésének a legnagyobb akadálya maguk az emberek. A tanácsadó munkáa jórészt abból áll, hogy a borászatok vezetőinek tükröt tartson, hogy lássák, milyennek látja őket a reménybeli vevő. Nagy ritkán a tükörből potenciálisan kiváló borászok néznek vissza ránk. Ez egyúttal egy örömteli együttműködés kezdetét jelenti, minthogy a jó borászok természettől fogva önkritikus és nyitott emberek. Szívesen kóstolnak együtt profikkal, akik kendőzetlenül megmondják nekik az igazat a saját és a riválisaik borairól. És ezek a borászok aztán minden újabb évjárattal bizonyítják, hogy mennyit tanultak. Az eredmény nyilván minden pincében más - nemcsak a talaj, az éghajlat stb., de az emberek miatt is. Így volt ez Szlovéniában is. De ez a történet nem csupa derű, habár az end az happy.       

A cégem [Cellarworld] abban a szerencsés helyzetben volt, hogy 2002 júniusában, mindössze két évvel az EU-cstalakozás előtt meghívást kapott, hogy nézze át a hét legnagyobb szlovén pincészet tevékenységét. Azt a feladatot kaptuk, hogy mondjuk meg, miként kelhetnek versenyre az óriástermelőkkel. Akkoriban védővámok voltak még érvényben, amelyek lehetővé tették, hogy minden borászat nyereséges legyen… ami nyilván nem lehetséges egy a vevők által diktált piacon. A szlovénok borfogyasztási szokásai is erősen védték őket. A borok jóval több, mint 80 százalékát folyó borként vagy literes palackokban adták el, és fröccsként itták meg. Így az egészen vacak borok is gazdára találhatnak. 75 cl-es palackba csak a legeslegjobbak kerülhettek. A „legjobbakról” pedig egy öreg motorosokból álló bíráló bizottság döntött … agg professzorok és szakmabeli funkcionáriusok, akiket nem nagyon izgatott, hogy a külvilágban mi történik. Így aztán a hét átvilágított pincészet képviselőit alaposan meglepte, amikor közöltük velük, hogy milyen borhibákat találtunk, és hogy ezek mennyire általánosak. Halkan elmormogott, a mindenbe belepofázó külföldieknek címzett megjegyzések kíséretében négy pincészet képviselői távoztak, három viszont összefogva megbízást adott nekünk. Az első két évre új-zélandi borászokat szerződtettünk, főként azért, hogy segítsenek rendbe hozni a pincei munkát, a kapcsolattartást a szőlőben dolgozókkal és a papírmunkát. 

A szlovén szőlőfajtákkal remekül lehet dolgozni, és nem véletlenül választottunk új-zélandi borászokat. Habár Nyugat-Szlovéniában van kékszőlő is, a fő büszkeség a fehérbor: a száraztól a klasszikus, édes desszertborokig, amelyek úgy féltucatnyi nemzetközi és őshonos fajtából készülnek, és mindegyik friss, jól definiált jelleggel bír. A szőlőben rejlő potenciál még a leghitványabb borászati munkán is átviláglik. És amellett, hogy a terroir eszményi a fehér szőlők számára, immár közel két évtizede a szlovén termelők nagyrésze minősített fenntartható szőlőművelést folytat. 
[folyt. köv.]

Címkék: szemle furmint szlovénia jancis robinson

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr39467507

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a cuccosok már a spájzban vannak! 2008.05.14. 09:24:35

"A „legjobbakról” pedig egy öreg motorosokból álló bíráló bizottság döntött … agg professzorok és szakmabeli funkcionáriusok, akiket nem nagyon izgatott, hogy a külvilágban mi történik."

Miért jutnak eszembe erről hazai borversenyek?

csomorika 2008.05.14. 11:39:22

Ha már "nagy száraz" furmintról beszélünk, akkor inkább Somló mint Tokaj.

Sárfehér 2008.05.14. 11:44:14

Lüttenberg (Ljutomer) volt állítólag vmikor a furmint szlovéniai hazája... Más: Veszprémben a Nivegyvölgyi borok házában belefutottam egy 1997-es (!!!) Szent Balázs-hegyi furmintba a Gergely pincétől. Figyelemreméltó.

shiraz 2008.05.14. 12:36:01

csomorika,
szerintem nincs inkább, esetleg és-t lehet használni, plusz még néhány borvidéket hozzátenni. legalábbis lehetőségek szempontjából.
üdv
KA

balafánt · http://csakakorrekt.blog.hu 2008.05.14. 14:19:32

Azért van pár jó furmint itt is, ott is. Az élvezhetetlenséget ("nagyon ritkán finom") szerintem megfelelő mennyiségű kóstolással egyszerű cáfolni. NEkem hatalmas élmény a Patrícius 2006 furmint, de a cikk alapján szívesen kóstolnám a szlovénok borát is.

Teljesen egyetértek azzal, hogy ha Tokaj nagy szárazat akar, invesztáljon másba is. A sárgamuskotály gyors siker lehetne bizton, de nagyon nagy és tartós bor? Hát azt nem tudom. A hárslevelűt azonban sokra tartom. A többit annyira nem ismerem száraz voltában, hogy megítéljem.

Türkménbasi 2008.05.14. 15:46:26

A kövérszőlő esélytelen?

koccintós 2008.05.14. 16:18:54

balafánt,

Érdekes, én is ezt gondoltam a sárgamuskotályról, de hétfőn a Dereszla pinécnél jártam, ott kóstoltam egy 2004-es fahordós sárgamuskotályt. Nem mondom, hogy a legjobb bor volt, amit valaha ittam, de egy remek, meglepően jó állapotú bor volt. Persze ettől még nem ez a legtovább eltartható tokaji fajta.

Azzal maximálisan egyetértek, hogy Tokaj és Somló között az "és" a megfelelő, a "helyett" az finoman szólva badarság.

balafánt · http://csakakorrekt.blog.hu 2008.05.14. 17:11:39

Kövérszőlőt a hsz-ban a "nem ismerem eléggé" kategóriába gondoltam illeszteni, hasonlóan mondjuk a zétához. VAnnak ugye még más - autochton magyar és világfajták - kísérletek is, de a mennyiség talán ezek esetében teszi lehetővé legalább a sikerben való gondolkodást:)

ÉN is kóstoltam nagyon szép száraz ml-t, de 10-20éves sárgamuskotályt még nem ittam:) MIndenesetre örülök a szép kísérletnek.

valuka · http://www.borkem.hu 2008.05.14. 18:14:59

Szerintem a Sárgamuskotályban hatalmas lehetőségek vannak akár Tokajban akár a Mátrán de talán még Somlón is. És mostanság nálunk elég kevés is van belőle piacon.
A Patrícius Furmint egy tényleg jól sikerül bor.

Benikuty 2008.05.14. 20:12:47

Kiváló sárgamuskotályok vannak Mátra-alján, tény, hogy oda kell menni értük.

száraz 2008.05.14. 23:05:06

ha Furmint ról beszélünk
akkor jól beszélünk Tokaj ról
kevesen hiszik,kevesen érzik
sokan fogják szeretni..
2év...

Türkménbasi 2008.05.15. 13:52:56

Egyébként abban egyetértek a cikkíróval, hogy a furmint lehet izgalmas, különleges stb. de finom (értsd behízelgő) a legritkább esetben.
süti beállítások módosítása