Új brand van születőben Szekszárdon, és ha csak feleakkora érdeklődés lesz iránta a fizető közönség részéről, mint a budapesti bemutatón volt a meghívott nemfizetők részéről, akkor hatalmas sikerre van ítélve a fuxli. Heimannék már jó(l) régen művelik a szekszárdi siller műfaját fuchsli néven, idén (vagy inkább tavaly) pedig rávettek öt másik szekszárdi pincét, hogy készítsenek sillert ők is, legyen a hat bornak egységes arculata és lépjenek a borokkal együtt, egymást segítve a piacra. Remek ötlet.

A fuxlisok: Eszterbauer, Heimann, Merfelsz, Németh János, Posta Borház és Sebestyén Csaba. Kékfrankos és kadarka a gerinc, van ahol még merlot is kerül bele, máshol tisztán kadarkából készül. Nem is egyformák, csak épp annyira hasonlítanak egymásra, ahogy kell. Ha hátcímke szerző lennék, akkor azt mondanám: az Eszterbauer kadarkásan kedves, a Heimann fűszeresen karakteres, a Merfelsz simogatóan lágy, a Posta huncutul virgonc, a Sebestyén pedig finoman ütős. Egyedül Németh Jánosnál lennék gondban, az ő fuxliját ugyanis valami dugósságra hasonlító dohosság árnyékolta be, nagy kár, mert mögötte határozottan jó anyag bújik meg. Volt akinek így is az övé volt a kedvenc.

Közeleg a nyár, grillezéshez például kiválóak lehetnek ezek a borok. Nem sablonból beszélek, a bemutató előtt a borászok kolbászt töltöttek, azzal is megkóstolhattuk a fuxlikat, szépen kijöttek egymással. Jól iható, finom, veszélyesen csúszós, beszélgetős, falatozós borok. Nem kell őket elemezni, kóstolgatni, szálazni, elég, ha jókedvűen isszuk őket.

A tervek szerint együtt is lehet majd kapni a hat fuxlit a Bortársaságnál, remélem jó árat találnak majd a vegyes kartonnak.

A képet és a videót a fuxli facebook oldaláról csentem.