Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Tiszta kezek

Kézműves Borok Háza - fehérek

2010.04.04. 11:44 - dagadtos

Utaltam rá már többször is: próbálom behozni a kínzó lemaradást, tanulni a terroirt, tisztelni a követ. Ölembe hullott a lehetőség, keresve sem találhattam volna jobb alkalmat a pótlásra, mint a Kézműves Borok Házának már hagyományosnak nevezhető  félévenkénti bemutatóját. Arra készültem, el kell majd választanom a búzát az ocsútól, ki kell szitálnom a néhány rögnyi terroiraranyat a sárból, de előítéleteim halomra dőltek – a borok tiszták voltak, profik, szinte egytől-egyig hibátlanok. Úgy látszik, messze már az idő, mikor egy-egy különleges tételig vaskos illókon, éretlen vörösökön, vagy éppen túlérett fehéreken át vezetett az út efféle kóstolókon.

A házigazda Szentesi Józsefnél kezdtem, és minden bizonnyal gyümölcsnap lehetett, sosem tetszettek még ennyire a a pince fehérei ugyanis. Bár az „A” cuvée-ben elég erőteljesen jelentkeztek  a hordófűszerek, az érett gyümölcsökkel, a korty mineralitásával és a remek savakkal így is izgalmas és kedves bornak tűnt, mindenképpen megéri az árát. Már többször is túl fásnak éreztem más alkalommal a 2008-as Bátyust, most viszont tölgyre hegyezett érzékekkel sem sikerült kiszagolnom semmi ilyesmit. Furcsa módon a tömör és lendületes csúcsrajnainál most mégis jobban lenyűgözött a Zengő, a kissé behízelgő trópusi gyümölcsös jegyeket komoly, földes-szarvasgombás illatok tették komplexszé, szájban pedig koncentrált volt, sós és hosszú, a cukor sem zavart annyira, mint máskor, nálam megfutotta eddigi leggyorsabb körét.

A badacsonyörsi Váli Borászatról mindent leírtunk mostanában, amit érdemes, így csak röviden: a borok általában visszafogottak, neutrálisak, tiszták, gyümölcsösség helyett inkább a virágos-minerális vonalon mozognak, és persze nem utolsó sorban olcsóak. A 2008-as budai zöld citrusos-zöldalmás aromáival kiváló lehet fröccsnek, így magában teljesen elbillenti a sav. Nem robbant hatalmasat a vele egyívású olaszrizling sem, de hibátlan tétel, tökéletes arányokkal, némi izgalommal. A sor legjobbja egyértelműen a 2008-as kéknyelű, fás jegyekkel, krémesebb textúrával, nagyobb mélységekkel – persze így se valami monstrumot képzeljünk el. A botritiszes, mégis száraz 2006-os kéknyelű számomra túl alkoholos és elviselhetetlenül ásványos már, míg a 2008-as szürkebarát korrekt bor, de nem nyújt semmi igazán emlékezeteset.

A kóstoló egyik legizgalmasabb sorát a Berecz házaspárnál kóstoltam (Kikelet Pince), senkihez nem tudnám hasonlítani Magyarországon a stílust, melyet képviselnek. A borok frissek, elegánsak, hordótlanok, olykor szemérmetlenül hígak, mégis sósak és zamatosak – valahogyan külföldinek hatnak. Jól érzékelhetően inkább korábban szüretelnek, mint túl későn, a savak főszerephez jutnak, a 2008-as birtokborokban talán túlságosan is az én ízlésemnek, ezzel együtt a furmint és a hárs is kóstolásra érdemes. A biztosítékot azonban a 2009-es Váti dűlőválogatások verték ki igazán, a furmint melegebb karakterű és sűrűbb az alapboroknál, édesebb körtés-birses illatokkal fogad, kóstolva sós is, borsos is, talán az utóbbi miatt emlékeztetett kicsit osztrák zöldveltelinikre. A hasonlóság jóval egyértelműbb volt a hárslevelű esetén, csak éppen itt sauvignon blanc-ra asszociáltam, ennyi érett egres és bodza után magabiztosan tippeltem volna a fajtára – helytelenül. Annyira intenzív és kapros illatot utoljára a Pannon Tokaj 2004-es 5 puttonyosában éreztem, mint most a Kikelet szamorodniban, talán nem véletlen az egybeesés. A kapor mellett citrusok, izmos savak és fiatalság.

Két Kikelet bor simán elfér a Somlói Apátsági Pince egyetlen borában, legalábbis az az ember érzése. Óriási test, magas alkohol, késői szüret, kevés csersav és édesség, koncentráció, mégis hibátlanul megőrzött savak – nagyjából így írnám le a prototipikus apátsági fehéret. A 2008-as furmint még hordóminta, kevésbé volt fokuszált, mint a kész borok, így (bár csak 4 gramm a maradékcukor) kissé édesnek tűnt, viszont zamatgazdagnak, meg kellene kóstolni újra. Úgy érzem, a juhfark testesíti meg leginkább a borászat ars poeticáját, roppant anyag, szigorú, markáns bor; szinte gyümölcstelenül, kövekkel és késői jegyekkel ellentmondást nem tűrően söpör végig a szájon. Nagy rajongótáborra számíthat, nekem  mégis a hárslevelű volt a kedvencem: bár valamivel édesebb érzetű, a több gyümölcsnek és halvány fajtajellegnek köszönhetően frissebbnek, befogadhatóbbnak tetszett.

Amilyen véresen vitatkoztunk évekig az interneten Losonci Bálinttal, olyan jól elbeszélgettünk most a borai mellett. Sajnos a top tételek (2009-es Gereg kékfrankos és Úrráteszi olaszrizling) még hordóban pihennek, így ezeket nem kóstolhattam, de csalódást még a 2009-es Alapolasz sem okozott, a 17 gramm cukorral együtt is friss volt és tiszta, jólesett inni. Az alapanyagot kivételesen felvásárolt szőlő szolgáltatta, erre a kiemelkedő évjárat adott  lehetőséget a borász szerint, jó vétel lesz, már most látszik. Még jobban ízlett az olaszrizling-hárslevelű házasítás, a hangsúly itt is a tisztaságon és a sav-cukor (36 gramm) egyensúlyon van, Királyudvar borok jutottak róla eszembe, szívesen kipróbálnám sajtokkal, pikáns ételekkel. Bármilyen nagy testű is, a 100 grammnál is több maradékcukrot tartalmazó botritiszes szürkebarát még az érezhető hordófűszerek ellenére sem volt igazán komplex, uralta egyfajta tuttifruttis illat, küzdött némi savhiánnyal is, de talán csak túl magasan van a mércénk az édeseknél – máshol bőven tapsolnának érte.

Legközelebb a vörösekkel folytatjuk!

Címkék: kikelet somlói apátsági pince szentesi józsef losonci bálint váli borászat

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr311893239

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rókakígyó 2010.04.04. 12:44:12

ez megint egy szar poszt lett. Érthetően kérem, érthetően.

Szomjas Gödény · http://szomjasgodeny.hu/ 2010.04.04. 13:52:50

@Rókakígyó: mivan?
@Thomas Rattler: mivan?
@Szomjas Gödény: mivan?

"jól olvasott blog hozzászólókat keres"??

drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2010.04.04. 16:31:11

Nekem viszont tetszett az írás! Örülök, hogy megfogalmaztad a poszt elején, amit én mostanság Szentesi borairól gondolok: valóban nem valami nehezen befogadható, kizárólag elszánt borb*zik által értékelhető csodabogarak,úgy terroir-borok, hogy stílusuk teljesen letisztult, ásványosságuk mellett friss gyümölcsökkel teltek, és eleganciát sem nélkülöznek. Én símán merném külföldi borokkal hasonlítani.
Érdekes nekem a csúcsrajnaiban legutóbb tényleg érezhető volt némi hordófűszeresség, pedig én ágáltam ez ellen az egyik leghangosabban, bár továbbra is zseniális bornak tartom,remek savkészlettel, nagyon kíváncsi lennék, hogy ugyanez az alapanyag mit mutatna tartályos érleléssel, egy kicsivel kevesebb maradékcukorral, a zengő talán a legizgalmasabb bora, de vannak szokatlanabb aromái, nekem mostanság talán a B-cuvée szokott a legjobban tetszeni: áttetsző, lendületes, ásványos, mindent tud amit egy Szentesi-bornak tudnia kell mindenféle sallang, szokatlanság nélkül.
Kikelet-pince: a 09-es borok csodásak lesznek, nekem úgy tűntek legutóbb, hogy készen vannak, lassan jöhetnének ki a piacra is.
SAP: érdekes, nekem a hársnak sokkal inkább volt késeibb hangulata, mint a juhfarknak, ami a pince többi borához képest inkább tűnt frissebben gyümölcsösnek

dagadtos 2010.04.04. 17:04:09

@drbarta: amikor megemlítettem a Bátyussal kapcsolatban a fát Szentesi Józsefnek, egyszerűen olyasmit mondott, hogy "ez ilyen, a borok folyton változnak", bölcsebbet én sem nagyon tudok hozzátenni.
SAP: mivel én először kóstoltam a borokat, ráadásul egy hosszú sor részeként, simán benne van a pakliban, hogy tévedek.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2010.04.04. 18:45:27

@dagadtos: a fásság változásáról beszéltem Losonci Bálinttal, és ő azt mondta, hogy a borok egy ideig fásabbak lesznek, majd ez a trend megfordul, és - hordós érlelés mellett - fokozatosan visszahúzódik. Ha akkor kerül palackba, acéltartályba, amikor még fás, akkor úgy is marad. (Eddig Bálint véleménye.)

Én azt tapasztaltam, hogy fahordóban nem éreztem a bort fásnak decemberben, lefejtettem, majd a januárban már fásnak érzett bor acéltartályban IS "elnyelte" a fás ízt, azaz teljesen eltűnt belőle márciusra.

Azért nyugodtabb lennék, ha bármi rendszert sikerülne fellelnem. Ahogy én tudom, ezek a fejezetek egy az egyben hiányoznak a tankönyvekből. :(

mossberg operator 2010.04.04. 22:24:01

Husvet van, ilyenkor nem mindenki er ra...Amugy a cikk jo volt, varjuk a vorosboros reszt!

borpancsoló 2010.04.05. 12:41:26

Egy javító szándékú megjegyzés: ha már internetes újságírás, vagyis borírás, be lehetne linkelni az épen szóban forgó borászat weblapját vagy valami fellelhető ismertetőt és nem csak a régebbi ckkeket.
Persze, nem nagy fáradság beírni a gúgliba hogy "somlóiapátságipince", de akik rendszeresen blogokat olvasnak megszokhatták, hogy amiről szó van annak egy kattintással ott helyben utánanézhetnek.
Nem hiszem, hogy ettől sok olvasót vesztene a poszt, akik aztán nem térnek vissza a linkről, de sokat dobna az egészen.

Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2010.04.05. 22:32:02

Este mentem, ezért keveset kóstoltam, pár pincét ki is hagytam teljesen.
Szentesi Zengő: nagyon jó.
Szentesi A Cuvée: jó, de kevésbé.
Losonci Bálint: nagyon tetszett (volna) valószínűleg mindhárom bora, csak sajnos, annyira melegek voltak már a végén, hogy a töményen édes szürkebarát nem volt az igazi.
Halmosi Kadarka Válogatás és Bikavér Válogatás: eddig csak az alapváltozatokat kóstoltam, ezek a válogatások más ligában játszanak, de még mindig igen jó ár/érték aránnyal.
A kóstolónak volt egy komoly baja, amire céloztam fentebb: jó lenne 2-3 hűtőt beállítani, hogy mindenki tudja hűteni legalább a fehér és rozé borait, mert azok élvezhetetlenné melegedtek, mire odaértem.
süti beállítások módosítása