Összeségében tetszett a Gourmet, ahol kóstoltunk korrekt szimpatikus kultúrált kiszolgálás volt.A zsetonválás sikerült rosszul (Péntek) estére kaotikus sorba fulladt. Egyetlen egy kiállító volt kellemetlen az I.F.D.T pavilonja. Több bort szerettünk volna kóstolni ami tavaly kint volt, az idén nem hozták ki. Nagy a paletta talán érthető. Pl. Lan Limitada, " túl drága lenne nincs rá érdeklődés" A Grand Reserva ugyanaz Olasz és Francia borokból ugyanígy nem volt néhány. Jó akkor abból kóstoljunk ami kint van. Zenato Valpolicella 1400/dl, kiadja a pultos az üveget 25 fokos minimum. Köszönjük nem kérünk. Még két másik üveg ugyanilyen meleg volt így véget is ért az ifdt kóstolásunk. ...

A Feneketlen-tónál nagyon jó, családias hangulat uralkodott, örültem hogy nem volt tolongás.
A műsor is remek volt, a borok is, bár lényegesen kevesebb pince képviseltette magát mint ami meg volt hirdetve...

Nem is gondoltam volna hogy a Légli SBL ilyen koncentrált nagy bor...nálam a rajnait is bőven megverte...

Óhatatlan, hogy egy ilyen komment inkább a hibákra, mintsem az erényekre koncentrál, így mielőtt rátérnék a negatívumokra, fontosnak gondolom leírni, hogy tavaly teljesen beleszerettem ebbe a rendezvénybe, sok kiváló bort kóstolhattam hangulatos környezetben - az pedig külön tetszett, hogy egyformán jól szolgálta ki a vérmes borbuzik és az alkalmi borozgatók igényeit.

Idén kétszer voltam kint, és a bort csak mellékszereplőnek tekintő baráti köröm most is remekül szórakozott. Úgy gondolom azonban, a fesztivál a komolyabb érdeklődők szemszögéből mindenképpen veszített a színvonalából. Az első érzékelhető gyengülést már a jegyváltásnál tapasztaltam, ez a pohár ugyanis gyengécske szerintem, hiába a schott felirat, sikerült az átlag boros fesztivál szintjére süllyedni vele. A tavalyi sem volt természetesen egy elegáns csúcspohár, de a célnak megfelelt, általános kóstolópohárként jól funkcionált emlékeim szerint, ez az ideiről nem mondható el. (Mindig viszem a saját poharaim, így nem kizárt, hogy tévedek ebben, de a tavalyi kissé nagyobb, és mindenképpen jobb pohárnak rémlik.)

A másik nagy csalódást számomra a felhozatal jelentette, ahogy omega14 is jelezte, idén a pavilonoknál divatba jött a „csúcsborom nem hozom el” attitűd, amit mosolyogva közöltek a gyanútlan érdeklődővel. Ez úgy láttam, nem csak engem lombozott le meglehetősen, több csalódott kóstolóval is találkoztam, ugyanis ha kissé beképzelten is hangzik, az az igazság, ha meg szeretnénk kóstolni egy 1-2 ezer forintos bort, hát megvesszük és megkóstoljuk, az ilyen rendezvények éppen azzal tudnak hódítani rendszeres kóstolók között, hogy nem kell 10-50 ezer forintot kifizetni egy palack csúcsborért, hanem töredékáron kóstolhatóak. Tavaly nagy francia boroktól kezdve Szepsy aszún át Barolokat, Brunellokat kóstoltam, idén meg még annak is örültem volna, ha a Konyári Pincészet standjánál mérik a Pávát, de nem mérték. Nem tudom, hogyan lehet hatni a kiállítókra, hogy hozzanak legyenek kedvesek borokat is, de valahogyan kellene. Mert igény lett volna rá, kíváncsi vagyok, Merengő pl. mennyi fogyott, de szerintem nem kevés.

Ezzel összefügg nyilván, hogy Tokajt bántóan alulprezentáltnak éreztem, ha nem is mennyiségileg, mert kiállítók voltak azért, de valójában egyetlen igazán nagy aszút sem tudtam volna most mutatni egy külföldinek, ha kellett volna. A szerintem legnívósabb édes borokat felvonultató Dereszlánál is hagyott némi keserű szájízt a tény, hogy teljesen ugyanazt az édes szortimentet hozták, mint tavaly. De ott legalább meg tudtam volna szerettetni egy laikussal a tokaji aszút - volt olyan pavilon, ahol inkább eltántorítani lehetett volna tőle egy életre.

Az már csak apró bosszúság, hogy most, vasánap kb. 23:20-kor kijöttem a virtuális kapun az éjfélig tartó fesztiválról, de úgy döntöttem, mégis keresek inkább valami pezsgőt is zárásként, így rögtön visszafordultam úgy 20 méter után, de már nem engedtek vissza.
Nyilván kevesebbet fizettem, mint aki még bent volt.

Természetesen ezek a problémák sok látogatót nem érintenek/érdekelnek, másrészről valószínűleg a szervezőknek nincs mindegyikre kihatásuk, de én például ezek miatt fogom jövőre meggondolni, hogy egyáltalán kimenjek-e újra a Millenárisra.

Nem voltam kint, de úgy látszik nem kell sajnálnom. Miért van az, hogy ez világ egyre silányabb minőségben szolgál bennünket ? Nemrég hallottam, hogy az egyik neves autógyár leépítő mérnököket alkalmaz akik megmondják mit lehet még kiszerelni/bóvli változattal helyettesíteni az autóból ugy hogy a vevő ne vegye észre. Lehet, már vannak borfesztleépítő managerek is? Lehet, már megint a pénzről van szó? Nagyon szomorú vagyok.

Mi jól éreztük magunkat, amelynek csak egyik oka volt a megfelelő borválasztás. Az idő szép volt és nem áztatott el egy eső, mint az előző években olykor. A zsetonos ötlet nem rossz, hajazva a pókerre, de a napi gyakorlatban elég rosszul kezelhető. Kevés a két "címlet", kellett volna 200-as és 500-as. Ezek voltak a leggyakoribb zseton "ellenértékek". A bejáratnál a sznobrészleg volt: mind kiállítók, mind látogatók. A töki pompos ára kezd nevetségesen magas lenni (700): 900-ért volt már sült kolbász, mustárral és kenyérrel. Öröm volt találkozni az Öregbaglassal újra: a kései szüretelésű boraik és a 2008-as rozéjuk príma. Megemlíteném még a (soknevű) Monarchia, KNW kínálatát, ahol a csúcsboraikat is meg lehetett kóstolni: nekem a pinot noir tetszett.
A kiállítók többsége, már ahol mi voltunk, normális volt, segítőkész. Egy-két helyen (pl. nagyon fiatal lányok és fiúk, inkább alkalmi munkás, illetve sznob) nem ütötte meg a színvonalat. Ugyanakkor a gasztronómia rész a gourmet-ből kezdene kiveszni.

ugyan nem borfesztivál, de.

a hétvégét füreden töltöttük, figuláéknál szálltunk meg. a facility takaros, a két srác úgy tűnik, tudja mit akar és csinálják az üzletet.

a kóstolóból egyébként nem most a csopaki rizling selection vált be leginkább

Remek rendezvény volt a Budai Gourmet, közel 30 bort kóstoltam meg, jó volt a kiszolgálás, erre nem lehet panasz. Egy másik poszt-ban már írtam, hogy kinek a borai kapták nálam a citrom-díjat (Monarchia), de ez egy másik lapra tartozik.

Talán annyi komment, hogy az ételek pofátlanul drágák voltak. Senki ne mondja, nekem, hogy 1 szelet töki pompos (értsd: előre sütött kenyértészta, hagyma, tejföl szalonna) 700Ft-ot kell elkérni. Egy másik helyen egyetlen felszelt kiflit 200Ft-ért adtak... haha.

@akov: No igen, szerintem is messze a legnagyobb pofátlanság (finoman fogalmaztam) a kaják árszintje.

Először egész nap nem lehet úgy borozni, hogy közbe korog az ember gyomra, ez borászati alapok első óra szerintem, vagy nekünk legalábbis hamarabb verték a fejünkbe ezt, mint a kóstolás mikéntjét.

(az meg persze legyen a kiállító problémája, ha lerészegednek az emberek mert a sok alkohol mellé nulla a kaja és neki kellemetlenkednek este az aljasok)

Másodszor, a borokra megjön az étvágy.

Harmadszor már maga a kóstolás is egy vagyon (hiszen a helypénz is az a borásznak), még mellé a kajával is lehúzzák. Öszintén szólva, el se merem képzelni, milyen összeg lenne, ha nem lehetne egy kis kölcsönös kocakupicára benevezni az ismerősöknél.

Nem tudom, ha én csak ismerkedni akarnék a borok nyújtotta élvezettel,megismerni a magyar borkúltúrát, biztos nem egy ilyen fesztre mennék ki, pedig hát ez volna a célcsoport.

(pedig a hangulata vitathatatlanul pazar az ilyeneknek)

Még annyi kiegészítés, hogy tudom, hogy a lángosos is ugyanolyan magas helypénzt fizet, és nála a nullás hétvégét nem kárpótolja a jó reklámérték, szóval azt hiszem, a szervezőknek kutya-kötelessége lenne valami zsírosdeszkás stand felálítása, normál pénzekért.

mi pénteken voltunk a Feneketlen-tónál, és szombaton a Gourmet-n, de a balatoni borok fesztiválján mi is jobban éreztük magunkat

az egy kisebb, kedélyesebb rendezvény volt, ahol ugyan kicsit túl jó volt a hangosítás, de érdekes, kevésbé felkapott borokat is meg tudtunk kóstolni, és a közeg sem volt kellemetlen

kicsit szegényes volt ugyan a választék, elsősorban az ételek terén, de még épp elég volt egyszerre

volt egy kis lacipecsenyés, és egy klassz sajtos - ez utóbbinál a 2 eladó közül mi direkt attól kértünk, aki rájött, hogy nem kézzel jó megfogdosni a vendégeknek eladott sajtokat (a másikuknál ez a felismerés még biztosan várat magára...)


a Gourmet már nem volt ekkora kaland: sajnos egyre kevesebb kiállító volt, és még közülük is némelyik csak elrettentő példának volt jó...

úgy tűnik, mintha a borászok nem tartanák eléggé fontosnak a Gourmet-t

talán az anyagi ráfordítás/kapott haszon arány nem megfelelő számukra (sem)

én is írhatnám, hogy szemtelenül drága a Gourmet, de önmagában nem érzem annak
csak annak fényében, amit érte kaptunk...

jópofa kezdeményezés lenne pl. a Concours d'Elegance magyar változata, de azzal a 8-10 veteránautóval még nem lehet sokra menni
azért remélem, ez a része is kinövi magát

volt egy finom sonkás idén is, de sajnálatunkra a tavaly nagy sikert aratott Savour elveszett vhol a gazdasági válságban (ha jól tudjuk, ki sem nyitott) - pedig kár érte (mi vártuk)

az is tetszett (volna), hogy malacot sütöttek - csak az volt kellemetlen, hogy a 20h-ra kiírt malacpecsenyét 20:05-kor a KGST-módra flegma sütödésfiúk átírták 21h-re, így lemaradtunk róla...
de mindegy, azért mi kértünk elnézést... :-P

nekem hiányoztak a tavalyi haute cuisine kóstolók lehetőségei is
az egy szem kint lévő catering, akit megtaláltunk, sokszáz Ft-os, féldecis pohárkában lévő vmilyen habját meg nem gondolnám túl jó üzletnek a magam számára

itt igazán újdonságokat vagy érdekességeket sem tudtunk megkóstolni - némelyik borász bevallottan nem is hozta el minden borát, főleg a legjobbakat nem - amit igazán sajnáltunk

sőt, sok helyen borászt sem lehetett látni, csak kedves, de nem túl autentikus öntögető kislányokat, akik annyit sem tudtak a borokról, mint anyukám :-P


azért voltak kiváló kóstolóink is, de nem meglepetésként, hanem olyan, korábbról már ismert, és megbízhatóan kiemelkedő borászoktól, mint pl. Bolyki Jani vagy Miklós Csabi

igazából miattuk érte meg kimenni


végül már csak annyit, hogy én nagyon szeretem a tavasztól kezdődő borfesztiválos időszakot, ezért őszintén remélem, hogy a Gourmet is fel fog tudni fejlődni a neve által is magasabbra tett elvárásokhoz, és jövőre már csak szuperlatívuszokban fogunk tudni megemlékezni róla

a Balatoni Borfesztivál meg bízom benne, hogy jövőre még nagyobb, és még sokrétűbb lesz, mindannyiunk örömére

sok lehetőség van még a borfesztiválozásban, csak tudni kell kihasználni: okosan, kulturáltan és nem mohón

A Gourmet Fesztiválon nem voltak vészesen sokan, ha kóstolni akart valaki, békében megtehette. Az Aréna Catering-Segal standon túl csak a Bükki sajtos és a Szega Camembert villantott valamit a „gourmet” oldalon, a többi ételes stand a drámai lacikonyha kategóriába tartozott. Kevés borász volt kint (konkrétan kettőt láttam) és kevés izgalmas borászat. Persze jó alkalom ez arra, hogy megkóstoljon az ember néhány ismeretlen vagy rég feledett pincészetet. Emlékezetes borral nem találkoztam, ettől függetlenül jól éreztem magam.
Ja, és sokat dobna a hangulaton, ha a főszervező német rendszámú adóoptimalizáló terepjáróval nem két stand közé parkolna be és oldtimerek helyett néhány feltörekvő tokaji borászt is kiállítana.

Sajnos én csak a Gourmeten voltam. Szerintem hozta a formáját. Soha sem volt a "Nagy borfesztivál" hangulatú. Arra, hogy az ember kicsit jól érezze magát és végre kilépjen a poros, áporodott levegőjű kóstoló termek 4 fala közül tökéletes volt.
Az étel felhozatal tényleg gyenge volt.A sült húsos szabályszerűen ehetetlen. De a friss perec az viszont remek ötlet.
Delikát is kevés volt. A bejárat közelében volt egy fiatal brigád akik szenzációs francia lekvárokat, mustárokat mutattak be és persze mellé bordói, burgundi, elzászi és Rhone- völgyi borokat. Nálunk nagyon jókat lehetett kóstolni.A boraik is szépek, jól érthetőek voltak.
Ha jól emlékszem Borkorzó volt a nevük.

@suliwrc: A borkorzó nekem is tetszett, az adott területeket remekül bemutató borokat hoztak, elérhető áron

Mi csak a Balatoni Borok Fesztiválján voltunk. Terveztük, hogy pénteken Feneketlen-tó, majd szombaton Millenáris, de annyira jó buli volt péntek este, hogy nem akartunk lemaradni a szombatiról sem. Nem bántuk meg, iszonyú jót táncoltunk a csajokkal és persze borozgattunk is:))

Szerintem pont elegen voltunk, ha többen vagyunk, már tömegnyomor lett volna.

Hallottam a rádióban egy interjút a szervezővel, ő a kevésbé ismert borászokra is felhívta a figyelmet. Nos, odafigyeltünk és ezt sem bántuk meg. Nekünk a Lídia Borház rose-ja és a Szentkállai Pincészet Olaszrizlingje jött be az üdvöskék kínálata közül a legjobban, ha ki kellene emelni valakiket.

A nagy nevek közül szerintem a beharangozottakhoz képest talán egy vagy kettő nem volt ott, de ebben nem vagyok biztos. Minden esetre lehangoló üres standok nem voltak, tehát a helyettesítés is megvolt, ami sokszor elmarad más rendezvényeken.

Én sem akarok nagyon a fikázásra rámenni: talán jövőre a sajtos is hoz magával kesztyűt vagy szedő lapátot, mert ez nekünk is feltünt, de ráfogtuk a pörgésre és jót ettünk belőle, mert az ízek nagyon ott voltak.

Én péntek este voltam a Feneketlen tónál. A helyszín szerintem lehangoló, enyhén gettószerű volt az acél kerítésekkel. Azt reméltük, hogy meghallgatjuk Sebőéket, eszünk valami finomat és megkóstolok egy-két bort. Az ételek között gyakorlatilag nem volt olyan, amiért pénzt adtam volna, az egy darab lacipecsenyésnél (hiába a verseny hiánya). Sebő kb. háromnegyed órát zenélt, azt is rossz hangosításnál. Úgy gondolom, hogy a szervezésen még lenne mit javítani.

A borok között azonban csodák voltak.
Villa Tolnay olasz- és rajnai rizling szortimentje, eldöntötte számomra a rizling dilemmát. Ezt csak megerősítette Légli Rieslingje és Laposa Rizling négyzete. Mindegyik remekül sikerült bor. Csak ennyit kóstoltam, de ez is épp elég volt ahhoz, hogy a szervezési hiányosságokat feledve, jó kedvvel hagyjam el a helyszínt.