"Persze a többség manapság a kannás boros-kólától indul a helyi kocsmában, majd az édes borokon keresztül eljut az igazi... "

Rég jártál te kocsmában, manapság szinte töküresek.

A multikban nagyon jó magyar borok vannak párezer Ft.-ért, ráadásul könnyen érheti meglepetés is az embert pozitív irányban. Nem hiszem, hogy csak a te kedvedért vannak tele a polcok, az lassan már a tömegizlés.

Szegény Isabelle!
Attól függetlenül, hogy külfödiként a legtöbbet mondta a magyar borról a nemzetközi közönségnek, sajnos még ő is megvezethető. A szép bor elterte figyelmét a magyar rögvalóságról.
Volt alkalmam Kalló Imre borait megismerni, amelyeket rendkívüli egyedi teljesítménynek tartok. Sajnos nem az ő megoldásai jelentik a magyar szőlő-bor ágazat szereplőinek többsége számára a kiutat. És most Isabelle is beált ebbe a szavalókórusba. Kár!

@hegyaljai: Az biztos, hogy nem Imre megoldásai nem jelentenek kiutat, mindenesetre nagyon-nagyon sok meghatározó borász merítkezik belőle, kap tanácsot tőle szerencsére.

@hegyaljai: Kaló Imre egy unikum...
Nem kiút, nem példa - ő a Kaló...
Majd reméljük, hogy a parlamenti bizottságok, és egyéb fontosabb döntéshozók együttműködve a borászokkal emelik majd az egész borágazatot...

@hegyaljai: Miért is baj az a magyar borágazatnak, hogy IL kedvenc termelői között van magyar is?
Azt értem, hogy a "Kaló iskola" elég szélsőséges, mind a technológiát, mind a minőséget nézve, de ha van egy jól sikerült bora, akkor miért nem lehet példaként állítani más termelők elé?

Ez a bor konkrétan egy Kékfrankos, mely fajta jó kitörési pont lehet vörösben az egész ágazat számára, nem?

@hegyaljai: Szerintem az eseményen bemutatott egyik magyar bor termelője sem olyan modell alapján dolgozik amely alkalmazható lenne a magyar borászok többségében.

Most en is beallok a hegyaljai kollegankat lehurrogok koze: egyfelol nem vagytok egy sulycsoportban, igy ne sajnald mar le Legeront, meg ha esetelg nem is olvassa v. erti, amit irsz.

Azonkivul a londoni bemutaton nem a magyar rogvalosag ertekelese volt teriteken - ott borok voltak, amelyeket kostoltak. Itt annak orultel volna, ha a rogvalosagnak mgfeleloen kannas borokat mutattak volna a magyar oldalrol, hogy legyen "igazi" benyomasa a nagyerdemunek arrol, hogy milyen a magyar atlagbor? Na ugye...

Azokat a félhülyéket (mint én), akik nem tudják, hogy Kalo I. milyen modellje nem alkalmas a magyar borászok többsége számára, legyetek kedvesek pár szóval homályosítsátok fel.
EIK

a 2002-es Ispánberki Kékfrankos az egyik legszebb vörösbor, amit valaha kóstoltam, szerencsésnek érzem magamat, hogy nekem is jutott belőle pár korty. Kaló Imre ellentmondásos személyiség, de azt senki sem vitathatja, hogy boraival példát mutat minden magyar borász számára.

@Piszkos Freud: Kaló Imre kézműves borász, borai gyakorta 8-10 évet pihennek hordóban. Különleges minőségű, egyedi borai vannak. Több mint 20 fajtával dolgozik, de folyamatosan gyűjti az újabbakat. Borászatát nem hirdeti, nem marketingeli, mégis híre van. Szomolyán van a 17 hektáros birtoka...

@Borkandúr: Köszi. Így értem.

@Borkandúr: Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Kaló Imre nem a hagyományos kiskereskedelmi forgalomban, hanem a pincénél tart erősen exkluzív kóstolókat és helyben értékesíti a borait. Emiatt a borászati kubatúrája is erre van kiépítve.

Aki palackozásra és a kereskedelmi forgalom megpróbáltatásaira készít fel borokat, annak a hatósági engedélyeztetésének minden előírásának megfelelve az azért más modellben kénytelen dolgozni.

Kaló Imre persze egy zseni és fantasztikusak a borai.

@Piszkos Freud: ...emellett őstermelőként működik, forgalmazója nincs, kereskedelemben nem kapható, és rengeteg dologgal kísérletezik, amik néha nagyszerűek, néha egzotikusak, néha pedig a kísérlet szintjén maradnak, így eléggé megosztja a hozzáférő közönséget is a végtermék. Szóval nehéz őt zászlóshajóként és hírvivőként megélni a magyar borfogyasztó közönségnek, úgy látom.

Isabelle megkóstolta 20-szor ugyanazokat a magyar borokat, és még mindig ízlik neki!! Melyik pezsgőmet nyissam ki?

@BZoltan: Van is egy kis ellentét közte, és néhány a kereskedelmi forgalomba dolgozó borászok között.
De ez minket borrajongókat nem zavar, mi mindkét oldal borait kortyoljuk...
Isabell meg írjon szépeket a magyar borokról, bárki is termeli őket - mert ez az egész magyar borvilágnak jó!

Mivel ő nem küldi be a kereskedelmi palackozás gépezetébe a borait, emiatt néhány borász ferdeszemmel néz rá, és azt mondogatja, hogy így könnyű...
De minket ez, lelkes borrajongókat nem nagyon érint, mi mindkét oldal borait kortyolhatjuk. Isabelle meg írjon szépeket bármelyik magyar borról - mert azt kellene megérteni, hogy ez az egész magyar borvilágnak jó!

Na ezt egy rendszerhiba miatt sikerült kétszer, de azért értitek, hogy mit akarok itt leírni. Hogy össze kellene fogni, és nem széthúzni, acsarkodni, irigykedni a másikra...

@Borkandúr: Nem hiszem, hogy bárki ferde szemmel nézné Kaló Imrét és azt sem hiszem, hogy létezne közte és bárki más között ellentét. Ő ezt a kereskedelmi modellt választotta. Megvan ennek is az előnye és a hátránya is.

Isabelle véleménye hízelgő és jó. Én azért többre tartanék konkrét kóstolási jegyzeteket, lehetőleg minél több résztvevőtől.

Vagy 16 (!!!) Master of Wine vett több más prominens borértő mellett részt a kóstolón. Engem nagyon érdekelne ezen rendkívül nagy véleményformáló szakemberek konkrét és részletes véleménye.

@kávéscsésze: A hozzászólásaidból úgy tűnik, hogy valamilyen összeesküvést gyanítasz a háttérben. Ha valóban így van, akkor itt nyugodtan kifejtheted, hogy mire gondolsz.
Másrészt érdekelne (csak a játék kedvéért), hogy hasonló keretek között, te milyen borokat válogattál volna.

@alföldimerlot: Haha...most jól feladtad kávéscsészének!
Vajon Jacobs Krönung vagy Douwe Egberts Paloma lesz a sorrend? (A Paloma azért is szar mert csak robusta kávéból készül)

@BZoltan: "Kaló Imre persze egy zseni és fantasztikusak a borai."

Vélhetően igazad van, nem vitatkozni kívánok veled, csak két borát kóstoltam:

KALÓ IMRE Syrah 2006

Techikai probléma miatt minősithetetlen.

KALÓ IMRE Syrah 2007 (hordóminta)

Lényegesen szebb és jobban megkomponált bor mint a 2006-os, fiatal tőkékről. Még nincs egyben de gyümölcsössége invitáló. 5 pont.

Szóval, lelkesedésedet egyelőre nem tudom osztani, talán majd legközelebb.

@kávéscsésze: Most lapoztam vissza az előző poszthoz írt kommentjeidhez. Jól értem, hogy az a véleményed, hogy Kató András kapcsolatait fölhasználva csinált nemzetközi reklámot az általa vezetett Terroir Club borainak?
Ezt írtad: "Mindenki a saját pénzéből reklámozza magát. Én is boldog lennék ha borkereskedőként mások pénzén utazhatnék a világ minden tájára,majd előadnám hogy mekkora sikert értek el a boraim, hát persze mert én árulom!!!! Jeah köszönöm barátaim hogy mindenhova elutazhatom veletek, mit érne a világ barátok nélkül... "

Tudomásom szerint nem 1 külföldi megjelenésen volt ott. Valaki világosítson fel hogy milyen szakmai tudása van?

@borispán: Jacobs

@BZoltan: Kedves Zoltán! Örülök, hogy ilyen optimista vagy, én már hallottam Kaló Imrét borászok által negatív kontextusba helyezni. De ilyen mindig is lesz. Egyszerűbb "fikázni" mint dicsérni...
Más téma: KI TUDJA BOTT FRIGYES(Felvidék, Muzsla) Elérhetőségeit?
( info@magyarborkulturaert.hu )

@európai: Nagyon sokat kell még tanulnod. A Kaló-borok mindig nemesek, kiegyensúlyozottak, összetettek és tisztaízűek.

@kávéscsésze: Hát, a formálisak: nemzetközi borakadémikus (IW), végzi a master of wine kurzust az előző poszt alatt említett intézetnél, ezeket a magyarokat egy kezemen meg tudnám számolni, még akkor is, ha gyakorló asztalos lennék...

Ezek jelentik ma a formális boros képzések tetejét. Persze csak ha jó tévedek.

Egyébként tényleg érdekelne többeket, hogy Te hogyan állítottad volna össze a sort, írj nyugodtan egy példát. Én sem úgy, ahogy a mostani szervezők megtették, csak úgy látom én ezt jobban el tudom fogadni, mint te.

kávéscsésze nem meri vállani a nevét.

biztos fél a Terroir Club haragjától.

mondjuk meg is értem:)

kávéscsésze,

Mondjuk az első Isabelle-es kóstolón volt egy több mint száz mintás előzsűrizés, ahol kialakultak a preferenciái. Csak emlékeztetőül, néhány borvidékről az lett a véleménye, hogy az onnan kóstolt borok túl fásak, túl magas alkoholúak, nem harmonikusak, túl kevéssé önálló karakterek, és radikálisan túlárazottak. Tehát elsőre nem csak 20 bort kóstolt, Kaló és Szentesi is biztos komoly kereskedői nyomásra kerülhetett be a műsorba anno:)

Csütörtökön megyek Kaló Imréhez. Még nem ismerem a borait. De fel vagyok csigázva, nagyon, nagyon, nagyon...

@esoember: Már most figyelmeztetlek, hogy szokott mutatni egy szürkebarátot, ami vörösbor jellegű, és velem együtt a nagy ítészek sem ismerték fel, hogy az.

Kevesebb kézműves bort vinnék az biztos, és sokkal több frisebb gyümölcsösebb bort. Lehet hogy az MW-nek tetszenek ezek a borok, de egy angol kereskedő soha nem foglalkozna velük. Tudom itt speciális kóstoló volt, nekem a wachaui borok sokkal élvezetessebbek, mint a magyar tételek, ugyanúgy a kékfrankosoknál.

@hegyaljai: állok elébe! Nem vagyok nagy ítész, egyszerű laikus borkedvelő vagyok. Bár egy natúr-szokványos pinot gris-t talán felismernék. állítólag 30-40 bort is szokott kóstoltatni, ez igaz? Ebből adódik is a kérdésem: hogyan lehet ekkora mennyiséget köpés nélkül, józanon feldolgozni? :-)

Aki Kaló Imréről két syrah alapján véleményt mond az olyanra vállalkozik mint az SZTK-ban, egyszeri vizeletmintából teniszkönyököt diagnosztizáló automata.
Azt látom viszont, hogy Dagadtos ironikusan bár, de veled ért egyet

@európai:
Aki Kaló Imréről két syrah alapján véleményt mond az olyanra vállalkozik mint az SZTK-ban, egyszeri vizeletmintából teniszkönyököt diagnosztizáló automata.
Azt látom viszont, hogy Dagadtos ironikusan bár, de veled ért egyet

@esoember: közben majd lehet, hogy szaval nektek, meg mesél nagyokat(: Izgalmas és változatos kóstoló lesz, nem kell félned.
@kávéscsésze: azért messze nem csak Terroiros borok voltak (Heimann, Kaló Imre, meg Disznókő is volt talán és az sem az). De akármilyen szempotok is vezették a sor összeállítását, azt gondolom, egyértelműen látható a jegyzetekből: messze nem vallottunk szégyent ezekkel a borokkal! Tökéletes borsor, ami itt mindenkinek az ízlését telibe találja, olyan nem létezik, én nem találok kivetnivalót ebben sem (ha valaki más szervezi, szerepelhettek volna állami borászatok fantasztikus tételei is a hiperek polcairól, azért ez így izgalmasabb összeállítás).

@töppedt: @európai: na igen, Kaló Imre borairól úgy következtetést levonni, hogy valaki nem kóstolt nála személyesen...finoman szólva is merész. Az ő esetében ez hatványozottan igaz.

@demisec: Sajnos csak arról beszélhetek amit kóstoltam. Viszont, egészen biztosan hibáztam, mikor a Kaló Imréhez tervezett látogatásomat, a két kóstolt palack alapján, részben időhiány miatt is, de lemondtam.
Megkérem esoembert hogy csütörtöki látogatásáról, tapasztalatairól, írjon egy-két mondatot ennek a posztnak a végére. Előre is köszönöm.

@esoember: dufla lesz az a szám

@töppedt: Dagadtos esetében nekem csak úgy tűnik, hogy őt a Kaló Imrét FELTÉTEL NÉLKÜL ajnározó törzsközönség zavarja - ha fenntartásokkal történne, reális borkritikák hangoznának el a borairól, akkor szerintem őt sem zavarná. Azt tényleg nehéz elhinni, hogy valakinek minden egyes kísérlete hatalmas siker, ez egyszerűen nem reális kép. Még amellett sem, hogy valaki elismert zseni, vagy van számos zseniális bora.

európai ezzel szemben azt mondja, hogy két bort kóstolt, az egyik szerinte hibás volt, a másik sem volt nagy durranás, és ennyiből inkább nem mondana véleményt.

@demisec: azért a termelő látogatását ne tegyük kötelezővé, kevés borról tudnánk így, együtt beszélgetni :)

@esoember: Úgy, hogy két bor közt köpsz...
de hányni ér, szóval ne aggódj :)

"hogyan lehet ekkora mennyiséget köpés nélkül, józanon feldolgozni? :-) "

@Szomjas Gödény: ha pedig puskát látsz, hasra!!!

En csak gratulalni szeretnek mindenkinek aki tett a dologert, hogy az a kostolo letrejojjon. Koszi. Oruljunk annak, hogy beszelnek rolunk Angliaban. Akinek meg nem tetszik, csinaljon jobbat...:)
Ma beszelgettem egy Jedivel a dologrol, s kepben volt a dologrol:)

@londonercsecse: a dologról? Na ne mondd.

@Szomjas Gödény: :))))De mondom, basssssza meg,. kicsit ki vagyok faradva, hosszu nap volt, elnezest! Moderator ki is veheti, tenyleg hulyen irtam.

@töppedt: Mire ideértem, Szomjas Gödény már válaszolt is helyettem mindenre.

@Szomjas Gödény: Nem emlékszem, hogy bárki feltétel nélkül ajnározta volna itt vagy bárhol máshol Kaló Imrét. Senki nem is állítja, hogy minden egyes kísérlete hatalmas siker lenne. Még ő maga sem. Szóval ez a része a dolognak alaptalan és indokolatlan.

Kaló Imrének az egyik extravaganciája, hogy ha meg akarsz ismerkedni a boraival akkor kénytelen vagy elmenni hozzá. Ez persze nem kötelező.

Tény, hogy sokaknak akik megszokták, hogy pénzért minden megkapható bosszantó lehet, hogy bizonyos dolgokat nem elég kifizetni. Van ahol pusztán a pénz nem elég és van akitől a boron kívül mást is kap a fogyasztó.

Vannak borok amik nagyon nincsenek a termelő személyiségéhez kötve és vannak amik viszont elszakíthatatlanok a gazdától. A kettő között pedig széles a paletta.

Ez is a magyar bor sokoldalúságának egyik nagyszerűsége.

Egy kis tolerancia ebben a témában is elkelne, cinizmusra és félfogról beszólogatásra szerintem nincsen szükség.

@hegyaljai: Azon a bizonyos kóstolón, a két műv. alkeszest leszámítva, te voltál a nagy ítész. :) Sajnos a tüzijátékra nem maradtál.

@dagadtos: @Szomjas Gödény
Mire ideértem BZoltán már válaszolt is helyettem majdnem mindenre.
Ami európait illeti: én speciel nem szólnék hozzá egy borászteljesítményhez negatív értelemben az illető 167 féle borából két éppen elültetett, és teremni kezdő shiraz alapján, ha a többi 165-öt nem ismerem. Szerintem sem kell egyébként elzarándokolni a pincébe, amint a mellékelt ábra mutatja így is hozzájutott két palackhoz. Azt végképp nem gondolom, hogy Kaló igényli a sztárolást, de azért figyelemre méltó ha a legszebb francia borvidékről származó, a világ legjobb, legdrágább borait már végigkóstoló IL (MW)háromhavonta visszajár Szomolyára. De az is lehet, hogy európai borízlése távol esik Isabelle Legeronétól

@BZoltan: Nem hiszem, hogy itt és most bárki ajnározta volna Kaló Imrét.

Inkább csak egyes közösségeknek az a vonása zavar, amit már AG 2.0 blogján is jeleztem, miszerint ha egy chilei termelő két kilós tőketerheléssel dolgozik, akkor ő a mindenek legalja, amikor Losonci Bálint bemondja, hogy az adott bort 3 kilós tőketerheléssel készítette, akkor meg mindegyik korábbi nagyhangú lapít, mint sz*r a fűben.

Ezt a tárgyilagosság hiányának nevezem, néha ezt érzem akkor is, amikor Imre borai kerülnek terítékre.

Félvállról beszólogatásról szó sincs, a tárgyilagosság igényéről - természetesen az eltérő ízlések elismerése mellett - annál inkább. Szerintem a fogyasztók közt senki sem ellendrukker.

@Szomjas Gödény: A chilei termelő esetében sem mondta senki, hogy az mindennek legalja lenne. Ezt már akkor is és utána is megbeszéltük, ahogy a Bálint nagyobb terhelésű tőkéiről szűrt borai is a helyén vannak kezelve.

Amúgy nem tudom, hogy milyen közösségről beszélsz és nem figyeltem meg olyan véleményt ami ellen érvelsz.

Szellemeket látsz, láttok.

@BZoltan: Ezt már az említett posztban is letagadtad, pedig be is vágtam az idézetet... úgy látom neked meg nem megy a szövegértés. Vagy csak szelektíven.

@Szomjas Gödény: Ezt a témát már akkor is és máskor is megbeszéltük. Mi értelme van újra és újra lefutni ugyanazokat a köröket, immáron személyeskedve?

@BZoltan: Sajnos megvan az a rossz szokásom, hogy általában előbb szoktam feladni a veled való vitatkozást, semminthogy rámutassak arra, hogy éppen mit nem akarsz meglátni, vagy mit értesz félre a mondataimból. Néha rámtör, hogy rámutassak mégis. De újra nem játszok le semmit, tök felesleges.

Egyébként részemről is lépjünk túl a témán - van pár kérdés, amiben a tényekben sem egyezünk meg, nem csak véleménybeli különbség van köztünk, ennyi az egész.

Részemről én együtt tudok ezzel élni, és amennyire ismerlek, szerintem te is, szóval nagy gond itt sincs.

@felvetés: ifj Gál Tibor is ott volt, és ő is benyelte.

@Szomjas Gödény: Te úgy adtad itt elő a dolgot mintha létezne egy "Kaló Imrét FELTÉTEL NÉLKÜL ajnározó törzsközönség". Én csak merészeltem megemlíteni, hogy ilyen közönség nem létezik.

Pont ugyanilyen csúsztatás volt anno az, hogy egyetlen felhasználó egyetlen félmondatos beszólása alapján te lekönyvelted, hogy a 2 kg-os tőketerhelést cikizik a helyi terroirista kommentelők.

Nekem a csúsztatással van a problémám.

Akkor is azt írtam neked, hogy nekem az nem tetszik az, hogy úgy csinál valaki mintha létezne egy komolyabb konfliktus vagy szembenállás.

Vannak valódi vélemények, vannak valódi problémák, vannak valódi szakmai és fogyasztói kérdések. Jobb lenne ha azokról beszélgetnénk és nem feltételezett véleményekről amiket valójában senki nem képvisel viszont nagyon kényelmesen lehet ellenük érvelni.

Ennyi.

@pinotnoir_777: KI az a Szentesi?

@BZoltan: Sejtettem, hogy nem úszom meg válasz nélkül, de most is erősen rövidítek inkább.

1. Soha nem szeretném figyelembe venni a borász személyiségét egy bor megítélésekor, nekem még a felvetés is nonszensz, bár nagyon tipikus.

2. Nem hiszek a borásznál tartott kóstolásokban, különösen, ha szuggesztív, magával ragadó emberről van szó. Élménynek remek, a borokat megítélni lehetetlen.

3. Számomra a szándékosan ki nem adott kéziratok egyszerűen nem léteznek. Nem tartottam soha fair versenynek piacon lévő és piacra nem kerülő tételek összehasonlítását, sőt (és most ezért rengetegen megutálnak még jobban, de sajnos nagyon komolyan így gondolom) nem vagyok hajlandó belemenni egy olyan játékba, ami felborít egy egyébként tisztázott fogyasztói-erkölcsi viszonyt. Magyarul nem járulok senkihez, nem akarok sehova úgy menni, hogy eleve alárendelt pozícióba kerülök, hogy kegynek kell megélnem, hogy ott lehetek, hogy viszonyaink tisztázatlanok és hálával tartozom.

4. Nézd, én bizony feltétel nélküli ajnározásnak élem meg a negatív kritika hiányát. Nemcsak nem vagyok MW, de soha nem is tudnék az lenni, így aztán nekem különösen visszás, hogy IL számára minden Kaló-bor mindig nemesnek, kiegyensúlyozottnak, összetettnek és tisztaízűnek tűnt, én pedig az összesen kb. 8-10 tételből, bizony találtam már nem túl "tisztaízűt", olyat, amiben éretlenséget és olyat is, amiben túlérettséget éreztem. És persze több olyat, amit kiválónak, például éppen a posztban szereplő bort, ami jó választás lehetett.

5. Kicsit bosszant, hogy míg szeretik nemzetközi szinten is agyonhangsúlyozni a szüreti időpont fontosságát, bizonyos borászoknak akármit elnéznek. Erre hadd ne mondjak konkrét példát.

@töppedt: Ha elolvastad volna, mit írt európai, láthattad volna talán, hogy nem szólt semmilyen teljesítményhez, egyszerűen le merte írni, hogy neki a két eddig kóstolt bor bizony nem tetszett annyira.
Pontosan ez a feltétel nélküli ajnározás, amikor a legcsekélyebb negatívum említése is tilos, ráadásul személy elleni támadásnak veszik, holott csak két kóstolójegyzet volt udvarias keretek közé szorítva.

hegyaljai,

Keress rá a művalkon. Az a borász, akihez elsőként vinnék egy külföldi ismerősömet, ha be akarnám mutatni, mennyire különleges borászati adottságai vannak Magyarországnak. Már kb 4-5 éve is így gondoltam, de most méginkább. Kóstold meg bármelyik borát, de a rajnaikat különösen ajánlom. Meg különleges, máshol föl nem lelhető régi magyar fajtákkal folytat nagyon izgalmas kísérleteket, máshogy megfogalmazva félhalott értékeinket támasztja fel maradványaiból (csókaszőlő, kék bajor, tihanyi kék, tarcali kék, vörös dinka, laska....).

Először azt hittem, nem is komolyan kérdezed.

@dagadtos: Tudom, hogy nem szeretsz velem beszélgetni, ezért külön köszönet és tisztelet, hogy mégis szóra méltattál. Komolyan.

1-2.

Te vélhetőleg a bort mint egy önmagában álló entitást kóstolsz. Neked a bor a palack megvásárlásával kezdődik és a korty lenyelésével (vagy kiköpésével) végződik. Ezzel nincs is semmi baj. Sőt tulajdonképpen igazad is van. Egy verset, zenedarabot vagy egy könyvet is úgy kell tudni értékelni, hogy a szerzőjükről semmit nem tudunk.

Mégis, megannyi dolog van az életben aminek az élvezeti értékébe bizony beleszámít az, hogy ki és hogyan csinálta. Édesanyám túrós lepénye mindig más lesz mint bármely más túrós lepény :) Ha az élménymaximalizálás a célom akkor igyekszem is anyukám főztjét enni még akkor is ha a Kistücsökben technikailag jobban főznek.

Hangsúlyozom, hogy itt két külön dolog van. Az egyik az értékelés a másik az élmény. Ha az élményt nézzük (és nekem a bor az inkább élmény mint megítélendő entitás) akkor az, hogy ki és hogyan készítette annak nagy szerepe lehet.

A "hogyan"-nak szerintem pedig egy jóléti társadalomban élő, jómódú és felelős fogyasztónál mindenképpen szempontnak kell lennie. Nekem legalábbis mindenképpen szempont egy termék megítélésében, hogy felelősen készül-e avagy sem. A felelősség itt társadalmi, szociális, környezeti és más hasonló felelősséget jelentenek.

Szóval, kihagyható a termelő és a termőhely ismerete a bor megítéléséből, de nem látok abban sem rosszat, ha nem hagyjuk ki ezeket.

3.

Na most itt két dolog van. Egyrészt (és most olyant mondok aminek Kaló Imre sem biztos, hogy örülne) szerintem Kaló Imre nagyon nem a fióknak ír verseket. Ő is eladja a borát csak éppen nem úgy mint a többség. Vannak borok amik bármelyik sarki közértben megvehetők, vannak amikért nagyobb áruházakba kell menni, vannak amik csak borszakboltokban kaphatók és vannak amik csak a termelőnél. Mindegyik egy-egy kereskedelmi csatorna. Kaló Imre borait lehúzni a listáról azért mert nem kaphatók a borszakboltokban olyan mintha a borszakboltokban kapható borokat húznád le a listáról azért mert nem kaphatók a hiperekben.

Vagyis több modell is létezik arra, hogy egy bor eljusson a fogyasztóihoz.

A másik az a fogyasztói erkölcs amiről írsz. Sajnos valamit nagyon félreérthettél. Egy pincelátogatáskor nincs alá- és fölérendelt viszony. Vendég van és vendéglátó. Ha pedig még fizetsz is akkor pont ugyanolyan a viszony és a helyzet mint egy étteremben.
Ha fodrászhoz mész vagy autószerelőhöz akkor pont ugyanez a viszony. Elmész valakinek a műhelyébe ahol igénybe veszel egy szolgáltatást és/vagy megveszel egy terméket. Nem vagyok egy étteremben sem alárendelt viszonyban és nem tartozom semmilyen hálával, még akkor sem ha a szakács vagy a tulaj is szolgál ki. Ha akarsz, lehetsz hálás, de nem kötelező. Én még a sarki közértben is megköszönöm a szolgáltatást és ezt nem élem meg alárendeltségnek. Ez udvariasság és illemtudás.

4.

Mindenkinek lehetnek kedvencei, mindenki lehet elfogult. Hívd fel Isabelle Legeront és mond el neki, hogy ajnározásnak tartod amit csinál. Én amúgy több negatív kritikát is hallottam Kaló Imre borairól. Még itt, fentebb is lehet olvasni ilyent. Vagyis messze nem érzem Kaló Imre borainak a megítélését olyan aránytalannak mint te.

5.

Jobb lenne, pedig ha mondanál példát. Okosodnánk is belőle és érteném is, hogy ez most minek az apropójából jutott az eszedbe.
Én például bevallom, hogy a mi technológiánknak az egyik gyengesége az optimális szüreti időpont megválasztása. Nehéz döntés a szüret időpontját belőni.

Nem mellesleg a szüret időpontja szerintem még nem is a legfontosabb technikai rész amit szokás elrontani. Én például sokkal jelentősebbnek tartom azt, hogy sok borásznak nincs elegendő és elegendően jó erjesztő és tároló edény rendszere így sokan rossz kompromisszumokra kényszerülnek az erjesztési technológia és az érlelés szempontjából. Ugyancsak lényegesebb problémának tartom hogyan túl sokan vannak kiszolgáltatva a kiszervezett növényvédelmi technológiának. De ugyancsak lényegesen nagyobb problémának érzem a rosszul pozicionált árazást aminek következtében nem tudnak sokan jókor palackozni és jó időben forgalomba hozni borokat.

Érdekes módon ezek a témák is agyon vannak hallgatva.

Zárszóként, elnézést a bő lére eresztett válaszért. Tudom, hogy nem szereted az ilyen terjedelmes agymenést. Sajnos csapongó vagyok és nehezen tudom tömören kifejezni magam.

@BZoltan: De szerintem mindenképp jó, hogy megosztod ezeket a gondolatokat, lassan legalább számomra is világosodik, hogy miket értesz te is, gondolom shiraz is, meg pár termelő azoknak a kérdéseknek, amiket meg szeretnének vitatni, de el vannak hallgatva. Kívülről ez nem mindig érthető és világos.

@BZoltan: Tetszett.

@dagadtos: Én ebben a hozzászólás tengerben európainak címeztem pár sort ehelyett állandóan veled levelezek. Te vagy az ügyvédje ?

@BZoltan: szerintem most teljesen lényegre törő voltál, és nagyjából egyet is értek veled, az 1-2. pont alatt írottakkal teljes mértékben. Számomra továbbra is éles a határvonal a hivatalosan piacra kerülő tételek és a hivatalosan piacra nem kerülő tételek között, ugyanakkor ennek eldöntése természetesen az termelő kizárólagos joga. Az pedig a fogyasztóé, hogy eldöntse: elzarándokol, és ezzel elismeri azt a különleges pozíciót, amelybe így a termelő helyezte magát, vagy sem. Konkrét példát tényleg nem szeretnék mondani.
@töppedt: Egyrészt formálisan nekem címezted soraid, másrészt nagyon témába vágtál. De lehet, hogy csak nagyon szeretek levelezni veled!

@töppedt: Nincs szükségem ügyvédre.
Azért nem írtam többet, mert amit szerettem volna, már elmondtam. Én nagyon szeretném szeretni Kaló borait, amikor kóstoltam azt a kettőt, egy kiváló borsor közepén kellett megmutatni mit tudnak, de ez nem sikerült.
Csak abból tudok levonni következtetést, amit tapasztaltam. Várom a következő lehetőséget, Kaló lehet kiváló, de azt az oldalát nem ismerem.

@BZoltan: @dagadtos:
Komolyan mondom örülök nektek, mivel érezni ugyan a hangsúlybeli különbséget közöttetek de mégis kutúrált mederben és előre vivő módon tudtok a témáról értekezni. Nekem ez egyrészről nagy élmény másrészről pedig nagyon tanulságos.

Egy biztos Kaló Imre nevét megtanultam és ha majd tehetem meg is fogom kóstólni a borát.

@dagadtos: Megértelek, hogy te meghúzol egy ilyen határvonalat. Sőt még egyet is értek veled bizonyos szempontból, hiszen a kereskedelmi forgalomba hozott (és így szűréssel, derítéssel, utaztatással, esetlegesen szakszerűtlen tárolással nyúzott) borok a megítélés szempontjából hátrányban vannak a hasonló megpróbáltatásokon át nem esett és a termelőnél ideálisan tárolt borokkal szemben. De ugyanígy handicap-pel indul elvileg egy hiperes bor a szakboltok boraival szemben.

Én ezzel együtt egy ezeknél sokkal élesebb határvonalat látok a borok és a borhoz kísértetiesen hasonló szeszesitalok között. Vagy, hogy emészthetőbben fogalmazzak a jó és a rossz borok között.

Zarándokolni a termőhelyre kell, a termelőt csak meglátogatni szabad :)

@dagadtos: " Számomra továbbra is éles a határvonal a hivatalosan piacra kerülő tételek és a hivatalosan piacra nem kerülő tételek között," . Drágáim! Az nem piaci kapcsolat, ha a termelő (akár a pincében) eladja a borát a fogyasztónak? A piachoz nem kell kereskedő.

@BZoltan: Nekem is tetszett a hosszú kommented és egyetértek vele.

@Szomjas Gödény: szemlátomást nincs akkora türelmed a BZoltánnal való szemantikai vitákhoz (vagy éppen végeláthatatlan fingfűrészeléshez), mint rettenetes rosszmagamnak. :)
Btw, már egészen összebarátkoztunk BZoltánnal - a mélyponthoz képest. :)

A témához annyit szólnék azért - megemlítem, soha nem mentem vagy zarándokoltam el Kaló Imréhez, továbbá nem is láttam, természetesen borát se kóstoltam - hogy engem picit taszítani szokott az egy-egy terméket (btw, ugye, Kaló-bort is pénzért lehet venni?) körülvevő misztikum (vö. extrém eset: MLM).
Ebben nagyon igaza van Dagadtosnak, egy terméket a más termékekkel azonos körülmények között és kontextusban lehet értékén kezelni és megismerni. Milyen horgászbot az, amivel csak pérre horgászhatok gumiruhában, egy szlovák hegyipatakban? Talán nagyon jó, talán nem annyira, de mindenképpen sajátos és enigmatikus.
A misztikum a marketing része, a termék pedig termék, függetlenül attól, a mögötte álló személyiség gáncs nélkül való-e vagy önmagában is vitatható.

@Hepci: itt tényleg csak az a kérdés, hogy ki mit akar ettől az egésztől (borkóstolás). abszolút megértem dagadtost, és ha publikusan értékelnem kellene borokat, hajlanék rá, hogy azt mondjam, nem is lehet másképp.

mezei fogyasztóként ugyanakkor BZoltán verziója áll hozzám közelebb, én az élményért borozom, ahhoz pedig a pince, a borász, az ültetvény és minden más is hozzátartozik.

(sosem voltam amúgy Kaló Imrénél, de mindenképp el fogok menni, már egy ideje "rajta van a lista elején")

Nagyon jó a blog és nagyon jók kommentek! Persze, jó lenne teljesen kihagyni a személyeskedő egymást minősítő hangnemet, de hála istennek itt abból is kevés van!

Az ideírókhoz képest én azt hiszem, amatőr vagyok, és még csak 18 éve vagyok rendszeres borfogyasztó. Szűkebb pátriámban is nagy vitákat vált ki, amikor egymás borairól beszélünk, kóstolgatjuk. Ez alatt a néhány év alatt viszont eljutottam oda, hogy:

- Minden tiszteletem azoké, akik szőlőtermesztésre, borkészítésre adják a fejüket s teszik ezt szívvel, lélekkel, odaadással, szeretettel, „végtermék minőségtől függetlenül”. Mert áldozatos és fáradságos munkával jár, amelyért kijár egy alapvető tisztelet, legyen az bármekkora borászat is.
- Az itteni és más hasonló vonatkozású beszélgetéseken és fórumokon is mindig kimarad egy nagyon fontos faktor, a szubjektivitás! Véleményem szerint, nincs két egyforma ízlésű ember, így az is természetes, hogy egy ugyanazon bort, adott estben másként ítélnek meg.

Az mindenképpen előre visz, amikor a tisztelet jó szándékkal párosul, mert az segít, előremozdít, inspirál, akár egy borászról, akár egy vendégről van szó. A bor fogyasztása ünnep lehet, akár minden alkalommal, ha a hozzáállásunk is ilyen. Ehhez csupán az kell…talán…, hogy a bort ne bíráljuk, vagy minősítsük, ha nem leginkább szeressük. A borászt pedig tiszteljük, mert bort készített nekünk.

Van már magyar MW a bor instituteból?
ahogy nézem, még nincs..

www.mastersofwine.org/en/about/meet-the-masters/Browse-by-region/browse-by-country-of-residence.cfm

Lesz magyar a jövőben aki elvégzi?

@kerdesek05: Lesz! Néhány év kérdése, mint ahogy a Michelin-csillag is megjött, ez is meglesz. Ne aggódjál :-) Csak vagy dolgozik valaki, vagy MW-skedik, szerintem. Csak nehogy egy celeb legyen az első! ;-)

@117: www.boraszportal.hu/?p=cikk&id=2098