Minap elpanaszolt vöröscsalódásaim teljesen kifehérítették a dolgos hétköznapokat, amelyek, tudjuk, telnek, múlnak. De a fehérsorozat sem indult könnyen, aztán szerencsére jó hajrával mégsem lett szomorú a happy endje.

Somlóval indítottam.

Somlói Apátsági Pince, Hilla Cuvée, Nagy-somlói borvidék, 2006, félszáraz. Jó eséllyel nevezhetne a leggyorsabban kultikussá vált borok mezőnyébe. Kézműves, és jó árban van. (Kétezer körül hozzáférhető.) Az egyházi és önológiai kérdésekben kevésbé járatos fogyasztó könnyen megkavarodhat: Somlón nincs apátság, csak apátsági pince, de az nem az apátoké. Zűrzavaros időket élünk.

Térjünk napirendre gyorsan a kovásan, édesen, mézesen, virágosan igazi, ásványos somlai bort ígérő illattal. Egy kis vajas chardonnayérzés is átvillan. Nagyon szép illat, bár kicsit statikus, nekem legalábbis nem mozdult. Igaz, minek is.

És jöttek az ásványok ízben, jött gyümölcs is, érett, ikrás körte (a körtefajtákban sajnos nem vagyok jó, pedig jellegzetesen egyfajta körtére hasonlít), őszi és kajszibarack, nincs mellettük semmi zavaró mellékíz, a nagy test ellenére semmi petrolosság, például, csak tiszta ásványok a gyümölcs mellé. Körtés kova. Jelentős savai ellenére be tud hízelegni, még érintésnyi cseres mattság is került bele. A maradékcukor a félszáraznál is többnek tűnik, és nekem elsőre nem volt igazán harmonikus vagy konstruktív ez az édesség, kissé zavart, szárazabbnak jobban szerettem volna a bort. Második kísérletre már megbékéltem az édességgel, de akkor is jobban szeretném csontszárazon, na. Akkor hat fölé is pontoznám. Így ötös nekem.

Egyébként kétezer alatti árával még így is az egyik legjobb vásár somlaiból.

De van még jobb vásár. Ha Cora felé járok, mindig beteszek egyet a kosárba, ezer forintért, mindig úgy érzem, mintha kincset találtam volna. Vagy leglábbis kétezer forintot. Úgy látszik, jelentős készletek vannak még ott, mert már jó két éve polcon van.

Ez a Tornai pince 2002-es furmintja. Messze nem annyira kifinomult, míves bor, mint a Hilla, épphogy az ellenkező véglet: nyers, férfias erő van benne (pedig sok, elvileg tartósabb vörös is elfáradt már öt év alatt), nagy svung. Tisztességes, kemény somlai, ásványokkal, kigyúrt savakkal, egy kis mattsággal, érett, mézes, virágos illatokkal. Rusztikus bor, nem hárfakoncertekhez való, inkább Motörhead-kompatíbilis (kell-e mondani, hogy magam a Motörheadet preferálom), nem szórakoztató és vidám, hanem olyan tenyeres-talpas, gyerünk-oszt-adjunk-neki. Az 1000-2000 forintos a kategóriában magasan a legjobb furmint, de a 2000-3000-es mezőny jelentős részét is veri. Öt.