Címkék

Utolsó kommentek

  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

A mindenséggel mérd magad

Idegen szájak 2., avagy az érem másik oldala

2007.06.18. 18:41 - BOB

Na most, én Albert gazdával ellentétben úgy gondolom, hogy igenis fontos, mit gondolnak a szuperszofisztikált és aranytorkú külföldi mindentudók a magyar borról. Attól ugyanis, hogy a Debrecen megnyerte a Borsodi Ligát, a magyar foci nem lesz világszínvonalú. Ha egy nemzetközi kupában bármely csapatunk hatot-hetet nyel be egy európai középcsapattól, akkor nem segít rajta a tudat, hogy pedig itthon milyen jól szerepelt. Az olimpián sem értékmérő a Pest Megyei Tartalékos Válogatóverseny aranyérme, ott az egész világgal kell szembenézni. Ugyanez a helyzet a borral is.

Valóban kis porszem vagyunk a világ nagy bortermelő nemzetei között, és valóban főként a belföldi piacra termeljük a hazai borok jó háromnegyedét. Nem a mi seggünkből fúj a borvilág passzátszele. Csak a bordeaux-i borvidék AOC területe majd másfélszer akkora, mint Magyarország huszonkettője összeadva. De ha erre azt mondjuk, dolgozzunk csak a hazai piacnak, akkor tudomásul vesszük, hogy a magyar bor talán sosem fogja megkapni az őt megillető helyet a világ boros asztalánál. Bezárjuk magunkat egy elefántcsonttoronyba és lenyeljük a kulcsot. Ha másért nem, ezért fontos, hogy tudjuk: hol tartunk a világhoz képest.

A magyar fogyasztó örvendetesen patrióta. Többnyire a magyar bort veszi és viszi. Csak épp nem tudhatni, meddig. Az alsóbb árfekvésekben már komolyan érezhető az újvilági borok térnyerése, a farkas már bedugta egyik mancsát az ajtón. Ha valaki a tizedik ötszáz forintos ausztrál chardonnay-t fogja legalábbis azonos színvonalúnak találni a háromszor annyiba kerülő magyarokkal, akkor a hazafiság a pénztárcával kerül ellentétbe, és az ilyen helyzetekből általában a pénztárca kerül ki győztesen. Vagyis a belföldi fogyasztásra sem lehet annyira biztos alapként építeni, ha ezenközben szakmányban törnek ránk a hipermarketek és diszkontláncok technológiailag korrektül elkészített borai, illetve borszerű italai.

Az egyébként nagy szerencsénk nekünk, hogy a hipermarketláncok számára is kis falat ez a magyar piac, és (még) nem foglalkoznak azzal, hogy igazán minőségi külföldi borválasztékuk legyen (az Auchan például Franciaországban simán belistáz cru classékat is, nálunk meg leragadt a 169 Ft-os kocsisborok szintjén). Magyarországon még csak kismértékben van jelen a külföldi kínálat színe-java, egy-két kivételtől eltekintve a 2-4 eurós kategóriát szánják a Kárpát-medencébe, azt is a "magyar viszonyokhoz" igazítva, azaz vaskos haszonkulccsal. Csak épp nem biztos, hogy ez időtlen időkig így marad, ha a fogyasztási szokások továbbra is soványmalac-vágtában orientálódnak a hipermarketek felé.

Ha kimegyünk Franciaországba, 2-3 euróért már iható, borra emlékeztető bort tudunk kóstolni (főképp a relatíve kisebb presztízsű, ám annál jobban igyekvő Languedoc-Roussillon vidékéről), a mellényúlás jóval kisebb veszélye mellett, mintha ugyanezt az árszegmenst kis hazánkban szemléznénk végig. 10-20 euróért már igen komoly borok keringnek arrafelé. Igaz, ott más a borfogyasztási kultúra, már a csecsemők is bort kapnak anyatej helyett, hogy sokáig éljen a francia paradoxon. És csupán néhány döntéshozó üzleti számításain múlik, hogy ez a kategória nálunk is nagy tömegben megjelenjen. Akkor pedig nem lesz más lehetőségünk, mint hazai piacon mérkőzni meg a világpiacon beárazott termékekkel. És ebben a meccsben nem válik előnyünkre, ha csak a hazaira vetjük vigyázó szemeinket. Mondhatjuk másképp: lehetnek majd nagy koppanások, amikor hazai sztárborok árának feléért kapjuk meg ugyanazt a minőséget egy középkategóriás külföldi pincészettől.

Nem azt mondom, hogy szolgáljuk ki a világpiac ízlését. De a mércét, úgy gondolom, a világpiachoz kell igazítani, ha komolyan vesszük azt, hogy a magyar bor többre képes, mint amit ma látunk belőle. Ne sauternes-i bort készítsünk Tokajban, de olyat, ami Sauternes-nel felveszi a versenyt. Ne bordeaux-it Villányban és Szekszárdon, de olyat, ami pariban van velük árban és minőségben egyaránt, ugyanakkor magyar garatra szabott, ezáltal egyedi. Igenis becsüljük meg és óvjuk a hazai fajtákat, készítsünk belőlük jó magyar borokat, olyanokat, amelyek akár nemzetközi összehasonlításban is megugorják a lécet. Különben marad az elefántcsonttorony, a belföldre korlátozódó világhír és Koplárovics Béla.

Címkék: esszéjellegű

28 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr22101092

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hunter41 2007.06.18. 19:54:24

Nos, azon az előző blogon éppen erről beszélte. Szóról szóra. Írástudó barátom (elnézést a személyeskedő hangvételért) nálamnál is frappánsabban fogalmazta meg a megfogalmazandót.
Emócionális vagy spirituális ügyekben éppúgy veszélyes út a struccpolitika, mint bármely racionálisabb esetben.
A borivás izlés és szuverenitás dolga - bizonyos objektív alapok ugyanakkor nem elhanyagolandók. És ebben bizony nem állunk fényesen.
Ezért kell megméretni - és nem könnyűnek találtatni. Akkor lesz esélye - talán - hosszútávon a hazai bor fogyasztásának.
Mert tessék elhinni, nem kell aranyárat fizetni egy-egy palack jó borért. És a borfogyasztás alapja az lenne, hogy fogyasszuk azt a bort. Ne csak néhány jupi, hanem izléssel és élvezettel bíró emberek sokasága.

hunter41 2007.06.18. 20:06:55

Még annyit, hogy nap mint nap találkozhatunk a féreértett "piaci" magatartással. Vagyis a fogyasztók megvásárolják a terméket, és az eladó ebből arra a következtetésre jut, hogy rendben mennek a dolgok, vagyis a kereslet/kínálat rendben van.
Nincs renben. Mert itt is hiánygazdálkodásról beszélünk. A rendszerváltás után a feltörekedett magyar jupi réteg - leginkább divatból, és nem izlése okán - felvásárolta és vásárolja a hazai termelők készletét. De mint a fenti cikkben is elhangzott, nincs is olyan nagy kínálat, kicsi a termőterület. És persze egy viccesen túlárazott eladási szint jött létre, ami gátolja a további terjeszkedést.
Tehát a borászatnak, a bormarketingnek az (is) lenne a dolga, hogy szélesítse ezt a viszonyt. Ahhoz azonban figyelembe kell(ene) venni a hazai viszonyokat, tradíciókat és lehetőségeket.

Benikuty 2007.06.18. 20:21:55

Na,hál'Istennek,ebből megint jó kis kalamajkka lesz!Hunter41,sok ebben az igazság,nekem egyetlen problémám van.Az utólsó mondatodban emlitett tradíció.No,az nincs,felőrölte a sötét évek sokasága.

hunter41 2007.06.18. 20:40:19

"No,az nincs,felőrölte a sötét évek sokasága."

Akkor talán hozzuk vissza! Lopjuk be újra az életünkbe! Nem bután és szajkózva, hanem a mai világ kihívásainak megfelelve. De azt, ami mi voltunk, vagyunk.. leszünk. Vagyis lehetnénk. Ismerjük már fel végre - itt és most a borban - hogy nem szenvelegni kéne, hanem részévé lenni egy új világnak.
És akkor lennénk erősek, ha ez menne.
Például a borban.

Ja, hogy naív vagyok..?! Hát... ilyen naívokra is szükség van. A saját szakmámban végigcsunáltam. 20 évembe és MINDENEMBE került. De sikerült!

shiraz 2007.06.18. 20:40:34

végre nem egy populista hang

Mit-nem-mondol 2007.06.19. 11:40:01

Biztos, h paran mar irtak itt a nagy bor-bloggolas kozepette (nem tul gyakran jarok itt), de engem is zavar (egyetertve Bobbal), h a magyar fajtakra keves hangsulyt tesznek sztarboraszaink. Szeremley tudom, h csinal bakatort es Nagy Imre (B.akali) pedig baratcsuhat (ugy tudom mindketto regi magyar fajta), biztos vannak meg nehanyan, de sajnos ezek elszigetelt jelensegnek tunnek. Tenyleg, csinalni kellene egy hagyomanyos magyar fajtak barati tarsasagot vagy ilyesmi. Szepen vegigkostolhatnank a "hagyomanyos" fajtakat. Vagy akar valamelyik bor-blogger is irhatna roluk itt a muvelt alkeszon (esetleg volt is mar ilyen?)...

vulcanus 2007.06.19. 12:38:25


Hasonlóképpen gondolom én is a msagyar fajtákat illetően. Még a cikk első részére visszautalva, éppen azért értékelik sok esetben a külföldi szakértők többre az óldszkúl tokajit a Disznókőnél, mert az utóbbi sokkal inkább emlékezteti őket a sauternes-i borokra, amit ott is ihatnak. Szerintem sokkal többre értékelnék az egyediséget, ha olyat ihatnának, amiilyen jellegű borokat külföldön nem.

Ehhez segítenének a magyar szőlőfajták is.
Nem a világfajták ellen beszélek, azok is megférnek a magyar fajták mellett, és sok esetben nagyon finom borok készülnek chardonnay-ból, pinot noir-ból..stb itthon is. Csak azt a külföldi otthon is meg tudja inni. De pl. Kéknyelű, Juhfark, Kadarka, Bakator vagy az újabb magyar fajták mint a Zeus, Zenit...stb.(sorolhatnám még bőven), ezek azok a szőlőfajták melyekből ha tisztességes borokat készítenek, meg tudnák mutatni a világnak, mire is vagyunk képesek. Persze nem azt mondom, hogy utána mindenki ezeket a borokat venné külföldön, de e borok különlegességnek is számítanának, és jobban felkapnák rájuk az emberek a fejüket.

Egy külföldi, elsősorban a magyar kultúrára kiváncsi, arra, hogy milyenek a magyar ételek, a borok, a hagyományok. Lehet, hogy Magyarországon is sütnek finom pizzát meg gyrost, de azért sokkal emlékezetesebb marad egy külföldinek egy jó gulyás vagy halászlé, azzal jobban ki tudunk tűnni.

csiricsuri 2007.06.19. 13:03:38

Kedves hunter41 igazán kíváncsi lennék, hogy mivel foglalkozol ilyen hősies kitartással amit oly gyakran felemlegetsz? Szabad a pálya bárki elött,ebben is lehet bizonyítani, de talán elötte kérdezz meg egy-pár borászt, hogy mivel jár és mit kerestek és fektettek be az első pohár borukig, vagy azóta. példát tudok mondani ha szükséges, de ellenpáldát már kevésbé.
Nem a szándékkal van a gond a legtöbb helyen, egyszerűen még nem tartanak itt a birtoképítésben. még csak jó 10-15 év telt el ezzel,ez még erre nem volt elég.

Zebrateve 2007.06.19. 13:58:48

Csatlakozom az előttem szólóhoz, csak nem oly rég jutottak odáig a borászok, hogy a magyar fajtákkal kísérletezhessenek. Konkrétan Gere Attiláról tudom, hogy több tucat magyar fajta/fajtaváltozat klónját gyűjötte össze innen-onnan. 2002-03-ban ültette el a tőkéiket (fajtánként pár tucatot), várja, hogy milyen borokat tud belőlük készíteni. Persze mire rájönnek, hogy melyik milyen talajt, terhelést stb. kedvel igazán, és mire a megfelelő metódussal termesztett tőkék jó termést hoznak...

Batmonkey 2007.06.19. 15:54:34

Ma beszelgettem egy ir sraccal, aki mar tobb boraszatnal dolgozott Franciaorszagban, Del-Afrikaban es otthon is. Irorszagnak nincsen sajat bora, de eleg sokat isznak, nagyreszt francia, olasz, spanyol, ausztral es chilei borokat. Szerinte egy ir fogyaszto sosem venne le egy 8 euros magyar bort a polcrol, mert nem tudja, mit kap tole, mig a chileit ismeri jol. Biztosra megy. Szerintem utopia azt gondolni, hogy a magyar borok forradalmat csinalnak kulfoldon, es majd jol eladunk minden etteremnek es szakuzletnek. Ez mar csak a mennyiseg miatt sem lehetseges. Ugyhogy en is inkabb a patriota fogyasztas megorzesere koncentralnek, de ehhez igenis versenyben kell lenni a kulfoldivel. Egyetertek a cikkel.

hunter41 2007.06.19. 19:58:27

"Kedves hunter41 igazán kíváncsi lennék, hogy mivel foglalkozol ilyen hősies kitartással amit oly gyakran felemlegetsz? Szabad a pálya bárki elött,ebben is"

Nos, teljesen mindegy, hogy én mivel foglalkozom. E tekintetben irreleváns. Mondjuk - csak hogy adjunk neki valami nevet - én vagyok a részfaszú baglyok gyártója. (Mielőtt trágársággal vádolnátok, ld. Tóta W. emlékezetes cikke:-))
A nagy különbség köztem és a magyar borászat között, hogy amikor én a '90-es évek közepén rájöttem, hogy idehaza már semmi szükség rézfaszú baglyokra, ámde külföldön van még kereslet, akkor belevágtam. Mert nem volt más választásom. Ám onnantól csak és kizárólag az ottani mérce volt a döntő, semmi más.

A hazai borászokat - egyelőre - nem súlytja ez a dolog. Ők eladják a nedűt így aztán nincsenek is rákényszerítve, hogy másként lássák a dolgot.

Az igazság az, hogy én valójában jobban froclizom a hazai borfogyasztót mint a borászt. nem a borász áll itt pellengéren. Hanem az a borfogyasztó, aki vagy a félreértett nacionalizmusa okán vagy csak puszta tudatlanságból, de elég szűklátókörűen viszonyul ezen élvezete hőn szeretett tárgyához.

És ennek a szemléletnek a megváltoztatásához kell hosszú idő, nem a szőlőbirtokhoz. Amennyire én tudom - nem vagyok borász, egyébként ezért aztán nem is az én feladatom "megmutatni"..:-) - egy szőlőtelepítés 4-5 év alatt szüretképes. És vannak is olyan borászaink, akik 6-8 év alatt le tudtak tenni világszinvonalú nedűt az asztalra.

Akarat kérdése ez, a másik olldalnak meg mindig lehet mentséget találni, amíg az az évi néhány tízezer palack így is, úgy is elfogy. Amikor én voltam Villányban, egy palack pinceára egy közepesen neves borászatnál volt úgy átlag ezer forint. És lepalackozta azt az évi 60-100 ezer üvegét. Egy kiló szőlő (kb. fél liter bor) úgy 60-100 forint, egy palack+dugó+cimke úgy a másik százas. A pincét meg örökölte a papától, nagyfene technológiai beruházásra sem volt szüksége. és még a vevő után sem kell menni, lemegy az oda és kartonszám elhordja.

Szóval csak azt akarom mondani, hogy nem kell azért rögtön gyűjést szervezni szegény tengődő borászaink számára. És amíg ez így lesz, addig lehet cikkeket írni, ebből vagy abból az aspektusából látni a dolgokat, de a piac működik, a kereslet fedi a kínálatot, hát ki az a hülye aki ezen lényegi változást akarna eszközölni?

Karmadealer · www.sajtoszsemle.blog.hu 2007.06.19. 20:53:18

Bob, jó téma, időszerű. Én úgy látom hogy a következőkől kell kiindulni, szerintem:
- Hosszabb távon is maradnak az egyenként is kis területű, pár(tíz) hektáros kisgazdaságok.
- Emiatt eztán is magas költséggel dolgoznak a borászaink
- Fenti okból nincs értelme a tömegborokkal versenyeznünk, de ha versenyképesek lennénk se tudnánk egy sikeres piaci bevezetés után elegendő mennyiséget szállítani.
- Kizárásos alapon marad a kézműves borokban, terroirközpontúságban (Tokaj, Somló), hungarikum fajtákban nyomulás.
- Mindez regionális csomagolásban versenyképes, mert a fogyasztó is régiókban gondolkodik ("east block") Fel kell vállalni a délkelet-európai régió imidzsét, és hasonló filozófiával csomagolt román, macedón, bolgár borokkal karöltve kell megjelennünk. Ez ad akkora tömeget ami már mérhető versenyzővé teszi a régiónkat az újvilági borokkal szemben, az országspecifikus fajták és különleges adottságú terroir-ok pedig a hagyományos világfajtákkal nyomuló olasz-spanyol-francia trió mellett tudnak piacképes újdonságként, hájpként megjelenni a nyugat-európoai fogyasztók asztalán.

kukko 2007.06.20. 09:42:55

A legnagyobb probléma szerintem az, hogy Magyarországon nincsen borkultúra. Míg Franciaországban a csecsemők is bort isznak, addig Magyarországon pálinkás kenyérrel etetik őket.(homar.blog.hu/2007/05/30/meg_ma_is_palinkas_kenyerrel_tomik_a_mag)

A kedvencem az, amikor a 200 Ft-os édes vörösborra ráírják, hogy vadpörkölt mellé milyen remek ez a bor. Aki ilyen bort vesz az csak a 10% etil alkohol miatt veszi meg, aki meg vadpörkölt mellé ilyet iszik, az már a büntetendő kategória kellene, hogy tartozzon.
Persze van egy sznob réteg is, aki bármennyit kifizet pl. egy villányi vörösborért, ha elég híres borász adja hozzá a nevét (persze az már nem érdekel senkit, hogy felvásárolt szőlőből készült-e). Így az ár-érték arány felborul. Egy finn ismerősöm mondta, hogy ha ott bemegy a vinotékába, akkor tudja, hogy drágán jó borokat tud venni, olcsón kevésbé jókat, de itt sokszor köze nincs az árnak a minőséghez.
Elsősorban szerintem a magyar borfogyasztónak kellene felnőni egy szintre, hogy ezzel kényszerítse rá a borászokat, hogy jó minőségű borokat korrekt áron állítsanak elő, aztán lehetne külföldre menni. És akkor már külföldön is megállhatnánk a helyünket. Szerintem a magyar borban hatalmas potenciál lehet.

Sárfehér 2007.06.20. 10:42:12

Sajnos, ebben igazad van, hogy Magyarországon nincs borkultúra. Sokan csak rossz borokat kóstoltak egész életükben (ahogy én is korábban), és valóban ezért csak a berúgás eszközének tekintik a bort. Akikkel sikerül nagy nehezen jó bort is kóstoltatnom, azok elöbb-utóbb azért megértik, hogy mi is a a bor. De sokszor nehéz rávenni öket egy sima kóstolóra! Mer a félédes vörös, az kell...
Ezzel szemben olasz ismerösöknél vacsoráztam pár éve. A vacsora végén az édesanya borral kínálta a 8 és 1O éves gyermekeit, de azok nem kértek. Azt hittem, csak ugratja öket. De nem! Olasz gyerekek, mondja, kell ismerniük a bort...

Sárfehér 2007.06.20. 11:01:41

Bob focis hasonlata kicsit sántít. Ugyanis mind a bort, mind a focit a közönségnek (elsösorban a hazainak) csinálják. A magyar foci minöségét az üres hazai lelátók jelzik. Amíg a minöségi magyar bor elfogy a magyar piacon, addig azért nem akkora a baj. A magyar bor pedig már a középsö árkategóriában is -a focival ellentétben- feljövöben van. Nagyon örülök neki, hogy külföldi ismeröseimnek tudok olyan nem túl drága magyar borokat mutatni, amikért egyáltalán nem kell szégyenkeznem. Söt. A bor és a foci között a másik különbség, hogy a bor megítélése sokkal szubjektívebb. Sokkal több benne a spirituális komponens. Felidézi a ismert csodálatos termöhelyet, a pincét, a borászt, a szülöföldet. Ezt hiba félreértelmezett nacionalizmusnak nevezni, ez színtiszta lokálpatriótizmus (a két fogalom rendesen összekeveredik). Márcsak azért is, mert a magyarországi minöségi borok jó részét magyarországi németek készítik. Köszönet érte. Mi pedig kitelepítettük öket.

shiraz 2007.06.20. 11:27:11

"Márcsak azért is, mert a magyarországi minöségi borok jó részét magyarországi németek készítik"
szívesen elolvasnám azt a statisztikát, amiből ezt leszűrted. vagy a szerintem szó hiányzik a mondatból. üdv.

Sárfehér 2007.06.20. 11:54:48

Shiraz, statisztikát nem tudok, de tényleg úgy akartam írni, hogy "egy jó részét". :)

egri Fehér 2007.06.20. 16:45:52

Háát, most egy picit off leszek, a véleményemet a szorosabban vett témáról majd picit később...
Szóval, amíg az OBI a szokásos díjon felül +31 ezerért (vörös esetében +42) minősíti a borokat, ha a termelő a eu-s országba akarja őket exportálni, addig ne beszéljünk semmiről. Merthogy egyrészt ez a gyakorlat min. 3 helyen szegi meg a Római Szerződést, de ezen kívül még egy plusz exportadóként is szolgál. :(((((((((
Ha ezt Obi-van látná, biztos rendezne egy naagy lézrkard-fesztivált a Bem téren... :D

Kotyogó 2007.06.20. 21:16:24

Shiraz
Bock, Gere, Heimann, Keller, Feind - most több nem jut eszembe, de ha igen folytatom. Nem akarok politizálni, de amikor megy a nagy magyarkodás, akkor azt szoktam mondani, hogy egy Steindl volt a Parlament tervezője, egy Hauszman Alajos tervezte a a parlamenttel szemben lévő egykori bíróság épületét, a Műszaki Egyetem épületét és a New York palotát, de ha nem tévedek, akkor a Közgázt is. Ettől persze még nem mindegyik hazai bor német származású leszármazott terméke, de elég sokat készítenek németek, akik lehet, hogy már a nyelvet sem beszélik. Ha a felsoroltak közül valaki nem lenne német, attól elnézést kérek!

Kotyogó 2007.06.20. 21:21:45

Szia Egri fehér!
Én nem tudom, de ez tényleg igaz? Egy tétel fehér OBI minősítése 31 ezer forint, egy tétel vörösé pedig 42 ezer? És még valami: Igaz, hogy ha én leszedek egy bolt polcáról egy bort, azt beviszem az OBI-ba, majd azt ott megvizsgálják és kiderítik, hogy a palckban szereplő bor nem az, amire az engedélyt kiadták, akkor nem a teljes készletért büntetik meg a borászatot, hanem azért az egy palackért, úgy 10 ezer forintra, a többit meg még le sem szedetik a boltok polcairól vagyis továbbra is hamisított bort árulhat a borász? Na, ez az ami engem leginkább érdekelne!

Kotyogó 2007.06.20. 21:30:13

Hoppá! Tényleg kivettétek az utolsó hozzászólásomat? Megtudhatom miért?

Kotyogó 2007.06.20. 21:30:57

Bocs, most meg ott van... Biztos fáradok...

Kusuma 2007.06.20. 21:56:21

No, megkóstoltam Feind 2006-os chardonnay-ját. Szép technológiai bor, jó inni, gyümölcsös ízek és illatok, de semmi különös. Ezt tudja a fajélesztő. Az ár-érték aránya nagyjából rendben van.

Kotyogó 2007.06.20. 22:01:54

Kusuma, melyiket kóstoltad. A tölgyfahordósat, mert azt még nem kapni. Nekem is csak a vinotékában dtak belőle. A másik Chardonnay esetében igaz amit írtál.

Kusuma 2007.06.20. 22:20:07

Kotyogó, ha a fahordósat még nem lehet kapni, akkor csak a reduktívat kóstolhattam... :-)

A CBA-ban vettem 1200 forintért egyébként.

Ezek szerint nem ez a Bormustra-plecsnis bor?

Kotyogó 2007.06.20. 23:00:40

Nem bizám, de már én is várom, hogy a boltokba kerüljön. Egyébként jövő hónap közepétől állítólag kapható lesz. A balatonfőkajári vinotékában biztosan. Én rendszeresen járok a Balcsira, ha megjelenik hozok neked is. Na nem ingyért :-)

Kusuma 2007.06.20. 23:20:52

Beszerzési áron átveszem. :-)

Köszi!

Kotyogó 2007.06.21. 08:05:38

Nem is akartam keresni rajtad. :-)