Címkék

Utolsó kommentek

  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • tiboz: A cikkben a Château Beau-Séjour Bécot pincészet 2011-es évjáratáról esett szó. Most találtam egy c... (2015.10.22. 12:48) Bordeaux en primeur, Budapest
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

A Somlói Apátsági Pince naplója

"Idén ismét megpróbáljuk"

2011.02.25. 06:10 - Az Alkoholisták

A tavalyi rendkívül nehéz év után egész télen azzal tréfálkoztunk magunk között, hogy történt, ami történt, jövőre azért megint megpróbáljuk. Hát így is lesz. De még mielőtt rátérnék az idei évre, ejtenék pár szót a tavalyiról. A 2010-es évjárat borai szépen alakulnak a pincében. A juhfark a szokásától eltérően gyorsan fejlődik, és szépen hozza jellegzetes formáját. Egy árnyalatnyival aromásabb az előző évjáratnál, mostani formájában engem a 2009-es olaszunkra emlékeztet, ami  jó jel. Különösen izgalmas, hogy a szüret legvégén szedtünk egy válogatás juhfarkot, aminek komolyabb maradékcukor-tartalma van, és szelídebb, kényelmesebb az eddigi juhfark tételeinknél. A hárslevelű idén határozottabb savszerkezettel és a tavalyihoz nagyon hasonló illatvilággal rendelkezik. Nem hiszem, hogy csalódást fog okozni, bár még ráfér a pihenés.

A furmint miatt aggódtunk a legtöbbet az ősszel. Három lépésben futottunk neki a szüretnek, és ezek a borok egyelőre még külön is fejlődnek. Az első szedés eredménye csontszáraz, határozott savú, enyhén virágos, a másik kettő már lényegesen barátságosabb és gyümölcsösebb. A sorsuk még kérdőjel. Nincs kizárva, hogy az első szüretből készült furmintot egyszerűen házon belül megisszuk, és csak a másik két tételt palackozzuk le. A tramini viszont nem hagy kérdőjelet. Az ötödik szüret eredménye van hordóban, és bár a végeredményről nem mernék semmit mondani, az biztos, hogy komoly előrelépés lesz a korábbi évjáratokhoz képest. Nekem ez a fajta nagy szenvedélyem. Egyrészt rajongok az elzászi traminikért, másrészt a kitárulkozó és harsány jelleg mögött hatalmas lehetőségek húzódnak meg. Csak nem szabad megelégedni a könnyen hozható fajtajelleggel. Az olaszrizling talán az egyetlen fajta, ami kevésbé szenvedte meg a tavalyi évet, és korrektül hozza a korábbi évjárat színvonalát. Összességében azt hiszem, hogy a 2010-es borok komoly meglepetést már nem fognak okozni. Innentől csak elrontani lehet őket, azt viszont igyekszünk elkerülni.

Az ide évnek rengeteg tervvel indultunk neki. A pinceépület déli szárnyában szeretnénk befejezni a felújításokat. Kipucolunk egy helyiséget kóstoltatónak, továbbá rendbe rakjuk a palacktárolót és az irodahelyiséget. Ha minden jól megy, akkor egy kis kézmosót és toalettet is kialakítunk. Ennél komolyabb épületfelújításba a 2009-es jégverés és a 2010-es káosz miatt nem merünk fogni.

A szőlőben viszont mindenképpen haladni akarunk. Itt nem egyik napról a másikra történnek a dolgok, ezért ha tartani akarjuk magunkat az elhatározáshoz, mely szerint időnként valami izgalmasat szeretnénk mutatni a Somlóról, akkor 5-10 évre előre kell gondolkodni. A legtöbb tőke mostanra elérte a 8-10 éves kort, így már kezdjük látni, hogy melyik fajta van jó helyen, és melyik az, amelyik nem hozza azt, amire számítottunk. Emiatt néhány száz olyan tőkét, amikkel annyira nem vagyunk elégedettek, kísérleti jelleggel átoltunk. Igen, minket is elkapott a Szentesi-láz.

Azt tudjuk, hogy a mostani fajták mellett egykoron több más, mára szinte teljesen elhanyagolt fajta is fontos szerepet játszott a Somlón. A nemes sárfehér mint korán érő, aromás fajta régebben jóval nagyobb területen termett a jelenlegi másfél hektárnál. A mézes fehért a jó cukorgyűjtő tulajdonsága miatt szerették a régiek, de volt még vagy 30-40, mára szinte teljesen elfelejtett fajta. Mi elsősorban a nemes sárfehérben látunk fantáziát, de oltunk gohért, piros bakatort, balafántot, szerémit és mézes fehért is. Néhány év alatt kiderül, melyik hogyan viselkedik a hegyen, és mire lehetne használni. A diverzitástól szerintem nem kell félni. Nem hiszem, hogy akár a Somlót, akár a magyar bort az húzná ki nehéz helyzetéből, hogy kinevezünk egy fajtát, és arra próbálunk építeni mindent. A fajtadiverzitás azon túl, hogy biztonságot ad, egészségesebb és természetesebb.

Egy borászat életében a tél mindig jó alkalom a beszélgetésekre, elmélkedésekre és nagy elhatározásokra. Idén egy kicsit komolyabb témáról gondolkodtunk el, és nagy fába készülünk vágni a fejszénket. Évek óta hiába várunk arra, hogy a Somlón történjék valami az eredetvédelem területén.

Mármint valami érdemi. Jelenleg minőséget és hitelességet biztosító termelési és etikai önszabályozásnak nyoma sincs. Tudom, hogy erre jó páran felkapják a fejüket, de lássuk be: amit ma néhányan annak tartanak, az egy hajítófát sem ér. A jelenlegi védett eredetű kategóriát gyakorlatilag senki nem használja. Talán mutatóban van egy-két tétel ilyen címkével, és ez a tény már önmagában beszédes. A Somló néhány éve készült dűlőbesorolása rossz, felesleges, és mondjuk ki: értelmetlen. A Somló teljes területe ugyanarra az alapkőzetre települt, változatos kialakulású talajokkal akár pár lépésnyi területen. A minőség szempontjából nem a jelenlegi dűlőrendszerben való elhelyezkedés, hanem az ültetvények kitettsége és a szőlészeti, borászati módszerek a fontosak. Amiket a Somlón dűlőknek hívnak, azok inkább helymeghatározó jellegűek, vagyis inkább szólnak arról, hogy hol van egy-egy pince, semmint arról, hogy milyen alapkőzet vagy talajadottságok vannak az adott területen. Amire most nagy szükség lenne, az az, hogy a hasonló szemléletű somlói termelők megtalálják a közös nevezőt, és kialakítsák azt a termelési és etikai kódexet, ami alapján dolgoznak. Beszélgettem erről két közismert somlói termelővel, és elkezdtem felvenni a kapcsolatot további gazdákkal is. Úgy érzem, hogy a felvetés értő fülekre talált, és van igény az együttműködésre. Az biztos, hogy a Somlón az elmúlt sok-sok évszázad alatt csak a helyi kezdeményezések jutottak célba. Teljesen felesleges várni a minisztériumokra, mindenféle tanácsokra, hatóságokra és gittegyletekre. Ha rájuk várunk, akkor megint kapunk egy semmire sem jó szabályrendszert, ami leginkább azok érdekeit szolgálja, akiknek volt erejük hatékonyan lobbizni. Ehelyett inkább elkezdünk kidolgozni egy a minőségért elkötelezett somlói termelők által közösen vállalható kódexet. Biztos lesznek vitáink, biztos kötni kell kompromisszumokat, de legalább teszünk valamit. Szerintem ennek a munkának még idén látható nyoma lesz.

[Balogh Zoltán]

Címkék: somló 2011 somlói apátsági pince borásznapló

34 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr602689012

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tóth Ferenc · http://www.veltelini.eoldal.hu/ 2011.02.25. 07:26:17

A központi bürokrácia mindig is akadályt-terhet jelentett a borászatnak. Nem látok esélyt arra, hogy csökkenjen, vagy akár ha kismértékben is, de kedvezően módosuljon. Túl sok az élősködő akik mind szeretnének a húsosfazék elérhető távolságában maradni.

Ahelyett, hogy csökkentenék a bürokráciát, inkább növelik. Példa erre most a gázolaj adóvisszatérítés ügyintézése. Eddig a falugazdásszal megcsináltuk a papírokat, beküldtük és ezzel le volt tudva. Most csináltak bele egy kanyart, először a kérelmet kellett megírni, beküldeni, aztán ha visszaigazolták, utána lehetett a maradék iratokkal foglalkozni. Persze mindent meg lehet magyarázni, ezt is(visszaélések elkerülése blabla), ugye a hivatalnokoknak munkát kell adni. Arról nem is beszélve, hogy a visszatérítés mértékét is 40%-al csökkentették.

demisec · http://thepit.blog.hu 2011.02.25. 10:02:24

Remekül, lelkesítő sorokkal indul ez a péntek! Köszönet az írásért a szerzőnek, és sok sikert az etikai kódex megvalósításához!! (Nagy szükség lenne rá.)
Nagyon jó ez a sorozat, még sok ilyet kérünk!!

hegyaljai 2011.02.25. 10:34:36

Ha nem korai a kérdés, akkor kíváncsi lennék arra, hogy a traminiban hogyan jelentkezik a talajhatás a furminthoz és a juhfakhoz képest.

2011.02.25. 11:17:03

hajrá, jól hangzik minden tervezett dolog!

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2011.02.25. 11:49:26

Bocs, hogy megkérdezem, de ha történelmi fajtákkal próbálkoztok, akkor mennyire néztetek annak utána, hogy milyen fajták voltak ott a filoxéra előtt?

Mennyire vagy abban biztos, hogy szerémi zöld (ami nagyon OK fajta) volt Somlón korábban?

Úgy érzem, kicsit ötletszerű az átoltogatás, ha én volnék a te cipődben, tuti, hogy a Somlói Nagy Küvé fajtáit próbálnám összeszedni (Sárfehér pl. idevág). A te pincéd kezében olyan eredeti történelmi bor jöhetne létre belőle, hogy az csak na!

Daeril 2011.02.25. 11:53:24

Szép munka, csak így tovább, a történelmi fajtáknak meg drukkolok.

2011.02.25. 12:39:18

bakator mellett egy kis tihanyi kék? :)

janigod 2011.02.25. 14:06:28

Rendes, őszinte cikk! Köszönet érte, jó volt olvasni!

Belcsuj 2011.02.25. 14:12:24

Az eredetvédelem terén nem tud változást hozni a május 31-ig leadandó termékleírás? Úgy értem, nem lehet elérni olyan, valóban szigorú követelmények felé való elmozdulást, ami aztán értelmet is adna, hogy a termelők alkalmazzák? Mert valóban, a jelenlegi FVM rendelet lehet, hogy valamire használható, de arra, amire kitalálták speciel pont nem... Sajnos talán naiv a kérdésem, mert igazad van, hogy ezek a termékleírások gyakran bizonyos érdekkörök mentén alakulnak, és nem feltétlenül a minőség védelme a kiindulópont a megalkotásuknál, ismerünk ilyeneket kis Hazánkban. A megoldás valószínűleg tényleg egy helyi szintű, a hasonlóan elhivatott termelőkkel összefogva kialakított, valóban magas minőségű, ahogy írod, kódex megalkotása lehet.
Ehhez pedig egyértelműen csak erőt kívánhatok! Személy szerint nagyon becsülöm azt a hozzáállást, amit az írásaidban és a hozzászólásaidban is képviselsz, úgyhogy többekkel egyetértve, köszönet az írásért!

ViNo-PuNk 2011.02.25. 14:33:51

Tök jó ez a napló! Több ilyen kellene a többi gazdától...
Sok sikert a céljaitokhoz!!! ;)

Sárfehér 2011.02.25. 15:16:42

@RAMBO: Hát ez az! Vigyél már nekik néhány vesszőt! :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.02.25. 16:16:20

@RAMBO: Amennyire tudtunk és lehetett igyekeztünk a Somlón egykoron ismert fajtákat keresni. Vagyis nem ötletszerű a fajták kiválasztása, erről írtam is a posztban. De nyilván az, hogy milyen fajtákból tudok oltócsapot szerezni sajnos korlátozza a lehetőségeinket.

@hegyaljai: Nem biztos, hogy értem a kérdést. Az aromás és bukéfajtákban a termőhely ugyanúgy meg tud jelenni (már ha hagyják), csak a fajtajelleg miatt ez kevésbé érezhető.

2011.02.25. 18:15:26

Nagyon szép dolog feleleveniteni a régi szőlőfajtákat, remélem hosszútávon meghálálják a sok munkát.

hegyaljai 2011.02.25. 19:02:46

@BZoltan: Nem hiszem, hogy a legjobb tokaji termelők elfelejtik a tudásukat, amikor a hárslevelűt gondozzák, de mégis másként érzem benne a talaj jellegét, mint a furmintban. Nem is beszélve a sárgamuskotályról. Badacsonyban az olaszrizlingben mindig fel lehet ismerni valamit, ami a helyre utal, a szürkebarátban már nehezebb. Ezért nem tudom elképzelni milyen a talajjelleget hangsúlyosan megjelenítő tramini.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.02.25. 19:44:27

@hegyaljai: Abban egyetértünk, hogy a neutrálisabb fajták jobban tudják a termőhely jellegzetességeit közvetíteni.
Az aromásabb fajtákban én pont ezt a kihívást szeretem. Egy neutrális fajtában a termőhely még halkra hangolva is megmutatkozik. Ugyanakkor egy nagyobb egyéniségű fajta esetében a termőhelynek üvöltenie kell, hogy hallani lehessen. Egy sárgamuskotálynak nagyon tokajinak kell lennie ahhoz, hogy tokajinak érezzed :)

mistinguett · http://mistinguett.blog.hu 2011.02.25. 21:43:18

Egyre többet hallani a történelmi fajtákról. Hallottam olyan vélekedést, hogy egy pár világfajta megszenvedheti a globális felmelegedést, míg a nagy öregek jobban bírják majd.
Bordeaux-ban van egy fiatal házaspár, Liber Pater néven futtatnak borászatot, a klasszikus bordói fajták helyett a történelmi bordói fajtákat művelik (mint a castet). Onnan tudok róluk, hogy őket választotta az RVF a 2010-es év felfedezettjeinek.

hárslevelű 2011.02.25. 21:47:27

félOFF:

Várhatóan mikor lesz idén a Somlói Tavasz Fesztivál? A neten nem találtam infót...

palack 2011.02.25. 23:33:13

@hárslevelű: én úgy tudom, nem lesz.

2011.02.26. 08:47:57

@palack: hoppá! hogyhogy? egyike a fix boros eseményeknek, amire "félre van téve" az idő... :/

lackó 2011.02.26. 12:35:37

@palack: majd akkor csinálunk Szegeden ;)

Matteo78 · http://borozunk.hu 2011.02.26. 21:36:51

Sziasztok,

Érdekelne, ha lehet róla tudni, hogy az olaszrizlinget hogyan szüreteltétek és tartjátok? Fahordóban érik vagy tartályban? Mi alapján döntöttetek?
Idén először új fahordót kapott nálunk és ez (nem meglepő módon) nagyon érdekes többlet ízvilágot adott neki. Köszi.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.02.27. 06:39:44

@Matteo78: 2009 október közepén szüreteltük az olaszt 22 magyar mustfokkal. Körülbelül fél napos áztatás után fahordóban erjedt, majd érett 10 hónapon át. Tartályt erjesztésre és érlelésre nem használunk. Egyedül a palackozás előtti egalizálásra (a több hordóban külön érő borok házasítására) használunk tartályt.

Én személy szerint nem vagyok nagy rajongója az új fahordónak. Kipróbáltuk, de nem voltunk elégedettek az eredményekkel. Szerintem a szőlő és a termőhely tud annyira izgalmas, érdekes és egyedi ízvilágot nyújtani, hogy ne kelljen hozzá már az új hordó íze.

lackó 2011.02.27. 10:40:22

@Matteo78: mi volt a szándék az újhordóval, vagy mi volt a megokolása? Nekem az olaszrizlingtől áll a fehérek közül talán a leginkább az újhordó.

Belcsuj 2011.02.27. 12:11:07

@BZoltan: még mindig él a fentebbi kérdésem, hogy mi a véleményed a termékleírás szigorításával kapcsolatban?
Érdekelne mit gondolsz erről.

Matteo78 · http://borozunk.hu 2011.02.27. 13:36:25

@BZoltan: Szia, köszi. Mi is mindig sokat agyalunk hogy melyik fázis hol(miben: tartályban ill. hordóban) menjen/hol mehet. Az erjesztésnél nem zárjuk ki a tartályt. Esetleg tudsz hozzá hátteret, hogy ti miért nem preferáljátok?

Matteo78 · http://borozunk.hu 2011.02.27. 13:44:28

@lackó: Szia! Az új hordó oka egyrészt elég pragmatikus: néhány régi hordó megérett a cserére (már jártak bognárnál is, de így volt mellékíze a bornak). Szeretek tapaszatalati úton tanulni, ez volt a másik ok: mi van ha fehéret is kipróbáljuk. Hogy miért olaszrizling? A fehér nagyja nálunk ez, a többi (zenit, zengő leginkább)inkább csak gyümölcsösíti, külön kezelni nem lenne sok értelme. (főleg a 2010-es mennyiségeknél). Van olyan fehér esetleg, ami szerinted szereti az új hordót?

lackó 2011.02.27. 15:54:25

@Matteo78: nem vagyok borász, így csak egy laikus belepofázás volt részemről :), de logikus érvelés. Lehet, hogy közhelyes, de én a chardonnay-t egy ilyen fajtának gondolom, megfelelően neutrális ehhez, így szerintem jól áll neki a hordó, alkalmasnak tűnik arra is, hogy a hordót bejárassa.

lackó 2011.02.27. 15:57:22

@BZoltan@Matteo78: : ha jól emlékszem, volt egy eszmecsere a természetes élesztőkről, a hordós-tartályos erjesztésnél mintha ez is bejátszana?

lackó 2011.02.27. 16:00:24

Ja, elolvastam az itteni első hozzászólásom, amúgy azt akartam írni, hogy az olaszrizlingtől áll távol számomra az újhordó :)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.02.27. 18:31:22

@Belcsuj: Nem bízok abban, hogy érdemi változásokat hozna a termékleírás. Az olyan szabályozás aminek értelme lenne túl sok, túl befolyásos termelő érdekeit sértené.

@Matteo78: Mostanában sok helyen előkerül ez a tartályos versus fahordós erjesztés illetve érlelés kérdése. Nekem az a véleményem, hogy a minőség szempontjából jelenleg messze nem ez a szűk keresztmetszet. Egyszerűen nem ez a legfontosabb kérdés. Ha a hordók jó minőségűek, tiszták és a pince megfelelő klímával rendelkezik akkor lehet jó bort csinálni.

Matteo78 · http://borozunk.hu 2011.02.27. 21:51:22

@BZoltan: Azt hiszem ezt hasonlóan látjuk. Kíváncsi lennék, hogy a meglátásod szerint mi a kritikus keresztmetszet a minőség szempontjából? Bár elképzelhető, hogy erre általános válasz nincs. Engem pl. mostanában az foglalkoztat, hogy miként lesz egy hordóban jó borból palackban is ugyanolyan(?) jó bor.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2011.02.28. 06:31:58

@Matteo78: A hordóból kóstolt bor mindig "jobb" mint a palackozott. Egyrészt ha a palackozás előtt szűrjük a bort akkor azzal mindenképpen veszünk ki a borból. Másrészt a pincében hordóból kóstolás élménye annyit tesz hozzá a borhoz, hogy attól néha jobbnak érezzük a bort is.

A minőség szempontjából a szűk keresztmetszet elsősorban az ültetvény. Pontosabban maga a termőhely, a kitettség, a tőkék kora és állapota. Nyilván nem elhanyagolható tényező a tőketerhelés és a tőkefejkialakítás. A fűrtzóna magassága, a lombfelület nagysága, stb. Ugyanilyen fontos a szőlő érettségi állapota és a lékinyerés nagysága.

De van ezer meg egy tucat apróság aminek néha kisebb, néha pedig nagyobb jelentősége van. Az a lényeg, hogy szerintem egy egészséges, tiszta és jó minőségű fahordó jó pincében, jól használva nem hiszem, hogy a minőség elsődleges akadálya lenne.

hegyaljai 2011.02.28. 07:56:36

@BZoltan: A pincei kóstoló nem objektív, nem is az a célja. Ha a bort kivesszük a hordóból, felvisszük, egy a kóstolásra alkalmas helységbe, akkor ott objektív körülmények között, oda-vissza kóstolva, teljesen más eredmény jön ki, mint a pincében. Ettől független a borkezelés, stabilizálás, szűrés minőségcsökkentő hatása.
Persze 2 -10 hordónyi tétel esetén ellenőrizhető a hordó minősége, de ha 50-100 hl-t akarunk előállítani, akkor egy hibás hordó is tönkreteheti a tételt, ezért a "nagyok" ezért választanak, tartályt illetve új, egyszer-kétszer használt hordót. Persze egyes borokat "leöl" az újhordó jellege, úgyhogy vagy öreg hordós, vagy tartályos tételekkel kell házasítani.