Modern világ, rohanó élet, nem jut időnk semmire, mondja a nóta, 1984-es, nagyferós Bikini, továbbá: jaj, de baró kvarcórád van, minden órában fütty-fütty, szóval a lényeg, hogy rohanó világunkban rohan a világ, még rendesen inni sincsen ideje az embernek, pedig arra azért illik szakítani. Az utóbbi hetekben sok volt az ilyen lóti-futi borozás, hogy még egy papírfecnit sem volt idő/lehetőség előkapni, és fölírni rá egy-két mondatot, hogy animális-e, vagy nem-e animális. Néhány kósza emlék mégis maradt, ebből egyet osztanék meg most gyorsan, hátha van tanulság.
A Kempinski sörözőjében üzleteltem a Jól Menő Üzletemberrel, sört kértem, ő borozott viszkivel, tud élni, aztán kiderült gyorsan, hogy a Kempinski sörözőjében nincs jó sör, illetve Pilsner Urquell van, de annyira szénsavas (hülye magyar szokás, hogy agyonszénsavazzák a sört) volt, hogy egy korsó után úgy éreztem magam, mint akit föltöltött héliumpalackból egy városligeti lufiárus. Kértem a borlapot tehát. Egy könnyű szívroham után – megnéztem az árakat: a Szeremley-szemelt hatezer volt, a régebbi Kopárok negyven körül, de még az ihatóbb kékfrankosok is verték a tízet – kinéztem a Buttler B-t, kilencért a középmezőny alján lehetett, úgysem én fizetek. Tíz perc múlva előkerült a pincér hölgy a pincéből, és aszonta, hogy B sajnos nincsen, ezt a két Buttlert tudja adni – és mutatott egy 03-as bikavért, meg egy olyan palackot, amilyet még sosem láttam: lila-arany címke, apró betűk, Buttler Egri Cabernet Franc 2003. Na, hát próbáljuk meg. Árát meg sem kérdeztem.
És, emberek, lett akkora ahaélmény, hogy csak na. Csodálatos bor ugrott elő a bordói palackból: már illatban lehengerlő gyümölcsök, csupa élénkség, izgalom, mégis megnyugtató harmónia, semmi billenés tannin- vagy alkoholirányba. Biztos, hogy az egyik legszebb franc, amit valaha ittam. Ráadásul összetéveszthetetlenül egri: a villányiak brutális teste és koncentrációja helyett itt a gyümölcs és a harmónia dominált, az elegáns savak, a finom vibrálás. Szórtam volna rá hét-nyolc alkeszpontot helyből, ha olyan szitu lett volna.
Csúcsvörösökben igen jártas tárgyalópartnerem is csettingetett, azután kért még két viszkit.
(Később utánanéztem ennek a franc-nak, kiderült, hogy pár száz palackos tétel volt, nyolcezer körül kiskerben, néhány boltban lehetett kapni.)
Utolsó kommentek