De mit is vártál ezektől a tételektől? Ennyiért és ahonnan beszerezted az is mutatja a minőséget.

Már többször is elgondolkodtam a módszertanotokon, ugyanis a borok beszerzése érzésem szerint teljesen esetleges, nincs tekintettel a hiperekben eltöltött időre, a tárolás körülményeire, stb. Javasolom, hogy amelyik borásznál megoldható, ott csináljatok egy "full" tesztet, tehát a helyszínen kóstoljátok végig a szortimentet, vagy pedig a meglehetősen számos borfesztivál/borkóstoló alkalmával. Ez egy "Művelt Alkoholistának" megfelelő információ lesz a választáshoz. Aki hiperben vásárol (kezdő borrajongó, kispénzű vásárló), annak pedig a saját tapasztalata illetve az általatok leírt jellemzés közötti ordító különbség okaként hátha a vásárlás helye fog beugrani. A magam részéről már lassan két éve csak termelőknél vásárolok, előzetes kóstolás után és így tudom, hogy otthon mit várhatok egy üveg bor kibontásakor.

Kedves Brake,

az jó, ha te gondolkodsz a módszertanunkon, mert legalább valaki gondolkodik rajta, mert nekünk eszünk ágában sincs

módszertanunk nincs, és nem is lesz

van most körülbelül kilenc inkább vagy kevésbé rendszeres szerző, akik teljesen különböző elvek szerint magukhoz vesznek különböző borokat - én például már-már elvtelenül bármit, amitől élményt remélek -, aztán vagy megírják a tapasztalataikat, vagy nem, de mindenképp úgy, ahogyan ők gondolják, és nem valami szamárvezető szerint, és még az is előfordulhat, hogy ami egyikünknél négy pont, az a másiknál hét, és ezt teljesen természetesnek tartjuk

tervezés nincs, legfeljebb szerkesztés és ütemezés, annyira, amennyire muszáj

és ez bizony a jövőben is így marad, fogunk bort vásárolni borásznál is, vinotékában is, hipermarketben is, és mindenütt, ahol lehet

...annál is érdekesebb ez, mivel a borok döntő többségét a hiperek és a szuperek, illetve a láncok adják el. Beszéltem borásszal, aki elad velük és ez rémálom számára, és beszéltem borásszal -nem eggyel, aki elégedett e kapcsolatával. Én legtöbbet borásznál veszek bort, szerintem is a legjobb út. De előfordul, hogy hiperben -és inkább + mint - tapasztalatom van. Az emberek döntő többsége nem megy borászhoz, viszont hiperbe igen. Fontosak az ottani tapasztalatok! Ráadásul, ha a hiper raktárában áll fél évet a bor, ott semmivel sincs rosszabb helyen, mint bárki garázsában v. kamrájában. A Tesco pedig időről időre kiárulja az elfekvőt bagóért. Arra persze rá lehet fázni, de akadhat köztük 1-1 (szinte) mindent álló tétel.

Igazad van Ironman, a nyáron az angol hipermarketben vásároltam 499!!! Ft-ért Tóth István 2002-es Egedhegyi kékfrankosat, amit ugye nem kell részleteznem hogy máshol 2000 Ft körül van. Vettem is 10 palackkal, kár hogy már csak 1 van belőle...
Vagy nem értenek hozá és elárazták, vagy elfekvő tétel volt, bár azt nem hiszem mert azt hiszem ez a bor tavaly jött ki.

Newpest, erre a kommentre nem hívom fel Tóth uram figyelmét, már ami az árat illeti.
Én még 2000-nél tartok Kékfrankosban.
De tényleg, többet kellett volna venned:)

A borszaküzletekben miért jobb vásárolni? Pl. most jártam a Mammutban, a borokat állítva, melegben, cimkesérülten, kevés hozzáértéssel, drágán árulják.

Ha van a sarkon borszaküzlet, akkor ott jó vásárolni. Vagy benzinkút ahonnan a borpatikához irányíthatnak.
De ha csak sarki könyvtárak vannak?

Hát, Újpest, gratula. Énnekem volt szerencsém 4p Disznókői /1999/ -hez 1700 -ért, Simon Kékfrankoshoz talán 400 -ért /2002/, és D. Schumbergerhez 600-ért 2800 helyett -ezek a borok tartanak, és nem is volt gond - tökéletesek voltak. A Légli 333 viszont jó savas volt, úgyhogy forraltbor lett belőle (300 Ft körül volt). Nem ezekre gyúrok -de ennyiért egy Disznókőit otthagyni... Eredeti áron meg csak szemeztem a franciával, az nekem sok, ritkán veszek annyiért bort, és akkor csak kóstoltat. Viszont a nagy elzászi alapbora bizony nagyon jó. Az összes fenti egyébként kiárusítás tárgya volt.

Sparban is időnként vannak nagyon jó áron borok, múltkor Simon Leányka 2006 os volt 500 Ft os áron, abból azért nem vettem 10 palackkal, bár nem rossz bor

Bort - mint minden más élelmiszert - boltban (hiperben, közértben és borszaküzletben) veszek. Borásznál rendszeresen bevásárolni és azt szakszerűen tárolni nem semmi költség.

A borász meg készítse úgy el a bort, hogy egy kis raktározástól ne menjen tönkre.

Igen ám kedves bodorján készítse úgy el a bort. Csakhát mellette meg elvárjuk azt is ,hogy csodálatos gazdagságot mutasson a kis poharunkban.
Igencsak két élű dolog ez. Szóval Laposa Bencével beszélgettünk arról, hogy a borok menyivel többet tudnának megmutatni, ha nem kellene palackozás előtt a kozmetikázás(ami náluk egyébként minimális, azt hiszem 1derítés és a kötelező szűrések). Csakugye a kedves vásárló elvárja aztis, hogy 200km-es autóút után a 30 fokos melegben(itt lehetne írni a panelos"érlelést" is talán) is olyan legyen a bor, mint a pincében volt, az pedig hát így nem megy.
És borásznál bevásárolni tényleg sajnos igen húzós tud lenni, főleg a sokadik pohár után, mikor a pénztárca elkezd kinyílni. Viszont az sem utolsó ám, hogy nem akármilyen élmény ez.

Kádkongató, a legnagyobb merénylet szerintem a szűrés.

Viszont szükséges

Ha már kiadok x-ezer forintot egy borért, elvárom, hogy értelmes keretek között bírja a gyűrődést. Vagy vegyek egy hűtőkocsit és egy borospincét? :-))))

A hipermarketes tárolás miért rossz? Télen-nyáron stabil a hőmérséklet.

Stabilan ott állnak függőlegesen, a sok lámpa meleg fényében.
A szűretlen borra fel kell készíteni a tisztelt fogyasztót. Kaptunk már felháborodott hangú emailt, hogy a drága pénzért étteremben rendelt bor 'alja mocskos volt'.

Aki így gondolja, igyék sört. Annak alja nincsen. Vagy vizet.
Tessék má tudomásul, a bor élő anyag.

Bodorján, olyan baromságot beszélsz, hogy lejön tőle a vakolat:((

Dingo: kösz már értem.

Benikuty:
A stílusod már megszoktam, de nem értem, hogy mire jó egyből nekiugrani a másiknak. Tiszta móci néni vagy.

Élő anyag a sör is, meg a csabai kolbász.

A bor élő anyag. Egy polidiszperz rendszer, ami mindig egyensúlyt teremt, ha változnak a külső körülmények, változó belső egyensúlyal válaszol a külső körülményekre. A kierjedt újbort nyíltan fejtik, derítik, hidegkezelik, akkor kiválnak belőle a polimerek, a borkő, a fehérjék. Ha kiszűrik, akkor egyrészt a derítő anyagoktól szabadítják meg, másrészt a benne lévő élesztőktől, baktériumoktól, hogy ne az általuk befolyásolt irányba változzanak, hanem maradjanak stabilok. Ha nem változik a hőmérséklet, ha nem éri a fény, ha el van zárva az oxigéntől, eltávolították belőle a bacikat, a bor viszonylag hosszú ideig változatlan marad. erre legalkalmasabb az évi 1-2 celsius ingadozású pince. Ami azon kívül történik, az kereskedő felelőssége, de a vevő a feltételeket megismerheti. Persze egy 500-1000 Ft közötti gyümölcsös fehértől nem lehet elvárni, hogy úgy őrizze meg értékeit évtizedekig, mint egy vulkáni talaj által dominált tömény, magas alkoholtartalmú Juhfark. Egy rozé estében bűn az egy évnél rövidebb élettartama alatt az üledék, míg egy testes vörösbor esetében a dekantálás marketing előnnyé változtatja a bor üledékét. Aki 1000 Ft-nál kevesebbet szán egy borra, az vélhetően stabilabb ár/érték aránnyal fog találkozni, mint aki 3000 Ft-ot. Aki pedig 3000 Ft-nál többet kész szánni egy palackra, az szánjon drága idejéből egy keveset az informálódásra. Ennek a módszerei ismertek: borversenyek eredménye, szakmai lapok kóstolási eredménye, borbemutatók-borfesztiválok saját tapasztalatai, látogatás a termelőnél. Ha valakinek anyagilag is kifejezhetően szándéka van az értéket megfizetni, akkor szánjon időt az ismeretszerzésre. A festméy árverési árának ismerete nem elég a műgyüjtő tetszésének eléréséhez, hiszen attól még lehet valaki teljes értékű ember, hogy nem tetszik neki a Mona Lisa mosolya. :)

Brake tömörebb volt: kóstolás nélkül nem érdemes bort venni

hegyaljai: köszi, hogy szilveszterkor is volt energiád összefoglalni a dolgokat

"Aki 1000 Ft-nál kevesebbet szán egy borra, az vélhetően stabilabb ár/érték aránnyal fog találkozni, mint aki 3000 Ft-ot."
Nekem is ez a tapasztalatom.

Szerintem ez bor-zasztó.

Ugyanis tavaly és korábban az volt a lózung, hogy minél olcsóbb annál lőrébb, minél drágább annál borabb.
(hogy minél, az nem volt definiálva)

espé: Nekem az a tapasztalatom, hogy mondjuk 800 és 1,500 között egy csomó megbízható bor van, pl. Nagyréde, Hilltop fehérek, Nyakas, de még a Varga Aranymetszés is ide tartozik. Az alkeszpontozás szerint ezek 90 %-a 4-6 pont között van. Ezek között még nem nagyon találkoztam "lefolyóborral", de nagy, életre szólóan emlékezetes borral se nagyon. Viszont 2,000 és 5,000 között (efőlé nem merészkedem) ért a legtöbb csalódás és a legtöbb meglepetés is, szerintem ebben a kategóriában nagyon nagy a szórás, akár egy termelőnél is. Hogy miért, nem tudom, de még morfondírozom rajta.

bodorján: egyetértek!
Nagyon nagy a szórás. Szerintem nem kell morfondírozni ezen, mert a borászok jól tudják, hogy hol a jó bor, és hogy kinek komája méri az utánzatot. Nekünk életre szóló emlékünk van Tokajról, Sopronról, és a Soltvadkertről. De elrettentő is volt Szalajka-völgy, Szépasszony-völgy és Tokaj. Olyan a borászat mint a magyar foci. Van csúcs, van béka szintje alatt. Engem személy szerint elkeserít, hogy itt az úgynevezett borászati nagyhatalomban vadászni kell a jó bor után. Ja, tudom, hogy hol a Magyar Borok Háza stb, de polcokon behúnyt szemmel is jó bort kellene találnom. De a túristáknak is! Akik nem tudják, hogy mi a borút, csak azt,hogy a bor csak nálunk bor, máshol wine meg hasonló. De ha a borászok belenyugodnak, akkor Dél-Afrikai, Új-Zélandi, Kaliforniai, Ausztrál, stb., fog az üzletekben fogyni. Kóstolásra-pontozásra meg elég lesz a néhány maradék hazai hordó.

Mi a véleményetek: Pálffy István
Mit érdemes megvenni? - A 100 legjobb magyar bor 2008 könyvről?

Kedves evernever!

2490 HUF mellett elvárható lenne,hogy a képeken a borospalackok címkéje olvasható legyen.
A borok minősítése pontozása az persze szubjektív, az bizonyára nem fog nagyobb hullámokat vetni. Viszont a kategorizálás, hogy "trezorba" "kártyabor" "fröccsnek" várhatóan kiveri majd a biztosítékot néhány termelőnél.
A médiából jövő emberről van szó, tehát ő is elköveti a szokásos hibát, sokat foglalkozik a "médiaborászatokkal", tehát azokkal, akiknél több gőz megy a dudára, mint turbinára. A könyv címével ellentétben - Mit érdemes megvenni? - beszámol olyan borokról, amelyek hordóminták, illetve nem eladók! Gondolom ezeknek forgalomba hozatali engedélye sincs. Mentségére szolgál, hogy ezeket a borokat legalább nem minősíti az ár érték arány szempontjából.:)

hegyaljai: köszi az infot, annyira nem érdekelt, hogy megvegyem de szívesen beleolvastam volna egy könyvesboltban, viszont sehol sem találtam.

Kedves bodorján!
Én megvettem a könyvet, és nem rossz, de ezzel úgy vagyok mint a borvásárlással. Ha már megkóstoltam a bort, már tudom, hogy fogok e az adott termelő borából vásárolni a következő évben is. A könyvhiányról pedig annyit, hogy ez a média hatalma. Évente 2-3 ilyen borválogatás jelenik meg a magyar könyvpiacon, átfogó szándékkal. Erre a kicsiny piacra csak egy nagy névvel lehet betörni. Természetesen ezzel nem szólom le Pállfy teljesítményét, hiszen ezeket a borokat meg kellett kóstolni, a véleményt olvasható, szellemes formában leírni, lehetőleg úgy, hogy a termelő személyes ismerősnek tűnjön a megosztott benfentesnek tűnő információk alapján. Aki először akar tájékozódni a magyar borokról, azoknak bizonyára nemcsak, hogy nem félrevezető, hanem hasznos is. Persze a borra áldozni képes és kész közönség nagy része már megfertőződött. Szent orákulumként figyelnek valamelyik borszakértő véleményére, vagy a fertőzés önteltséget jelent: ők úgyis jobban értenek hozzá!:)

Olyan embereknek, akiknek elérhető közleségben csak hiper van (és borszaküzlet még a láthatáron sincs), az nyilván hiperben fog bort venni. Ahol akadnak remek dolgok, meg borzasztóak is.

Én konkrétan az egyik hiperben szeretek/szoktam vásárolni, és eddig alig néhányszor fáztam rá. Persze tényleg szar körülmények közt tárolnak ott, de a legtöbb bor jól viseli.

És kenyeret is szoktak venni, azok is, akik szomszédjában nincs pékség.
De, ha azt mondják, hogy rossz kenyeret, csak Magyrországon vettek, lehet, hogy ugyanúgy igazuk van, mintha borra mondanák.