Pezsgő esetében - champagne-ról már ne is beszéljünk -, talán helyesebb a városi legenda kifejezés, mint a népi hiedelem, de a lényeg, hogy a buborékmentés kiskanalas módszere hiszékeny apáról tisztelettudó fiúra száll. Amikor én először hallottam róla, csak a fiúi tisztelet tartott vissza attól, hogy föl ne nyerítsek. A dugótlan, félig üres pezsgős palack nyakába helyezett kiskanál állítólag megakadályozza, hogy a buborékok elszálljanak. A lehető legszerényebben fogalmazva: a dugó erre a célra tökéletes megoldásnak tűnik, a lyukas dugó kevésbé, a félbevágott még kevésbé, a miliméter széles hosszanti dugómetszet pedig egyáltalán nem, márpedig nyilván ez hasonlít a legjobban a kiskanálra. Én amikor szülői buzdításra először próbáltam ki a módszert, hatékonynak tűnt. De a mi háztartásunkban nem olyan központi probléma a pezsgő, hogy sokat törtem volna a fejemet azon, hogy amennyiben nem érzéki csalódás, akkor milyen fizikai törvénnyel lehet a buborékmegmaradás jelenségét magyarázni.
Most néhány az alkohol és a természettudományok iránt érdeklődő dél-afrikai amatőr utánajárt annak, hogy ez a babona kiállja-e az ismételt próbákat. Egy láda Pierre Jourdan Bruttal fölszerelkezve vágtak bele a kísérletsorozatba. Fölbontottak két palackot, egy-egy pezsgőspohárba szabvány mennyiséget töltöttek, lefotózták őket, benyomtak néhány pohárral, a félig telt palackokat visszatették a hűtőbe, az egyiket kanállal, a másikat kanál nélkül, aztán ahogy a palackok fokozatosan hűltek le, a hőmérsékletük megmérése és rögzítése mellett az előbbi műveletsort újra meg újra megismételték, míg nem a pezsgő elfogyott. Minden fotózás és újrakóstolás alkalmával egy új kontrollpalackot is bontottak. A kísérletet több hétvégén át újraismételték. Amikor a láda pezsgő elfogyott a fényképeket digitálisan feldolgozták, megszámolták a buborékokat, és megmérték az átmérőjüket. Az adatok segítségével egy buboréknagyság eloszlási grafikont állítottak össze.
A lényeg a lényeg: a kiskanalas palackokban több buborék maradt. Tehát a palacknyakba dugott fémkanál valóban gátolja a buborékok szökését. Az amatőr tudósok szerint a dugó még hatásosabb, de amennyiben az nem áll rendelkezésre, akkor a kiskanál a megoldás. De mi a kiskanál titka? Az anyaga. Mivel a kísérlet során folyamatosan mérték a palackokban a hőmérsékletet, így megalapozottan állíthatják, hogy a belógó fémdarab a hőáramlást segíti: a hűtőbe visszahelyezve a kanalas palack nyakában gyorsabban hűl le a levegő, mint a kanál nélküliben. A hideg levegő sűrűbb, mint a meleg, így a kanalas palack gyorsabban kap "hideg dugót", mint a kanalatlan. A hidegebb és súlyosabb levegő miatt kevesebb gáz tud elszökni, és így a buborékok megőrződnek. Ráadásul a hidegebb pezsgő több széndioxidot képes oldott állapotban tartani, mint a melegebb.
Várjuk Öveges professzor tanítványainak észrevételeit!
Utolsó kommentek