Balatonszőlős és Csopak után ellátogatunk Dörgicsére, ahol érdekes meglepetésekben lesz részünk. Ezután átruccanunk Szőlősgyörökre, Légli Ottóhoz, egy neve ellenére kedves rizlingért. Három tétel – az olaszrizling három nagyon különböző arca. Szándékosan sem szedhettem volna össze egymástól ennyire eltérő, sőt inkább elütő tételeket.

A Fogl Pincéről nem sokat tudtam eddig, sőt inkább semmit. Most is csak annyit találtam, hogy Fogl János a szerteágazó Demján Pince főborásza, és szintén borász feleségével 2003-ban indították a családi vállalkozást. Viszont ami lényegesebb, találtam tőlük ezt a jó kis bort.

Fogl Dörgicsei Olaszrizling 2006

Halvány szalmasárga, némi zölddel. Kitöltéskor csupa mikrobuborék, aztán kitisztul. Erősen tapad a pohár falára, lassan indul vissza. Orrban visszafogott, tiszta. Egy falat körte szőlőlevélbe tekerve. Semmi fölösleges bonyolítás.

Szájban a savak viszik határozottan, de nem bántón. Grépfrútos, citromos, kicsit zöldes íz. Vékony, a savaknak köszönhetően viszont elég magas ívű a korty. Lecsengése meglehetősen hosszú, klasszikusan olaszrizlinges, kellemes kesernyébe hajló. Egy tányér szalonnás, juhtúrós sztrapacskához egészen kiváló lehet, ám én magában is szívesen kortyolom az ilyen egyszerű, jó ízű, ropogós savú borokat. Nincs messze az ötöstől, de azért inkább masszív 4 pont.

Valamikor a múlt század végén egyik törzshelyünkön mindig a Pántlika olaszrizlingjét rendeltük. Fel is tettük magunknak mindig a költői kérdést: miért nem adnak normális áron legalább ilyen bort mindenütt? Régen ittam már tőlük, most a sorozat kapcsán előkerültek. Kellemes meglepetést vártam, azonban döbbenet lett belőle. Mintha nem is ugyanarról a rizlingről írnék, mint Albert gazda.

Pántlika Selection Olaszrizling Dörgicse 2006

Szintén halvány, illetve azzal sötétebb, hogy a zöldes árnyalat erőteljesebben képviselteti magát. Kitöltéskor kevesebb mikrobuborék, villámgyorsan elillanak, nyomuk sem marad. A pohár falán sem lassúak a cseppek. Orrban megdöbbentő élmény, pedig a hátcimke előre figyelmeztet. Buja vilmoskörtét ígér, és azt, hogy valóra válik a mondás: "A talaj és az évjárat felülírja a fajtát." Ezek szerint 2006 a sauvignon blanc éve volt a dörgicsei talajon, ugyanis olyan intenzív, parfümös SB-illata van ennek a bornak, hogy gyanakodni kezdtem, rossz cimkét ragasztottak rá.

Aztán megkóstolva talán már van benne kis olaszrizling is, de olyan nehezen szellőzik ki az orrból ez a nyomulós illat, hogy nehéz eldönteni, mi honnan jön. Mindenesetre szájban is felülírták a fajtát. A savak először frissek, aztán eltompulnak, hamar elfáradnak. Marad a default sauvignon blanc, bodza és érett egres, csipetnyi olaszrizlind-kesernyével fűszerezve. De az sem sokáig. Mintha belátná tévedését a bor, már szinte a korty közepén távozik minden íz, kapkodva, szemlesütve. Vagy tényleg csak rossz cimkét ragasztottak a palackra, és bebeszélem magamnak azt a kevés rizlingességet? Nem akarok rasszista lenni, de mit kezdjek egy olaszrizlinggel, ami sauvignon blanc? Legyen mondjuk 3 pont? Sauvignon blanc-nak talán négy lenne.

Még szerencse, hogy a Légli-olaszrizlingeknek inkább a fölnőttek a célcsoportja. Mert egyébként minimum át kellene keresztelni a dűlőt: a Banyászó így is mindig ijedtséget kelt a bennem lakozó meseolvasott kisgyermekben. Ezen túllépve viszont bájos, simulékony bort találok 2006-ból, akivel csak az a baj, hogy mindenkivel olyan kedves. Alföldi Merlot-nak is hízelgett, így nem tudom, mennyire hihetek neki.

Légli Banyászó Olaszrizling 2006

Ő sem aranysárga, még mindig szalmánál vagyunk, ám egy fokkal teltebb az árnyalat. Apró buborékokban itt sincs hiány kitöltéskor, viszont a kitisztulás is példásan gyorsan zajlik. Mozgása kissé darabosabb az előzőeknél, inkább komótos, olajos. Illata hízelgő, jóleső. Akár egy szelet torta. Puncs, rumos körte, mazsola, banán. Bonyolultabb mutatványokra nem vállalkozik, de nem is kell mindenkinek trükköznie.

Szájban több számmal vastagabb a dörgicseieknél, mégiscsak Légli. Kezdetben szép egyensúly van az illatban ígért túlérett gyümölcsös jegyek, a szintén bejelentkezett alkohol és a fajtától elvárható élénk savak háromszögében. A végén viszont elbillen az alkohol felé, a lecsengésben már rendesen befűt. Szerintem, jót fog tenni neki néhány év pihenés. Annak idején hasonló fiatal korában kóstoltam a 2003-ast, majd mostanában kétszer is újra – ezen széles tapasztalatból okulva merek jóslatokba bocsátkozni. Az olaszrizling bizony ritkán tapasztalható mosolygós, kedves arca. Megelőlegezett 6 pont.

A következő részben a drámai feszültség kedvéért elhagyjuk a Balatont, délkelet felé vesszük az irányt, és minden figyelmeztetés ellenére meg sem állunk Villányig.