„A borszakértő nem hasonlított egy stilizált szecskavágóra, de azonos elven működött. Beöntötted a bort, kijöttek a szavak.” Részrehajlás nélkül: nem ez a legsikerültebb mondata a Korunk című kolozsvári kulturális folyóirat szeptemberi számának. Szerencsére. Recenziónak indult, aztán lapajánló lett belőle: ajánlunk kellemes olvasnivalót mindazoknak, akiket nem csak az – amúgy fontos – gyorsan felszívós alkohol érdekel a borban. De hogy mit is ajánlunk, azt kicsit távolabbról kezdenénk.

A magyar borszakírás egyik nagy hiányossága a borkultúra hagyományainak, a történetnek a feltárása – részletekbe menően, a hétköznapi jelenségek szintjén megragadva. Bár vannak ebben eredmények. Említsük meg Csoma Zsigmond néprajzkutatót, a Mezőgazdasági Múzeum főtanácsosát, tanszékvezető egyetemi tanárt, rengeteg könyv és tanulmány szerzőjét, aztán ne feledjük Benyák Zoltán és Benyák Ferenc nevét sem, akiknek a Borok és korok antológiát köszönhetjük, amely elsőként foglalkozott a bor kultúrtörténetével átfogóan, meg Balassa Ivánét sem, aki Tokaj-Hegyalja borászati hagyományait dolgozta fel. Borszerető emberek számára a „mit igyunk ma este?” típusú könyvek után kevés élvezetesebb olvasmány lehet ezeknél.

A kolozsvári Korunk folyóirat (alapította Dienes László 1926-ban) is jelentkezett egy tematikus boros számmal ez év szeptemberében, amely azóta már az interneten is elérhető. Nagyon jó lenne most azt írni, hogy A Művelt Alkoholista olyan művelt volt, hogy egyből felfigyelt erre az amúgy az AMUVA-t is felemlegető kiadványra, de a valóság az, hogy a lap szerkesztői hívták fel figyelmünket rá. A számban borászati szakember, néprajzkutatók, történészek, borászok, levéltárosok, írók, költők próbálják élővé tenni a magyar borászat múltjának egy-egy kis szeletkéjét.

Olvashatunk a 15-16. századi reneszánszkori borfogyasztási szokásokról, a bikavér eredetéről (a cikkben a szerző ügyesen lavíroz az Eger vagy Szekszárd problematikában), a borrendek működéséről és így tovább. Számomra a legizgalmasabbnak az a három tanulmány bizonyult, amely az erdélyi borkultúra hagyományaival foglalkozik (Csávossy György: Az erdélyi szőlő- és borgazdaság az idő tükrében; Jeney-Tóth Annamária: Szőlőtermesztés és borfogyasztás a 17. század első évtizedeiben Kolozsváron; Peti Botond: Fehér bor a törkölyön. Egy moldvai csángó település szőlő- és borkultúrájáról).

Kellemes művelődést.