Matt Kramer, a Wine Spectator kolumnistája még emlékszik azokra az időkre, amikor az USA fogyasztói voltak az újonnan érkező műveletlenek a borok világában. Ez némileg megváltozott az ázsiai piac felpezsdülésével, hirtelen számos újonnan érkező lepte el a piacot. Kramert gyakran kérik arra, hogy tartson egy rövid bevezető előadást a borok világába újonnan érkezőknek, vagy akár csak meséljen a kezdeti éveiről. Mivel hajlandó visszaemlékezni 35 évvel ezelőtti önmagára és arra, hogy akkor milyen volt kezdőnek lenni, de az azóta hallott bölcsességeket és kezdeti útravalókat sem felejtette el, így könnyen sűríti össze néhány pontba az általa legfontosabbnak ítélt útmutatásokat.

1. Ne higgyük el, hogy a jó az, ami nekünk tetszik! Ugyanis ez két különböző fogalom. Ami nekünk tetszik, az egyszerűen csak a számunkra kedves bort jelenti. És igen, természetesen azt igyuk, ami nekünk tetszik, ez nem képezi vita tárgyát, hogy is képezhetné. Viszont ha valaki azzal vakít bennünket, hogy egy bor jóságának az a definíciója, hogy elnyerje tetszésünket, az egyszerűen csak atyáskodik felettünk. Az ilyen kijelentést bátran tekinthetjük saját véleményünk szempontjából lekezelőnek.

2. A jó minőség megítéléséhez tudnunk kell összehasonlítani. Hogy ezt egy iskolapadban szeretnénk-e megtanulni, vagy otthon pár palack és néhány barátunk társaságában, az már másodlagos, a lényeg a gyakorlás, mert csak így lehet megszerezni az összehasonlítás képességét. Mihelyst azon kapjuk magunkat, hogy fejben egymáshoz hasonlítgatjuk az éppen kóstolt és a korábban kóstolt borokat, akkor már tudhatjuk, hogy jó úton járunk. Általános tapasztalat, hogy ha két bor közt jelentős minőségi különbség van, akkor azt szinte mindenki azonosan ismeri fel, a kezdők viszont kevéssé tudják megfogalmazni, hogy miért is jobb az a bor, amit egyéként mindenki jobbnak érez. Meglepően gyorsan fogjuk azt is tapasztalni, hogy fejlődik az íz- és illatmemóriánk, ez pedig felettébb szórakoztató dolog.

3. A 90 pont feletti pontszámokból mindig vonjunk le kettőt, a 90 pont alattiakhoz pedig adjunk hozzá hármat! Ezt elsőre mindenki viccnek szokta tekinteni, valljuk be, joggal. De némi alapja van a javaslatnak, hiszen a profi ítészek 90 feletti pontszámainak alkalmanként komoly gazdasági jelentősége lehet, így ők óvatosan bánnak a magas pontokkal. Nekik valóban lehet okuk aggódni a pontszámokat sújtó infláció miatt, épp úgy, ahogy ezt a jegybank monetáris tanácsa is figyelembe veszi a fogyasztói és a termelői árak esetében. Ezen a szemüvegen át nézve a pontszámokat azt tapasztaljuk, hogy egy 88 pontos burgundi hirtelen 91 pontos csábító érdekességgé lép elő, ráadásul kedvező áron, a 93 pontos drága csúcsbor pedig pénztárcánkat kímélő módon veszít a vonzerejéből. Persze ez is csak egy játék, de az egyre színvonalasabb borkínálatot ismerve könnyen belefuthatunk egy-két kiemelkedő vételbe, a 90 pont feletti kiváló borok pedig ettől még úgyis a kiváló kategóriában maradnak. (Erre a blogra alkalmazva talán úgy lehetne módosítani ezt a szabályt, hogy bátran próbálgassuk az 5-6 pontos borokat, ezekkel van tele a best buy rovat is, kiváló élményekkel lehetünk gazdagabbak, 7 pont felett viszont eleinte nyugodtan vonjunk le egyet, a legkiemelkedőbb borok értékeléséhez ugyanis érdemes először némi tapasztalatra szert tenni. Sokan mondják, hogy csak utólag tudjuk megmondani, hogy hány tökéletes bort ittunk életünkben, mint ahogy gyakran hangzik el az is, hogy „Ej, ha tudtuk volna annak idején értékelni!”.

4. A kicsi szép – de néha a nagy is! A kis, egyedi tételekkel rendelkező kézműves pincék gyakran nyújtanak egyedi és különleges élményeket – ha valamit, hát ezt egész biztos nem kell az olvasóinknak ecsetelni. Viszont a nagyok bejáratott sztártermékei sem véletlenül kerültek magas polcra. És valljuk be, hogy komoly teljesítmény van amögött, hogy valaki 70.000 palackos mennyiségben képes kiemelkedő minőséget előállítani. A Moet Chandon pezsgőház, több vezető márka tulajdonosa például nem is közöl pontos termelési adatokat a Dom Pérignon pezsgő éves termelési számairól, attól tartva, hogy ezzel leminősítené az egyébként kiváló terméket a fogyasztók szemében.

Önök mit tanácsolnának a kezdő borisszáknak? (Saját tippeink itt olvashatóak.)