Eredetileg nem is akartam posztot kerekíteni ebből, csak a villanytűzhelyen készített urbánus birkapörköltbe és mellé bontódott ki az Iványi-bor. Elfogyott a fele szombat délben, utána nyitva állt egész nap, aztán éjszakára visszakapta dugóját, végül vasárnap este teljesedett be a sorsa. Annyira tetszett, hogy muszáj volt megírnom. Jó sok évvel ezelőtt Csátalján egy évfolyamtársam családjánál vendégeskedtünk: a pincepörkölt mellé oportót kaptunk, az esett utoljára ilyen jól. A Kvassay-bort már az írás és összehasonlítás kedvéért bontottam, már amennyire érdemes ilyet tenni egy 2009-es és 2010 portugieser esetében. Végül is mindkettő most kapható, bárki leemelheti őket a polcról.
Iványi Zsófi Villányi Portugieser 2009
A keményvonalas terroirista szűretlen portugiesere. Közepesen mély bíbor színnel és inkább visszafogott illattal mutatkozik be. Nem adja könnyen magát, mindenképp érdemes forgatni és kicsit odafigyelni rá. Nem túl bonyolult, kedves, gyümölccsel teli orrbéli élményt ad: jó érett, nagyon sötét cseresznyével, hasonszínű szilvával és egy kis marcipánnal. Kóstolva ugyanez csak jóval bátrabban, intenzívebben. Sima felszín, jó közepes test, finom, harapható, húsos gyümölcsösség. Savak, tanninok a helyükön, külön észre sem vesszük őket, pedig rendesen odateszik magukat akkor és ott ahol kell. Érdekes játék ez a szűretlenül palackozás, olyasmi, mint tizennyolcra [sic] lapot kérni – ennél a bornál bejött, az kétségtelen. Ahogy már mondtam, hű az illathoz, a kortyban is érkezik a kesernye, nem marad ki a marcipán sem, ami néha egészen jól áll neki, máskor meg cseppet soknak érzem. Lecsengése közepesnél intenzívebb, szép hosszú, finoman kesernyés legvéggel. Hat pont és 1300 Ft körül nagyon besztbáj. (Kézműves Borok, Pinceáron)
Kvassay Portugieser Villány 2010
A focistából lett borász kedvenc fajtájával (talán nem kedvenc évjáratával) bekerült a legprofibban marketingelő és így talán leginkább ismert hazai kereskedőhöz. Zárójelben ide tartozik, hogy bár az alsópolcos érzést sugárzó Iványi címkékkel sem vagyok kibékülve, de az új Kvassay címke, szó szerint olyan modernül sötétre sikerült, hogy konkrétan nem láttam meg a polcon, pedig tudtam, mit keresek. Az üveg tartalma már világosabb bíbor színű, közepesnél intenzívebb illatú. Leginkább zöldpaprika dominál benne, mellette egy kis főtt meggy, bors és gyenge tejes kakaó. Kóstolva nagyjából közepes testű, savai nem tagadják meg az évjáratot, de azért nem is húznak nagyon. Lendületes bor tagadhatatlanul. Tanninja érintésnyi, ízében a kellemesen citrusos savak mellett a paprikásság uralkodik, mögöttük aztán csak felbukkan valami a fajta gyümölcsösségéből, puhaságából is. Nem egy bonyolult darab és a 2010-es érettség deficit miatt kedvesnek vagy igazán finomnak sem mondható, viszont tiszta, jól iható, semmi zavaró nincs benne. Lecsengése közepesen hosszú, persze a savak tartják magukat a legtovább. Négy pont, szintén 1300 Ft körül van, korrekt vétel. (Bortársaság)
Utolsó kommentek