Két Vylyan: a 2004-es lakossági cabernet és a 2006-os, előzetesszerű portugieser. Az utóbbi alapján optimistán tekintünk a jövőbe: egyszerűség, sűrűség, őserő. Szabolcska Mihály csókoltatja Kisharsányt.

Vylyan Villányi Portugieser 2006

Erős vaníliás, újboros illat, echte kékop. Eleinte gyümülcsökkel (vaníliás málna), de a gyümöcsök gyorsan elillannak, földes, tompa illatok kúsznak a helyükre.

Meleg karakterű, mediterrános bor. Van füle, farka, maga a kerekded egyszerűség, újboros stílusjegyek, kis szénsav, mintha. Mégsem újbornak árulják, helyesen: a bozsolédivat lassan már ciki lesz, az igazi Beaujolais-t kivéve, persze, Magyarországon meg tényleg rettenetes szörnyszülötteket köszonhetünk neki.

Ha a 2006-os, jelentősnek ígérkező évjárat előzetesének tekintjük, akkor lelkesedhetünk: a fajta adta szűkös lehetsőségek közt ez a bor egyszerűségében is jelentős koncentráltságot és erőt mutat.

Ha a kékoportugízer-mezőny adottságait is figyelembe veszem, az öt pont sem lenne túlzás. Az abszolút skálán viszont a négyhez érzem közelibbnek.

Vylyan Cabernet Sauvignon Barrique 2004

A kétipszilonos kisharsányiak lakossági kabernéje, úgy értve, hogy nem szeleksönös, és belül marad a három rugón a hiperekben. Viszont egész tisztességes külseje van már, ónkapszulát kapott meg minden. Úgy néz ki, mint egy komoly bor. Az illata is olyan: vér és ól, egy komplett disznóvágás. Mellette áfonya, mentás-ánizsos árnyalatok. Elég izgalmas illat, amivel az íz sajnos nem tartja a versenyt.

Először is vékonykább a kívánatosnál. Gyümölcsök még csak-csak jönnének, az erdei típusból, és az édesség is, de aztán bezuhan a korty egy lyukba, onnan már csak a szárazon tomboló tannin. Iható meg oké meg nincsen vele különösebb baj, jó, valami kis zöldesség átvillan, de 2004-ből ez normális, viszont az is igaz, hogy jobb évjáratokban a pince low end bora, a Vörös is többet tudott ennél. 4 pontot ér nekem kábé.