Úgy hozta a véletlen, hogy amit a syrah-ról éppen írni készültem, Octopus barátom már mind kifejtette a hét elején. Nekem is nagy kedvencem a szőlőfajta, így aztán a magyar borértők kelleténél gyakoribb „én nem szeretem a syrah-t!” kiáltásai majdnem annyira meg tudják dobni a vérnyomásom, mint a laikusok „én nem szeretem a Tokaji aszút!” típusú otrombaságai. Persze nem szeretni sokkal egyszerűbb, mint kicsengetni egyszer legalább 30-50 eurót egy valódi syrah-ért, vagy aszúért.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a syrah nem is számít drága fajtának, így még ezt az anyagi áldozatot sem kell feltétlenül meghoznunk, mint az rögvest kiderül. Azok közé tartozom, akik nemcsak szeretik a fajtát, de úgy gondolják, van helye Magyarországon is – hazai idegenkedés ide, a minket vörösben mindenáron kékfrankos-kadarka kényszerpályára állítani kívánó, vájtnyelvű nemzetközi nagyágyúk vélhető rosszallása oda, számomra bizony meggyőző érv, hogy négy fontos borvidékünkről is kóstoltam már klasszisbort belőle, amit nem sok szőlőfajtáról tudnék elmondani. A 2002-es Weninger, a 2005-ös és 2006-os Gróf Buttlerek, a 2007-es Takler reserve (Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét) után legutóbb egy Bock syrah robbant akkorát, amekkorát 2005-ös magyar vörösről sosem feltételeztem volna.

Nemsokára nagy syrah-párbajjal jelentkezünk, amire három középkategóriás borral hangoltunk a világ különböző tájairól.

André Perret Saint Joseph 2007

André Perret neves termelő Észak-Rhone-ban, és bár elsősorban a Condrieu-jét emlegetik, a Saint Joseph is ismert. Joggal. Alig több mint 10 euró, mégis prototipikus észak-rhone-i syrah. Csipkebogyó, szilva, mentol, bors, fahéj, szegfűszeg és egy kis vegetális, káposztás bizonytalanság. Illat alapján bármi lehetne. Kóstolva győz az igazság, kicsit híg, kicsit savanyú, kicsit szárítanak a tanninok, ennyiért nem kapunk Cote-Rotie-t. (Nem mintha azok nem lennének savanyúak sokszor.) Így is remek vétel, 6 pont. (12 euró, Millesimes)

Craggy Range Gimblett Gravels Block 14 Syrah 2006

Nagy és híres pincészet az Északi-Szigeten, válogatott fajtaboruk, a Le Sol pedig talán egész Új-Zéland leghíresebb syrah-ja. A Gimblett Gravels egy viszonylag új (folyami kavicsos) terroir a Hawkes Bayen belül, de máris a legfontosabb újvilági területek között tartják számon, syrah-ban és bordeaux-i fajtákban állítólag verhetetlen. Ezt támasztja alá ez a Block 14-es is. Ahhoz képest, hogy nem csúcsborról van szó, komplex, fineszes, ízig-vérig óvilági illattal fogad. A hordó fahéjjal, marcipánnal és vaníliával jelentkezik, de nem válik uralkodóvá, sőt a szilvalekváros gyümölcsösség ellenére gejllé sem, izgalmas olívás, égett gumis jegyek tartanak nekik ellen. Az arányok tökéletesek, közepesnél mindenből több van benne, a soknál mindenből kevesebb, szájban is folytatódik az édes és kesernyés aromák játéka, érdekes, komoly bor. 7 pont. (16 font, Hailsham Cellars) 

Vylyan Syrah 2007

Két palackot is kóstoltam, az elsőt ugyanis rossz irányba húzták a lovak. Úgy éreztem, egy nyolc pontos bornak tesz keresztbe a túlzó animalitás, márpedig a lóerőket büntetni kell, a lóerőket büntetni jó, ahogy arra éppen most tanítanak minket, így aztán meg is álltam hat pontnál. Csodák csodájára a második palackban aztán akárhogy hívogattuk őket, alig mutatták magukat az állatok – annál inkább tombolt a hordó vaníliával, erős füstös-pörkölt jegyekkel és mindenféle édesfűszerrel. Levegővel tompul a fa, jönnek a  gyümölcsök erőteljesen, leginkább erdei gyümölcsökkel és meggyel, mellettük továbbra is édességek: marcipán és csokoládé, kedvesen és szépen. A kisebb istálló azonban nemcsak az erényeket, de a hibákat is kevésbé takarja. Mert bár a korty alapvetően rendben van, nem túlextrahált, nem borítja fel az alkohol, gazdag és viszonylag hosszú is, a sav kicsit kevés, a hordó szájban egyértelműen sok és keserít, a tanninok pedig tapadnak, annak ellenére, hogy nincsenek borzasztóan sokan. Igaz, kevesen se. 6 és 7 pont között. Utóbbit vastagítom, mert a mostanában kóstolt Vylyanok közül ezt a syrah-t érzem a legnagyobb egyéniségnek; leveti az uniformist, melyet a többiek oly büszkén viselnek.
Lehet, hogy az első palack csak optikai csalódás volt? Lehet, hogy lovakat hallucinálok? Többet kellene köpni. (5840 Ft, Radovin)