Címkék

Utolsó kommentek

  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Bikadiadal és koronazárlat (IV. fejezet)

2010.01.20. 09:00 - alföldi merlot

Ezennel pont kerül az elhúzódó újévi dőzsölés végére. Mint az előző részből kiderült egy jó és egy klasszis Szepsy furmint után az új év ünneplése drámai fordulatot vett: Pierre Frick almás rizlingjei nem egyszerűen elrontották a szánk ízét, hanem teljes resetre kényszerítettek. Csakhogy a folytatásban két Nicolas Joly-bor következett volna, amikről eleve sejtettük, hogy almásak lehetnek, ezért az óvatos borúlátás jegyében házigazdánk csak az egyiket bontotta föl. Joly-t gyakran nevezik a biodinamika „pápájának”, ám rossznyelvek szerint inkább az enciklikák szövegezése és az igehirdetés az erőssége, mintsem a borászkodás. Mások ellenben áhítattal isszák minden borát. Én egyszer már megégettem vele magam, de most azt reméltem, hogy kiköszörüli a csorbát (más megközelítésben: esélyt kapok, hogy kiköszörüljem a csorbát). Dupla kudarc. De azért a vég végén lösz vögösz (courtesy of Tandori).

A Vieux Clos 2006 kifogott rajtunk, túlságosan hasonlított a Frickekre, és túl kevéssé arra, amit mi bornak gondolunk. Így mint aki egyszer már citromba harapott, sajgó ínnyel menekültünk a kármentőhöz. A közelébe sem kerültünk annak, hogy pontot rendeljünk hozzá, gyáván mentettük a nyálkahártyánkat. Ennyi írásos emlék maradt róla: ablakmosó folyadék, technokol, ecet, pállott felmosórongy. A második palackot természetesen nem bontottuk föl. (Másnap azért még ránéztünk a Vieux Clos-ra (a Joly-borokat a használati utasítás szerint a kóstolás előtti napon kellene bontani): rendületlenül őrizte az előző napi formáját.)

Mivel nem akartunk beletörődni az alma diadalába, házigazdánk két 2008-as Hollóvárt bontott, és velük visszatért a remény. A Furmint közvetlenül a nyitás után, messze túl hidegen, átható kéksajt-szagot árasztott, és szájban igencsak sprődnek tűnt, aztán ahogy melegedett, fokról-fokra kerekedett, simult, kitárult és ámulatba ejtett. Másnap délben pedig már egészen más volt, a kéksajt elszállt, maradt helyette mész és só, szőlő és füge, kóstolva koncentrált, nagy anyag, szuper egyedi, izgalmas és fenséges. Behízelgőnek az anyja sem mondaná, de nem kellett megfeszülnünk, hogy feltornázzuk magunkat az absztrakciónak arra a szintjére, ahonnan látszik, hogy a maga somlóias, hollóváras módján hasonlóan elegáns és arányaiban kifogástalan, mint Szepsy Nyúlászója. Ez is a 8 pont magasságában lehet. (De azért a figyelmeztetés nem árt: Mélyvíz, csak úszóknak!) A Sauvignon Blanc kevésbé harapós, simulékonyabb, könnyebben adja magát. Persze a terroir és Takács Lajos alaposan fölülírta a fajtát (vagy annak legalábbis a kommersz arcát). Az illatában egres, citrusok és bazalt, kóstolva sós-minerális, sima felszínű, kerek és élénk. Semmi nem lóg ki belőle, és minden hézag nélkül illeszkedik. Csillogó szemmel, elismerően hümmögve forgattuk a szánkban. 8 pont. (Mint ebben a sorozatban az összes leírás és pontszám, ezek is erősen provizórikusak, és persze egy kóstolás nem kóstolás, de megkockáztatom, hogy a 2008-as Hollóvár-borok rendkívüli értéket képviselnek. (Az élvhajhászat és a szakszerűség jegyében az újrakóstolás dátumát már kitűztük, és a furmint és a sauvignon blanc mellé belistáztuk az olaszrizlinget és a hárslevelűt.))

Másodikán este egy féltudományos kísérlettel és egy jeles rosso di montalcino-sorral zártuk az ünneplést. A kísérlettel arra kerestünk választ, hogy vajon az idősebb borokat szabad-e hosszan levegőztetni kóstolás előtt, vagy jobb az utolsó pillanatban bontani. A szakirodalomban az az általános vélemény, hogy a korosabb, több évtizedes palackok tartalmát nem szabad levegőztetni, mert fennáll a veszély, hogy percek alatt összeroskadnak. (A dekantálásról és a "másnapos" borról itt szemléztem/értekeztem.)

Két alannyal és három fázissal dolgoztunk. Volt egy hat órával korábban nyitott, vállig kiürített palack, volt egy három órán át dekantálóban szellőző és egy közvetlenül a kóstolás előtt nyitott. Több évtizedes bor ugyan nem került elő, de az első körben kóstolt 1993-as Weninger-Gere „Barrique” Cabernet Sauvignon joggal tekinthető a modern magyar borászat egyik veteránjának. És bizony kellemes meglepetést okozott. Nem voltunk pontozásra és jegyzetelésre kihegyezve, de a három mintából kettő jó illatú és ízű, élvezetes bornak bizonyult. A tannin még tizenhat évesen is halkan perceg, de nem tép, és a bornak vannak rétegei, zamatai, eleje, közepe és vége. Nyilván nem rúgja ki a ház oldalát, de nem is pállott rózsavíz. A második körben ’98-as Gál Tibor Cabernet Franc-okkal kísérleteztünk. A kentauros címke bennem kellemes emlékeket ébresztett: ez volt az egyik első bor, amiért szolidan rajongtam (a másik a ’97-es Weninger Spern Steiner). A Weninger-Gerénél szerényebb ováció fogadta, de ez is derekasan tartotta magát, inkább az alapanyag lehetett eleve halványabb. Kis bizonytalansággal úgy találtuk, hogy mindkét esetben a dekantálóba került példány volt a leghalványabb, a palackban kíméletesen szellőző és a frissen nyitott között nem találtunk megragadható minőségi különbséget. Így a magunk számára annyi tanulságot szűrtünk le, hogy mivel a kísérlet eredménye nem cáfolta a bölcsek tanácsát, ezért elkönyvelhetjük, hogy idősebb palackok esetében fölösleges a szellőztetéssel bajlódni.

A zárlat zárlatát két, számunkra emblematikus montalcinói pincészet rossói jelentették. Az egyik egy parasztmadonna, a másik manierista szépasszony. Maurizo Lambardi az őshonos, földműves archetipikus montalcinói képviselője, míg a Sesta di Sopra tulajdonosa „bebíró” bankár, aki hétvégi borászként kezdte és szőlőművesként fogja végezni. A borok stílusa is két véglet, de ebben nem rejlik minőségi ítélet. A Lambardi-borok rusztikusak, fiatalon meglehetősen csiszolatlanok, ám nekem az a fixa ideám, hogy pontosan tükrözik a sangiovese és a vidék eredeti szellemét. Ha tanmenetet kellene összeállítani Montalcino-szakon, akkor az első szemináriumok egyike a Lambardié lehetne. A Sesta di Sopra a művelt ember könyvből szerzett okosságának és a gazdag hobbiborász kompromisszumot nem ismerő szenvedélyének házassága. Az ő boraikra a kurzus végén kerülne sor. Lambardit méltattam itt, Sesta di Soprát emitt. Most kóstolás közben elkapott bennünket a gépszíj, és sajnos engem is: nem volt már kedvem három lépést hátrálni, és szorgalmasan körmölni. De a nagyvonalakra emlékszem, spiccesen elégszer elismételtük egymásnak.

A Lambardi rossók 11-13 euro környékén kaphatóak, a Sesta di Soprák 16-18. Lambardiból 2004-est, 2005-öst és 2006-ost, Sesta di Soprából 2004-est, 2005-öst, 2006-ost és 2007-est sikerült előállítanunk. Mindkét sorban a 2004-esek voltak a halványabbak. Ez jelezhette azt, hogy túl vannak a csúcson, de azt is, hogy a borászok évről évre jobban dolgoznak. Mi a második magyarázatra hajlottunk. A pozitív meglepetést a gyengébbnek elkönyvelt 2005-ös évjárat borai okozták. A Lambardinál egyértelműen, a Sesta di Sopránál vacillálva a legjobbnak kiáltottuk ki. A 2005-ösök elegánsak, harmonikusak, sokszínűek, a 2006-osok koncentráltabbak, tanninosabbak, zamatosabbak voltak. A 2005-ös és a 2006-os Sesta di Sopra a legjobb rossók közé tartozik, amit valaha kóstoltam, és teljes volt az egyetértés köztünk abban, hogy bőven megérdemlik a 7 pontot. A 2007-esnél új útra léptek (valamit a maceráció módján változtattak), és így törékenyebb, elegánsabb, de kevésbé hatásos bort kaptak. Valamennyi bornál érezhető volt, hogy az erények a szőlő minőségéből fakadnak, és mivel a nagyotakarás eszköztára már csak anyagi okokból sem juthatott szerephez, természetes tisztaság és magátólértetődőség hatja át őket. Volt ahol az eszményinél magasabbak voltak a savak (de nem élesek), volt ahol a tannin dörzsölt (de nem porszívózott), ám mindezt mint egy természeti jelenség inherens tulajdonságait vettük tudomásul, amivel ostobaság volna pörölni. Ritka élmény, amikor egy bor ennyire egytömbből faragott, amikor nem lehet illesztési hézagokat, betoldásokat érezni. Házigazdánk, aki most kóstolt először hosszabb rosso di montalcino-sort, egy mailben így összegezte a tapasztalatait: „…már nem gondolom, hogy a földi örömök teteje az, ha a pohárba kerül egy nagy nevű francia premier- vagy grand cru. A csöndesen harmonikus gyalog borok öröme élteti a mindennapokat. Szóval nagy élmény volt ez a két sor.”

Címkék: somló furmint nicolas joly cabernet franc sauvignon blanc cabernet sauvignon hollóvár gál tibor weninger gere montalcino rosso di montalcino sesta di sopra lambardi

39 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr531686630

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kóstolómester (törölt) 2010.01.20. 09:52:31

Egy szó véleményem szerint innen hiányzik:

"Így a magunk számára annyi tanulságot szűrtünk le, hogy mivel a kísérlet eredménye nem cáfolta a bölcsek tanácsát, ezért elkönyvelhetjük, hogy idősebb MAGYAR palackok esetében fölösleges a szellőztetéssel bajlódni."

A nagyobbacska és idősebb francia boroknál tapasztalatom alapján a szellőztetés legtöbbször óriási fordulatot hoz.

Szellőztettem én is pár régebbi Gere vöröset de a nagy fordulat ott nem következett be.

A biodinamikus palackok világos hogy nem voltak rendben. Nálunk a Nikolaihof (Wachau) játszotta el ezt egyszer, többen hoztunk vissza bort onnan de fiatal barátunk nem tárolta borhűtőben palackjait és 1 év elteltével mindenféle "érdekes" jegyek jelentek meg a boraiban aminek az én palackjaimban nyoma sem volt.

(Ui: Bírom ahogy írsz Alföldi de ezt a cikket mintha kissé elkapkodtad volna...)

lackó 2010.01.20. 10:36:26

Alföldikém, jó lesz ez így? :)

Octopus 2010.01.20. 11:00:57

a 4 fejezetet végigolvasva, ez igy már majdnem egy orgiának tűnik :) Még szerencse, hogy nincs folytatás, kezdenék csúnyán irígykedni!

alföldimerlot 2010.01.20. 11:08:57

@lackó: Ennyi tehetségből ennyire futja. Nekem azért ez volt a kedvencem eddig: "Ennyi sületlenséget összehordani alföldi! Ha Vietnámban lettél volna haditudósító az első cikked után a saját osztagod lőtt volna szitává!
Magyarul beszélj ember, magyarul!
Nem vagy te Esterházy Péter hogy angolul-németül hadoválj!
Amit a borokról írtál az jó, majd még véleményezek."

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2010.01.20. 11:10:57

Én úgy "tanultam", hogy dekantálás és dekantálás között van különbség. Az egyik célja a szellőztetés, és fiatal boroknál alkalmazzák (erre a francia a "caraffer" igét használja), a másiké pedig csak annyi, hogy a bort valami fényforrás előtt leöntjük az esetlegesen jelenlévő borkőről (ez a "décanter" franciául). Az utóbbinak nincs köze a bor életkorához, csak ahhoz, hogy van-e borkő vagy nincs.

A francia öreg borok között is vannak, ahol nem tanácsos dekantálni, pl. az idős Chateauneuf du Pape-okkal állítólag vigyázni kell. A legjobb módszer az, ha megkóstoljuk a bort, és a kóstolás alapján eldöntjük, hogy zárkózott-e avagy sem. Izé. Mármint hogy eldönti az, aki erre képes...

alföldimerlot 2010.01.20. 11:15:28

@Octopus: Valóban nagyon jó borok kerültek elő. A 04-es Ráspi Zweigelt, a 03-as Mala CF, a Demeter "Anett", a Merengők, a Szepsy Nyúlászó, a 08-as Hollóvárok (bár ez még ellenőrzést igényel) és a Sesta di Sopra rossók maradandó élményt jelentettek, és számomra jó ideig viszonyítási pontok lesznek.

alföldimerlot 2010.01.20. 11:18:08

@mistinguett: Igen. Itt van egy kis fogalomhasználati zavar, de nemcsak nálunk. alkoholista.blog.hu/2009/06/16/masnapos_bor

Kóstolómester (törölt) 2010.01.20. 11:22:49

@alföldimerlot: Megjárhatod még...mert figyellek Csaba...hahaha

lackó 2010.01.20. 11:27:13

@alföldimerlot: emlékszem erre, már akkor is jót mosolyogtam.

Rízling, vagy rizling? :)

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2010.01.20. 11:41:48

Érdekességnek:

"Ritkán van ekkora vita egy bor körül [, mint Joly borai esetében]. Egyrészt ott van Joly, a fundamentalista biodinamikus szenvedélyes és robbanékony természete, és azok, akik a filozófiáját a borain keresztül támadják. De a Coulée-nak vannak balfogásai is a piacon, nevezetesen a minőség hullámzása (főleg az 1990-es években és a 2000-es évek elején). A dolgok mai állásánál indokolt lenne kivárni, míg a hatalmas mennyiségű nyersanyag pontos és megbízható minőségű bort produkál. Nemes kihívás Virgine Joly számára."

Innen, sebtiben fordítva: www.larvf.com/,coulee-de-serrant,10781,400517.asp

lackó 2010.01.20. 12:01:04

@mistinguett: hm...olasz rizling, vagy olaszrizling? Vagy olasz riesling? Vagy...

Kóstolómester (törölt) 2010.01.20. 12:07:08

@mistinguett:

Félicitations!

Votre traduction française est superbe rapide M. Mistinguett.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2010.01.20. 12:32:18

Nekem van egy Les Vieux Clos 2005-öm, most már lassan meg kéne nézni. :)

A Joly-könyvet olvastam és vastagon nevetségesnek találtam. Általános iskolában sem elegendő az érvelésének technikája.

Kóstolómester (törölt) 2010.01.20. 12:41:54

@akov: "A Joly-könyvet olvastam és vastagon nevetségesnek találtam. Általános iskolában sem elegendő az érvelésének technikája."

Rudolf Steiner is nevetséges?

Légyszíves vázolj fel egy-két nevetséges pontot Joly könyvéből mert engem kifejezetten érdekel.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2010.01.20. 12:57:57

@alföldimerlot: ..és véleményeztek is, nem? :)

Lehet egyébként, hogy Kóstolgatómester lett volna az eredeti, csak elgépelte a májsztró, mivel az angol nyelvnek mestere, mint tudjuk...
...meg a franciának is, mint látom, én kérek elnézést.

alföldimerlot 2010.01.20. 11:08:57
@lackó: Ennyi tehetségből ennyire futja. Nekem azért ez volt a kedvencem eddig: "Ennyi sületlenséget összehordani alföldi! Ha Vietnámban lettél volna haditudósító az első cikked után a saját osztagod lőtt volna szitává!
Magyarul beszélj ember, magyarul!
Nem vagy te Esterházy Péter hogy angolul-németül hadoválj!
Amit a borokról írtál az jó, majd még véleményezek."

alföldimerlot 2010.01.20. 13:24:26

@akov: Kiváló vendégszerzőnk átrágta magát a könyvön, az eredmény itt olvasható: alkoholista.blog.hu/2008/03/24/miert_nem_eszik_az_okor_hust

lackó 2010.01.20. 13:55:46

@Kóstolómester: "Steiner állítása szerint a téli időszakban (január közepétől február közepéig) az ember a gondolatainak puszta erejével is meg tudja fékezni a birtokát fenyegető veszélyeket. (Most tegye fel a kezét, akinek bármi kórságot elkapott a szőlője a tél közepén!)
Egyik fejtegetését a könyv melléklete bontja ki: az ökrök nem esznek húst. Ha elkezdenének húst enni, nem tudnának mit kezdeni a nagyon hosszú bélrendszerükkel, és az az erő, amivel a fűből húst állítanának elő, tétlenül várakozna. A lebontott húsból az ökör húgysavat szintetizálna, ami megtámadná az agyát és az ökör megtébolyodna. Ha egy egész csorda ökröt kezdenénk el galambbal etetni, akkor az egész csorda megőrülne - hiába szelíd állat a galamb."

Ez esetben az én válaszom: IGEN! :)

dagadtos 2010.01.20. 14:01:38

A 2006-os Sesta di Sopra nekem is a legjobb Rosso di Montalcino volt, amit eddig ittam.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2010.01.20. 14:21:46

@Kóstolómester: Jajj, már megint!

Tényleg, mivel mosolyogtattalak meg a múltkor? (Puszta kíváncsiságból kérdem, sine ira et studio...)

kifli 2010.01.20. 15:26:11

@lackó: hát azért a kergemaha kór oka nem az volt, hogy állati eredetű táppal etették a marhákat?

jó nevetést...

akov · http://borrajongo.blog.hu 2010.01.20. 19:46:46

@Kóstolómester: Mások is megtetették, amit tőlem kértél. A Rambo-féle cikket is olvastam nemrég, az egy jó összefoglaló. Igen, szerintem Rudolf Steiner sem teljesen volt normális, bár a munkáját csak Joly-n kereszül ismerem. Ez éppen elegendő.

Lehet, hogy a borai jók, ebbe nem akarok beleszólni, mert nem kóstoltam tőle. De, amit a könyvében ír - a bevezetőt kivéve - az egy vicc. Már az anyag halmazállapotaival sem tudtam azonosulni, légbőlkapott marhaság. Nem is beszélve arról, hogy mi megy le és fel és miért. Mindenféle magyarázat/alátámasztás nélkül. Ha mesét akarok, akkor inkább valami érdekesebb (pl. Andresen).

e_easy 2010.01.20. 20:23:58

Steinert Joly-n keresztul megitelni luzerseg - akar felre is erthette - de legalabbis ertelmezte, interpretalta valahogy...
viszont o legalabb feltetelezhetoen olvasta...
A minimal riszpekt mindenkinek jar, igy, a steineri eletmu feluletes ismerete nelkul - ertsd: legalabb 1 konyv olvasata - megfogalmazott lehujezo velemeny halmazallapota necces.

Csak abba gondolj bele h itt neha 1 adott, beszerezheto, kostolhato borrol - Szepsy furmint, par napja? - leirasarol, 1-10 ertekeleserol mekkora egymas melletti elbeszeles, egymast meg nem ertes van egy osszeszokott, azonos nyelvet beszelo kozossegben.

Es persze ettol Steiner meg lehetett sikhulye a szolotermeszteshez :)

Kóstolómester (törölt) 2010.01.20. 20:41:20

Egészen véletlenül Steiner-t a legnagyobb nyugati filozófus-gondolkodók között tartom számon. Mindkét gyermekem a futóbolond által megalkotott Waldorf rendszerű iskolában is tanult.
A könyvespolcomon megtalálod szinte az összes művét Hamvas Béla könyveivel együtt. Hamvas a 60-as évek futóbolondja volt. Mindkét idióta támogatója volt a boroknak és én tisztelem és szeretem őket.
Ez van.
Olyan korban éltek ahol az elméleteiket elutasitották. De nem mindenki.
Irtam egy frankó kis tézist régebben "Gyakorlati biodinamika" cimmel de ennek a vázlatát nem irom ide. (Alföldi a múltkor beugrasztott a Tokajival és azt sem mondta fapapucs)

Lélek nélkül nem lehet csinálni. A Kreinbacher biodinamikus szőlőműveléséből is kiváncsi vagyok mi lesz.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.01.20. 20:47:24

Bár főleg a részleteket illetően sokszor szkeptikus vagyok a biodinamikus szemléletet illetően, meg az egséz mögött lévő szellemi iskola sem a sajátom, nem is látom át, mindenesetre az mindig elkondolkodtat, hogy Burgundiában évről-évre egyre több meghatározó top-birtok kezd el kísérletezni a biodinamikus módszerekkel(és számomra burgundia szellemisége kiemelkedően világelső). És az esetek nagyon nagy részében aztán pár év után átállítják az egész birtokot.

CSAK ennek fényében is biztos ki fogom én is próbálni majd legalább egy parcellán, majd ha adottak lesznek hozzá a feltételek. Mindenesetre tény hogy sok benne a furcsa elem, de ettől még mindig sokkal szimpatikusabb véglet mint a borok/élelmiszerek totális átalakítása-feltuningolása.
És azért sok benne a valóság által igazolt dolog, pl a kergemarhakóris sztem ilyen!

A tudomány mindig az éppen aktuális hipotézisek, az adott kor fejlettségi szintje szerint ítél, és bizony utólag sok ciki helyzetbe kerül, ha túlzottan magabiztos.
Pl föld gömbölyűsége, a repülés lehetetlensége, a ddt vagy a szalicil "ártalmatlansága"....nagyon hosszú lenne a sor ha valaki összeszedné

muskotály küvé 2010.01.20. 22:54:37

Én inkább örülök neki, ha valami étel/ital biodinamikus, meg hasonlók, mint zavar; bár bor esetém engem az is kielégítene, ha ráírnák mi került bele és ami belekrült, az milyen módon készült.

A nagy francia átállás mögött szerintem így elsőre sima üzleti megfontolás lehet, így próbálják felvenni a harcot az európán kívüli tömegtermelőkkel. Lehet, hogy nekünk (bortermelőinknek) sem kéne röhögni ezen, mert úgy járunk, mint a baromfitermelők, meg a másholmár, nálunkmajd kilóméterarányos autópályadíj, és a többi: elmegy mellettünk a világ, aztán meg csodálkozunk, és úgy érezzük, már megint kitoltak velünk.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.01.21. 08:24:11

Burgundia VEZETŐ bitokainak olyannyira nincsenek eladási gondjai, hogy a megszokott rendszer szerint árveréseken kelnek el a borok, vagy a birtok dönti el hogy kinek ad, nem egyszerű hozzájutni a palackjaikhoz. Meg írásokon keresztül ismerve is őket azt gondolom, ők kizárólag a minőség javítása érdekében, valamint a természetért érzett felelősség okán térnek át.
Ezeket a motivációkat jelzi, hogy többségük nem is ír rá semmit a címkékre, sem azt hogy bio, sem azt hogy "demeter", nem kérkednek ezzel.

Kóstolómester (törölt) 2010.01.21. 09:12:18

@muskotály küvé: "A nagy francia átállás mögött szerintem így elsőre sima üzleti megfontolás lehet"

Kedves muskotályos, pinotnoir 777 már válaszolt neked erre, de én még hozzáteszem hogy tudok két olyan magyar pincészetről (baráti viszony-nevek nélkül) akiket ÜZLETI MEGFONTOLÁS vezet az áttérésre, így 3800 ft-os boraik egyből 5000+ forintosak lesznek. További szédítő magyar hátraszaltó hogy vannak "organiukus, bió, biodinamikus" borok forgalomban de a Demeter vagy más ökológiai intézet ellenőrzési tanusítványa HIÁNYZIK a palackokról.

Ami persze nekem legjobban fáj hogy én a témában otthon vagyok és kedves termelőbarátom a vállát vonogatja mikor mélyebbre szeretnék merülni vele erről.

(Lehet hogy Joly túl messzire megy de vele legalább lehetne értekezni a biodinamikáról)

Az eddig megismert magyar bió kalózokba pedig belefárdtam.

akov · http://borrajongo.blog.hu 2010.01.21. 09:13:27

@Kóstolómester: OK, Steiner-ügyben visszavonulok és elnézést kérek, nem olvastam semmit sem tőle. A Joly-nézeteimet viszont fenntartom.

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2010.01.21. 10:48:24

Na, jelentem, az RVF (avagy az egyetlen francia boros médium, melyet még Jancis Robinson is komolyan vesz) épp most megjelenő számában Alfred Tesseront választotta 2009 borászának. Miért, mert ő vezeti az első nagy bordeaux-i borászatot (Ch. Pontet-Canet, 5e cru classé, Pauillac), amely áttért a biodinamikára.

Csatlakozom Muskotály küvéhez, én nem nagyon értem ezt a biodinamikus izét, mikor olyant hallok, hogy nem szabad a szőlőbe engedni mérges embert, mert megfertőzi a bort, felszalad a szemöldököm, de utána kell menni ennek a dolognak, mert megint mintha árral szembe úsznánk. Az meg, hogy ez marketingfogás-e vagy nem, innen nézve tök mindegy.

Kóstolómester (törölt) 2010.01.21. 11:11:22

@mistinguett: "én nem nagyon értem ezt a biodinamikus izét, mikor olyant hallok, hogy nem szabad a szőlőbe engedni mérges embert, mert megfertőzi a bort, felszalad a szemöldököm"

Akkor ez az "izé" nem neked való. Ez nem ilyen egyszerű mint ahogy itt írod...na de mindegy a Bikaviadal és agyzárlat sorozatnak úgysem ez a lényege.
Minden esetre: Je suis très déçu de vous

Persze az én véleményemmel ne töródj.

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2010.01.21. 12:00:38

@Kóstolómester: Sajnálom, hogy csalódást okoztam.

Mindazonáltal ha az "izé" olyan, hogy az érdeklődő, jó szándékú, de értetlen hozzáállást élből elutasítja ("nem neked való"), akkor az "izé" ne csodálkozzon, ha továbbra is szektának nézik.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.01.21. 12:23:52

@mistinguett: Te már jártál biodinamikával dolgozó gazdaságban? Megkérdezted a szőlész-borászt, hogy mit és miért csinál?

Amúgy a biodinamika mint "izé" nem utasít el semmit. Emberek utasítanak el dolgokat nem pedig a szemlélet vagy a technológia.

Amúgy én nem vagyok biodinamikus, de én sem szeretem ha mérges ember megy a szőlőbe :)

bortao 2010.01.21. 12:57:08

Szerintem itt is mint minden másban,vannak értékes,használható és megtérülő részek.A biodinamikában lévő pozitívumok azok számára ér valamit,aki valamiféleképp nyitott erre a világra vagyis a komplexitásra,hogy lássuk úgy a világunkat mint szerves egész és ebben bizony benne van a hitnek és a misztikának is a maga része.Ezt valaki vagy elfogadja,jobb esetben hiszi,még jobb esetben így is éli meg,de ő ettől nem több és nem kevesebb mint a másképp gondolkodó.A nagy-nagy "biózásban"sokszor én csak a biznic szagot érzem,tisztelet a kivételnek és úgy gondolom,ha valaki arra törekszik,hogy minél természetesebb módon és minél kevesebbet nyüstölve kezeli a szőlőjét,borát ill.bármilyét,annál közelebb kerül az egyensúlyhoz, komplexitáshoz és a valós értékekhez. Persze az,hogy ki mit tart értéknek az már egy teljesen más tészta.

Kóstolómester (törölt) 2010.01.21. 12:59:44

@mistinguett: "Mindazonáltal ha az "izé" olyan, hogy az érdeklődő, jó szándékú, de értetlen hozzáállást élből elutasítja ("nem neked való"), akkor az "izé" ne csodálkozzon, ha továbbra is szektának nézik."

Megértelek bizonyos szinten...te legalább nem vagy ál-biodinamikus. A Steiner féle hozzáállás nagyon hasonlít az Isten hithez. Én hiszek Istenben de a borklubban Gyula például vigyorog mikor ezt előhozom. A biodinamika valós szinten elhivatottságot jelent, Joly például olyan hívő aki túl messzire ment(?)
Az Isten hit nagyon fontos.

Jégkorongozó Albert blogját például sokáig azért nem látogattam mert azt írja:

"A bor nem élelmiszer-ipari termék, de nem is az istenek itala. A bort azért szeretjük, mert szórakoztat, és mert finom. A földön iszunk. Elég sokat. És ha lehet, jót.

A bor az én véleményem szerint élelmiszeripari termék (lásd magyar borok a Sparban) és az Istenek itala is lásd Romanee Conti-Grands Echezeaux Grand Cru 1985.

Nem tudom hogy Albert hisz e Istenben, de jó lenne.
Mellesleg még SOHA nem találkoztam olyan valódi biodinamikus termelővel aki ne hitt volna Istenben.
Ami téged illet Mistinguett:

En croient encore en vous, alors s'il vous plaît ne vous détournez pas.

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2010.01.21. 13:22:48

@BZoltan: Nem jártam még biodinamikus gazdaságban, és ha azt írtam, hogy nem értem a biodinamikát, azért írtam, mert tényleg nem értem. Biodinamikus borásszal (így kell ezt mondani egyáltalán? ezt se tudom) már beszéltem, és rendkívül érdekes dolgokat mondott, nem utolsó sorban pedig nagyon jó volt a bora. Mondjuk az "ezoterikus" vonalat nem nagyon erőltette, egyszerűen a szőlő tiszteletéről beszélt, de még inkább arról, hogy hogy készült az a bor, ami épp a poharamban van. Ezt én értékeltem. Nem mellékesen pedig elhatároztam, hogy a biodinamika király. A filozófia, ami mögötte van, mea culpa, egyáltalán nem érdekel, de szerintem csak akkor van baj, mikor valaki ismeretlenül utasít el valamit, ha ismeretlenül elfogadja, az talán megbocsátható. Viszont a guru-hozzáállástól lábrázásom van, és ennek semmi köze se a biodinamikához, se a borhoz.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.01.21. 14:01:00

@mistinguett: Én semmilyen fajta guru hozzáállást nem tapasztaltam senkitől.

Beszélgettem egyszer Yvonne Hegoburuval és olyan kedves, szerény, nyitott és barátságos asszonnyal még a boros szakmában nem találkoztam. Amikor szektázást meg ilyen guruzást olvasok mindig ő jut az eszembe... Abszurd még a gondolat is.

Világnézeti és vallásszabadság van. Hite és meggyőződésbeli kérdéseket nem illik kritizálni. Az, hogy egy szőlész-borász a munkájába beleviszi a világnézetét szerintem nem rossz. Ha pedig vegyszermentesen és tisztán, környezettudatosan termel valaki bort azt a Föld nevű bolygó és az unokáink nevében köszönjük meg szépen.