Távoli barátunk, Rambo megtette azt, amit a haza tőlünk is megkövetelt, de nem volt erőnk véghezvinni: elolvasta a szőlészeti biodinamika elsőszámú prófétájának magyarul is megjelent könyvét. És nem csak elolvasta, és nem csak a fejét fogta, de gondosan jegyzetelt is. Joly és Rambo segítségével bepillantást nyerhetünk egy olyan univerzumba, ahol a Spektrum sem jár. Ahol a tehén a folyékony állapot erőihez vonzódik, mert nehéz állat, és nem ijed meg villámláskor, ráadásul hosszú a bélcsatornája. A ló ellenben a hő erőihez vonzódik, hiszen megriad villámláskor, és vadul szokott vágtázni. De ez csak egy morzsa a Rambo által felszínre hozott kincsek közül. Bukósisakot fel, biztonsági övet bekapcsolni!

Bácsikám, aki fejben megnyerte a második világháborút

Ugye mindegyikünknek van olyan távoli rokona, ismerőse, aki fejben már többször megnyerte a második világháborút? A kínos bácsika, aki amint meglát bennünket, azonnal traktálni kezd a rögeszméivel? Aki a "ha a frigyládát megtalálják a náci régészek, akkor... " kezdetű fejtegetéseivel pillanatok alatt annyira komolytalanná teszi a beszélgetést, hogy mire a Tigris és a T34 összehasonlítására kerül sor, már nem szállsz vitába a célfelületről, a legömbölyített formákról, a páncélzatról és a tűzgyorsaságról, csak szeretnéd minnél előbb befejezni a diskurzust.
Nicholas Joly könyvénél semmi sem adja hitelesebben vissza ezt az érzést.

Joly egy, a kemikáliákra alapuló mezőgazdaságtól megcsömörlött gazdálkodó. Felismerte, hogy a vegyszerek használata nem kívánatos változásokat is hoz a talaj vagy a szőlő levélzetének ökoszisztémájában. Határozottan ellenzi a génmanipulációt, azzal érvel, hogy a módosított növények nem illeszkednek be a Föld bioszférájába. Ezekkel az állításokkal - vagy ezek egy részével - egyet is lehet érteni. A könyv egyes részeinél azonban óhatatlanul az volt az érzésem, hogy a szerző talán nem csak a teheneinek termel füvet.

Rudolf Steiner

Mindenképpen szót kell ejtenünk erről a futóbolondról, akit a könyv első számú forrásnak jelöl meg.
Steiner állítása szerint a téli időszakban (január közepétől február közepéig) az ember a gondolatainak puszta erejével is meg tudja fékezni a birtokát fenyegető veszélyeket. (Most tegye fel a kezét, akinek bármi kórságot elkapott a szőlője a tél közepén!)
Egyik fejtegetését a könyv melléklete bontja ki: az ökrök nem esznek húst. Ha elkezdenének húst enni, nem tudnának mit kezdeni a nagyon hosszú bélrendszerükkel, és az az erő, amivel a fűből húst állítanának elő, tétlenül várakozna. A lebontott húsból az ökör húgysavat szintetizálna, ami megtámadná az agyát és az ökör megtébolyodna. Ha egy egész csorda ökröt kezdenénk el galambbal etetni, akkor az egész csorda megőrülne - hiába szelíd állat a galamb.
A hagymázas fantazmagóriák javarészt Steiner nyomán kerültek Joly könyvébe. A leírtak alapján valószínűsíthetjük, hogy az 1920-as években nem akármilyen tudatmódosítókhoz lehetett hozzájutni Dornachban.

A bolygók hatása a mezőgazdasági munkákra

A szerző Adams és Wicher elméletét fogadja el, miszerint a Nap és a bolygók a Földre ható ellensúlyt alkotnak, és ezek határozzák meg a növények formavilágát, valamint a különféle bolygók együttállása határozza meg a mezőgazdasági munkák optimális idejét. Vannak hőbolygók (Szaturnusz, Merkúr), fényerőkhöz kötődő bolygók (Jupiter és Vénusz) valamint a vízzel társult bolygók (Mars és a Föld Holdja/sic/). A hő jelleg a termésre, a fény jelleg a virágzatra, a víz jelleg a lombozatra hat. (A teljesség kedvéért: a negyedik jelleg a föld jelleg, amely a gyökérzetre hat.)
Ha a Föld két azonos jellegű bolygó között áll (oppozíció), akkor ezeknek a bolygóknak a hatása felerősíti egymást, és ezt a hatást jobban ki lehet használni, és pl. földmunkák esetén a talaj jobban átitatódik ezekkel az erőkkel. Ha a két azonos jellegű bolygó a Föld azonos oldalán helyezkedik el egy vonalban a Földdel (konjunkció), akkor ezek a hatások lerontják egymást.
Az egyes munkafolyamatokat a fent leírtak figyelembe vételével akkor kell végezni, amikor a hő, a fény, illetve a víz hatását kívánjuk felerősíteni.

A trágya megválasztása az állatok jellege alapján

A könyvből kiderül, hogy a trágyák között nem hatóanyag-tartalom, hanem a fent leírt jelleg szerint érdemes választani. A tehén pl. a folyékony állapot erőihez vonzódó állat, hiszen nehéz, nem ijed meg villámláskor és hosszú a bélcsatornája. A ló ezzel szemben megriad villámláskor, és vadul szokott vágtázni, ezért a hő erőihez vonzódik. A szirti vadkecske keveset iszik, ezért a fény erőihez vonzódik, mert a fény felszárítja a vizet. A sertés gyökereket túr ki a földből, tehát a föld erőihez kapcsolódik. A leírtak alapján pl. a hűvösebb területekre a hő erőihez kapcsolható, míg a nedvesebb területeken a fény erőihez kapcsolható trágyát célszerű választani.
A teljesség igényének kedvéért megemlítem, hogy a kölcsönhatás viszonos, a táplálékok az állatok bizonyos testrészeire hatnak: az elfogyasztott gyökerek az állat fejére, a virágok az anyagcseréjére, míg a levelek a légzését és a szívműködését szabályozzák. (Ezen a ponton volt egy olyan érzésem, hogy a szerző nem fogyasztott elegendő gyökeret.)

Őszi biodinamikus preparátumok

A biodinamikus preparátumok készítésének lényege, hogy különböző növényekkel tömnek ki bizonyos állati testrészeket, majd pontosan meghatározott időpontban elvermelik őket. A vermelési időszak után a készítményt kiássák, bővebben nem részletezett módon szigorú körülmények között tartják, majd következő ősszel a komposzthoz adják.
A preparátumok a következő gyógynövényekből készülnek:
Cickafark - amit szarvasbika húgyhólyagjában kell eltemetni. A szarvas roppant érzékeny állat, minden neszre megriad, és agancsán keresztül nagyon intenzíven kapcsolódik a külvilághoz. A kisgyerekek bepisilnek, ha érzelmi trauma éri őket, így logikusan az érzékenység erőit lehet munkára fogni a szőlő gyümölcsének megérlelésében.
Kamilla - ami a bélrendszerre hat, így a leghosszabb bélcsatornával rendelkező állat, a tehén belének egy darabjában kell elásni. Hogy mire hat, az sajnos nem derült ki a könyvből, a virágzatra vagy a levélzetre tippelek.
Csalán - amit semmilyen állati részbe nem kell beletölteni, úgy kell elvermelni egy évre. Elsősorban a fénymennyiség okozta kár ellen használ, mert a sejtnedvekre gyakorol hatást. Különösen jól alkalmazható aszály idején (az sajnos nem derül ki a könyvből, hogy ősszel miként szerezhetünk tudomást a jövő évi aszály veszélyéről).
Tölgykéreg - amelyet talán a legmorbidabb módon valamilyen háziállati koponyában kell elvermelni kora ősszel. A tölgy kemény, kalciumot tartalmaz, éppúgy, mint a csont, valamint görcsös, ezért visszafogja a növény túlburjánzását.
Pitypang - amelynek marhabélfodorba töltését könnyű megmagyarázni: a mesenterium (hashártya) egy kozmikus mátrix, amely "a kvarchatás föld mélye felé mozgását" erősíti.
Macskagyökér - ami egyenesen felfelé, akár másfél méteresre is megnő. Innen ered a kapcsolata a hővel. Ha jól sejtem - erre nincs pontos utalás -, ezt is magában kell elvermelni.
A fentebb ismertetett preparátumok azért kerülnek ősszel a földbe, mert ilyenkor a Föld energetikai élet-teste alászáll és minden tevékenység a föld mélye felé mutat. Ez azt jelenti, hogy a talajfelszín fölötti dolgok mélyebbre szívódnak be [a talajba?], és kezdetét veszi - természetesen a kozmikus erőkkel összehangolva - egy kristályosodási tendencia.

Tavaszi biodinamikus preparátumok

500-as készítmény. Az 500-as készítmény nem más, mint tehénszarvba töltött tehén trágya. (Szolgálati közlemény! A bika szarva szinte semmit nem ér erre a célra!) A szarvat a trágyával ősszel kell elásni, és tavaszal felhasználni.
Mivel a tehénszarv üreges, azért az állat testén belül tart bizonyos energiákat. Az üreges szarv (a patákkal együtt!) lehetővé teszi, hogy a tehén emésztési energiái az állat testén belül maradjanak. A könyvből kiderül, hogy a szarv áldásos hatását eleink már hasznosították: pl. ezért viseltek a vikingek sisakjukon tehénszarvakat, de használták ivókürtnek, és ez volt a legendás bőségszaru is.
A kiásott szarvban lévő humusz egy hektára elegendő, a dinamizálás után. Egy szarvat 3-4 alkalommal lehet felhasználni.
A dinamizálásra a nap egy pontosan megválasztott órájában (de mindenképpen délután 3 óra után) kerülhet sor. Lényege, hogy a szarvban lévő humuszt kb. 45 liter vízben kell feloldani úgy, hogy egy hengeres tartályban mély örvényt kell kavarni, majd gyorsan az ellenkező irányba kell keverni a vizet. A kézi keverés a legjobb, ez csak speciálisan erre a célra készített géppel helyettesíthető.
Egy óra múltán a keveréket le kell szűrni, és nagy cseppméretet használva (esetleg cirokseprűvel) kell kijuttani a talajra az esti órákban de még sötétedés előtt akkor, amikor a levegő hőmérséklete 7 Celsius foknál magasabb. A szerből a levelekre nem juthat (különben elszaporodnak a rovarok), legfeljebb a rügyező vesszőkre juthat egy-két csepp. Nagy szárazságban illetve átázott talaj esetén a kezelés elhalasztása javallott. Legjobb a frissen átforgatott talaj, vagy az éppen megázott, de alapjában száraz talaj. Szokatlanul hideg tavasz esetén a szerhez érdemes néhány csepp macskagyökér kivonatot adni, amely magas foszfortartalma révén a hőhöz kapcsolódik, így kompenzálja a hideget.

501-es készítmény. Az 501-es készítményhez kvarcot, azaz hegyikristályt kell felhasználni. Mivel a kristály a gyermek szemével nézve kővé vált fény, így ha összetörik, felszabadul belőle a kisugárzás, amit már a jól ismert tehénszarvval lehet összegyűjteni. A szarvat ebben az esetben nyáron kell elásni, és ősszel felvenni, tartalmát pedig napsütötte helyen kell tárolni.
A készítmény a légköri rendellenességeket orvosolja. Segíti a fény és a hő alászállását, és erősíti hatásukat. (Fontos! Ne hagyjuk magunkat megzavarni attól a ténytől, hogy a hő az alacsony hullámhosszú besugárzás magas hullámhosszú visszasugárzása a talajról, így nem száll alá sehonnan.) A készítmény kedvez az olajok és az aromaanyagok kialakulásának, és tömörebbé teszi a szőlőnövény szerkezetét.
A szerből hektáronként kétharmad teáskanálnyit kell felhasználni. Mivel a levelekre kell permetezni, így kora reggel, de legkésőb 9 óráig használatra készen kell állnia. Alkalmazása néhány nappal a virágzás előtt javallott. Érdemes csak minden hatodik-hetedik sort megpermetezni, mintegy "átvilágítva" a szőlőt. A szer ne kerüljön talajra, mert annak faunáját néhány cm mélyen elpusztítja. Ellenben ha a növényekre juttatják ki, felpezsdíti a talajélővilágot.
Ha a termőidőszakhoz túl közel juttatják ki a szert, akkor elölheti az élesztőgombákat, de ugyanakkor a túl sok csapadékot is ellensúlyozni tudja, mert vízkibocsájtásra kényszeríti a növényt.

Kiegészítő készítmények

Ha egy területet meg kell tisztítani az addig használt káros kemikáliáktól, akkor a tuja vagy a körömvirág jöhet szóba. Ezek a készítmények - melyek készítését a könyv nem részletezi - képesek felébreszteni a talajban szunnyadó erőket és elősegítik más biodinamikus készítmények hatásának érvényesülését.
Szó esik még a különféle gyógyteákról, amelyekkel a szőlőt érdemes permetezni. Ezek közül vezető helyen vannak a korábban már részletezett növények, míg pl. az agresszív napfény ellen tengeri hínárból készült teát javasol a szerző, melynek hatását a hínárt körülfogó kolloidréteg biztosítja.

Védekezés a gombák ellen

A gombabetegségek oka, hogy a gombák elhagyják azt a szférát [t.i. a földet], ahol élniük kellene. Ez a Hold miatt következhet be. Ha éppen telihold van, és ráadásul a Hold eliptikus pályája során éppen a Földhöz legközelebb tartózkodik, és éppen esett az eső, hamar megtörténhet a baj: a talajban rejlő növekedési erők túlcsordulhatnak.
Ha nagy a szükség, közel a segítség: a mezei zsurló segítségével a probléma orvosolható. A zsurló vegetatív levélzetében sok a kvarc (és amint azt az 501-es készítmény hatásmechanizmusánál már megtanuluk: ez vízhajtó hatású) tehát a talajra permetezve orvosolható az energiatúlcsordulás. Hektáronként "ötnyalábnyi" mennyiség elegendő, de a mocsári vagy erdei zsurló használata nem javallott, mert ezek kvarcban szegényebbek. A főzet zabkásás csalánforrázattal tuningolható. A szer mind a perenoszpóra, mind a lisztharmat ellen hasonló hatásfokkal működik (ebben biztos vagyok).

Védekezés a rovarok és állati kártevők ellen

Egy állat bőrének, vagy egy rovarfélének az év egy pontosan meghatározott napján történő elhamvasztása és a hamunak a szőlőbe történő visszajuttatása a harmadik év végére száműzi az adott élőlényt a szőlőből. A hamvasztás hatására az állat nem tud többé a helyszínen szaporodni. (Ez könnyen bizonyítható: kit izgat fel egy urnakert?)
Fából rakott tűzben kell elégetni 20-30 élő rovart, vagy rovartetemet. A hamut összegyűjtve egy órán át kell vízben dinamizálni, majd hektáronként 50-70 liter vízben kipermetezni a talajra. Ugyanezzel a módszerrel gyomok is elűzhetők: ebben az esetben leszálló Hold idején kell a gyommagvakat égetni. A módszer a negyedik évtől kezdi éreztetni hatását: ekkorra a kártevők belátják, hogy nem kívánatos vendégek, és elhordják az irhájukat.

Összefoglalás

Ebben a posztban csak a könyv legmerészebb állításait mutattam be. A könyvben szó esik még a környezettudatos gazdálkodáshoz nagyon közel álló nézetekről: ezek körülbelül egybe esnek a radikális zöld mozgalmak nézeteivel.
Ha tényleg ez a biodinamikus gazdálkodás, akkor én egészen biztosan nem fogom alkalmazni. Meggyőződésem, hogy Joly eredményei a környezettudatos gazdálkodással rokon vonásokból, és nem a csillagok együttállásából adódnak. Magam sem használok sem atka, sem rovarirtót a szőlőben, és nem jelentkeznek kárküszöb fölötti károk. El tudom képzelni (mert a felszívódó szerek előtt nem volt más lehetőség) hogy pusztán bordói lével és kénnel, azaz kontakt szerekkel is meg lehet védeni a szőlőt a gombáktól. Nem vitatom, hogy a felszívódó szerek nyomot hagyhatnak a szőlőn, így az alkalmazásuk nélkül készülő borok íze közelebb áll az eredeti, természetes ízvilághoz.
Elfogadom azt is, hogy egyes komposzt-adalékok olyan hatóanyag tartalommal egészíthetik ki a talajt, amelyek elősegítik annak revitalizálását. Ezt azonban nem vagyok hajlandó paranormális jelenségként kezelni, csak a tudomány által elfogadott mérési módszerekkel bizonyítható eredményekre vagyok nyitott. Az életerő-elméletről szóló fecsegést akkor hallgatom meg, ha bármi módon értelmezhetővé teszi pl. a tisztított fény fogalmát, megalkotja és hitelesíti a mérési módszertanát, és ezek után eredményekkel igazolja azt az állítását, hogy a hét soronként kipermetezett kvarchomoklé tisztábbá teszi a fényt a kezelt parcellán.
A fent ismertetett biodinamikus módszerek számomra nem bizonyítottak, bár a könyv beszámol Maria Thun kisérleteiről, amelyben 25-30% termésátlag beli különbség volt kimutatható pusztán a bolygó együttállások miatti vetés nyomán. Képtelenségnek tartom, hogy a modern mezőgazdaság ne figyelt volna fel a termésmennyiség ilyen mértékű növelhetőségére.
Ez a könyv nem tudományos alapossággal készült, sokkal inkább egy marketing anyag sok képtelen adomával, amely új prémium szegmenst teremt a borok piacán. A "biodinamikus bor" lehet egy olyan védjegy, amely kóstolásra készteti a vásárlót, mert kíváncsi az ég és föld szülte borra. És nem lepődnék meg azon sem, ha hamarosan jó üzletté válna a szarvasbika húgyhólyagja, vagy a biodinamikus keverőgép.

"Meggyógyítom én kendet egykettőre - mondta a piócás -, ámbár kendnek mán igen erős lóganéj szaga van, ez pedig a legrusnyább állapot, akármit is mond a kormány, emmán a legutolsó stáció, csak azér, nehogy elkámpicsorodjon, mert ha én eccer aszondom, hogy kelj föl, Lázár, akkor ugrani köll a halottnak. Hijába, ehhöz már én értek jobban és nem az orvos. Van-e a háznál ekkis vékony terpentin? Pálinka is köll, fél oldalszalonna, tollseprű, retek meg egy félrőfnyi használt gatyamadzag. Csupa véletlenül van nálam hétféle macskaszőr, majd mindjárt megkeverjük dohánnyal. Két egész kenyeret is köll a szomszédbul szerezni, de mielőtt behoznák, háromszor keresztül köll gurítani a küszöbön. A kenyereket vadonatúj pöndölbe köll betakarni, hogy ne érje a levegő." Rideg Sándor: Indul a bakterház