Tanácsrendszer plusz villamosítás egyenlő bormarketing.

Ez csak újabb pénzlenyúlás, szokás szerint nulla eredménnyel.....

Azért szerintem meg kellene várni az első pályázatok eredményét, ahhoz, hogy megállapíthassuk az eredményt. A kis borvidékek nem nagyon fognak ebből profitálni. Nekik sokkal járhatóbb út lenne a régiós összefogás. De az egész nem a pénzen múlik már régen, hanem azon, hogy tudnak-e egységesen fellépni a külföldi piacokon a magyar borászatok. Folytatódik-e a belső háború? Egymás termékeinek ismerete, reális értékelése kerül-e előtérbe vagy a régi utat járjuk tovább. Ez csak egy plusz lehetőség, ha tudunk vele élni lesz belőle valami, ha nem akkor akár lenyúlás is lehet. Összeadott közpénzről van szó, elvileg az elszámolások is nyitottak lesznek. Még az elején járunk, várjunk egy kicsit és térjünk vissza erre a témára. A tisztelt témavezetők közöljenek tudósításokat az egyes borvidéki marketing programokról és az országos bormarketing, borimázs teremtés tervezett lépséseiről, megvalósulásáról. Valahogy ez lenne a reálisabb, mint az előre huhogás.

Kedves tf1!

A nyilvános információk a következő helyen:
www.bormarketing.hu/
Gondolom a nyerteseknek is van honlapja, ameéyen megtudhatunk többet.

Kedves Falatka!
Mivel a befizetés a belföldi forgalmazás után történik, ezért a programok sem szólhatnak többségében a külpiacokról. Ettől persze az összefogás nem ártana. Az importált bor ugyanis egyre inkább foglalja el belpiacainkat is.

tf1, geistwald: mondjuk én a fikázással megvárnám azt a pillanatot, amikor már letett vmit a Bormarketing Bizottság az asztalra. De ahhoz meg idő kell.
Én úgy gondolom, hogy még mielőtt bármilyen marketingakcióba kezdene vki, jól meg kell ismerni a piacot. Jelenleg ebben a fázisban van a magyar közösségi bormarketing is, most írták ki a pályázatot a piackutatásra, nemsokára ki is választják a győztest. Ha majd megismerjük a piacot (feltételezem nyilvános lesz a tanulmány), akkor lehet gondolkodni azon, hogy mit tegyünk. Addig viszont felelőtlenség lenne a sötétben tapogatózva kapkodni.

Nagyon kevésnek tűnik a 700 millka... Évente 3-3,4 mill. hl bor fogy el... itthon ! A K.H.T. fehalmozott, több éven át folytatott látszattavékenységét terhelő adóság + kamatokat már levonták ebből a pénzből ?

Kedves franki!
A 8 Ft/liter befizetésnek az a neve, hogy "forgalomba hoűzatali járulék" és mint ilyet csak a legális cégek fizetik be, a legális forgalmuk után. Nincs benne az önfogyasztás, az ajándékba adott.... Tehát reálisan legfeljebb 1,8 millió hektoliter után fogják befizetni, aminek 40 %-a elmegy a borellenőrzésre.

Kedves Hegyaljai és egri Fehér!

szerintem terület arányosan lehet pályázni borvidékenként. Ez az elosztás egy kicsit féloldalasra sikerült, mert a befizetés arányában lett volna igazságos. Mert, hát az eladott bor literenkénti 8 Ft-os befizetésből képződnek a marketing pályázati alapok. Persze ez sem a teljes összeg, ha összeadjuk a borvidékekre kiosztott marketing lehetőségeket. Az egész marketng összegből az országos marketingre is jutni kell. Mert úgy lesz kerek a világ! Egyébként én az exportra kivitt borok után is beszedném a 8 Ft-ot és a külföldi piacépítést abból lehetne finanszírozni.
Egyébként én is nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogyan tudjuk megszervezni saját arculatunkat. Idáig csak álmodtunk róla, csak most pénz is lesz hozzá. Valami nagy összefogás kellene a gasztronómia a borászatok és a pálinkások között, mert eléggé elválaszthatatlanok egymástól. Érdekes része lesz ez a közeljövőnek.

Kedves Falatka!
Csak néhány kiragadott példa. A Törley Pezsgőpincészet, a Promontorbor székhelye Budapesten, Budafokon van, tehát az Etyek-Budai borvidéken. A Varga Pincészet székhelye a Balatonnál. Ezek a cégek az ország több borvidékén vásárolnak fel, és használják azoknak a földrajzi neveit. Te meg azt mondod adjuk oda a pénzt Etyeknek, meg Badacsonynak az Egri Bikavér, a Tokaji Aszú stb utáni befizetésekből is. Gratula! Ez tényleg igazságos lesz. :(

Kedves Hegyaljai!

CSak figyelmesen olvasdd el soraimat és rájöhetsz, hogy azt írtam, a befizetések arányában igazságosabb lenne az elosztás. Vagyis ahol a borforgalom megvalósult, talán ott sokkal jobb helye lenne a marketing pénzeknek. Egyébként teljesen úgy írod, mintha régi recept szerint Te osztanád a pénzeket, de ezek pályázat által elérhetők. Bocs, de ezen egy kicsit röhögtem, Egyébként a cél a közösségi marketing és nem kiemelten bármelyik cég marketingjének a közvetlen segítése. Csak közvetetten kaphat minden borvállalkozás segítséget, úgy mint MAGYAR BOR.
Abba is bele kell gondolnod, hogy Tokaj és Eger éppen az exportja miatt kapna kevesebbet egy borforgalmi szemlélet érvényesülése melett. Így a területi elosztás érvényesítésével olyan pénzek is odajutnak, amit nem ott fizettek be.Úgyhogy megoldást kell keresni a problémára az export tekintetében is, mert nagyon fontos lenne egy hasonló szisztémájú külpiaci marketing elindítása is.

Kedves Falatka!
Igenis alaposan elolvastam a véleményedet, és csak arra reagáltam, amivel nem értek egyet.
Ami pedig a pénzosztásban való szerepemet illeti, sem én, sem más személy egymagában nem dönthet sem a stratégiáról, sem a pályázati kiírásokról, sem azok elbírálásáról.

Falatka!

Ez közösségi marketing, a befolyó pénzből tehát KÖZÖSSÉGI marketing akciókat támogatnak (nem pedig egyénieket). Ez a legtöbb esetben a borvidék nevének promócióját jelenti. Namost, ha egy budafoki cég pl. marha sok egri bort árul, akkor kérdem én, hogy rosszul jár-e az egri név (az Egri földrajzi árujelző) promóciójával? Ugye, hogy nem!

Most látom, hogy te is írod, hogy ez nem vállalati, hanem közösségi marketing. De akkor meg pláne nem értem, hogy miért tekinted igazságosabbnak, ha pl. egy adott egri bor után befizetett járulék nem az Egri Borvidék részesedését növeli, hanem pl. a Badacsonyiét... :S

Az első hsz-ban természetesen a borvidékek közt szétosztandó pénzek felhasználásáról írtam, nem pedig az egészről.

egri Fehér!

Két anomália van a marketing hozákjárulás elosztásában, az egyik, hogy az export után nem kell befizetni a 8 Ft-ot és így marketingre sem jut belőle, de mégis van egy része a közösségi marketingnek, ami a külföldi piacok puhítására szól, tehát abból a pénzből amit a belföli forgalom után fizetünk be, jut kifelé is. Ezt nem vitatom, hogy szükséges, mert nagyon is az, csak az igazságosabb az lenne, ha ez után is be lenne szedve a járulék. Ezt aztán akár külön is lehetne kezelni a belfölitől. Biztosan maghozná az eredményeket.
A másik, hogy nem a tényleges borforgalom után állapították meg a borvidékek pályázható összegeit, hanem terület arányosan. Ha a kettő összecsengene, akkor nem lenne baj. de nem cseng össze, elég nagy eltérést mutat.
És van még egy harmadik buktatója a dolognak, az hogy a borok érték arányát itt is hangoztatni kellene. Mert hát nem mindegy, hogy egy palackonként 2-3000 FT ért eladott borból kell fizetni a 6 Ft-ot (8Ft/liter)vagy egy hordós 120-140 Ft-os ból kell a 8-at.( a két végletet próbáltam leírni) Érdekes módon ebben az esetben a nagy nevek nem állnak példamutatóan a marketing élére. Pedig akár 100 Ft sem lenne drága abban az árfekvésben és arányaiban is jobban mutatna.

Amivel nem foglakozunk az a 40%, amit a volt OBI, ma Mgszh Borászati Osztályának fenntartására vesznek el. 2000 környékén 4400 Ft volt a fehér és 6000 a vörösbor vizsgálati díja. Ma ha palackozáshoz kell akkor 20 ezer feletti egy tétel.Görcsösen ragaszkodunk ehhez a HIvatalhoz, pedig a belföldi forgalom vizsgálatához elegendő (ma is működő) akkreditált labor van a termelők közelében, ahol ezt a vizsgálatot el tudnák végezni.

Szóval van mit javítani a dolgon, de szerencsére a kht is észleli a hibákat, Jó lenne, ha nem betonozódnának be a dolgok, hanem folyamatosan lehetne jobbá tenni, mert ez tényleg a MAGYAR BOR-t szolgálja. Csak rajtunk függ, hogy egy összefogás születik, vagy egy újabb veszekedés.

Fikázás?
Nálunk ez a "nagykalapba befizetés, majd onnan visszaosztás" elég sajátosan működik. Miért pont most, és pont a bormarketinggel kapcsolatban lenne jobb? Az eddigi tapasztalatok alapján hadd legyek már előítéletes.
Mint ti az alföldi borokkal...

tf1

A régi tapasztalatok azért vannak, hogy legyünk minden újjal szemben elővigyázatosak, de ettől még menni kell előre. Nagykalapok mindenütt vannak, csak nem minegy hogy kinek a fejére kerülnek.Mondjuk ebben a témában voltak az elején, akik kiválasztották magukat a kalap hordására, csak egy nem annyira publikált, de jelentős belső harc kicsit letisztította a dolgokat.

Az utolsó sorodra!
Azért szerettem volna látni egy-két nagyarcú borficerét a pénteki borversenyen bírálni - persze csak akkor ha meg van a papírja is róla.( nem 10 pontosban, hanem 20 vagy 100 pontosban dolgozva) Érdekes módon az ország dél-keleti része nem létezik ezen a csatornán. Pedig most érdekes jelenség folyik. Új, - az alföldi termőtájra edig nem jellemző - kis borműhelyek alakultak. Ezeknek termékeit szinte csak a versenyeken lehet kóstolni. A helyi turizmus ellátásában egyre nagyobb szerep jut ezeknek és nem alázzák meg magukat a multik polcaira való bejutással, esetleg a vinotékákba szállítanának, ha tulajdonosoknak lenne felfedező kedve és ha a pncékbe nem is, de legalább a nagyobb déli borversenyekre ellátogatnának és egy kicsit több energiát fordítanának a sznobéria meggyőzésére. Akadtak meglepetések.

Falatka!

1. Export-nemfizetés: no igen, ez így tényleg nem olyan jó. Egy esetleges érv: annyival kevesebb bor lesz a hazai piacon, amennyit exportálunk, de ez tényeg kevés.

2. Területarányosság: ezen lehet vitatkozni, szerintem így könnyebb tervezni (a bormennyiség mindig változik).

3. Értékarányosság: nem értek veled egyet:
- egyrészt a drágább borok tk. azért is drágábbak, mert kevésbé van szükségük marketingre (ha jobban szükségük lenne rá, nem lehetne olyan áron eladni őket, ergo olcsóbbak lennének)
- másrészt az olcsóbb borok a drágábbak farvizén is érhetnek el sikereket, főleg, ha felveszik velük a versenyt minőségben
- harmadrészt pedig egy jelentős mérési+moral hazard problémával állunk szemben: hogyan mérnéd a különböző árakon eladott (pl. nagykereskedő, pincébe beeső vevő), borfesztiválon ellocsolt, h.d. feketén eladott borok árát?

4. Ami a minősítést illeti, maximálisan egyetértek veled, kiegészítve azzal, hogy az OBI szemét, de méginkább jogellenes módon többet szed be/akar beszedni az EU-ba szánt borok minősítéséért, mint a belpiacra szántakéért. Holott ami Magyarországon bor, az az egész EU-ban bor.

Milyen borverseny volt pénteken?

Kedves tf1!
Duna Borrégió Borversenye, 175 bor a három borvidékről, + Bács-Kiskun Megye Bora választás. % zsűri, főzsűri elnök Frittman János. Az eredmények még nem ismertek, de 1-2 nap, és okosabbak leszünk.

Kösz, erdemény itt:
hosting.vitae.hu/dunaborregio/

Tisztelt Egri Fehér és Falatka!

A vitájukkal kapcsolatban az a véleményem, hogy egyikőjüknek sincs igaza. A marketing források első sorban bortermelő régiók és borfajták megismertetésére szolgálnak. Így ugyanannyiba kerül a Kunsági borvidék promóciója, mint a Nagy-Somlóé. Másrészt a legnagyobb borvidék promóciója eláraszthatja az országot (futja a 41 millióból), míg Nagy-Somló szerény megjelenésre képes az 1,1 millióból. A helyzet egyszerűen igazságtalan és diszkriminatív. A hazai borászat szempontjából Nagy-Somló legalább annyira értékes, vagy értékesebb a Kunsági borvidéknél. Nem tudhatjuk, hogy a pénzeket osztó bizottságnak mi a szándéka - hazánkat a tömegbor országává tenni, vagy a világ vezető borászati értékekkel büszkélkedő nemzetei közé emelni. Ebben az összefüggésben tanulságos a IX. Pannon Bormustra eredménye, illetve a Master of Wines zsüritagok azon megállapítása, hogy a bemutatott borok alapján Magyarország már a legjobb fehérbor-termelő országok sorába lépett. Nagy kár, hogy ezt a potenciált nem tudjuk kamatoztatni a voluntarista, szocialisztikus, esetenként protekcionista elveket gyakorló döntéshozók miatt. Ők az okozói annak, hogy egyesek vörösbor nagyhatalomként kívánják látni hazánkat, holott erre semmi esélyünk sincs. Ugyanígy hibás lenne az országot a saját állampolgárainak tömegbortermelőként bemutatni szándékozó stratégia is. Erre a besorolásra sincs esélyünk, miután tavaly kamionok százai hoztak be olcsó olasz bort.
Figyelemre méltó körülmény, hogy a 8 Ft-ok befizetése után a befizetőknek tovább semmi köze nincs a pénzhez. Főleg a szőlőtermelőknek nincs szava. Ha a jelenleg alkalmazott elvet a jog szintjére emelnék, a borászatok, szőlészetek jelentkezhetnének az elvre hivatkozva. Esetenként nekik több pénz jutna, mint amit most az egyes borvidékre leosztottak. Még idejében vagyunk, meg kell állítani ezt a helytelen gyakorlatot, amelyet egyes lobby-csoportok erőltetnek a hazai szőlész-borász társadalomra. Magam is osztom azok véleményét, akik szerint a jelenlegi rendszer csak pénzpocsékoláshoz vezet. Pénzzel jó sáfárkodni csak az eredeti tulajdonosa tud. Bizottságok, kht-k helyett a piac a legracionálisabb és leghatékonyabb döntéshozó. A borászatok csak termelhetnek, de a szervesen kapcsolódó marketing lehetőségét okos emberek kivették a kezükből. Hajrá Magyarország!

"Nagy-Somló legalább annyira értékes, vagy értékesebb a Kunsági borvidéknél."


Jelenlévő kollégám szerint nagyon elfogult kijelentés. Én nem vagyok ilyen "jólnevelt": szerintem pofátlan hazudozás.

Hát igen, a demokrácia egy nehéz dolog, ez teszi nehézzé a közösségi marketinget is, aminek ugye természeténél fogva demokratikusnak kell lennie. Az egyiknek az fáj, hogy nem marketingesek osztják a pénzt, a másiknak meg, hogy nem szőlészek-borászok.
Én úgy gondolom, hogy majd meglátjuk, hogy mi lesz.

Azt azért nem ártana megérteni, hogy ez közösségi marketing. Itt elméletileg egyetlen egy borászatnak/szőlészetnek vagy kereskedőnek sem szabadna arról fantáziálnia, hogy majd ő egyedül kap akármilyen pénzt is, mert a közösségi marketing egész egyszerűen nem erről szól.

Nyilván aki csak kicsit is ismeri a magyar borászatot, nem gondolhatja komolyan, hogy Magyarország egy vörösboros ország lenne, vagy hogy a tömegborok termelésére kéne helyezni a hangsúlyt. Somlónak a világ top 15 fehérboros vidéke között van a helye, ám az Alföldön sem csak tömegbor készül.

Kedves Zsörtölődő!

Egyetlen megállapításoddal saját magadnak mondtál ellent. Bár nem biztos, hogy tisztában vagy a statisztikai adatokkal.
"Pénzzel jó sáfárkodni csak az eredeti tulajdonosa tud. Bizottságok, kht-k helyett a piac a legracionálisabb és leghatékonyabb döntéshozó"

Meg kellene nézni, hogy a három alföldi borvidék a palackos forgalomból kb 52%-os részt hasít ki. Persze, a tarületnek is nagy szerepe van ebben, de annak is hogy nem mindegy hogy milyen árú borból szakad ki a 8 Ft.

De, kár ennyire vérre menő vitába belemenni. A szétválasztásnak nincs értelme. Ezen a világ más bortermelő részein csak röhögnek, mert míg nem tudunk egységesen magyar borként fellépni és addig a piacokra sem tudunk kilépni egységesen, sőt a magyar piacot sem tudjuk megtartani. Ha egységesen tudná midenki éretelmezni a magyar bor fogalmát mindez sokkal könnyebb lehetne. Csak mindig vannak egyenlőbbek, akik sokkal jobban tudnak osztani ( maguk felé). A magyar borászat nagy betegsége a borvidékek szegregációja és elszigeteltsége, saját érdekek képviselete a végsőkig és minden fegyvernemet bevetve. A viták alapját az adja, hogy egyáltalán nem ismerjük egymást. Nem hívjuk meg más borvidékek képviselőit, szőlészeit, borászait a rendezvényeinkre.Pedig milyen szép lenne, ha pl.: a villányi borversenyen az egriek bírálnának és Egerben az alföldiek a területi borversenyeken,és váltanánk egyást minden évben.
Nem szabad kimondani, hogy csak ezt és csak azt szabad termelni, mert vannak saját termesztéstechnológiák, amivel mindig lehet javítani a dolgokon.És vannak területek, ahol jobban lehet kéket termeszteni, mint fehéret és fordítva.
Most idejött két borguru és végig kóstolt egy sorozatot és máris rettentő okos dolgokat tudnak beszélni.Én már voltam olyan helyzetben, hogy magyarborért Franciaországban levertek a lábamról a franciák és a bordóiakhoz a fene oda nem ment kóstolni. Innen már más a véleményem.
Jót kell az asztalra tenni és legyen mindegy hogy hol terem. Cimke nélkül láttam már egy-két pofára eső hozzáértőt.
És persze minden borvidéken lehet szar bort is készíteni. Amire aztán van is példa, de nem is kevés.
CSak azt tanácsolnám, Kedves Zsörtölődő, hogy Te is először szabaduljál meg az előítéleteidtől, aztán már tudnánk is együtt gondolkodni a MAGYAR BORRÓL.

Kedves Falatka!

A marketingakciók támogatására fordítható pénzek jelentős része egységesen, a magyar bor promóciójára fog fordítódni. Azt meg senki sem tiltja, hogy 2 vagy több borvidék összedobja, amije van...

Kedves egri Fehér!

És még árnyalódik a kép annyiban, hogy magát a marketingtervet sem a borvidékek állítják össze, hanem a pályázók. Ami monjuk nem zárja ki, hogy borvidéki cég ( marketinges) nem pályázhat, de nem biztos, hogy övé lesz a jobb pályázat.
A puding próbája az evés! Megmutatták a pudingot, de még nem ettünk. Szerintem benne van a dologban, hogy akár finom is lehet. Nem kellene rossz szájízzel nekiindulni.

Csak egy példa, hogy milyen nagy a baj:
www.teol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=151192
A csatolt képen egy jellegzetes dél-afrikai fokváros környéki birtok épülete szerepel.
Ennyit a külföldi tulajdonban lévő megyei lapok magyarországi bormarketing tevékenységéről.

Nagyon jó, hogy közös gondolkodás indult a közösségi bor marketing ürügyén. Pénzt már tudnánánk költeni, ötletünk mint a tenger. Sajnos a "közösségi" cimke jelentése még nem mindenkinek egyértelmű. A jelenlegi rendszer biztos, hogy nem jó és biztos, hogy nem igazságos. Jó magyar szokás szerint mindenki azt nézi "ki ellen" és nem azt minek az érdekében van az ügy. Menekülési utat keresünk nem a továbblépés lehetőséégét. Az eltelt egy év tapasztalata alapján lehet és kell is érdemi módosításokat tenni. De ehhez látni kell mire és mennyit költöttünk és mi volt az eredménye? De amíg a 8 Ft/liter 60%-áról legalább rendelkezünk információval, de ki tud valamit a 40%-ról?
Az sem apró pénz.

A 8 forintról annyit, hogy azt, illetve annak 60%-át igazából (egy nagyon jó döntéssel) az állam adta vissza a borászoknak, nem a borászokadták a 40%-ot az MGSZH-nak.

Azt ne felejtsük, hogy az SZJA-ból vagy az ÁFA-ból nem szoktam visszakapni 60%-ot, hogy magamat reklámozhassam.