Az idén tízéves Királyudvar akkor került utoljára a hazai kultúralkoholista társadalom figyelmének célkeresztjébe, amikor tavaly januárban az alapító Szepsy István úgy döntött: kiszáll a cég ügyvezetéséből és a borkészítésből, és a Szepsy-birtoknak fogja szentelni minden idejét. Akkor reménykedéssel vegyes szomorkodással vettük tudomásul a hírt, titkon remélve, hogy ezzel a lépéssel akár gyarapodhat is a nemzetközileg elismert, piacképes, Tokaj hírnevét öregbítő borok sora. Vigyázó szemeinket Demeter Zoltánra vetettük tehát, aki 1999 óta dolgozott közösen Szepsyvel a birtok borain, s akiről szintén bebizonyosodott már (legutoljára épp az imént), hogy nem akármilyen képességekkel rendelkezik a borkészítés terén. A Terroir Clubban megtapasztalt eredmény azonban optimista várakozásainkat is felülmúlni látszik bizonyos tekintetben.

Kezdjük azzal, hogy a bemutatót prezentáló Anthony E. Hwang, a Királyudvar fő tulajdonosa és egyben ügyvezetője kifejezetten jó arc. Nem úgy viselkedik, mint egy tipikus pénzügyi befektető, még akkor se, ha elvonatkoztatunk a pénzeszsákon üldögélő, szivarozó, dagadt imperialista sematikus rajzától. Több helyütt elmondta már, és hitelesnek is hat – legalábbis nekem –, hogy neki a Királyudvar elsősorban nem pénzügyi kérdés, inkább a Szepsyvel való találkozása és a Tokaj iránti szerelme vezetett el a birtok megalapításához. Nyilván ha valami üzletileg nem életképes, akkor az hosszú távon nem folytatható, de úgy tűnik, Hwang hosszú távra tervez, és elsősorban a tokaji borok stratégiailag is sikeres nemzetközi szereplése érdekében fekteti eszközeit a birtokba. Márpedig elmondása szerint a nemzetközi piac igazán brutális, elég egy-két halványabb évjárat, vagy gyengébb évjáratban ki nem hozott bor, és szinte azonnal elfelejtik az embert. A fő cél tehát nem lehet más, mint a legmagasabb minőségi szintet képviselő és legfőképp megismételhetően elkészített bor. A jó borászat ugyanis arról ismerszik meg, hogy gyengébb évjáratban is képes szép bort alkotni. Ennek érdekében bármikor kész a szükséges befektetésekre, mondja.

A borkészítési filozófia fókuszában a harmónia áll, ami Hwang szerint az elsődleges megoldási kulcs a hosszú ideig eltartható borok készítésének fejtörőjében. Márpedig a Királyudvar hosszú ideig eltartható borokat kíván készíteni, legyen szó akár nagy szárazakról, akár nagy aszúkról, akár a botritisz nélküli édesborokról. A kettőezerhatos év egyik fő tapasztalata Hwang szerint az, hogy a borvidék mindhárom stílusban képes maradandót alkotni, ha a gondos szőlészeti-borászati munka jó technológiával párosul. Márpedig itt minden rendelkezésre áll, Demeter Zoltán pedig varázsló. A motorok tehát begyújtva, a Királyudvar teljes fordulatszámon pörög. És hogy a tulajdonos mindennek nyomatékot is adjon, a jelenleg piacon levő és némely, később piacra kerülő borokból kaptunk ízelítőt.

Királyudvar Sec 2005

A sec borok "divatja" vagy filozófiája a tulajdonos másik, Loire-völgyi biortokához, a Huet L'Echansonne-hoz kötödik. A bor 8 gramm maradékcukrot tartalmaz, magyar besorolás szerint tehát félszáraz. Mégis teljesen száraz bor érzetét adja, amelyben a cukor csak a kerekséget, a harmóniát viszi az ízbe. A bor gömbölyű, mégpedig minden szempontból. Széle, hossza, magassága van, ráadásul páratlan összjátékkal, feszes szerkezettel párosulva. Harmonikus illat (engem egy picit pezsgőre is emlékeztetett), mineralitás, gyümölcsök, virágok, hibátlan ív az illattól a lecsengésig. Arányos, minden irányból nézve kerek bor. Nagyon magasra teszi a lécet, már indításképp. A kóstoló végén, a Lapis Aszú után is perfektül borszerűnek tűnik.
7 pont

Királyudvar Demi-Sec 2005

Stílusra nagyon hasonló a sechez, csak itt már 19 gramm maradékcukorról beszélünk. Persze a fajtaarány is más, és a dűlő is (míg ez 100% Betsek, addig a sec négy dűlő borából készült). Érzetre félszáraz, sőt tán teljesen az. Kicsit zárkózott illattal nyit, amely szellőzéssel folyamatosan nyílik és gazdagszik. Birsalma, hársfavirág, némi mézes jelleg és őszibarack kerül be a jegyzetbe. Hasonlóan gömbölyű, mint a sec, de a maradékcukor miatt talán még simogatóbb, behízelgőbb, nőiesebb vonalú. Szép bor, semmi kétség.
7 pont

Királyudvar Lapis Furmint 2006

Furcsa érzés ezzel a névvel édes bort köszönteni az előző évek emlékezetembe ivódott szárazai után. Ugyanakkor a bor egyáltalán nem furcsa, sőt. Készítéséhez különválogatták a Lapis felsőbb fekvéseiben található, részlegesen botritiszes fürtöket. Az erjedés szabályozott hőmérsékleten, fahordóban ment végbe. Az eredmény intenzív, citrusos, birsalmás, nagyon halványan élesztős illattal nyit. Élénk és frissítő, ugyanakkor az eddigiek után nem hat bonyolultnak. Ízben ez a bor is a harmóniáról szól, mint az eddigiek. Ugyanakkor az 55 gramm cukor hihetetlen kerekdedséget, selymességet kölcsönöz neki. Átölel és betölti az ember száját, majd perfekt lecsengéssel búcsúzik. Nem találok benne hibát.
7 pont

Királyudvar Lapis Hárslevelű 2006

Néha hajlamosak vagyunk lenézni a hárslevelűt, és ilyenkor mindig jól jön egy ilyen bor, amely helyreteszi a fajta értékeit a fejünkben. Ez a hárslevelű ugyanis a palackba zárt intő példa egyrészt arra, hogy a fajta valóban képes csúcsteljesítményre, másrészt arra, hogy Tokaj viszont botritisz nélküli édes borban is maradandót tud alkotni. Persze kell ehhez Demeter Zoltán is, aki már szüret előtt, a szőlőben meglátja a vörösre-barnára töppedt szemekben a lehetőséget, a potenciális nagy bort. A bor egyébként nem képezné a standard Királyudvar-szortiment részét, de látván, mi lett belőle, lepalackozták (a művelt alkoholisták feltehetően nagy örömére).

Hihetetlenül elegáns, arisztokratikus. A harmóniája mellé rafinált, elegáns kesernyéket kapunk, szőlőleveles, picit dohányos illatot, mélyet és elgondolkodtatót. Szájban is élénk, tartalmas, harmonikus és kerek. Nagyon egyben van, pedig még fiatal, akárhová feljődhet tovább. Áradó ízvilág, 77 grammnyi maradékcukor, harmónia és elegancia minden mennyiségben. Ez az én borom, és punktum.
8 pont

Királyudvar Ilona Cuvée 2002

A bor készítéséhez a birtok egész területéről az erősen botritiszes fürtöket válogatták össze. Nemcsak termőterületében, hanem fajtaösszetételében is (a három fő tokaji fajtából készült) igazi birtokbor. Intenzív birses, őszibarackos, halványan grapefruitos illattal találkozom elsőre, picit talán Demeter Zoltán főborára emlékeztet. Aztán forgatással előbújik a botritisz, először kicsit harsányan (magamban gonoszkodok egyet, és Illóna Cuvée-t karcolok a papírra), majd a kezdeti lendületből visszavéve, finoman és elegánsan. Néhány perc után szépen összeáll az illat, rendeződnek a gyümölcsös, a botritiszes és az érlelési aromák.

Szájban is tiszta, gyümölcsös ízekkel találkozom, ugyanakkor a harmónia elbillen az édesség felé, a savak nem bírják az iramot a 156 gramm cukorral. Kicsit lomha nekem, azt mondom. Már a többi bor hihetetlenül életteli vibrálásához képest. De akkor is: gonosz vagyok és maximalista.
6 pont

Királyudvar Patrícia Cuvée 2005

A kóstoló talán legérdekesebb bora. Cuvée a neve, pedig 100% sárgamuskotály, ráadásul dűlőszelektáltnak is mondható, hiszen a Danczka termése az egész. Ugyanakkor a benne rejlő potenciált jelzi, hogy külön e bor tapasztalatai miatt a Danczkában jelentős területeket telepítenek újra sárgamuskotállyal. Egyszerűen jól érzi ott magát, és igen szép bort ad.

Parfümös, muskotályos, frissszőlő-illatú a bor, némi narancshéjas aromákkal a háttérben. Birsalma jön még, és kis szőlőlevél. Behízelgő, mint a legtöbb sárgamuskotály, ugyanakkor mélysége, tartalma is van az illatnak. Ízben is gazdag és harmonikus, a savak nagyon jól állnak neki. Élénk, vibráló és életteli. A fajta és a dűlő szép összjátéka, precíz technológiával elkészítve. Igen szép.
7 pont.

Királyudvar Tokaji Aszú 2002

A Királyudvarnál kizárólag 6 puttonyos aszú készül, így értelemszerűen ez is az. A 197 gramm maradékcukor egyébként is egyértelművé tenné, hogy milyen magasságban járunk. Az alapbor a Lapis, az aszútészta a Danczka gyümölcse, az összetétel 70% furmint és 30% hárslevelű. Intenzív, érett illatot érzek: birsalma, napon szárított széna, botritisz, méz, sárgabarack aromáit vélem felfedezni. Összetett, mély, sokrétű. Szájban már hömpölyög, ahogy azt egy 6 puttonyostól el is várja az ember, mézsűrűségű anyag jön, szinte bevonja a szájpadlást, távozni sem akar onnan, olyan. Ugyanakkor az acidok szépen ellenpontozzák a hömpölygést, a bor nem lesz se lomha, se lapos, marad élénk és vibrálóan gyümölcsös. Kilométeres lecsengéssel búcsúzik, de olyannal, hogy percekig nem múlik. Csak ülök és bámulok ki a fejemből, mint akin átment egy gőzmozdony.
8 pont.

Királyudvar Lapis Aszú 2002

A Lapis Aszú volt a borvidék egyik első dűlőszelektált aszúbora, és mint ilyen, igen nagy népszerűségre tett szert. Persze nemcsak ezért, hiszen azóta is etalonként emlegetik szerte e hazában, és ennek megfelelően aranyárban mérik, már ahol még. A 2002-es Lapis Aszú Hwang úr elmondása szerint méltó folytatása annak, ezért némi megilletődöttséggel vegyes kíváncsiság kerített a hatalmába, amikor lecsordult a pohár falán.

Komplex, orrba mászó illat indít rohamot a pohárból, ha lehet, még összetettebb, mint a birtokaszúé. A birsalma, méz, botritisz aromáihoz avaros illatjegyek, pici gyapjú csatlakozik. Gazdag, elsöprő. Megkóstolva szinte leszakítja az ember fejét. Ha az előbb gőzmozdonyt írtam, akkor most minimum egy Boeing 747-es felszállópályájának kellene éreznem a fejem. Nektáros sűrűség és koncentráció, hömpölygés, szép sav-cukor egyensúly (halványan talán a cukor felé billen, de ez legalábbis ízlés kérdése), múlni nem akaró utóíz. Egyszerűen túl sok nekem, túl koncentrált, túl nagy. Kevés vagyok én ehhez a borhoz, azt hiszem. És még előtte az élet.
8-9 pont környéke, inkább 9

Sommázat

A borsor ékesen példázta, hogy a Királyudvar él és virul, mit él, egyenesen feltámadott, újjászületett. Hwang Anthony pedig továbbra sem lacafacázik. A tervek között komoly nemzetközi célok szerepelnek, és szerencsére a hazai piacot is elég fontosnak tartják ahhoz, hogy minden bor kapható legyen nálunk is. A szép borok, a szimpatikus hozzáállás a borkészítéshez, a szigorú minőségi mérce, a jelentős technológiai lehetőségek és nem utolsósorban Demeter Zoltán kvalitása talán elég lesz ahhoz, hogy a birtok komoly nemzetközi elismerést vívjon ki magának. Addig pedig örvendezzünk, hogy ilyen boraink vannak kishazánkilag.