A Terroir Club első születésnapján találkoztam először Pelle Lászlóval és egyedülálló párlataival. Bár nem iszom gyakran pálinkát, de azóta nálam kizárólag Zimekék tudták felvenni a versenyt a Pelle Párlatokkal. Illat és íz igazi harmóniája szerintem a legjobb pálinkák közt is ritka, náluk viszont ez szerény tapasztalatom szerint szépen össze szokott jönni. Nem véletlen persze, hiszen nagyrészt saját termesztésű gyümölcsből készülnek a Pelle Párlatok: ami borban már megszokott - szőlő és pince egy kézben - pálinkában még inkább különlegességnek számít. Kicsit több, mint három év után ismét a Terroir Club volt a tetthely, csak most a Pelle Párlat helyett a Pelle Pince mutatkozott be. A kis családi birtok szőlői a Mád környéki dűlőkben találhatók, korábban kóstoltam innen származó szőlő-, törköly- és borpárlatot, most két 2009-es évjáratú száraz furmintjukat vizsgáltam meg az első benyomások után alaposabban otthon is.

Pelle Pince Tokaji Furmint 2009

A Szent Tamás dűlő vörös agyag és kemény riolit-tufa talaján a nyolcvanas évek elején telepített T92-es furmint klón ültetvény gyümölcséből készült. A terhelés 1,2-1,5 kg volt tőkénként, 2009 október 31-én töppedt és aszúsodott szemek nélküli érett fürtöket szüreteltek. Bogyózás és kétórás héjon áztatás után 500 literes hagyományos Kossuth présen préselték, majd egy 220 literes és egy 136 literes harmad-negyed töltésű hordóban erjedt és érlelődött áprilisig a bor. 2010 májusában töltöttek le összesen 547 palackot. Alkoholja 13,9%, savtartalma 6 g/l, maradékcukra 0,6 g/l. A Terroir Clubnál 1990 Ft-ért vettem, a Decanter Borszaküzletben klubáron még egy cseppet olcsóbban is hozzá lehet jutni.

Intenzív mézes, almás, diós, aszalt sárgabarackos illat. Árad, de nem ragad. Hízelgően, kedvesen egyszerű, ugyanakkor friss és élénk, így nem válik unalmassá. Kóstolva is erőteljes, élénk, kapott egy kis cserességet alighanem a hordótól, ami az illat mosolygóssága után elsőre kissé meglepő, azonban hozzá lehet szokni, nem okoz nagy tudathasadást. Közepes testét gond nélkül tartják tartalmas, zamatos, kissé rusztikus savai. Az illatban ígért gyümölcsöket jó két fokkal fanyarabb kiadásban kapjuk meg, de ez a frissesség nem okoz csalódást, legalábbis nekem tetszett. Lecsengése nagyon intenzív, aztán szépen halkuló, jól illik az egész kortyhoz. Remek alap furmint, jól iható, markáns bor. Erős 5 pont.

Pelle Pince Szt. Tamás 2009

A Szent Tamás dűlőben a hatvanas évek elején telepített régi furmint klón ültetvény gyümölcséből készült. A tőketerhelés 0,8-1 kg volt tőkénként, 2009 szeptember 30-án töppedt és aszúsodott szemek nélküli érett fürtöket szüreteltek. Bogyózás és kétórás héjon áztatás után 500 literes hagyományos Kossuth présen préselték, majd két 300 literes könnyű égetésű, első töltésű hordóban erjedt és érlelődött áprilisig a bor. Egy kis acéltartályos pihenés után 2010 júniusában töltöttek le összesen 720 palackot. Alkoholja 13,6%, savtartalma 5,5 g/l, maradékcukra 1 g/l. A Terroir Clubnál és a Bortársaságnál 3550 Ft-ért, a Radovinnél és a Decanter Borszaküzletben különféle kedvezményekkel most még jobb áron kapható.

Közepesnél intenzívebb illattal mutatkozik be, nyitás után az első pohár az előtérben finoman pörkölt diós, mogyorós, a háttérben hűvösen ásványos, tengerparti szél frisseségét idézi. Hatásos és elegáns. Melegedve egy kis virágosság is előbújik az igényes hordó és a kövek mögül szépen színesítve az összképet. Egy kis szellőzés után a második pohárban viszont már érkeznek a furmintos gyümölcsök is: körte és mangó leginkább. Kóstolva intenzív, azonban kevésbé hangos, mint a birtokbor, annál jóval letisztultabb, csiszoltabb. Közepes testű, savai játékosak, szépen befutják a rendelkezésre álló teret. A kortyban szép összhangban van a gyümölcs és a hordó, nem kevés izgalmas, sós ásványossággal fűszerezve. Nagyon jóízű bor, lecsengése hosszú, az alkohol a végén kissé külön utakon jár benne. Eléri a 7 pontot. 

Mikor a borokról mesélt nekem a borosgazda, az egyik fő téma a hordóhasználat volt. A birtokbornál nem igazán volt elégedett a hordókkal, a dűlős tételnél pedig volt idő, mikor megijedt, hogy túl sok lesz benne a fa. Nem lett. Az viszont igaz, hogy, ha még elegánsabb (mondjuk francia) vagy nem első töltésű vagy egyszerűen csak nagyobb hordóba kerül majd ez az anyag, akkor még nagyobb teret kaphat a dűlő egyedisége, a gyümölcs szépsége és még kiemelkedőbb bort kóstolhatunk majd. Erre azonban még várnunk kell, 2010-ben ugyanis nem lesz Szt. Tamás Furmint a Pelle Pincénél.

Az első képet innen vettem.