A Homonna-borokkal komoly lemaradásban vagyok. Talán kétszer sikerült eddig kóstolnom a Tokaj elitjébe tartozó legendás, olykor megosztó borokat, mindkét alkalommal tömeggel körülvéve, nagyszabású rendezvényen, kénytelen voltam így felszínes benyomásokkal beérni. Megfontolt ismerkedéshez ettől nyugodtabb körülmények szükségesek, ültetett kóstoló, otthoni iszogatás, ilyesmi. Végre erre is alkalmam nyílt. Lassan egy éve már, hogy őrizgetek egy Határi furmintot, valamiféle jeles eseményre tartogatva, amely sehogy sem akart eljönni – viszont mikor lenne alkalmasabb kidugózni egy ilyen palackot, mint a Nagy Furmint Február kóstoló után, mikor még frissek a furmint-emlékek? Viszonyítási pont persze sosem árt, szóval mellécsaptam egy Patriciust is, ha már egyszer annyira tetszett a Vajdahunyadvárban, és nem mellesleg épp akciózza az IVV.
Patricius Tokaji Furmint 2009
Igen világos citromsárga. Illata közepesen intenzív, fiatalos és üde, reduktív borosan tiszta, de szerencsére nem tuttifruttis, ez nagyban növeli vonzerejét. Primer aromák, szőlő, szőlővirág, citrusok, fehér húsú őszibarack, egy kis zsírkrétával kiegészülve. Teste könnyed közepes, nem a savakra épül, inkább kedves és törékeny, mintsem szigorú. Kerek és arányos, ízében szintén szőlő, virágok, őszibarack, nem túlságosan mély vagy komplex, inkább tisztaságával, remek ihatóságával hódít. Az előző évjárattal összekóstolva valami olyasmit sikerült leszűrni, hogy fejlődőképes lehet rövidtávon, fél vagy egy év a palackban akár gazdagabbá is teheti. A 6 pontot már így is eléri, 1600 Ft körüli árával pedig best buy (1545 Ft In Vino Veritas, jelenleg akciós, március 31-ig 1236 Ft palackja).
Homonna Határi Furmint 2007
Nem teljesen egységes az évjáratok megítélése, de ennek a 2007-esnek már sikerült palackot levennie a lábáról. Közel négy éves bor, és egészen fiatalos, leghalványabb jelét sem mutatja az öregedésnek. Színe sötétebb citromsárga, de még mindig inkább világos árnyalatú. Illatában határozott, de jól adagolt fa, édesfűszeres-mogyorós jegyekkel, mellette citrusok, és talán egy kis zsírkréta itt is megjelenik. Érezhetően nem túlérett alapanyagból készült, friss, tiszta, nem különösebben gyümölcsös, kicsit neutrális jellegű, mégis kellően izgalmas. Ehhez igazodva a korty is inkább elegáns, mint hedonista, aromagazdagság helyett a szerkezetben és a savakban gyönyörködhetünk. Alacsony alkohol mellett is egyfajta olajos konzisztenciával bír, betölti a szájat, puha, szinte selymes. Hihetetlenül eltalált savak vezetik, érettek, finomak, fehérborosan hangsúlyosak, de nem savanyítanak egy pillanatra sem. Csontszáraz, ízében citrusok és szegfűszeg, úgy bír tartalmas lenni, hogy valójában nem is igazán komplex. A palackérés még azt is meghozhatja, jó esélyei vannak, hogy némi érleléssel igazán kimagasló borrá váljon. Erős 7 pont most, ami a jövőben még feljebb is kúszhat.
Utolsó kommentek