Valahogy nem bővelkedünk Sauska-posztokban, pedig Villány legújabb sztárja kitüntetések tekintetében lassan Brezsnyev elvtárs magasságait karcolja. A szegedi borfesztivál legszebb vörösbora, arany a Decanter World Wine Awards-on, két csúcsbor-plecsni (ebből egy champion-díjas) a Pannon Bormustáron, három arany a VinAgorán, mindez alig két hónap alatt. Ahol a Sauska-borok megjelennek, ott aranyesőben áznak. Közülük is kiemelkedően sikeres versenyző a Cuvée 7 Villány, amely önmagában az érmek csaknem feléért felelős. Nagyobb, gyorsabb, bivalyabb, Michael Schumacher az M7-esen. Vajon mit tudhat ez a bor?

Sauska Krisztiánnak nem a Sauska pincészet az első villányi próbálkozása, korábban is voltak kísérleti projektjei a borvidéken. Bérelt például Gere Attilától a Kopár dűlőben egy hektárt, ahonnan állítólag egészen elképesztő, de az utókor számára gyakorlatilag teljesen ismeretlen borok jöttek le. Sauska azonban nem az a feladós típus, így belevágott ismét, most saját területtel, saját pincével és saját repülő borásszal, Paul Hobbs-szal, akit jelen állás szerint a Tokaji Pinot Noir atyjának tekintenek. A partner Árvay János nem is oly sokkal később távozott az Árvay és Társából. Mivel azonban az „És Társa” név nem a marketingesek álma, Sauska saját nevére vette a pincét.

Jelenleg csaknem 60 hektár fölött rendelkezik, melyből harminc Villány legnevesebb dűlőiben fekszik. A területeken túlmenően a pincészet egész megjelenéséből és minden mérhető paraméteréből is dől a hideg, kőkemény profizmus. Honlapjuk elképesztően informatív, a borokról szinte mindent megtudhatunk a szüreti időponttól kezdve az alkalmazott pincetechnológián keresztül a főbb analitikai paraméterekig (hogy kötözködjek is, a cukormentes extrakt hiányzik). És amit megtudhatunk, az is más dimenziókban mozog, mint amit eddig nagyképűen villányi stílnek könyveltünk el. A 7-es küvé esetében például fél kiló - hatvan deka körüli tőketerhelésről, manuális fürt- és bogyóválogatásról, reduktív térben végzett hidegmacerációról és irányított erjesztésről, "spontán almasavbontásról", majd 97% francia és 3% amerikai újtölgyben elkövetett, 15 hónapos érlelésről regélnek a bájtok. Ha tehát a számokat és paramétereket nézzük, ezt a bort az Isten is borversenyekre teremtette. Én meg örüljek, ha kegyeskedik szóba állni velem.

Ebben az árkategóriában zsenánt volna, ha nem ónkapszula és natúr parafa rejtené a bor testét. Itt is ez fogad, benyitok tehát, kapszula le, teflonspirál be. Kitöltöm, és próbálom szemügyre venni, ahogy a füstös csehóban a felajzott katona méregeti a bárhölgyet fals zongorataktusok mellett. A bárhölgy azonban a szemkontaktusra zavart pislogás helyett azonnali kitárulkozással válaszol. Szinte meg sem forgatom a pohárban, már dől az orromba a vanília és feketeszeder illata. 30 centiről. Mit neki ismerkedési etikett, a lábait azonnal széttárja és csábítóan hívogat. Azért megnézem mégis, für alle felle: áthatolhatatlanul sötét, szinte fekete színű, némi padlizsán karimával. A legújabb divatnak megfelelő, szűretlen és derítetlen pedigré.

Forgatom és szippantok, szippantok és forgatok, szinte végtelen körökben, perceken át. Az illat intenzitása magával ragad, eltelít. A vanília puha, de áradó légpárnáján szeder, majd krémes, cappuccinos illatok érkeznek. Nagy és kerek, szinte megfoghatatlanul puha, még ha egyébként a fahasználat egy kissé khm, barrikkos túlzásnak is tűnik. Néhány percnyi kitartó forgatás után halk parkettalakkos aromák érkeznek, ekkor esik csak le nekem a brutális, 15 fokos alkoholtartalom. Ekkora illatban simán eltűnt az első pár percben. Mivel azonban némi hűvös-meszes bevillongások után az aromák megállapodni látszanak, halkan feljegyzem, hogy az intenzitás ugyan nagy erény, de a kevesebb néha több. Igazán sokrétűvé nem válik ugyanis, hiába tölti be a fejem elölről és hátulról.

Számba veszem. Valami elképesztően vastag, sűrű, súlyos anyag. Intenzív, áradó és letaglózó. Körbejárja a nyelvem, először krémesen simogatja, majd egyre inkább égeti (hiába, a 15 fok az 15 fok). A savak azonban nem tartják a versenyt az alkohollal: a bor kifejezetten lágy, talán lusta is kissé. Ennél még egy picivel jobban zavar, hogy a korty vége alkoholos keserűségbe fordul. Ahogy melegszik, az alkohol úgy veszi át benne a hatalmat. Úgynevezett normál kóstolási hőmérsékleten csak a korty vége és a lecsengés, egy picit melegebben már minden más háttérbe szorul a szeszek mögött. Az intenzitás és a test azonban még sokáig egyensúlyban tartja a képet, így ha zavaró is az égető érzés, el nem fordulok tőle. A lecsengés szinte végtelen, az alkoholos melegség még percek múltán is ott motoszkál a garatomban.

Tipikus versenybor ez: mindene nagy és áradó. Az intenzitása lerúgja az ember fejét, ráadásul a bontás utáni órában mutatja a legtöbbet. Ellenben ha a méreteket és az ezekből fakadó értékeket kiveszem a képletből, hovatovább hagyom pár órát szellőzni, akkor nem találok benne annyi szépséget, amitől igazán nagynak mondanám. Annyira nem komplex, nem sokrétű, nem rafinált, hogy őszinte örömujjongásban törjek ki. Kétségtelenül szép bor, technológialiag parádés munka, de az átütő erőhöz valami mintha mégis hiányozna. Ez volna a villányi terroir egy XXXL-es bordói küvé fókuszán át? Amerikai mércével mérve tuti nyerő tipp, de az óvilági, földhözgaradt garatnak csak egy újabb gyümölcs- és barrikbomba. Első nekifutásra 5 és 8 pont között bármennyit kaphatna, hangulattól és ízléstől függően. Hogy tisztább legyen a kép, elteszem másnapra. Hátha elmúlik belőle az alkohol, vagy előbukkannak a savak, vagy más metamorfózison esik át.

Egy nap hűtőszekrényes érlelés nem tesz neki jót, valójában az első óra után folyamatosan lefelé tart. Másnaposan már mindent elnyom benne az alkohol, ráadásul azok az elképesztő fekete bogyós gyümölcsök is karcosabbá, bárdolatlanabbá válnak. Szép bor még így is, de már nem igazán tudom szeretni. Az első éjszaka varázsa múlóban, és ha nem is mondhatom, hogy a hölgynek büdös a szája és tyúkszemes a lába, azért feleségül mégsem kérem. Hosszas önmarcangolás, tanakodás és fejvakarás után 7 pontot adok neki. Pannon klasszis - talán minden értelemben.

(Bortársaságnál klubáron 6590,- Ft)