Harmadik alkalommal rendezték meg az Egri Borok Gáláját Budapesten az MTA székházában. Délelőtt fél tizenegytől délután négyig fáradhatatlanul (vagy inkább kellemesen fáradva) kóstoltam, hogy összeállítsam a válogatott válogatottját (reserve selection válogatás.) A beharangozó szerint az egri borászválogatott mutatkozott be ezen a kóstolón, én pedig szigorúan empírikus alapon, még drasztikusabb hozamkorlátozással, kijelöltem saját csapatomat. Íme, tessék vitatkozni velem, hiszen tudjuk, hogy a tízmillió szövetségi kapitány országa vagyunk.

St Andrea Pince

Lőrincz György kihagyhatatlan bármilyen egri borászválogatottból, nekem most főleg a kékfrankosa és a bikavérei tetszettek. A Paptag Pinot Blanc-Chardonnay 2007 és a Pinot Gris 2007 nem igazán tetszettek: sok hordófűszer, csípős alkohol és vékony test jellemezte őket. A 2007-es Örökké sokkal inkább közelít a harmóniához, a fűszeresség mellé finom sósság és kellően edzett gyümölcsös test is társult. A Hangács Pinot Noir 2006 üde, szamócás, enyhén földes illatú, szájban feszes struktúrájú, meglepően tanninos, ízben nem túl cizellált jó ívású bor. A Tóbérc Kékfrankos 2006 kakaós, gyümölcsös gazdag illattal mutatkozott be. Szájban kerek, a magas alkohol és komoly tanninok ellenére. Kezd szépen összeállni. Érdekességképp elhozták a 2003-as Pinot Noirt. Orrban sokat ígért: igazi érett istállós, avaros, erdei gyümölcsös tipikusnak mondható pinot illattal nyitott. Szájban gazdagnak mutatkozott, de túl lágy és édeskés volt, hiányzott belőle a játékosság.

Kovács Nimród Winery

Megváltak a Monarchia névtől (meghagyva azt a kereskedő cégnek) és Pók Tamás főborásztól: a tulajdonos már nélküle mosolygott a nagy plakáton és élőben az asztal mögött. A Chardonnay Battonage 2007 édeskés, (hordó) fűszeres, vaníliás, krémes testű bor némi gyümölccsel és markáns kesernyével a lecsengésben. A jövő hónapban tervezik letölteni, egyelőre tartályban pihen. A Pinot Noir 2007 sincs még palackozva. Sűrű, fűszeres, piros bogyós illat, szájban is hasonlóan gazdag, azonban csíp az alkohol, nem állt még össze a bor. Annál inkább egyben van a Syrah 2007, ami fajtájának legszebbje volt ezen a gálán. Finom, krémes, gyümölcsös illattal nyitott, szájban is beváltotta ígéretét: gazdag, húsos, mégis üdítő és lendületes volt. Nagyon szép bor. Némi nyomulás árán megkóstolhattam a 2005-ös NJK-t: kissé vonakodva mondták, hogy csak igazán borértőknek tartogatják. Cabernet franc, merlot és kékfrankos házasítása. Illatában elegáns, szép hordós jegyek vegyülnek érett gyümölcsökkel. Szájban az én ízlésem szerint már elbillen a füstösség és a hordó irányába, de legalább szép az a hordó. Mindenestre számomra nagyobb volt a füstje, mint a lángja.

Sike Tamás

A szépasszonyvölgyi borász, aki átlépte az árnyékát. Az Olaszrizling 2007 nem rossz kezdés. Finom gyümölcsös csak diszkréten fás illat. A fajtához képest lágy, de laposnak nem mondható, hiszen a gyümölcsön és a fűszerességen kívül élet is van benne rendesen. Népszerű volt ez a kóstolón, és nem érdemtelenül a pince 2003-as Merlot-ja. Illatában jól eltalált arányban gyümölcsök és hordós jegyek. Kedves, hízelgő, de nem fárasztó kezdés. Szájban is jó arányok, végre elég gyümölcs és test társult a szép fűszerezettség mellé. Harmonikus, szép bort ismertem meg benne. Hoztak egy 1997-es Cabernet Sauvignon-t is, ami orrban inkább syrahnak álcázta magát. A borsmentás nyitány után után kezdett szépen nyílni, egyre gyümölcsösebb lett. Szájban inkább karcsú, ám korához képest még szépen volt benne gyümölcs és lendület is. Jól iható kellemes bor.

Bolyki Pince

Sportriporteri fordulattal élve, Bolyki János a csapat benjáminja: fehérben ő vitte a prímet. A Metatéma 2007 más dimenzióban mozgott, mint a többi fehérbor. Novemberi szüret, töppedt, 20%-ban botritiszes hárslevelűből készült, szárazra erjedt. Áradó, túlérett gyümölcsös, enyhén aszús, mégis friss illatú. Szájban intenzív, kerek, sokrétű, finom, végtelenül hosszú, elegánsan kesernyés lecsengéssel. Nálam kimagaslóan a legjobb fehér volt: méltó folytatása remek elődeinek (05, 06). A 2008-as Királyleánykát balga módon ezután kóstoltam, pedig kiváló belövő bor lehetett volna. Csupa virág és ananász, üditő, karcsú, játékos. A Kékfrankos 2006 gazdag, gyümölcsös, finoman hordós illattal mutatkozott be. Szájban markáns, mindene van neki: sav, tannin, gyümölcs is bőven, de még valahogy nem simultak össze, kócos. A Cabernet Franc 2006 nagyon szép, tömény mégis üde, gyümölcsös illatú. Szájban szép arányokat mutat, egyedül a kissé porzós tannin rontja a pozitív összképet.

Gál Tibor

Folytonosság és stabil, jó minőség. Nagy szavak ezek nálunk. Most sem kóstoltam rosszat, és megint találtam kedvencet Gál Tiboréknál. Egy Chardonnay-Viognier-Pinot Blanc 2006 házasítással kezdtem. Szép gyümölcsös, virágos, harmonikus illat; közepes test, finom, húsos, sima felszín. Tetszett. A Pinot Noir 2006 Síkhegy hibátlan, kedves, szamócás, földes illattal köszöntött. Szájban kicsit kesernyésnek és egysíkúnak tűnt, de lehet, hogy csak egyszerűen kevés volt rá az idő. Egy igazi pinot nem az ilyen villámkóstolások bora. Első látásra beleszerettem viszont a 2006-os Kadarkába. Döntő hányadban a Pajados-dűlő termése, nagyrészt a Bikavérbe került, a kóstoló pincében lehet csak találkozni vele. Igazi kadarka annak minden fűszerességével, kedves gyümölcsösségével, játékosságával. Nagyon finom, jól iható, kedves bor.

Gál Lajos

A pince, ha másért nem, már csak az olaszrizlingjei alapján is ott lenne nálam a válogatottban. Ezeket most nem kóstoltam, hiszen nemrég volt alkalmam alaposabban elmerülni bennük. Megkóstoltam viszont a 2006-os András Borát, ami merlot, cabernet sauvignon és turán házasítása. Élénk, egyedi, virágos illattal hódít. Szájban is intenzív, élettel teli, és bár még nem állt össze igazán, de határorozottan van benne valami, amiért érdemes megjegyezni, és később majd újrakóstolni.

Kaló Imre

Tavalyi látogatásunk hatására nálam Kaló Imre gyakorlatilag örökös tag lett a válogatottban. Most épp a turánjaival nyűgözött le. Egy 2006-ban szüretelt Leánykával kezdtem. Száz napig ázott héjon, ennek köszönhetően igen egyedi karakterrel bír. Illatában túlérett gyümölcsök, likőrős, karamellás édesség és mézeskalács fűszerei keveredtek. Kóstolva rengeteg extrakt, magas alkohol és még éppen elég sav volt benne. Nem egy könnyen csúszó bor, mégis érdekes, elgondolkodtató. Aztán következett az örökéletű hegylakó Cabernet Sauvignon Rosé 2001-ből. Fekete pohárban inkább valami komoly fehérnek tippelném. Gazdag, egyedi illat és íz, külön kategóriát követel magának. A Merlot 2002 szép epres, fahéjas, fűszeres illatú, szájban élénk savú, karcsú, elegáns bor. A legjobban most mégis a turánok tetszettek. A 2007-es Turán vegetális, gyógynövényes, mégis kedves illatú. Hízelgő ám közel sem sablonos. Szájban édes érzet, krémes test, csipkelődő, játékos savak, rengeteg fűszer jellemzik. A Turán Főbor 2003 ismét más dimenzióba repített. Áradó, hízelgő, mégis élettel teli illatában a piros gyümölcsök esszenciája köszönt vissza. Szájban sűrű, krémes, simogató és nagyon finom. Elképesztő savgerincének köszönhetően tökéletes egyensúlyban van. Vastagsága ellenére nem fárasztó, nagyon jó volt inni.

Bikavérek

Külön asztalt kaptak összegyűjtve, kiemelve a bikavérek. Bátran végig is kóstoltam őket, most csak a nekem tetszőket említem meg. Nem itt, hanem a pince saját asztalánál került poharamba az egy hete letöltött Gál Tibor Bikavér 2006-ot, amit superiornak szánnak. Finom gyümölcsös, fűszeres illatával, arányos testével, szép savaival és tanninjaival már mostani állapotában is kiváló gasztrobornak tűnt, de még annál több is lehet. Gál Lajos Superior 2006-ja is szép fűszeres, gyümölcsös, karakteres bikavér. Az St Andrea Áldás 2006-ban sem csalódtam. Illatában a gyümölcsök mellé vanília és istállós jegyek vegyülnek. Szájban is gazdag, fűszeres. A St Andrea Merengő 2006 még nála is szebb, izgalmasabb. Gazdag, markáns, mégis tud lágy és kedves lenni. Nálam ugyanilyen magasságokba emelkedett a Bolyki Bikavér 2006. Illata szép kakaós, fűszeres, gyümölcsös, ám karakteres. Szájban virgonc, és azon kevés borok közé tartozott, ami remek egyensúlyt mutatott, vastag gyümölcsösségével, gazdag fűszereivel. A legjobb három bikába tartozott még Kaló Imre 2002-ese is. Harmonikus, enyhén vaníliás illat. Szép arányos, élettel teli test. Minden benne van, ami egy bikavérbe kell.

[A képek forrása: bortarsasag.hu, eger.hu, egriborvidek.hu, egriujsag.hu, euroastra.info, upc.hu, vadallatok.hu]