Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Vertikális Dobogó

2011.02.11. 08:51 - Az Alkoholisták

Az érzelmek fontosak. Szerintem érzelmi kötődés nélkül nem lehet jó kritikát írni. Sok borírónak mániája az objektivitás – állítólag ez növeli a tekintélyt az olvasók szemében. Szerintem ennek az ellenkezője igaz. Kit érdekelne a Château Lafite statisztikai értékelése? Az a fontos, hogy magával ragad-e. Amennyiben egy bor képes megszólítani egy olyan kritikust, akinek az ízlése összhangban van a tiéddel, akkor szerintem azt fogod gondolni, hogy ezt a bort nekem is érdemes kipróbálnom. 

Én szeretem Tokajt. Talán a világ összes bora közül ennek a magyar régiónak az édes és száraz borai állnak a legközelebb a szívemhez. És mint bármely más borvidéken, itt is megvannak a kedvenceim: olyan birtokok, amelyeket hosszú évek óta megingás nélkül szeretek, és amelyekről szilárd meggyőződésem, hogy kitűnő borokat készítenek: eleven, vonzó, tartalmas, Tokaj egyediségét hűen tükröző borokat. Alighanem valamelyest elfogult vagyok ezen birtokok iránt, és könnyebben megbocsátok egy-egy gyengébb évjáratot vagy félrecsúszott kísérletet. De ez talán fogékonyabbá tesz az erényeik finomabb árnyalatainak észlelésére is.   

A tegnapi Furmint Február bemutató (amelyen sajnos nem tudtam részt venni) alkalmából úgy döntöttem, hogy megnézem az egyik kedvenc tokaji furmintomat, a Dobogót. Dobogó Furmint 2003-ban készült először, ekkor került a részben Olaszországban tanult Domokos Attila a borászat élére. Emlékszem, hogy az első két évjárat, 2003 és 2004, nagyon meggyőző volt, és azonnal a műfaj legjobbjai közé emelte a pincészetet. Itt most az ezt követő négy évjáratot nézem meg: 2005, 2006, 2007 és 2008.



A 2005-ös most van a csúcson. Komoly, elgondolkoztató bor, földes, gombás, kissé nyirkos-pincés jegyekkel, ami némileg az érett rizlingekre emlékeztet (a németek ezt a jegyet Firnének hívják). Szájban krémes, zamatában mézes, karamellás, a végén érződik a hordó, de kellően komplex ringlós, mandarinos és minerális jegyekkel. A felnyitott palackban jól tartja magát, és ez talán további érlelési potenciálra utal, de én kétlem, hogy tovább javulna.

A 2006-os az első napi kóstolásom egyértelmű győztese volt. Határozottan frissebb bor, élénkebb savakkal, mint a 2005-ös, és jóval fiatalabbnak hat. Jófajta reduktív mineralitást mutat, és összességében az egyensúlya remek. A fa még elég markáns; és ez a jelentős mineralitással társulva egy gazdag, túláradó bor összbenyomását kelti, szöges ellentétben a furmint gyakori zöldességével és fanyarságával (ez egy későn érő, savas fajta, történelmileg ezért használták édes borok készítésére). Ezúttal még a gyanúja sem merülhet föl a fanyarságnak, inkább egy széles, szinte mediterrán bor érzetét kelti – marsanne, sőt viognier jut az ember eszébe. Mindez a 2003-as és a 2004-es évjárat világát idézi.

A 2007-es más. Itt érhető tetten, hogy mennyire nehéz a fehér borokban a magasabb alkoholt kezelni. Az aromaprofil nagyban hasonlít a 2006-os Furmintéhoz, de míg az utóbbi alkoholja 13.54 százalék, emezé 14.16, és ez határozottan megmutatkozik: a finisben befűt, sokat veszít frissességben, és idővel egy petrolos, gumis jegy jelenik meg. (Érdekes módon a maradékcukor és a sav alig mutat eltérést: 2,4g maradékcukor, 5,9 g/l sav, illetve 2,9g maradékcukor és 5,7 g/l sav, ami még pontosabban mutatja, hogy milyen érzékszervi hatása van az alkoholnak.) Így annak ellenére, hogy ez összességében egy sikerült bor, az összehasonlításban nem szerepelt jól, mivel hiányzik belőle a 2006-os és 2008-as frissessége és dinamizmusa. Ugyanakkor a viognier-szerű körtés gazdagság mögött a köves terroir erősebb kifejeződésével találkozhatunk.


Jelenleg a 2008-as évjárat van a piacon. (5800 palack; továbbá készült 533 palack dűlőválogatott Betsek is). A Szt. Tamás és a Betsek dűlők terméséből szűrték, és még mindig fiatalos, a fa még érződik orrban, szájban egyaránt, de döntően az ismerős, őszibarackos, sárgabarackos viognier-szerű gyümölcsösség a meghatározó. Az íz mély és komplex, a terroir-jegyek frissítőleg hatnak – különösen így van ez, ha időt kap a pohárban, és a második napon, amikor a 2006-os kissé fáradni látszott, a 2008-as egyértelműen javult. 

Mindent összevetve lenyűgözött, hogy mennyire egyenletes teljesítményt nyújtanak a Dobogó Furmintok egészen eltérő évjáratokban: a hűvös, csapadékos őszt hozó 2005-ben és a tikkasztóan forró 20007-ben. Mutatkoztak persze kisebb különbségek a négy palack között, de a stílus ugyanaz: a teljesen érett gyümölcsre valló sajátos őszibarackos, sárgabarackos aroma, a dús, selymes textúra. A Dobogó a száraz boros szürettel a leghosszabban kiváró pincék közé tartozik, a szüret bőven novemberbe nyúlik, de mivel almasavbontást nem végeznek, a boraik mindig egyensúlyban vannak, és soha nem mutatják az éretlen furmint csípős, citrusos savait.

Ami azt illeti, nekem kissé hiányzik ez a citrusosság. Én valamelyest jobban kedvelem a furmint élesebb, határozottabb, a rieslingekhez közelebb eső válfaját, mint például Demeter Zoltán 2008-asai, vagy a Kikelet extra elegáns furmintjai (ez csak két példa). Persze ostobaság volna a Dobogót a stílusa miatt bírálni. Domokos Attila a szőlőben és a pincében végzett gondos munka eredményeként azt bizonyítja, hogy a furmint bármely fehér fajtával fölveheti a versenyt nagyság, szerkezet és érzéki vonzerő tekintetében. És a 2007-es évjárattól egyértelműen megjelenik egy új minerális árnyalat, csökken a fa szerepe, és frissebb lett az összkép. A Dobogó kétségtelenül az egyik legizgalmasabb magyar borászat.

Megjegyzés:
A 2005-ös, a 2007-es és a 2008-as saját beszerzés; a 2006-ost a borászattól kaptam ehhez a vertikális teszthez.

[Wojciech Bonkowski]

Címkék: 2006 2005 tokaj furmint 2007 2008 dobogó pincészet bonkowski

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr782652987

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

demisec · http://thepit.blog.hu 2011.02.11. 09:45:36

izgalmas beszámoló, sztem az eddigi legjobb a lengyel úrtól...bár biztos én is elfogult vagyok a témában:)
Köszönjük. (utolsó előtti bekezdésben 20007 szerepel évszámként).

akov · http://borrajongo.blog.hu 2011.02.11. 10:30:37

A reduktív mineralitás mit jelent? Nem elég, hogy a simával is nehéz mit kezdeni, ez még reduktív is! :)

Sárfehér 2011.02.11. 11:34:06

Nagyon jó beszámoló, én csak a négy jegyre megadott alkoholtartalmon mulatok, amikor a cukor és a sav (helyesen) csak két jegyre van megadva. :)

"Ami azt illeti, nekem kissé hiányzik ez a citrusosság." És akkor előre bocsánatot kérek a gonosz kérdésemért: Tényleg jön citrusosság a furmintból, vagy a Dodogóban azért nincs jelen, mert valóban 100% furmintból készül? Tényleg szeretném tudni.

Sárfehér 2011.02.11. 11:34:52

(Dobogóban - bocs az elírásért.)

Shyr Kahn 2011.02.11. 12:54:26

Az első bekezdés után szinte tátva maradt a szám, mert bár az ott leírtakat el lehetne intézni egy sima: "Nyilvánvaló!" felkiáltással és e mellett egy legyintéssel, de valójában így leírva ritkán találkozunk ilyen egyszerű és nagyszerű igazsággal. Ráadásul sokszor ez az igazság nincs is tudatosan bennünk és úgy tűnik mások is rendszeresen elsiklanak e mellett a nélkül, hogy magukévá tennék és elraktároznák magukban az eszmét.

Pedig ha ezt mindenki ismerné és elfogadná, akkor rengeteg értelmetlen és meddő vitától szabadulnánk meg. Ez utóbbi persze csak egy utópikus elképzelés kérem szépen :)...

A lényeg, hogy bár ez csak egy bevezető rész a posztból, de már ezért érdemes volt elolvasni. Köszönet érte.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2011.02.11. 20:03:03

egyre szimpatikusabb Bonkowski! nem csak kedvet csinál Tokajhoz és Dobogóhoz, de vállalja is a véleményét, akár esik, akár fúj.

talán itt nem tisztességes név szerint megemlíteni az egyik legünnepeltebb/legismertebb?? magyar borszakértőt, aki életem eddigi egyetlen közös találkozásakor fajtakóstolón minden bort dícsért. (természetesen, voltak hmmm - finoman szólva - nagyon kevéssé sikerültek is közöttük) kicsit úgy éreztem, ha nem tenné, azoktól a pincészetektől nem kapna több ingyenpalackot vagy fél, hogy olyat ítél el, ami a közönségből vkinek ízlik.

a manusz szánalmas volt és megalkuvásában az érvényesülés és a népszerűséghajhászás olyan mélységeit véltem felfedezni, ami abszolút nem emberi. olyan ember nincs, akinek minden bor ízlik, vagy az nem borszakértő, hanem vmi más!!

ezzel szemben Bonkowskinak van véleménye és szerencsére ezt hozzám is el tudja juttatni. kösz srácok!

Metál Marci 2011.02.11. 21:57:55

Már kapható a 2009-es is, én a Ferihegyi reptéren vettem két üveggel.

Kóstolta már valaki?
süti beállítások módosítása