2003 nem volt hűvös évjárat, sőt! Elmondható, minden borvidékünk kapott napból, melegből eleget. Talán sokat is - vagy nem készültek fel eléggé a borászok rá? A legtöbb borral, ami nem tetszik ebből az évből, kétféle bajom van. Az egyik, hogy a túlérett és töppedt szőlő miatt lelágyultak a savak, ezért lekvárosak az ízek, gombás fülledtséggel, a másik, hogy valamiért mégis zöldes jegyek villannak fel, és nyersesség uralkodik, gyümölcsök nélkül.

Ez a bor is az utóbbiak közé tartozik szerintem. Hiába egyesítette a borkereskedő cég az erőit a bordoktor Pók Tamással, nem érzem átütően jónak a dolgaikat (nem is én lehetek a célközönség), persze a tulaj kis egóját kielégítő zászlósbor, a Nimród - kellően magasan árazva - sok kóstoló sztárja, meg biztos trendi is inni bizonyos körökben. Engem ez sem győzött meg soha, mindig hordós jegyek uralták. Maga a vincellér sem tudott még katarzist okozni boraival, egyfajta örök ígéret, letört zseni számomra.

Nagyot dobbantott anno az 1996-os Leánykájával, komoly fahordós bor volt ez, és újszerű, aztán még egy szűretlen 2000-es - forgalmon kívüli - kékfrankosa csillantotta fel a reményt, jöhet itt sok izgalmas tétel. Ehelyett a mérsékelt izgalmat okozó Bazilika és a Rapsody in Red tűnt ki a középszer alá csúszó többi mellől, a mostani életmódis borok meg nagyon újvilágiak. Persze ott is próbálkozik a cég, meg talán ez kényelmesebben hozható szint.

A Monarchia Egri Noirt ezerötszáz körül lehet megkapni, ami akár lehetne örömteli hír is a kicsit elszállt hazai vörösárak mellett. Burgundis palack, ciklámenlila címke, leugró noir felirattal. Érdekes az ónkapszula-műanyag dugó párosítás. Már nyitáskor ribizliboros illat csap orrba. Kitöltve mély, lila tintás szín fogad, és sűrűség ígérete. Illata elsőre szúrós nagyon, később muskátlis, földes szag jön, meg igazi parasztboros érzet, kicsit beteges hordóval, szürkepenészedés-szerű, de nem erősen.

Ízében meggymagkesernye dominál, kevéske gyümölcs között talán feketeszeder rémlik, kevéske túlérett meggyel. A hordós jegyek egy idő után felülkerekednek, mogyorós, vaníliás, rumos-diós érzet tolakodik a nyersesség mellé. Érzetre húsos a bor, jól kitölti a szájat, de a szájpadlást erősen kaparja, csípi az alkohol, ami megbillent mindent. Gyümölcsösségben is többet várnék, ehelyett levegőztetéssel savanykásság bukkan elő, ami a rövidke utóízt is meghatározza. Nekem csalódás, így egy kegyelem 4 pont is elgondolkodtat.