És=a "polgármestereken" túl,kit kérdeztek meg?
Azért tettem fel ezt a kérdést,mert szinte mindegyik "mester" mind mind megszavazta a tervet.
Pénzügyi tervek,elvonások szorításában.
Akiről meg említés sem szokott esni(azaz más formában sokszor) az pedig a szőlőtermelő.A sokszor= Tokaj Kereskedő Ház alcímen),merthogy csakis ezt a céget kell megmenteni azért,hogy a bogyótermelők,nehogy tönkre menjenek,mert akkor nem fognak"HUNGARIKUMOT TERMELNI".
Akkor ez most nem számít?

Az egyik legfontosabb kérdés itt is elhangzott, és itt se jött válasz. Nem is tudom, hogy jöhet-e valakitől?
Mi lesz a hajnali köd-képződéssel?

Ma este folytatódik a Hír TV-n a Mészáros, Hujber csörte:

www.hirtv.hu/musorok/?article_hid=173322

"Majd megunják,oszt hazamennek..."

Az egyi szemem sír a másik meg nevet
Kell az energia az ALTERNATIV energiai a beruházásokat még az únió is támogatja.
Kevés az a hely ahova a politika a sajátjaként tud beruházni.Szerencsen tud,tudna,de Szerencs rossz helyen van,mert Tokajhegyalja kúlturtály. Mind a kettö kell,energia is meg hírnév is.Néhány évtizede,amikor még szénnel fütöttek a háztartások,Szerencs károsanyag kibocsátása hattványozottan magasabb volt,mint amekkora a tervezet erömüjé.
Persze azóta az únióban más normatívák érvényesülnek,másként reagálunk az ilyen hírekre.Nem védeni akarom a hatalmat,az úgyis meg tudja magát védeni,de hegyaljának van 1988-as,söt 1972-es évjáratú a világ és a szakemberek által is elismert bora.

Ja, 1972-es aszúkat meg évente találnak a Monyókéknál. Ott ez a pincepenészen kartonszámra sokasodik.

Én nem 72-es hanem 71-es évjáratú vagyok s nem is tokaji, de a "post" eredeti témájához mostmár hozzászólnék.

Mostmár. Ui. régóta türtőztetem magam, hogy hozzá ne szóljak az "agcughujber" témához. Főként azért mert nagyon szeretem ezt a blogot tartalmas mondanivalójaiért és a színes, diverz hozzászólásokért, s főként fő céljáért (személyes "imádatom" tárgyáért) a magyar bor(ok) megismertetésért, dicsőítéséért. De. Azt gondolom a "tokajerőmű" téma nem igazán illik az eredeti blogfilozófiába, legalábbis kezdek megcsömörleni az eposz visszavisszatérésétől.

Főként 2 dolog miatt: 1. egyre kevésbé szakmai és objektív színezetű az események újbóli és újbóli kommentálása (hanem mondjuk ki: politikai) 2.az egész ügy tálalása egyoldalú, és egyre demagógabb kezd lenni. A tényekre ma már senki nem kíváncsi, csak a balhé, a bulvárium a lényeg! Ez számomra borzasztó szomorú, de sajnos az egész ország szellemi állapotát tükrözi.

Úgy látszik elég az ha valaki elkezd valamit állítani jó sokszor, lehetőleg minél több kamera előtt és az axiómává válik. Anélkül hogy megbizonyosodnánk a valóságtartalmáról. Elég ha azt mondják amit sokan hallani akarnak, és hurrá újra van egy ellenség akit lehet gyűlölni, tüntetni ellene, az hogy mi igaz az egészből az nem érdekes.

Néhány kiemelt példa:

miért éppen Szerencs: mivel eladtuk az országot (villamos energiahálózat vonatkozásában) az EON-nak és az RWE-nek, ők mondják meg h kies Magyarországunkon hol lehet erőművet létesíteni (persze a hálózatfejlesztési költségek általuk elfelejtett kifizetése esetén uszkve 3-4 Mrd Ft) Észak-Agyarországon csak Szerencs lehetséges.

NIncs is szalma: Borsod megye szántóterülete 204 500 hektár, ennek 42,7 %án terem kalászos gabona (közel 87 000 ha) ezen egy átlagos évben 260 ezer tonna szalma terem, közel ugyanannyi kukoricaszár és kb 40%nyi repceszár. Ehhez jön a meglévő kb 2000 ha energiafű termőterületről 25000 t fűszalma. Tessék összeadni..

Kamionforgalom: elhangzott a Baló műsorban az is hogy az erőmű alapanyagigényének kevesebb mint 10 %-a fog keresztül haladni a borvidéken (Tokajon) Nem ettől elviselhetetlen a forgalom, már most is az. Azzal senki nem vitatkozik hogy az erőmű esetleges működése tovább növeli a napi 1534 kamiont 14-gyel. De az erőmű meg nem építése nem fogja csökkenteni a terhelést..

Mikroklíma/botrytis képződés: agráregyetem 1. féléves tanagyag agrometeorológiából a mikroklimatikus tényezők és befolyásolása. Különbséget kellene tudni tenni makro/mezo/mikro között: a mikroklímát a domborzat, a felszínborítás és helyi csapadékviszonyok eltérítése befolyásolhatja. Ki hallott a tragikomédia felvonásai alatt agrometeorológus szakvéleményt?...

Egyébként a szerencsi cukorgyár korábbi működése során (pakuratüzelés) jóval több károsanyagot bocsátott ki mint amennyit a biomassza erőmű fog. Utána lehet nézni a környezetvédelmi felügyelőség rendelkezésére bocsátott környezetvédelmi hatástanulmányban ami a hatóságnak megfelelt,valakiknek azonban ez nem bizonyíték. Ezek csak számok, kit érdekel...

Végezetül meg: lehet választani, maradjon minden ahogy van használjuk az atom/szén/gázalapú villamos energiát amiből persze az alapanyagot keletről kell behozni, és ne zavartasson minket hogy egyre kevesebb marad a zsebünkben a számlák kifizetése után. És hagyjuk parlagon heverni a hazai mezőgazdasági biomasszapotenciált amivel az ország energiaigényének egyharmadát is kiválthatnánk..

Elnézést a kifakadásért de ezt már nem tudtam visszatartani. Ugocsa non coronat, hajrá magyarok!

és még egy "rosszindulatú" megjegyzés (engetessék meg nekem mivel balga "belga" vagyok, mindkét oldalt jogom van kritizálni): ha nem (állítólag) piros színű vállalkozó akarná ezt az erőművet építeni, akkor is ilyen tiltakozás lenne?

maradjunk a boroknál!

borbaráti üdvözlettel,

aguarius71

Kedves aquarius71!
Az első felvetés:
"Non sancere!" azaz ne árts!
Tehát Te tudod, hogy nem árt. Ez egy új felvetés, amelyet eddig még a beruházó sem mert felvállalni. Mégefyszer! Tehát Te tudod, hogy nem árt. Akkor minden további kártérítési igénnyel mindenki fordulhat aquarius71-hez. Gratula!
Második felvetés:
Feltételezve, de meg nem engedve, hogy a magyarországi tervezett 10 db szalmaerőműhöz nem lesz meg az elegendő szalma, mert kell a szalma az állattenyészőknek, mert aszályos év lesz, mert a gabona helyett más növényeket termelnek, akkor majd hoznak még messzebbről energiafüvet, szenet, lignitet stb.
Kedves aquarius71!
Akkor is fenntartod majd a jelen postban leírt véleményedet? Mert ha igen, akkor nem vagy tisztességes ember.

Kedves Hegyaljai, kedves István!


Régi minisztériumi ismeretségünkre, munkatársi viszonyunkra alapozva hadd válaszoljak személyes hangnemben.

Én azt mondom amit a tények leírnak, alátámasztanak. Ezek alapján a felhozott vádak alaptalanok. Engem az zavar, hogy a tények szinte senkit nem zavarnak és a feltételezések alapján már majdnem eljutottunk a quasi lincshangulatig. Ma Magyarországon, 2007-ben. És az is zavar, hogy az egész téma teljes kontextusa senkit nem érdekel, csak rágjuk a kiragadott vitatott valóságtartalmú részletet, mint a gumicsontot.

Másrészről: én konkrétan a szerencsi biomassza erőműről beszéltem, az annak kapcsán felhozott ellenérvekről és az általam ismert információkról. Nem emlékszem arra, hogy további (1,2 - 10) erőműról szót ejtettem volna.

De ha már itt tartunk (újra a számok, a statisztikai adatok alapján) jelenleg az Alföldön összesen 3-4 (hangsúlyozom) szalmaalapú erőmű létesítésének van meg az alapja (realitása) tekintettel a takamányozás, almozás és a talajerővisszapótlás együzttes szalma/szármaradék igényét is.

(Adalékként: jelenleg 1,5 millió hektáron mintegy 3,8 millió t gabona szalma és 1,2 millió hektáron mintegy 4,8 t kukoricaszár áll rendelkezésre évente. Mindenre, Ennek kb. 60%-a van az Alföldön, egy Szerencs méretű fűtőmű alapanyagigénye kb. 270 000 t/év)

Persze, ha az EON és társai hozzájárulnának, hogy kisebb erőművek és több helyen létesüljenek akkor fele/harmadekkora létesítményet lehetne építeni, mindenki osztatlan örömére. De ez a hajó sajnos már elment a 90'es évek elején, közepén..

Utolsó mondatodra reagálva, tisztességes embernek tartom magam, s ami fontosabb sokan mások is. A leírt vélemyényemet Szerencs ügyében fenntartom, s még további 3-4 megfelelően kiválasztott helyszín esetében is. (a fentebb leírtakkal egyetemben)

kollegiális üdvözletel

TF

Bár egy kicsit elvadult a vita, de hadd írjam ide a magam "zöld" szempontjait.

Az energiatermeléssel kapcsolatban mindig az a kérdés, hogy szabad-e ennyire pancsikolni az energiában, mint most tesszük. A technokrata álláspont kiindulópontja ui. mindig az, hogy az energiára márpedig szükségünk van. Ugyanakkor meg kell azt gondolnunk, hogy az élet legalapvetőbb szükséglete mégiscsak az élelem (meg az ivóvíz és a levegő). Pillanatnyilag ugyan a mezőgazdasági termelés közvetlen nyeresége alacsony, és ezért a mezőgazdaság Magyarországon (szégyen), de visszaszorulóban van, mégis, a potenciális mezőgazdaségi területek védelme, ha egyelőre kihasználatlanok is, nagyon fontos. (Ne néhány évre, hanem néhány száz évre nézzünk előre.)

Az EU-ban előírják, hogy az energiatermelés egy részét megújuló energiaforrásokból kell biztosítani. Nálunk ez elsősorban biomassza (fa) elégetésével történik. A biomassza erőműben megtermelt áramot az MVM emelt áron veszi át, ezért éri meg ilyen erőműveket üzemeltetni. A pillanatnyilag működő ilyen erőművek ugyanakkor nem korszerűek, és nem biomasszára vannak tervezve. Így tulajdonképpen logikus korszerű biomassza erőműveket építeni, de (!) véleményem szerint az a mértékű zöldmezős beruházási hullám, ami Magyarországon zajlik, már egyenesen bűncselekmény. Ugyanis zöld mezőből ipari területet könnyű csinálni, de ipari területből újra zöld mezőt szinte lehetetlen. Közben pedig ott állnak a lerobbant, kihasználatlan iparterületeink. Persze a forráshiányos önkormányzatok szinte mindegyike kizárólag a parcellázásból befolyt jövedelmével próbál szinten maradni, de félek, hogy az így tönkretett potenciális mezőgazdasági területek miatt később nagy árat fogunk fizetni.

Szóval, szerintem elsősorban csökkenteni kell az energifelhasználásunkat (az ipar ezt nem szereti, hiszen a fogyasztásból él), továbbá ha mindenáron biomassza erőművet akarunk építeni, akkor ezt a meglévő erőművek korszerűsítésével kellene elérni, még akkor is, ha ez pillanatnyilag drágább mulatság. Középtávon ugyanazt a pénzt kifizetjük zöldmezős beruházás esetén is, hiszen az elhagyott ipartelepeket valamikor közpénzből (adóból) szanálni kell (lásd Garé és Hidas). Az meg baromi drága. Sőt, minál később tesszük meg, annál drágább.

A másik kérdés, amit itt a tokajiak írtak, hogy a szalma az nem egy egyébként veszendőbe menő melléktermék, hanem olyan valami, amit amúgy is hasznosítanak. Ha elégetjük, valahonnan esetleg hiányozni fog. Egyáltalán nem biztos, hogy a szalmát a tulajdonosok el fogják adni az erőműnek. (Kötelesek?)

Meg szokták kérdőjelezni a biomassza erőművek hatásosságát is, hiszen a biomassza megtermeléséhez, elszállításához, stb. sok energiát (gázolajat) használnak fel. Az ilyen áram emelt átvételi ára miatt viszont ez nem merül fel magának az erőműnek a szempontjából.

De ez az egész gondolatmenet smafu. Nem lehet ezekről a dolgokról csupán racionális érvek alapján dönteni. Igenis mondjuk ki, hogy a fontos döntéseket végül érzelmi alapon hozzuk meg. Ebben az esetben igenis érzelmi alapon azt kell eldönteni, hogy Tokaj kultúrtáj legyen, vagy iparvidék. És ehhez semmi köze semmiféle ipari és közgazdasági racionalitásnak. Én azt mondon sok mindenkivel együtt, hogy kúltártáj maradjon, ill. váljon igazi kúltúrtájjá. (Meggondolandó, hogy a nagyipari szőlő- és bortelmelés belefér-e ebbe; az is ipar!) Hajrá Hegyalja.

Kedves Sárfehér!
Arra a megjegyzésedre szeretnék reagálni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a szalmát a tulajdonosok el fogják adni. A szalma jelenleg többségében nem tartozik az "áru" kategóriába. Ahhoz, hogy "áru" legyen belőle, ahhoz gazdasági megfontolások, és beruházások kellenek, bár Hujber elvtárs a HírTV-ben úgy nyilatkozott, hogy a szalmaigény 90 %-a már szerződéssel le van kötve.
A szalmát ma jelentős területen nem hasznosítják, szecskázzák, égetik, beszántják. Ha ezen változtatni akarnak, akkor erre beruházást kell csinálni. Lehetőleg nem az olcsóbb körbálára, hanem a szögletes bálára. Rendsodró, bálázó, rakodógép.
A bála pedig átlagosan 6 hónapig ott fog állni a tábla sarkában. Egérfészek. A rendsodrás, bálázás, bálakihordás újabb talajtömörítéssel fog járni, és a szalma kivonásával az utolsó "szerves anyagbevitel" is meg fog szűnni a szántóföldek többségén. Sajnos a bálázás nem egy 100 %-osan gépesíthető munka. Amíg a szecskázás, beszántás egy klasszikus "tömegkezelés" addig a bálázás egy "egyedi" kezelés, hiszen a bálázó zsineg elszakad, a bála szétpereg, legalább 5 %-ban, és ezután már kézimunkát kell bevetni.
Félő, hogy ezek miatt, és a szalmahiány miatt Szerencsen nem csak szlmát, energiafüvet és más mezőgazdasági hulladékot fognak égetni, hanem szenet, lignitet stb.
Kedves Sárfehér!
Én azért nem csak érzelmi, hanem gazdasági alapon is próbálom megkérdőjelezni ezt az egész tervet. Engedd meg ezt nekem!

Kedves Hegyaljai!
Köszönöm a pontosítást. Én persze laikus vagyok a témában, de én is úgy gondoltam, hogy pl. a szalma beszántása nem pótcselekvés, hanem kimondottan a hasznosítás tárgykörébe tartozik. Továbbá azt hiszem, hogy minden hírrel szemben az ilyen erőművekben elsősorban fát és energiafüvet fognak égetni, kérdéses széndioxid egyenleggel, és biológiai mellékhatásokkal.
A szakmai kifogások nagyon fontosak, de mindig egyoldalúak. Így a hasonló beruházások támogatói mindig újabb és újabb szempontokat húznak elő, és teljesen összezavarják a közvéleményt. Emlékezz Nagymarosra: Az energiatermelés.. da arra nagyon drága. Igen, de a hajózás. Arra még drágább. Igen, de az öntözés. Ahhoz is nagyon drága. Igen, de munkahelyteremtés. Töredékéből meg lehet oldani. Igen, de az árvízvédelem. arra is elképesztő drága. Igen, de az energiatermelés... És ezzel a kör bezárult, a folyót és a számokat nem ismerő közvéleményt összezavarták, már fásultak, nem érdekli őket. Csak azért menekült meg Nagymaros, mert az egyik politikai oldal - megengedem, nem kis részben önös érdekből - ragaszkodott a civil szervezetek eme ősforrásához. A vízépítő lobbi pedig hozzálátott a vízépítő tanszékeken (!!!) egy új kutatáshoz, amit úgy hívnak, hogy az éghajlatváltozás hatásainak kutatása. Egyértelmű prekoncepciós téma, aminek a végső következtetése szerintük: szárazság jön, ezért minden folyót torkolattól forrásig be kell lépcsőzni. Nem veszem tőlük rossz náven, mert csak a szakmájukat akarják gyakorolni. De egy szakember dolga nem az, hogy a miértekkel, hanem a az, hogy a hogyanokkal foglalkozzon. A borászra is igaz. Nem az a dolga, hogy miért készítsünk bort, hanem az, hogy hogyan: a miértet a nagyközönség dönti el, amikor megveszi a bort.
Szóval, vigyázni kell a szakmai szempontok alapján folytatott vitával a nagyközönség előtt, könnyen bevisznek a zsákutcába, ugyanúgy, mint Nagymaros esetén (Gyurcsók: "nem tudom, miért támadnak a környezetvédők. Mi is a környezetet védjük, soha nem volt annyi víz a Dunában, mint amennyi most lesz..." Nagymaros csodával határos módon átmenetileg megmenekült, de a sokkal fontosabb Szigetköz nem!!!)

Kedves Hegyaljai,

fenti hozzászólásodat kissé pontosítanám kiigazítanám.

1. Egy komoly termelési integráció müködtetése nem egyszerűsíthető úgy ahogy felvázoltad, márpedig egy biomassza erőmű alapanyagbiztosítása ezt megköveteli. Ebben benne van a termeltetés a betakaritás, a bálázás fejlesztése és koordinálása valamint megfelelő depórendszer kialakítása és működtetése (lásd IKR, KITE, stb.) Ezért az egérfészek (stb.) megjegyzéseid nem helytállóak.

2. A rendszer zárt, így tartalmazza az erőműben keletkező hamu hasznosítását is. Ismereteim szerint a keletkező szalma/energiafű hamu visszaforgatásra kerül a termelésbe, s mivel ez jelentős P és K forrást jelent ez bizonyos mennyiségű műtrágya kiváltását is eredményezi. (egyébként a gabonát ill. az energiafüvet nem tövestül tépve takarítják be, hanem 5-6 cm magas tarlót hagyva, ezáltal a szervesanyag közel fele a talajban marad. Ez is hozzátartozik a tényekhez)

3. Az erőmű technológiája csak lágyszárú biomassza tüzelésére alkalmas, valamint a környezetvédelmi engedély is csak ilyen alapanyagra vonatkozik. Ezen két apró ok miatt feltételezésed nem helytálló!

Szeretnék visszatérni egy korábbi felvetésemhez: ez az egész erőmű dolog nem igazán idevaló, maradjunk a kaptafánál és beszéljünk a borokról...

üdvözlettel,

a71

T. aquarius71!

Azért mert belerondítottak anno a tájba, akkor az követendő példa egy ilyen kultúrtáj esetén?

Arra milyen magyarázattal tudnál szolgálni, hogy a tervezett energiafüvesítés mennyire bontaná meg a hazai ökológiai rendszert?
Mert ugye egy eléggé agresszív gm tarackbúza féléről lenne szó, aminek ellenőrizetlen terjedése elméletileg kordában tartható lenne, ha nem lenne eléggé ingadozó az időjárás, mert amint egybeesne virágzása más tarackbúza félékkel, akkor sajnos akác szindrómát okozna.

üdv, csite

Kedves Csite,

hát csak nem hagyjuk abba.. Na mindegy. Nem az a baj, hogy felvetődnek bizonyos félelmek valami újjal kapcsolatban,
hanem hogy nem akarunk megbizonyosodni a valóságról és a valaki által (minden milyen szándékkal) a rendszerbe táplált állításokat szentenciaként kezeljük, azaz a "hülyeséget" (elnézést de a mam már sokak által szajkózott blődliket nem tudom máshogy minősíteni) piedesztálra is emeljük.

Olvasd végig hozzászólásodat még egyszer: hazai ökológiai rendszer megbontása, agresszív tarackbúza féle, GM, ellenőrízetlen terjedés. Tökéletesen felmondtad a leckét amit valakik korábban a tényektől nem zavartatva feladtak. Vajon biztos vagy-e bennük vagy csak Te is ismételed őket?...

Ha érdekelnek a tények, sorolom őket:

a szarvasi energiafű egy hazánkban honos (őshonos), ma már védett pázsitfűféléből, a magas tarackbúzából (Agropyron elongatum) került kinemesítésre anno (10-15 éves folyamat során) klasszikus nemesítéssel, azaz a legjobb termésű alanyok folyamatos szelektálásával és újraszaporításával. Tehát nem GMO és ráadásul őshonos növény, része a hazai ökoszisztámának immáron néhány tízezer éve. kicsit régebben például mint a kukorica és a napraforgó (ha már növénytanozunk).

A nevével ellentétben nem tarackos, hanem bojtos gyökérzete van (mint a búzának, nini benne is van a nevében mondaná House doki) ezáltal se nem agresszív, se nem terjedő, egy középmély szántással meg lehet "szabadulni" tőle ha valaki váltani akar. Erre tudomásom szerint termesztési kísérletek is voltak (napraforgót vetettek utána pl.) kiváló előveteménye bármilyen növénynek.

Nagytömegű, szerteágazó bojtos gyökérzetet ereszt, ezzel jelentősen hosszájárul a talaj szervesanyag/humusztartalmának növekedéséhez, másrészről morzsalékos, kiválló állapotú talajt hagy maga után.

Az eddigi termestési tapasztalatok (közel 7000 ha-on termesztik jelenleg) egyszer sem mutattak átporzást, árvakelést, expanziót, a táblák széle és a szomszéd táblák szép tiszta, elvágólagos határt mutatnak. (Nem úgy pl. mint a repce...)

Arról nem is beszélve, hogy az energiafű kifejezetten a gyenge termőhelyi adottságokkal bíró területek növénye, ahol jelenleg vagy veszteséggel termesztenek vmit (kukorica, napraforgó, búza) vagy parlagon hever a terület gyomtengerrel borítva.

És folytathatnám még sok mindennel (pl h a második kaszálás kifejezetten jó takarmány, borjúszéna minőségű, vagy hogy milyen bevételi lehetőség azoknak a nehéz körülmények között gazdálkodó termelőknek akiknek nem adatott meg h 25-30 aranykoronás területen gazdálkodjanak, netán szőlőt termesszenek és így éljenek meg. Ez is a valóság része...

Én a magam részéről azt a konklúziót fogalmaztam meg (magamnak), amit nem ismerek, főként nem teljesen arró nem nyilatkozom, nem állítok semmit, főként nem vádolok hanem esetleg kérdezek, információt gyűjtők, mérlegelek és azután nyilatkozok...

Nem akarok (akartam) kioktató lenni, és ne haragudj ha bárhogyan is ilyen mellékzöngéjű lenne, a fent leírtak bármely része, nem annak szántam, csak már kissé túltelítődtem a téma kapcsán elhangzott "állításoktól" és egyébként jellemző tolerancia és objektivitás kicsit bedurran..

borbaráti üdvözlettel

a71

És még valami, ami szintén elferdült. Tudomásom szerint az erőmű a szerencsi ipari parkban létesül, 150 m-re a cukorgyár létesítményeitől, aminek a látvány hogy hogynem nem zavar senkit, legalábbis nem említették. Helyi és környezetvédelmi (tájképvédelmi) okokból 6 m-rrel le lesz süllyesztve, és fás dombsánccal lesz körülvéve, távolról effektíve kevesebb fog látszani belőle, mint a meglévő szerencsi cukorgyárból.

Ezek a részletek sem érdekelnek senkit...

A kultúrtájhoz meg (sajnos) most is hozzátartoznak a bányák, meddőhányók, szeméttelepek, stb. amelyek mind mind sokkal közelebb vannak Tokajhoz, Tállyához, Mádhoz, Tarcalhoz..

Én arra vagyok kíváncsi hogy mikor derül fény a biomassza erőmű ellenzésének valódi okaira, amellyel az illetékesek (és itt nem a borászokra) gondolok nem mernek/akarnak előjönni. Én inkább attól tartok, hogy a borászokat, Mészáros Lacit a tokajiakat eszközként használják fel a jelenleg közszájon forgó ellenérveket kezükbe adva, és a háttérben más, valódi szándékok munkálnak.

Adott esetben fosszilis ellenlobby, vagy olyan aki ugyanezt akarja megcsinálni, csak más színekben...

Persze ezeket a felvetéseket Mel Gibson szájába is lehetne adni az Összeesküvés-elmélet c filmben annyirra szürreális. Vagy mégsem?

Még egyszer bocs a bő léért, én szívem szerint kadarkákról, kékfrankosokról és leánykákról beszélgetnék. Légyenek vörösek, fehérek vagy feketék...

Kedves aquarius, én is 71-es vagyok, mondhatnám: tartsunk össze, és még hajlanék is rá, ha őszinte akarok lenni. Én sem szeretem, ha valaki túlságosan elfogult, és nem vizsgálja meg a tényeket több oldalról is. Igazad van, fel kell tárni minden fontos részletet, figyelembe kell venni minden körülményt. Nem ismerem a pontos előzményeket, de nekem úgy tűnik, hogy Szerencsen éppen ezt nem tették meg. Leginkább a gazdasági oldalt nézték, a saját hasznot (nem feltétlen emberi szinten, hanem közösségin is), annak árát már kevésbé. Azt mondod, úgyis ott van már ez meg az. Hát éppen ezt kellene látnod, hogy mindenki erre hivatkozik, és ennek szeretnének a tokajiak most megálljt parancsolni, mert ha már van ipari park, meg van cukorgyár kéményekkel, akkor egy erőmű nem oszt, nem szoroz. Utána meg ugyanilyen hivatkozással jöhet a többi erőmű, meg az egyéb szennyező ipari beruházás. Elég baj, hogy eddig nem lehetett megakadályozni pl. a szemétlerakó létesítését, vagy hasonló ténykedéseket. De egyszer valahol meg kell húzni a határt. Ezt te is beláthatod.
A búzához pedig: ha valamit nemesítettek, akkor azt ne nevezzük őshonosnak. Az eredeti növény valóban az, de ez már egy másik, mesterségesen létrehozott növény, ami magától vsz nem alakult volna ki. Szóval ne hivatkozzunk arra, hogy néhány tízezer éve itt van.
Egyébként meg azt is felvetették már, akár a biodízel-ipar fejlesztésével kapcsolatosan is, hogy mi lenne, ha mindenki ráállna az alapanyagok termesztésére. Rengeteg energiánk lehetne, állandóan autóban ülhetnénk, csak éppen enni nem lenne mit, azt is az olcsó energia sokszorosáért vehetnénk meg. De persze ez is csak demagóg szöveg, tudom, csak hallottam valahol, meg olvastam, most meg visszaböfögöm. Bocs.

Kedves MA, ha már Tokaj: a 2007-es szüreti jelentést nem akarjátok valahogyan közkinccsé tenni? Biztosan vannak mások is, akiket érdekel.

De, tegnap késő délután kaptam meg, ma kora délután kimegy.