Megkésve bár, de aszúk és rieslingek, ahogyan ígértük. Ismét igyekeztünk a földön maradni, ami az árakat illeti, nemcsak a kedves olvasó kedvét keresve, de saját érdekünkben is.
Őszintén szólva, ez volt életem egyik legnehezebb kóstolója. Úgy gondoltam/gondoltuk, hogy majd mi csomagolunk, töltünk, forgatunk, nyelünk-köpünk, pontozunk, mintha csak vörösekkel lenne dolgunk, amúgy rutinból – erre az aszúk visszakézből úgy arcul csaptak minket a puttonyaikkal, hogy néhány tételt újra egymás mellé kellett tennünk később. Csakhogy tanuljunk némi szerénységet. Ennyit a költségkímélésről.

Aszúkat rendesen csak száraz borok után vagy vacsorák lezárásaként kóstolok, ilyenkor aztán a koncentráció, az ízek explóziója mindig lenyűgöz. Egy sorban ezek a robbanások valahogy kioltják egymást, a száj hozzászokik, az agy elfárad, ha nem készül fel rá a kóstoló. Biztos vagyok benne, hogy a legtöbb tétel, ha magában kóstoljuk közel fél ponttal többet kapott volna – így előre is elnézést azoktól, akiknek a pontozás csalódást okoz.

Pannon Tokaj Tokaji Aszú 5 puttonyos 2004

Rögtön a legproblémásabb bor. Az első körben remekül helytállt, később hasonló stílusuk miatt a Dereszlával raktuk össze őket, és a bodrogkeresztúri tisztasága mellett szinte pacsulisnak hatott. Áradó illatát leginkább a kapor uralja, mellette pörkölt magok és virágos, parfümös-cukorkás jegyek (nagy arányú sárga muskotály?), szemérmetlen nyíltsággal. Intenzív, jól betölti a szájat, finom is, bár a savak és kesernyék lehetnének kevésbé lelkesek. Hosszú, mézes lecsengés. Erős 6 pont, jó vétel. Pozitív meglepetés, hogy az olcsó hiperes mezőnyben ilyen versenyzők is megbújnak. 

Zemplén Hegyhát Tokaji Aszú 5 puttonyos 2002

Királyudvar-derivátum, öt puttonyos aszú 180 grammos maradékcukorral, nálunk pedig a kóstoló győztese. Kiválóan oldja meg a legnehezebb problémát: fenntartja a struktúrát a textúra sérülése nélkül. A savak megadják a kellő lendületet és gerincet a bornak, mégsem bántanak, kerekségük a jobb rieslingek érintését idézi. Szokványos díszítőelemekkel (aszalt kajszival, mézzel, viasszal, füsttel, reszelt almával) dolgozik, ám tökéletesen komponál; lehengerlő koncentrációval, végtelen hosszúsággal vonultatja fel az ismert ízeket. Talán ha kicsit komplexebb lenne...de így is vastag 8 pont, best buy.

Royal Tokaji Tokaji Aszú 6 puttonyos 1999

Egyértelmű, hogy az édes borok neuralgikus pontja a savszerkezet, míg azonban külföldön sok helyen az alacsony savtartalommal kell megküzdeni, az aszúknál éppen a savak agresszivitása okoz olykor problémát. Erről persze ritkán hallani, kényes dolog túl savasnak nevezni egy akár 200 grammos maradékcukorral rendelkező bort, egyszerűbb odabiggyeszteni egy „jó savgerinc” megjegyzést a papír szélére. A szigorúan szubjektív véleményem az, hogy ha a savak feltépik a fogzománcot, és szájüregtől gyomorig mindent összekaristolnak, semennyi cukor nem tudja teljesen megmenteni a bort.
Így hiába a Royal aszú komplex illata dohánnyal, narancshéjjal, sárgabarackkal, szilvával, mézzel, kaporral, hiába a roppant sűrűség és a percnél hosszabb utóíz, a savak megkeserítik, részben felszámolják az élményt: a kortyot meghatározza a metszésektől való félelem. Egyéni tolerancia függvényében ítélhető 5 és 8 pont között bárhová, nálam mélysége és gyönyörű díszítőelemei flastromként 6 pont erejéig képesek kozmetikázni a savak marta szépséghibát.
Ekkor éreztem elérkezettnek az időt, hogy teszteljem a poharaimat. Az illat olyan gazdagnak és töménynek tűnt, hogy hirtelen elragadtattam magam, és beleborítottam a 8 decis bordeaux-i kelyhembe a megszeppent aszút. Nemcsak elbírta a bor a poharat, de kevés fejedelmibb érzés van, mint egy deci sűrű, borostyánszínű, csillogó aszút pörgetni egy ekkora kehelyben, és már messziről érezni az illatát. Igazi multiszenzorális élvezet, ráadásul majdnem úgy kompenzál, mint egy Audi A8-as.
Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy egyetlen másik aszúnak sem állt jól ez a kabernésítés, súlyos identitászavaruk elfedte bájukat. Általános tapasztalat, hogy a nagy űrtartalom elveszi az illat édességét, és a kesernyés gombás-füstös-földes jegyeket erősíti fel. A 2.8 decis desszertboros és 4.6  decis fehérboros pohár viszont egyaránt jó választás volt minden aszúhoz. A desszertboros általában töményebb, édesebb és homogénebb illatot ad valamelyest, nagyobb fehérboros társa kissé komplexebbet, szálazhatóbbat. Mindenesetre érdemes az aszút is borként kezelni, játszani vele, és nem leragadni lencsilányka valamelyik poharába csepegtetett mikroszkopikus kortyoknál.  

Szepsy Tokaji Szamorodni Dániel 2003

Szamorodniként keveredett aszúk közé, további hendikepként pedig a legtöményebb anyag után következett. Talán ez is az oka, hogy a csoda most elmaradt. Mély aranyszín, szinte már borostyán. Orrban füstös, ásványos, diós, gombás, nemes anyag, érezhető érettséggel, kevés gyümölccsel. Kóstolva harmonikus, kerek savak és erős kesernyék (többeknél ezzel el is vetette a sulykot – nem feltétlenül kezdőknek való édes bor) ellensúlyozzák a cukrot, nem is tűnik túl édesnek. Tudom, nem  feltétlenül jogos kritika, de engem végig zavart a csipős alkohol. Talán merész asszociáció, de az erős botritiszes jelenléttel, a magas szesszel és a magyar viszonylatban lágy savakkal egészen sauternes-i jellegű bornak tűnt. Kiváló anyag, de nem éreztük azt a pluszt, amit előzetesen vártam.  7 és 8 pont között, száraz borok után vagy magában kóstolva valószínűleg inkább 8.   

Ősz-Hegyi Szőlőbirtok Tokaji Aszú 5 puttonyos 2003

Pompás barlangszag, penetráns bűz, doh és mosogatórongy, igazán szép. Szerintem Kölcsey nem erre gondolt a nektárnál. Szájban kevésbé kellemetlenek az ízek, inkább semmilyen, sherrys utóízzel. Nem zárom ki dohosság miatt, nehogy úgy tűnjön, mintha palackhibáról lenne szó. Kap 2 pontot, mert sikerült valahogy a sav-cukor arányt egész jól eltalálni. Ezer forintos ára csak súlyosbítja bűneit, így kártékony igazán.

Tokaj Kereskedőház Zrt. Tokaji Aszú 5 puttonyos 2001

Tipikus oxidált illat, tipikus mély barna szín. Szokásos pörkölt magvas, kenyérhéjas, dohányos, reszelt almás illat. Kóstolva is azt tudja, amit az ilyen borok tudni szoktak, a struktúra alapvetően jó, talán a savak lehetnének csiszoltabbak. 3 pont.

Chateau Dereszla Tokaji Aszú 5 puttonyos 2003

A kontraszt nem is lehetne nagyobb az előző tétellel: világos szín, üde és gyümölcsös illat. Fehérhúsú őszibarack, szegfűszeges körtekompót, mézes hársfatea – vonzó, intenzív és kristálytiszta. Kóstolva az őszibarack és a méz dominál, robbannak az ízek, mégsem nehézkes, kicsit a Hétszőlő aszúira emlékeztet, csak itt a savak erősebbek és egyenesebbek. A lecsengés enyhén kesernyés-pörköltes jellegével már egészen komplex is. 7 és 8 pont között, ha a savak tompulnának kicsit, mehetne feljebb is. 

Rieslingek

Weingut Dr.Loosen Erdener Treppchen Riesling Auslese 2004

A Weingut Dr. Loosen igen nagy hagyományokkal rendelkező moseli pincészet, Ernst Loosen pedig  a borvidék egyik sztárja (2001-ben a Gault Millau választotta az év német borászának, 2005-ben pedig a Decanterben az év embere lett.) Bár nem az Erdener Treppchen a legelőkelőbb területe a borászatnak, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ismét egy csodálatos balerinával van dolgunk. A bor az illattól a lecsengésig teljesen egyben van, harmonikus, elegáns, simogat és feldolgozhatatlanul finom. Citrom, vérnarancs, mangó, érintésnyi ásvány, és összesen 7.5%-nyi alkohol felülmúlhatatlan savakkal. Nem túl bonyolult, nincsen kilométeres utóíze, így talán egy nagyon erős 7 pont tűnik reálisnak, melyet gyorsan ki is osztok, mielőtt magával ránt a túlzott lelkesedés.

Weingut Robert Weil Kiedrich Grafenberg Riesling Spätlese 2004

Hasonló jellegű, mint a Dr. Loosen, de az illat valamivel komorabb, az ásványok nagyobb szerephez jutnak, megjelenik a petróleum és a gyümölcsök (főként grépfrút) is szikárabbak, kevésbé kedvesek valahogy. A korty sűrű, sós és nagyon savanyú, hiába szépek a savak, borzasztó sokan vannak. Így ez csak gyenge 6 pont, talán az érés segít majd rajta.

Villa Tolnay Rheingold 2005

Kicsit sötétebb szín, mint a németeknél, de így is csak intenzív citrom. Végre egy igazi rieslinges magyar rajnai rizling! Abszolút fajtajelleges és intelligens, nem terroirt szeretne kifejezni, világot megváltani, hanem riesling akar lenni, és ez maradéktalanul sikerül is neki. Multivitamin ital, pisztácia-szotyola, füstös ásványosság, szenzációs savszerekezet, selymes textúra. Valamivel nagyobb testű, mint a moseli vetélytárs, és kevésbé elegáns, de alapvetően ugyanaz a stílus a 9%-os alkohollal, a gömbölyű, de élénk savakkal, a citrusokkal. Erős 7 pont, és nagy öröm.