Kutyából nem lesz szalonna, a Wine Spectator értékeléseit James Suckling távozása után is nehéz komolyan venni (a hírhedt pontszórós Suckling-videóért kattintsanak ide). Persze attól, hogy én csaholok és acsarkodok, a világ legolvasottabb bormagazinjának Top 100-as listáján szerepelni változatlanul dicsőség és garantált üzleti siker. A kiemelten kezelt első tízben még soha nem szerepelt magyar bor, de a Royal Tokaji vöröscímkés ötputtonyos aszúja tavalyelőtt a 44., tavaly pedig a 28. helyig kapaszkodott. Idén sajnos elmaradt a marketing-fröccs, sem a feltörekvő száraz furmintjaink, sem az aszúk nem jutottak föl a bővebb listára. Pedig. A tokaji Királyudvar testvérbirtokának, a Domaine Huët-nek – azonos tulajdonos, azonos filozófia - sikerült a tevét átpromotálni a tű fokán: dobogóra kerültek egy „aszúszerűséggel”, ami a mai trendállás szerint dupla hendikep (fehér is, édes is).
A módszertanról röviden annyit, hogy az Év bora hangsúlyozottan nem a világ legjobb bora, még csak nem is az, amelyik az adott évben tesztelt borok közül a legmagasabb pontszámot kapta. Ezt a címet a minőség, a mennyiség, az elérhetőség, a méltányos ár és a rejtélyes X-faktorból összekatyvasztott titkos recept alapján köpi ki a Wine Spectator stábja. Az első tíz:
1. Kosta Browne - Pinot Noir Sonoma Coast 2009
95 pont/ $52
5,818 karton
Sonoma County, Kalifornia
A győztes bor története duplán mesés. Mesés, mert van benne egy kis amerikai álmos valószínűtlenség: 1997-ben két fiatal pincér 8 hónapon át félretette a borravalót, és ebből a pénzből vásároltak 5 mázsa szőlőt, egy használt hordót és egy ütött-kopott kézi prést. Így született meg az első Kosta Browne bor. Az igazi áttörést 2006 hozta meg, amikor az 2004-es Kanzler-dűlős pinot noirjuk lokális csúcsot döntött: 98 pontot kapott a Wine Spectatortől. A sztori meseszerűségét erősíti, hogy a „pince” inkább egy raktár, és a Kosta Browne "borászat" még véletlenül sem szőlészet, minthogy a mai napig nincs egyetlen tőkéjük sem: a Sonoma és a Russian River körzetekből vásárolják a szőlőt. Itthonról nézve nem saját termésből csúcsminőséget produkálni kimondottan az Óperenciás-tengeren túli történetnek tűnik.
A győztes bor három különböző ültetvény termése, és a két műkedvelő borász nagyjából egy éven át tartotta hordóban. A túlérettség veszélyének árnyékában dolgoznak, azaz az utolsó előtti pillanatig várnak a szürettel. De szerintük így lehet a legtöbb zamatot kihozni a bogyókból. A feldolgozás során a beavatkozás minimalizálására törekednek. Boraikat az aromagazdagságon túl, a simulékonyság, és a selymes textúra jellemzi. Dan Kosta azt mondja, hogy a hozzáállásuk „inkább művészi, mint tudományos”.
2. Hall - Cabernet Sauvignon, Napa Valley, Kathryn Hall 2008
96 pont/ $90
2,450 karton
Kalifornia
3. Domaine Huët - Vouvray Moelleux Clos du Bourg Premiere Trie 2009
96 pont/ $69
760 karton
Loire-völgy, Franciaország
Ez a bor három szempontból is figyelmet érdemel (a Wine Spectator ismeretterjesztő videója.). Egyrészt az egyetlen fehér az első tízben. Másrészt édes. Harmadrészt a helyén állhatna tokaji aszú is, hiszen ez a Királyudvar testvérbirtoka, és azonos szakmai irányítás alatt dolgoznak. Nemespenészes chenin blanc-ból készült (nem ez az évjárat, de itthon is kapható). Gratulálunk Anthony Hwangnak, és reméljük, hogy látunk még aszút az első tízben.
4. Campogiovanni - Brunello di Montalcino 2006
96 pont/ $50
7,000 karton
Toszkána, Olaszország
5. Dehlinger - Pinot Noir Russian River Valley 2008
95 pont/ $50
1,050 karton
Sonoma County, Kalifornia
6. Baer - Ursa Columbia Valley 2008
95 pont/ $35
1,095 karton
Washington
7. Quinta do Vallado - Touriga Nacional Douro 2008
95 pont/ $55
2,188 karton
Douro-völgy, Portugália
8. Domenico Clerico - Barolo Ciabot Mentin Ginestra 2006
96 pont/ $90
1,500 karton
Piemont, Olaszország
9. Alain Graillot - Crozes-Hermitage La Guiraude 2009
94 pont/ $55
650 karton
Észak-Rhône, Franciaország
10. Château de St.-Cosme - Gigondas Valbelle 2009
94 pont/ $58
1,175 karton
Dél-Rhône, Franciaország
A teljes lista itt olvasható (akad köztük egy-két itthon is elérhető, pl. Palacios Petalos 2009, Cloudy Bay Sauvignon Blanc 2010, Ayala Brut Champagne, Telmo Rodriguez Gago 2007 - aki talál még, szóljon!).
Az Év bora Amerikában
2011.11.23. 06:15 - alföldi merlot
Címkék: pinot noir vouvray wine spectator top 100 2011 domaine huet kosta browne
2 komment · 1 trackback
A bejegyzés trackback címe:
https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr503405034
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Részeg keményen kapaszkodik a kocsma előtti oszlopba... 2011.11.23. 17:02:42
Részeg keményen kapaszkodik a kocsma előtti oszlopba, közben kileng merugye a gravitáció, amikor arra megy egy öltönyös, diplomatatáskás úriember szerű úriember. Éppen nagy ívben kerülné a részeget, amikor az megszólal:- Gyerecimbora, igyunkegyet!Az úr...
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
drbarta · http://borrajongo.blog.hu 2011.11.23. 07:56:57
Azt az Huet-bort nehezen tudom elfogadni "aszú-szerűségnek". Mind vinifikációt tekintve, és így stílusában, mind analitikában egész más. Lehet benne vagy 80g cukor, és sokkal kevesebbet van hordóban is. Ha valaki kóstolta a Királyudvar édes Lapis furmint 2008-at, akkor körülbelül azt a stílust kell elképzelni. Egy német auslese riesling világa is közelebb van hozzá szvsz, mint egy aszúé. A cikk szempontjából ez mondjuk lényegtelen kiegészítés. Bocs a kukacoskodásért, de szúrta a szemem, ez a "lehetne akár aszú is" :)
shiraz 2011.11.23. 11:51:58
májusban voltam a Kosta Browne-nál. egy ipari raktárbázis egyik csarnokában "laknak". Feldolgozás, hordós, palackos érlelés minden ott történik.
a borok nagyobb része nekem túl alkoholos volt, de a gyümölcs az hibátlan volt. végigkóstolva a dűlőket hordóból azért a hűvösebb területekről nekem izgalmasabb borok készültek.
a borok nagyobb része nekem túl alkoholos volt, de a gyümölcs az hibátlan volt. végigkóstolva a dűlőket hordóból azért a hűvösebb területekről nekem izgalmasabb borok készültek.
Utolsó kommentek