Címkék

Utolsó kommentek

  • elzee: Ma kóstoltam a bort... 19 éves kora ellenére tökéletes állapotban van, talán még mindig nincs a cs... (2022.12.25. 14:32) Éljen, itt a legdrágább vörös!
  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

Nincs megjeleníthető elem

Alkoholista a Facebookon

Folyékony könyv

Borozó Budapest

2009.05.14. 06:05 - palack

Tudták, hogy Jókai bort készített a Svábhegyen? Sőt, könyvet is írt erről Kertgazdasági jegyzetek címmel. Ebben olyan hitvallást tesz, hogy szinte látom magamat a Várban a Jókai Pince pavilonja előtt. Kortyolgatom a finom, kissé fanyar Budai Sillert, miközben a mester elmondja: „az én asztalomra csak olyan bor kerül, amiről bizonyos vagyok, hogy nincs benne szőllőcukor, se spiritusz, se idegen borkő, se kénsav, se tannin, se fukszin, se glicerin, amely nem ismer se gallizirozást, de petiotirozást, még vizahólyagot sem, az én boromban nincs más, mint a szőlőfürt nedve.

Aztán hallottak-e már Nemes Máyerfy Károly 1827-ben kiadott füzetéről, amely Előterjesztése azon Hasznoknak mellyeket a’ Márvány-Hordók a’ Fa-Hordókhoz képest ajánlanak? A szerény 16 ezer literes mintadarabot egy évvel korábban el is készíttette egy kőfaragóval, és a kezdeti eredményekkel igen elégedett volt. Szerencsére a nem kis mennyiségű kísérleti borból alighanem nem maradt mára egy csepp sem.

Ilyen szórakoztató és érdekes tényekkel van zsúfolva Buza Péter könyve a Borozó Budapest. Ahogy az alcím ígéri, a mű régvolt szőlőskertek élő örökségét dolgozza föl. Elképesztően tömény olvasmány, mint egy negyven dekás tőketerheléssel nevelt késői szüretelésű hárslevelű. Nem száraz, akár képeskönyként is lapozgatható. Azért nem is nagyon lehet meginni egyszerre. Inkább kortyolgatni kell, ízlelgetni minden cseppjét. Élvezni a múlt történeteit, elképzelni a sashegyi villák vagy kőbányai lakóparkok helyén a szőlőket és a belőlük készített borokat.

Május 19-én az Urbitális Majális keretében a Budapesti Városvédő Egyesület is bemutatja a könyvet, erről bővebben itt olvashatnak.

Címkék: budapest könyvismertető könyvbemutató

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr721120467

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hegyaljai 2009.05.14. 11:25:09

A könyvet ismerem, azzal minden rendben van. Nehezebb kérdés, hogy milyen módon tudják az egyes érintettek a könyv által tárgyalt töréneti hátteret a saját céges marketing kommunikációjukben felhasználni. Ezért nem mehet az tovább, hogy a borász társadalom többsége, a "patópáli", "nem írok nem olvasok, magyar nemes vagyok", vagy az EU-val kapcsolatban az "Ugocsa non coronat" álláspntot képiseli. A közösségi bormarketing meg egy olyan úri huncutság, amibe nem akarnak beleszólni, de működjön hatékonyan, növelve az árbevételüket.
Tehát kellenek az ilyen könyvek, de még inkább kellenének az olyan borászok, bormarketingesek, akik a termékük kommunikációjához legalább oly mértékben felkészültek, mint e köny szerzője.

RAMBO · http://szolo.blog.hu 2009.05.14. 13:05:46

Sziasztok!

Tudja esetleg valaki, hogy mik lehetnek ezek a borászati technológiák:
- gallizirozás és
- petiotirozás?
Gúgli nem ad választ.

A vizahólyagot derítésre használták, a zselatinos derítés elvén, azt tudom.

palack 2009.05.14. 13:23:03

@RAMBO: A könyvben megtalálod a választ! De este lezárom a szavazást és megírom én is, ha addig nem fejti meg senki.

hechtgrau 2009.05.14. 14:04:30

A gallizirozás Gallisierung álnéven kigúglizható. A petiotirozás teljes rejtély, főleg úgy, hogy Jókai írása jóval Marcel Petiot munkássága előtti :)
http://en.wikipedia.org/wiki/Marcel_Petiot

a cuccosok már a spájzban vannak! 2009.05.14. 15:22:26

Na de ki az a Jókai? Egy újabb vérmes szektás terroirista? Komolyan mondom annyira elegem van már az ilyenekből! Egy hülye divatjelenség.
Lehet hogy föl kellene jelenteni hitelrontásért!
Különben is egy szájkaratés lehet, még sosem találkoztam a boraival, biztos valami ötvenötliteres fantomtételek lehetnek amit pár szektatag iszik meg aztán osztják az észt.

palack 2009.05.14. 22:42:42

Petiotozás címszó alatt könnyebben megtalálható. A friss, ki nem sajtolt törkölyre meleg, cukros vizet töltenek és azzal erjedni hagyják, majd ezzel higítják a bort.

zoli 2009.05.15. 07:44:49

Mai szemüvegen keresztül nézve már elképzelhetetlen, hogy Budapest volt az akkori Magyarország legnagyobb szőlő- és bortermelő települése a maga közel 3000 hektárjával, amin több, mint 5000 szőlősgazda osztozott.
Pest megye szintén első helyen állt szőlő- és bortermelésben, igaz akkoriban máshol húzódtak a megyehatárok, például Kecskemét és Hajós környéke is hozzátartozott.
Érdekes belegondolni továbbá, hogy a filoxéravész előtti fajtaösszetétel és művelésmód alig egynéhány százalékban hasonlítana a mostanira...
Az a budai siller se az volna, amit ma siller alatt értünk. Magyarosabban kastélyos néven ismert, a fehér és kék szőlőfajták együttes feldolgozásából készült, pirkadtas árnyalatú borféleség, de legalább a hamarosan hatályba lépő új EU-rozé készítési módozattal harmóniában lenne...
süti beállítások módosítása