Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Egy világcsavargó

Látogatóban Homonna Attilánál

2008.08.18. 06:32 - vörös és fehér

Erdőbényén jártunk, s ha már így alakult, akkor meglátogattuk Homonna Attilát. Nem volt egyszerű megszervezni a találkozást, ha jól emlékszem tavaly óta legalább háromszor kaptam kosarat tőle – hol épp Amerikában járt, hol családi program miatt nem ért rá. Most is csak egy bő óra jutott a kóstolásra, mivel francia vendégei érkeztek. A szűkre szabott idő ellenére igencsak tartalmasra sikeredett a látogatás.

Attila rendszeresen járja a világot, vagy épp fogadja a világ minden tájáról érkező szakembereket, és folyamatosan tanul, kísérletezik. Filozófiájáról felesleges is kérdezni őt; aki járt már a pincéjében, az tudja: nem ott dőlnek el a dolgok. Ott jártunkkor épp egy nagy ventilátor próbált a kicsi és öregecske hordós érlelő részben némi hűvöset kevergetni. A szűkre szabott idő miatt rögvest poharat is ragadtunk, és az első témát már a 2007-es birtokfurmintot kortyolgatva boncolgattuk.

Attila szenvedélyesen hisz a nagy száraz tokaji furmintban. De azt vallja: a jelenleg legelterjedtebb klónokból (T85, T92) egyedi, nagy bort nem lehet szűrni. Jót, szépet igen – erre példa saját birtok bora is. Az egyediséget azonban a régi fajtákban kell keresni: nála a madárkás, kis hozamú fajtától kezdve több változat is megtalálható a Határi dűlőben. Meggyőződése a vincellérnek, hogy felülről kell építkezni, azaz jelen kell lenni a világ csúcséttermeiben. (Anthony Hwang a követendő példa, aki a Huet és Királyudvar borokat sikeresen veteti fel fontos éttermek borlapjára – véli Attila.) Ehhez pedig a sommeliereken keresztül vezet az út. Homonna külföldi utazásai során azt tapasztalta, hogy a csúcsgasztronómiában dolgozók pontosan tudják, mi a különbség az egyes furmint változatok között. Ezt magunk is megtapasztaltuk: a 2007-es birtokfurmint lendületes, csontszáraz; a frissen házasított Határi dűlőválogatás pedig - a fentieken túl - nagyon komplex, sokkal szélesebb regiszteren játszik. Meglepő lehet, hogy házasítást írok – nem véletlenül teszem. Az Édes Hármasnál kísérletezett először azzal a borász, hogy három különböző célzatú szüret borait házasítja össze, ezt a gyakorlatot a furmintra is átültette. Volt egy savra szüretelt hordó, egy testre és egy alkoholra kihegyezett is. A pontos arányokat a házasításnál egész egyszerűen a mennyiség határozza meg.

A 2006-os Határi furmint ősszel kerül forgalomban. A pár kortynyi kóstolás meggyőzőbb volt minden előjegyzéses kampánynál: remek, egyedi bor ez, a csontszáraz furmint iskola rajongóinak ajánlott tétel. Talán Szepsy és Demeter Zoltán dűlős borai képviselnek hasonló stílust. Felemlegettük azt az ominózus furmint kóstolót, ahol Attila bora is a szétesettek táborát erősítette. A tapasztalat azt mutatja, hogy megfelelő érlelés nélkül nem születhet hosszú életű bor. Ezért mostantól, financiális kompromisszumok nélkül, kizárólag egy éves hordós, és egy éves palackos érlelés után kerül csak Homonna dűlős bor a polcokra. Ez is olyan kérdéskör, amiről sokat lehet és kell vitatkozni, főleg egy olyan borvidéken, amit a világ fontos termőhelyei között akarunk láttatni. Néha épp ezeket a termékeny vitákat hiányolom én, laikusként; de Attilát hallgatva úgy érzem, a borvidéki összefogás, és együtt gondolkodás a világ más tájain már jobban megvalósult.

A 2007-es Csáky dűlőben termett hárslevelű bora sok érett grépfrútot, kissé még zabolátlan citromot tartalmazott, no meg 5 gramm maradékcukrot. Érdekesség, hogy nem az elterjedt, nagy fürtű hárs van telepítve, hanem egy régebbi típus, ami talán karakteresebb. A 2006-os tétel kóstolásakor hársas utazásaim során majd erre is odafigyelek. Hárslevelű egyébként került mindegyik furmintba is – nem célja Attilának 100%-os furmintot készíteni, hisz nem véletlen, hogy hagyományosan hársat ültetnek a furmintok alá. Egyrészt némi kellemet visz a borba, másrészt – számomra meglepő módon - a betegségeket is jobban megfogja ez a fajta.

Két érdekes édes bort is kóstoltunk 2007-ből. Az egyik a már említett módszerrel összeállított Édes Hármas. Bár a pontos adatait nem írtam fel a bornak, de azt igen, hogy meglepődtem a maradékcukrán, ugyanis kb. feleannyit tippeltem volna. A kóstolt minta már most, frissen is egy kellemes, jól iható, citrusos bor képét mutatta. Ennél mélyebb bor lesz a jelenleg szamorodninak hívott, Határi dűlőből származó tétel. Itt a kóstolás még kicsit a mókustejből való jósláshoz hasonlított – sok társához hasonlóan ez a bor is mostanság állt le az erjedéssel, így elsődlegesen ennek a folyamatnak az illatjegyei uralkodtak az anyagon. A kóstolást egy 2003-as aszú zárta, forgalomba a vincellér ezt csak akkor hozná, ha hirtelen készpénzre lenne szüksége. Valahol félúton van ez az aszú a régi és az új stílus között. Figyelemre méltó, a kóstolást szépen lezáró darab volt.

De vissza azért a 2006-os Határit kóstoltam.

Címkék: 2006 kóstolás 2003 helyszíni szemle furmint hárslevelű szamorodni aszú 2007 homonna határi erdőbénye

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr72620460

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Cirfandlia 2008.08.18. 17:06:12

"Egyrészt némi kellemet visz a borba, másrészt – számomra meglepő módon - a betegségeket is jobban megfogja ez a fajta."
Na ezt kicsit magyarázd el légy szíves! A hárs érzékenyebb, mint tudjuk, de ez miért jó? Már ha erről van szó....

vörös és fehér 2008.08.18. 21:17:10

Nos, ez az amit nem fogok tudni megmagyarázni. Mint érdekesség maradt meg bennem a kóstolón. Attila elmondása szerint nem véletlen, hogy a régi furmint ültetvények aljába hárs került telepítésre, betegségmegóvási szerepe is volt ennek. Én akkor pont úgy értettem, hogy maga a hárs ellenálóbb a völgy felől támadó betegségekkel szemben, nem tűnt úgy, hogy kórokozó-jelző szerepe lenne.
Remélem, hogy hegyaljai borászok hozzászólnak majd a kérdéshez. De majd megkérdezem Attilát, hogy is van ez, és beszámolok.

szava23 2008.08.19. 14:19:51

A hárs vizigényesebb szerintem azért került a domb aljára.

kádkongató 2008.08.19. 17:42:59

igen ezt Gyyörgykovácstól is tudhatjuk. Ellenben amit v&f ír azt én sem értem. Jó lesz ha megkérdezed

vörös és fehér 2008.08.19. 18:34:23

nos, igen. én értettem félre/rosszul, nincs másról szó Tokajban sem, mint a szenzor szerepről, jobban fel lehet készülni a védekezésre, pl. lisztharmat ellen. no meg a vízigényesebb fajtajelleg is ezt a telepítési módot igényli. elnézést a félreértésért.

Cirfandlia 2008.08.19. 22:04:02

á értem már. Jobb helyeken erre rozsát ültetnek a sorok elejére...

bugart 2008.08.20. 19:29:22

jobb helyeket... (?)
kívánok (?)

Pottom 2008.08.22. 16:58:23

Múlt héten kóstoltam a felidézett furmint kóstolón szerepelt borokat a mádi Király és Betsek dűlőkből. (Akkor még Gádor, most már Balassa néven) Remek! Kiváncsivá tett, milyen a hárslevelűje...