A Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége Egyesület, barátságosabb nevén Vindependent még 2005-ben alakult Jásdi István kezdeményezésére. A leginkább kis és közepes méretű jellemzően családi vállalkozásokat tömörítő érdekképviseletnek jelenleg 58 tagja van. Dr. Molnár Péter elnök, Wille-Baumkauff Márta és Rókusfalvy Pál számoltak be az egyesület munkájáról, jelenéről és terveiről.
Ahogy honlapjukon is olvashatjuk: az egyesület tagja a CEVI-nek (Confédération Européenne des Vignerons Indépendants), az Európai Független Szőlő- és Bortermelők Szövetségének. A CEVI tagságában a magyarok mellett jelen vannak a francia, olasz, portugál, spanyol, svájci, luxemburgi és szlovén családi borászatok is. A CEVI aktívan képviseli tagjainak érdekeit, így elérte, hogy 2011-től megfigyelőként részt vehessen az EU Borászati Bizottságának ülésein és a törvényhozás előtt hangot adjon csaknem 200 000 termelő véleményének.
De miért is jó az szőlészeknek, borászoknak, ha szabadidejükben európai uniós jogszabály tervezeteket olvasgatnak? Csak néhány aktuális példa: hányan tudják azt Magyarországon, hogy májustól tilos lesz kénezni a hordókat? Vagy, hogy júliustól a címkéken fel kell tüntetni a tej és tojáseredetű derítőszerek használatát? Hogy 2014-től feloldanák a telepítési jogok korlátozását? A Vindependent célja, hogy ott legyenek az ilyen jogszabályok egyeztetésén, legyen beleszólásuk a termelőknek az ő mindennapi életüket, megélhetésüket befolyásoló szabályok alakításába.
Úgy tűnik, erre jó esélyük van, ugyanis alakulóban van egy szakmaközi szervezet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Szőlő- és Bortermelő Szövetség, a Pannon Bormíves Céh és a Vindependent részvételével, amely majd a Vidékfejlesztési Minisztérium javaslatára bejegyzésre kerül Brüsszelben. 2014-től közvetlenül ez a szervezet képviseli majd Magyarországot a szőlészetet és borászatot érintő uniós jogszabályok szakmai egyeztetésén az államtitkárok és minisztériumi hivatalnokok helyett. Ez a szervezet majd piacfejlesztési járulékot is szedhet, amely a közelmúltban eltörölt forgalombahozatali járulék (ismertebb nevén nyolc forint) bormarketingre fordítható részét pótolná, így ez a már sok vihart kavart téma és a hozzá szükséges pénz is a szakma kezébe kerülne.
Szintén régi nóta a borászatok adminisztrációs terheinek csökkentése. Ebben a témában egyelőre semmilyen sikert nem sikerült elérni, az előrelépést az európai unióban létező és már több országban működő kistermelői státusz hazai bevezetése hozhatja. Ezzel lehetségessé válna az évi 1 000 hektoliternél kevesebbet termelő vállalkozások egyszerűsített adminisztrációja. Hasonló módon mennyiségi korlátra építve kellene lehetővé tenni a termelői pezsgő készítését.
Egy másik talán még az előzőeknél is fontosabb „slágertéma” az ökológiai gazdálkodás, amely 2014-től rendkívül fontos szerepet kap a közös európai agrárpolitikában. A Vindependent ökológia szekciója Wille-Baumkauff Márta vezetésével az egyetlen ilyen magyar szakmai tömörülés: rendkívül fontos hiánypótló szerepet tölthetnek be a jövőben. Ezt mutatta az is, hogy a közelmúltban Tokajban tartott konferenciájukon a vártnál jóval többen, mintegy 120-an vettek részt. A CEVI idei nemzetközi közgyűlését pedig április végén Magyarországon tartják, így adott a nemzetközi kapcsolatok erősítésének lehetősége.
Utolsó kommentek