Egészen március elejéig nem több, mint két szlovén borászatot tudtam volna felsorolni: az itthon is kapható Čotart és a mostanában leghíresebb Moviát. Azóta viszont sokkal okosabb lettem, köszönhetően egy kiváló kóstolónak, amelyet a Szlovén Köztársaság Nagykövetsége rendezett. Kilenc borászat harmincnyolc borát ismerhettem meg, szélesedett rendesen korábban igencsak szűk horizontom. Az élmények első fele következik most.

A magyarul meglehetősen szerénytelenül csengő Istenič Pince asztalánál kezdtem, ők Szlovénia egyik vezető pezsgőkészítői. Az 1968-ban alapított családi vállalkozás mára szépen kinőtte magát - például 400 ezer palack tárolására alkalmas érlelőpincéjük van. Három pezsgőjüket lehetett kóstolni. A Prestige Brut Nature 2003 likőr hozzáadása nélkül készült. Csontszáraz érzetű, nagyon tiszta ízű és illatú, egyenes, kemény buborékokkal megáldott ital. A No.1 Cuvée szintén brut, és szintén csontszáraz érzetű, mégis valahogy krémesebb, viszont zavart benne valami szokatlan mellékíz. A legkedvesebb a Gourmet Rose 2006 volt, ami pinot noirból készül: ez is száraz, azonban mosolygós, tartalmas pezsgő, határozott, szép gyöngyözéssel.

A Steyer Borászat 16 hektáron gazdálkodik a szlovén stájer vidéken, kedvenc fajtájuk a tramini. Ennek megfelelően a kezdésnek kitöltött Ranina 2008, ami egyébként bouvier, nem is tett rám különösebb benyomást: zárkózott illatú, sima, jól iható bornak tűnt. Ezután következett a szintén 2008-as száraz tramini, amiről felkiáltójelezve jegyeztem föl, hogy elegáns, de a fajtát nem letagadó illatú, szájban színes, zamatos, izgalmas, nekem nagyon tetsző tramini. A szintén 2008-as félédes változat illata meglepő módon már-már visszafogott, kóstolva kedves, remek savak és finom kesernye ellenpontozzák maradékcukrát. Szép bor. A Steyer Mark Cuvée 2007 felerészt tramini, másik fele pedig chardonnay és a szürkebarát egyenlő arányban. Illata vaníliás, virágos, kóstolva pedig egészen meghökkentő: még az én somlói és tokaji fehéreken edződött számnak is hihetetlenül sós volt. És ezzel kezdetét is vette a címben említett nyomozás.

Azt mondták a Maribor melletti Malečnikben, szintén a stájer vidéken található Joannes borászat készíti a legjobb rajnai rizlingeket Szlovéniában. Ezek után egy száraz sárgamuskotályt kaptam kezdésnek 2008-ból. Nem tiltakoztam mégsem, ugyanis éppen olyan volt, amilyennek ezt a fajtát szeretem. Illatban nem harsog, mégis kedves és színes, szájban pedig gazdag, gyümölcsös és lendületes. Az egy évvel idősebb chardonnay tiszta, szép gyümölcsös illattal mutatkozott be. Kóstolva is egyenes, finoman sós, jól csúszhatott volna, ha nem várt volna még rám hat pince 25 bora, nem is beszélve a három rizlingről ami a lényeg volt itt. 2008-tól indultunk visszafelé 2006-ig. A legfiatalabb rajnai szép, tiszta, citrusos, fajtajelleges illatú, kis sóval fűszerezve. Kóstolva is remek, tökéletes sav-cukor egyensúly és finom ásványosság jellemezte. A 2007-es már kissé petrolos, persze megint sós, nagyon izgalmas illattal csábít. Kevesebb benne a cukor, struktúrája pedig még jobb, mint a 2008-asé. Végül persze a 2006-os rajnai rizling volt a legszebb. Határozottan petrolos, gazdag, érett gyümölcsös illatú, szájban intenzív, vastag, mégis elegáns és mondanom sem kell, hogy karakteresen, érdekesen sós.

A Kristančič borokat apa és fia, Dušan és Marko készítik a jónevű Goriška brda borvidéken, ahol a bevezetőben már említett Movia is található (nem tudom, hogy az ezt vezető Aleš Kristančič rokona-e hőseinknek.) Mindenesetre 2008-as sauvignon blanc-jukat kóstolva akárki hazai pályán érezhette magát: bodza, csalán, fű - a legismertebb illatjegyek tobzódtak. Fontos felfedezés volt viszont, hogy ebben a borban is felbukkant az eddig már sokat emlegetett sósság, ami végigkísérte vagy kísértette az egész délutánt. Azért volt lényeges a címszereplő jelenléte, mert ez a bor nem látott hordót, így megbizonyosodhattam arról, hogy az oly gyakran fel-felbukkanó karakteres íz és illatjegy nem jöhet (kizárólag) fából. A Chardonnay Pavo 2008 finoman és intelligensen fás-sós, a gyümölcs csak másodlagos szerepet játszik benne. A vörös Pavo 2007 jó szerkezetű bor, jó sok tanninnal, finom gyümölcsökkel és az elmaradhatatlan tengeri sóval.

A második részben további öt borászat, a mai egyetlennél cseppet több vörösbor és még annál is több só következik.

[A képek a The Wines of Slovenia című Provin multimédiás kiadványból származnak.]