Többször megfogadtam már, hogy nem fogok írni kedvenc társasági és életmódmagazinunkról. A bárdolatlan böszmeség azonban néha olyan új csúcsokat hódít meg, amelyek vissza-visszatérően elhatározásom megváltoztatására kényszerítenek. Tanulságos kis mese következik a pannon borsajtó legfényesebben ragyogó ékkövének és a hazai önológia neves képviselőjének pengeváltásáról.

Kadarkaháború

Történtünk a ködös, havas februárba nyúlik vissza, amikor is életmódmagazinunk (nevezzük az egyszerűség kedvéért "D"-nek) nagy utazásra invitálta kis hazánk egyik neves énekmondóját Kisharsányba. A történet fonala itt furcsa kacskaringókat vett, és a jó tollú kommentár ehelyütt a zenész emlékeiben élő "felázott dugójú, rissz-rossz, penészes kadarkákról" kezdett szólni, mintegy ellenpontozandó a kisharsányi pincészet borait. A cikk annak rendje s módja szerint kiverte a biztosítékot a kadarkafronton igen aktív Takler Ferencnél, aki több helyütt hangot adott megütközésének.

Ezután néhány hónap szünet következett. A mese júniusban folytatódott, amikor is nevezett életmódmagazin étteremtesztelő rovatában egy vendéglátó műintézmény kapcsán már konkrétan Taklerék kadarkája került a kritika kereszttüzébe. Olyan súlyos vádak szökkentek ki a szerző tollából, mint a "súlyosan szétesett, meg sem lehet inni, íze áporodott", s ennek koronázásaképp a szerző költői kérdések formájában utalt bizonyos borbetegségekre, illetve borhibákra. Bár a cikk feltehetően arról szólt volna, hogy a bor tárolása a tesztelt intézményben hagyott némi kívánnivalót maga után, a félreérthető megfogalmazás miatt a figyelmetlen olvasó bizton gondolhatta úgy, hogy a jelzők úgy általában a Takler-kadarka ismérvei.

Takler Ferenc ezért tollat (billentyűt) ragadott és levelet írt a szerkesztőségnek, amelyben kifogásolja a cikk állításait, kiemelve, hogy esetleg nem is az általa alkotott bor volt a górcső alatt szenvedő alany, hiszen a tétel a cikk szerint is kis kancsóban érkezett, nem pediglen palackban, ahogy ők azt az étterem számára eljuttatják.

A hónap olvasói levele

Előállt tehát a casus belli, amikor is vagy pisztolyt ragadunk és párbajra hívjuk az ellent, vagy sürgőst elnézést kérünk és sunnyogunk balra el.

Nevezett életmódmagazin azonban a hazai gyakorlatban némiképp szokatlan módszerhez folyamodott: a borász levelét elmésen elhelyezte az olvasói levelek rovatban, és mivel annak terjedelme miatt több olvasói levélnek nem jutott hely, nagyvonalúan odaítélte neki "a hónap levele" díjat, az ezzel járó tokaji aszúval egyetemben.

Pestiesen szólva: ügyes. Ahogy művelt nyugati kollégám mondaná: egy kis alázásért nekünk sem kell a szomszédba mennünk. Lehet, hogy csak nekem pörög túl az etikai érzékem, de itten méretes parasztság esetét látom fennforogni.

Ha ugyanis elkefélünk valamit (például úgy fogalmazunk, hogy abból az adott bort nem ismerő olvasó szándékunk ellenére csúnya negatív kritikát vélhet kiolvasni), akkor az volna a minimum, hogy azt mondjuk: elnézést, félreérthető volt, nem akartuk. Vagy azt, hogy márpedig a bort akkor és ott bűnrossznak éreztük és punktum, ez van, elvtársak. Bár akkor kétségkívül meg kell magyarázni, miért hittük el a kis kancsóról, hogy az van benne, ami, és miért érezzük rágalmazásnak rákérdezni, ha utána nem érezzük rágalmazásnak leírni a fentieket. De az érintett reakcióját betenni olvasói levélnek és még egy laza buksisimogatást is mellékelni hozzá, ilyet utoljára Bud Spencer-Terrence Hill filmekben láttunk, és általában súlyos pofonok követték.

Szóval, lehet még folytatása a történetnek, és azért se zárjuk le, mert néhány kérdés az én csökött alkoholista agyamban is felmerült a történet kapcsán, úgymint:

1. Minekutána a "D" életmódmagazin hónaplevele-awardja olyan elismerés a borászati szakmában, amely után újabb magaslatok már nem várhatnak meghódításra, befejezi-e a csúcson önológiai pályafutását a 2004-es év bortermelője?
2. Ha esetleg mégsem, számíthat-e nevezett magazintól a "Szerkesztőségi Cuki Buli Legszebb Tenyészménje" díjra, vagy más, hasonló méretű elismerésre, esetleg egy Kalipszózoknira?
3. Kiosztja-e valaki a hónap legparasztabb sajtóhúzása elismerést az ezzel járó pléhcsillaggal?
4. Ki az a Duchemin?