Címkék

Utolsó kommentek

  • Didier Pénine: @alföldimerlot: If you need personalised Champagne just go to sayitwithchampers.co.uk (2020.06.07. 13:28) Rizlingek az óceánon túlról
  • Szikra Feri: Én most lettem szerelmes a zweigelt-be. Itta már valaki a Balaton-felvidéki Somodi Zsolt Borászat ... (2018.11.27. 11:21) A világ legjobb zweigeltjei
  • gbsz: A lecsós kép forrása nem a linkelt URL, hanem ez: www.gabojsza.hu/2007/07/kedvenc-lecsm.html Kéret... (2017.02.21. 16:44) Mit igyunk a lecsóhoz?
  • ecsabi: @fakanalhos: Aki pedig Angliában él és magyar borra szomjas, az lessen be ide: <a href="http://... (2016.01.31. 16:09) Villányi áttörés
  • tiboz: A Frittmann pincészet 2015-ben az Év pincészete díjat is kiérdemelte. Sőt még a Wall Street Journa... (2015.10.30. 08:37) Frittmann a tilón
  • Utolsó 20

Alkoholista Twitter

  • Hibás feed URL.

Alkoholista a Facebookon

Miért beteg a magyar bor?

Istvándy Tamás dolgozata

2010.09.28. 06:00 - Az Alkoholisták

Sokszor és sokan felvetették már itt az Alkoholistán, hogy a magyarországi borágazat számos problémája miatt képtelenek vagyunk az eredményes versenyre az Európai Unió régebbi tagállamaival szemben. Sokan megállnak ott, hogy még mindig túl sok a pancsolás, túl kevés a minőségi borászat. Gyakran hallom a szakmában, hogy az Unió fojt meg minket, hogy az eredménytelen bormarketing a hibás stb. Nos, azt gondolom, a bajainkért egyedül mi vagyunk a felelősek. Nem szakmai, hanem nemzeti szinten.

Azt talán kijelenthetjük: Brüsszelben senki nem úgy ébred egy EU parlamenti vitanap vagy bizottsági ülés előtt, hogy akkor ma tönkreteszem a magyarokat. De az is igaz, hogy a többi bortermelő országban bizony ébrednek úgy fontos emberek, hogy inkább a magyarok vesszenek, mint mi. És innentől csak lobbi és nemzeti stratégia kérdése az egész.

Hogy mi a bajom a magyar borágazattal? Néhány bővebb gondolat, amelyek saját tapasztalataimra épülnek. (Van egy kis családi borászatom a Káli-medencében és egy balatoni nagyüzem borászaként dolgozom, tapasztalataim főként ebből a két végletes forrásból származnak.)

1. „Nem megy az export, mert rossz a bor”. Nem igaz, nem ezért nem megy az export. Ha megnéz valaki egy európai tendert, akkor láthatja, hogy iszonyatos mennyiségekről van ott szó. 2000 hektoliteres egynemű, magas (felső-közép kategóriás) minőségű illatos reduktív bortételeket keresnek. A baj akkor van, ha részt vesz az ember a tenderen, összerakja az üde friss borocskáját majd mégsem nyer. Ott ül negyedmillió palacknyi fölösleges boron, amit egy olyan magyar piacon kell levezetni (ráadásul a bor stílusa miatt egy éven belül), ahol – saját méréseink szerint – 15 %-al csökkentek a minőségi, középkategóriás borok eladásai. Ez túl nagy kockázat a legtöbb magyar borászatnak. És van itt még egy probléma:

2. A rossz fajtaösszetétel. A magyar fogyasztó szereti a sokszínűséget. A magyar borász szeretné a lehető legtöbb vendéget eredményesen kiszolgálni (ki nem?). Van itt 22 borvidék. Borvidékenként van kb. 30 jónevű/ismertebb borászat. Borászatonként átlag 10 termék. A magam részéről imádom ezt a helyzetet, de európai szinten nem tartom megfelelőnek. A termékskálánk erősen elaprózódott.

Vegyünk egy itthoni nagyüzemet, annak reális termelési mutatóival. Egymillió palackot meghaladó éves forgalmazás, 20.000 hl-es kapacitások, egy-kétszáz hektár szőlő, 25 fajta bor, 30-40 fajta termék. Ezzel szemben menő spanyol borászatok ugyanekkora termelés mellett 3 vagy 4(!) terméket állítanak elő. A nagy exportoknál pedig nem mindegy, hogy a 10.000 hl-es kapacitás átlagban 250hl-es tételekből áll össze vagy ~3.000hl-esekből. (Mivel szeretném megelőzni azokat a kommenteket, hogy 1000hl-es mennyiségek nem lehetnek magas minőségű borok; jelzem, hogy én sem ezt tartom feltétlenül üdvözítőnek – feltétlenül rossznak sem – de a nagy, országos exportot is megdobó tendereken ilyen mennyiségekről van szó.)

3. A rossz bormarketing. A magyar bormarketing rossz. Ezen nincs mit szépíteni, sok pénzből kevés eredmény. Az a kevés is inkább Jancis Robinson és Szepsy mester szerencsés egymásra találásának köszönhető. Ha összehasonlítjuk Macedónia (!) boros reklámfilmjét a magyar filmecskével akkor megint ott van a szájban az a jól ismert kesernye: gyenge másolás, ötlettelenség. Vegyük csak a szlogeneket: „Wines of Macedonia – Timeless”. Ezzel szemben nekünk a hangzatos és ínycsiklandó „magyarbormindenkor” jutott.

4. A magyar borkultúra nem ért el arra a szintre, ahová szerettük volna eljuttatni. Azt kívántuk, hogy egy magyar család legalább vasárnap az ebédhez igyon magyar bort. De a bor szinte luxuscikk, és ilyen gazdasági helyzetben nincs pénze az embereknek heti 1000-3000 forintot kiadni borra, hisz havi szinten azt megérzi a kassza. Tegyük a kezünket a szívünkre: fontosabb a gyereknek a csoki, asszonynak a szép ruha.

5. A magyar borászatok közül sokan megcsinálták a nagy álmot, és stabil, európai szintű, minőségi borászatokat hoztak létre.  Többen viszont úgy éreztek, hogy nekik ez ugyan nincs meg, de van ebben az ágazatban pénz, van itt sok csillogás, hát hatalmas látványberuházásokba kezdek hitelekből. Túl sok a műsznobizmus, túl sok a talmi csillogás, de sokszor kevés a ténylegesen életképes gazdasági modell, ami a kapitalizmus lényege lenne. Én ezt az egyik legnagyobb bajnak látom!

6. Egy közgazdász szerint:  „Magyarországon bort készíteni és versenyezni egy nyugat-európaival olyan, mint száz méteres síkfutásban versenyezni úgy, hogy a másiknak 50 méter előnye van.” Maximálisan egyetértek. Az ottani borászatok 40 éve egy jól működő támogatási rendszert élveznek, mi ezt nagyon rosszul honosítottuk. Egy elnyert támogatásom után vontam le a tanulságot; sokmillió forintot adnak úgy ki a pályázati pénzekből, hogy csak a benyújtott iratok alapján döntenek de senki nem jön ki megnézni, hogy van-e értelme a beruházásnak, vagy csak eredményesen használták a pályázatírók a bullshit generátort.

7. Magyarország nem védi magát a közvetlen versenytársakkal szemben. A kivágási támogatás lényege, hogy az EU kvótát elvigyék a fejletlenebb országok. Nem országonként csökkentik a területeket a túltermelés leszorítása érdekében, hanem összeurópai szinten; a gyengébb országok kivágnak annyi szőlőt, amennyivel kiváltják a tradicionális bortermelő országok kvótáját.

Az elmúlt években ~5.000 ha szőlőt vágtak ki Magyarországon, ennek egy részét amúgy kivágási támogatás nélkül. Ez egy egész borvidék. És a túltermelés elleni harcban azt azért mindenkinek tudnia kell, hogy Magyarországon egy mennyiségi termelésre állított tábla 100-150q-t terem hektáronként, míg ez Olaszországban lazán 300-350 q/ha.

8. A rendszer túlbürokratizált, a bürokratáink pedig homokba dugják a fejüket. Hogyan adhat Horváth Csaba olyan nyilatkozatot, hogy „a magyar borágazat legnagyobb baja a sok számla nélkül eladott bor”?!  Nem inkább a feketén a magyarhoz kevert külföldi bor, amivel leszorítják az önköltséget, így süllyesztve a tengerfenékre a felvásárlási árakat?

9. Bár a rendszer túlbürokratizált, nevetségesen egyszerű magyar származásit tenni egy külföldi bor mögé és létező mennyiségként kifehéríteni a feketén behozott bort. Nem is kell sokat magyarázni ezen, mindenki tudja, hogy hogyan lehet nemlétező borok mögé hologrammal ellátott csinos kis borszármazási bizonyítványt kérni. Ugyanaz a probléma, mint a támogatási pénzekkel is. Ezer hatóság ellenőrzi a termelőket (meglepő tény, de egy pinceműveletet elvégezni nem tart több ideig, mint a pinceműveletet kísérő papírmunkát), de annyira összefércelt és valóságtól elrugaszkodott a szabályozás, hogy szinte betartatni se lehet. Jó példa a már eltörölt hegybírói mintavétel rendszere a forgalombahozatali vizsgálatoknál. Előírták, hogy a hegybíró a hordóból vegye a mintát, és azonnal zárja le, és a szűrés nélküli technológiai bortól elvárták, hogy átmenjen az állóképességi vizsgálatokon. 

Konklúzióként elmondható, hogy az értelmetlen szabályozások, a hatalmas stiklikre lehetőséget adó kiskapuk, a sajátságos belső piacunk és saját vakságunk versenyhátrányt jelent mind egyéni, mind országos szinten. Fontos lenne, hogy ne legyünk végletesek. Nem vagyunk bornagyhatalom. A világ nem könyörög, hogy a mi borainkat igyák, és mi nem készítünk csuklóból jobb bort mindenki másnál.

De nem is vagyunk a borvilág söpredéke, akiken mindenki túlnő, mindenki röhög.
Nem a hamis borok szülőhazája vagyunk, és szakembereink többsége nem kapitalista borhamisító, hanem profi és elhivatott borász. De még nagyon sok dolgunk van...

[Istvándy Tamás]

Címkék: esszészerű

156 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://alkoholista.blog.hu/api/trackback/id/tr302328575

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.09.28. 18:06:29

@borpancsoló >>: Tamás, félre ne érts kérlek. Nagyon tiszteletre méltó a lelkesedésed és sok sikert meg kitartást kívánok a munkádhoz. Minden irónia nélkül mondom, hogy az ilyen munkahelyeken lehet igazán nagy változást elérni.

Azt viszont a legkomolyabban mondom, hogy Demján úr somlói ültetvénye az az elrettentő példa ahol gyakorlatilag mindent be lehet mutatni amit szerintem tiltani kellene a Somlón. Az a gazdálkodási mód és az a szőlészeti munka megtestesít mindent ami a Somlót visszahúzza a téeszes idők mocsarába.

Ha Demján úr tényleg szeretné a magyar bort és tényleg érezne minimális elkötelezettséget a Somló iránt akkor komolyan kivágatná az ültetvényeit és zabot meg kukoricát vetne a helyére, mert annak viszont elsőosztályú az a terület.

Az meg egyenesen groteszk, hogy Magyarország egyik legszebb természetvédelmi területétől párszáz méterre nem magától értetődő, hogy a vegyszeres növényvédelem és a rovarirtás az mindenáron elkerülendő. Van ott falu bőségesen, lehet kapásokat és kaszásokat alkalmazni. Akkor legalább néhány család asztalára kenyér is kerülne.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.09.28. 18:07:33

@BZoltan: bocsánat, a vegyszeres növényvédelem helyett vegyszeres gyomirtást akartam írni.

demagofób 2010.09.28. 18:10:23

Annak, hogy nem fogyaszt a magyar sok bort szerintem 3 oka van.

1, Egyszerűen az nem elég jó az árához képest. Franciaországban élek és azt tapasztalom, hogy 5 euróért 2007 Bock ermitázs szintű bort (3000Ft) is eltudok csípni ha szerencsém van. Lényegében csak, hogy a francia árszintet tartsuk felezni kellene a borok árát.

2, Szükség lenne egy független elismert általánosan ismert minősítőre, aki különböző színű pecsétekkel látná el a borokat. A magyarok szeretnek biztosra menni, 2-szer 3-szor belefutnak egy 3-4eFt-os lőrébe és el megy a kedvük a kóstolgatástól.

3,Jó lenne ha minden palackon fel lenne tüntetve, hogy mihez ajánlott, milyen étel hozza ki az erősségeit. Több lenne a pozitív csalódás, mert az átlag fogyasztót nem az érdekli, hogy lágy-e a savgerince és tanninos, hanem, hogy jó-e paprikás krumplihoz vagy sem.

Szerintem ezekkel a lépésekkel boros nemzetté válhatna a magyar, mert most nem az.

Juventusy 2010.09.28. 18:13:16

Érdekes írás. Jó lenne ilyesmiből még több, hiszen ezeket a kérdéseket még lehetne bőven boncolgatni.
Véleményem szerint a legnagyobb probléma az, hogy mindent szeretnénk egyszerre, és ennek az lesz a vége, hogy a jó dolgok is elaprózódnak (a nagykerekes Ferrari jó példa volt).

Én részemről 3 fő területre koncentrálnék, azokban viszont nagyon határozottan és átfogóan cselekednék, kompromisszumok nélkül.

1. Törvényi háttér, kormányzati munka:
A törvényi hátteret és bürokratikus rendszert teljesen át kell alakítani. Ennek részben alapja lehetne a borászok 12 pontja, de nagyon fontos lenne az eredetvédelem is.
Új alapokra helyezni a hegyközségeket és a korrupt embereket kiszűrni a rendszerből.
Sokkal szigorúbb, de egyszerűbb központosított rendszereket kell építeni a háttérben.
Ezek a dolgok elsősorban nem pénz kérdése, persze rengeteg érdeket sértene, de mikor lehetne megcsinálna, ha nem most, amikor a 2/3-ban bent ül két borász és a jelenlegi vezetés elég sok szálon kötődik a magyar borászathoz. El kell érni, hogy ezt is kiemelt projektnek tekintse a jelenlegi kormányzat.

2. Helyi, lokális összefogás:
Borvidékeken belül békét kell kötni, és össze kell fogni. Ki kell alakítani néhány olyan dolgot, amit a borvidék nagy része felvállal, és közösen kommunikálnak a külvilág felé
(lásd Sopron Kékfrankos, Etyek Pincefesztivál), ezek a jól érthető üzenetek persze akár több borvidék összefogásából is kialakulhatnak (fröccs kampány, Furmint Február stb.).
Csak az a lényeg, hogy olyan potenciális fogyasztókhoz is eljusson az üzenet, akikhez eddig nem, mert sajnos mindenki ugyanazt a kört bombázza ahelyett, hogy új embereket tudnánk bevonni a rendszeres borfogyasztásba (ez persze sokkal nehezebb, ezért kell az összefogás, és az egyéni, rövid távú érdekek háttérbe szorítása).
Ha van egy erős borvidéki lobbi, akkor ehhez kapcsolódóan kell közösen a helyi infrastruktúrát és programokat fejleszteni különböző pályázati pénzekből (vagy ha nincs ilyen, akkor sajnos önerőből vagy magántőkéből), mert ezen a téren is siralmas a helyzet.
Itt sem kell feltétlenül több 10 milliós presztízs beruházásokra gondolni, csak igényesnek kell lenni és kreatívnak (lásd: Istvándy borterasz vagy Jásdi borbár). A helyi turizmusnak és vendéglátásnak kiemelt szerepe kell, hogy legyen a borvidékek életében.

3. Bormarketing:
Bormarketingre rengeteg pénzt el kellene költeni és bármennyit el lehetne költeni. A probléma az, hogy a keretek erősen korlátozottak, és ez középtávon sem fog lényegesen változni. Az elmúlt évek bormarketingre költött pénzei külön-külön nem voltak rosszak (értsd: mindegyik bizonyos szempontból megmagyarázható volt), de összességében átütő eredményt semmilyen téren nem értek el. Az, hogy talán valamivel többen tudják a világon, hogy Magyarországon is lehet top bort készíteni, az inkább néhány borásznak és néhány lelkes magyar borszeretőnek köszönhető.
Az utóbbi években mindenre költöttek egy kicsit: hazai borkampányok, arculatépítés, új rendezvények, régi rendezvények, oktatás, külföldi szakmai vásárok, külföldi hirdetések, hazai szervezetek támogatása stb.. Ha mindenre jutna elég pénz, akkor ez egy álomszerű bormarketing lenne, az összes szereplő megelégedésével. De ennyi pénz nincs és nem is lesz.

Mit lehet csinálni?
Folytatjuk ezt a stratégiát (az idei beszámolok alapján a 2010-es év is erről szól), amivel minden szereplőnek adunk egy kicsit (pont annyit, hogy ne tüntessenek hangosan), de az össz magyar bor érdek (engem speciel csak ez érdekel) nem halad előre szinte semmit. Tehát ezt, a „majdnem mindenre adok egy kicsit” dolgot nagyon gyorsan el kéne felejteni.

A nemzetközi példákat megvizsgálva többféle út állhatna előttünk. Ha mindenképpen külföldön szeretnénk a borunk nagy részét eladni, akkor csak külföldön kéne reklámokra és kóstoltatásokra költeni. De akkor felmerül a kérdés, hogy mik vagyunk mi?
Kis kézműves borászatok országa vagy korrekt, olcsó, állandó minőséget képviselt nagyüzemek hazája. Hát, sajnos egyik sem. Bár van 150-200 olyan borászatunk, aki minőségben szinte bárkivel felveszi a versenyt a világon (azért ez egy nagy dolog ám!), de a magyar bornak ők kb. a 10%-át adják. Viszont a másik 90% is jócskán el van aprózódva. Az ideális az lenne, ha minden borvidéken (kivéve mondjuk Somló) lenne 4-5 nagy pincészet, akik egymással versenyezve (pl. a szőlő felvásárlásakor) min. Hilltop minőséget hoznának, versenyképes árakon. Ez sincs sajnos, és valószínűleg nem is lesz egyhamar.
Ráadásul a már említett rengeteg fajtánk miatt is lehetetlen központosított külföldi megjelenést erőltetni.
De akkor mit lehet tenni?
Véleményem szerint, jelenleg bormarketing terén csak egy dologra szabadna koncentrálni, mégpedig a belföldi fogyasztásra, azon belül is a 18-35 éves korosztályra. Nem hiszek abban, hogy egy 50 éves ember italozási szokásait jó hatékonysággal meg lehetne változtatni. Fiatalokat kell beavatni, beoltani a bor szeretetével. Ha erre rászánnánk 10 évet, és kitartó, központosított, sok munkával járó kampányt kezdenénk, akkor lenne a magyar bornak jövője. Kialakulhatna egy nagyon erős belső fogyasztás, és ha ez megvan, akkor lehetne megindulni a külföldi piacok felé.
Egy ilyenfajta kommunikáció a termékstruktúrát is megváltoztatná. Hiszen jelenleg túl sok a drága magyar bor (ennyi prémium termékre egyszerűen nincs szükség) és túl sok a gyenge minőségű, gagyi bor. A piramis közepe viszont nagyon szűk .Ha sikerülne megnövelni a keresletet, az vákuumszerűen behúzna borokat mind alulról, mind felülről a mai árakon nézve 900-2900Ft-os sávba.
Tehát egyetlen cél az lenne, hogy több ember igyon több bort vagy (bizonyos nagyon gyenge borok helyett) jobb bort, mint most. Ez, bár sokaknak nem a rövid távú célját erősítené, mégis a magyar borszakma összes szereplőjének az elemi érdekeit képviselné.
Kivéve azokat, akik lopnak, csalnak, hazudnak, de ebből szerencsére nincs olyan sok, és őket amúgy is ki kell penderíteni gyorsan.
Bocs, hogy hosszú lett.

demagofób 2010.09.28. 18:24:33

Az is hozzá tartozik az összképhez, hogy egy francia azért vesz jó bort, hogy még élvezetesebb legyen a vacsorája legfeljebb 2 pohárkától, addig a magyar be akar rúgni belőle.

Egy átlag magyar családnak teljesen elérhetetlen egy bizonyos élvezeti értékkel rendelkező bort havi többször vásárolni. Vegyünk heti 1 palack 4eFt-os bort. Az havi 16eFt és az csak bor.

demagofób 2010.09.28. 18:30:42

@Juventusy: Abszolút egyetértünk.

Nehezen elképzelhető, hogy híres lenne mondjuk a Francia sajt, ha a franciák nem ennének sajtot.

fiatalborivo 2010.09.28. 18:48:33

A cikk nagyon jó és a hozzászólások építő jellegűek. Remélem olvassa ezeket a korményzat is mert minél többször hallanak, olvasnak ugyanarról a problémáról és a megoldásáról, annál inkább érzik magukénak a gondolatot és talán az elkövetkezendő 4 évben nekiállnak egy a borászatot érintő reformnak a törvények szintjén. Beszéljünk még sokat erről, lassú víz partot mos...

Én a megoldás egy lényeges elemének tartom amit @Juventusy: írt, hogy hiába akarunk külföldön eladni, ahol meg tudják venni, ha nincs a magyar borászatnak jó híre külföldön. Hogy lehetne jó híre itthon, úgy ha a lőrék kiszorulnának(törvényi szabályozás) és elkezdene az a 90% magyar kis borász nagyobb szervezetekbe tömörülve egy olyan minőséget létrehozni ami a piramis stabil alját jelenti, 1000 forint alatti korrekt 4 pontos bort, amit a 18 éves bankettezős gimnazista is megvesz zsebpénzből meg az egyetemista is ezt issza a bulik előtt. Aztán ha rászokott hogy sör helyett meg whiskey-cola helyett meg lehet inni pár pohár bort is , akkor fog venni 25 évesen az első fizujából 2-3000 forintos bort, addigra megtanulja a különbséget és ha teheti azt veszi és ünnepekre vesz esetleg 4-8 ezer forintos nagyobb borokat is. A baj ott van hogy nincs meg ez az átmenet. Van olcsó bor a sörrel egyenárban, de brettes, dugós, savanyú, barnatöréses vagy édes mint az állat. Nem jó, inkább a sör lesz az egyetemi évek itala ha csak azt az árszintet engedheti meg magának, azon szocializálódik és 25 évesen amikor megteheti hogy megvegye a nagyobb biztonsággal jó 1500 2000 forintos bort, akkor már nem 100% hogy vált mert a sört szokta meg, el se jut a 4000-8000 forintos borokig amiket ugyan megtermelnek kitűnő borászaink és tényleg elismerésre méltó hogy minőségben versenyezni tudunk rangos európai borászokkal, de minek megépíteni a hegytetőre gyönyörű panorámával a legexkluzívabb éttermet ha nincs hozzá út és jelenleg úgy áll a dolog hogy építeni se akarnak mostanában.

Tehát szerintem ha a piac nem tudja kiszorítani a rossz lőréket amik csak az alkoholizmusra és a bortól való el ijesztésre jók, akkor a törvénynek kell ezt megtenni valamilyen módszerrel és rendbe kell rakni a termékpiramist, a nagy és okos és szakértő borászok készítsék el a szép 7-8 pontos borokat a legkiválóbb dülőkről, a kistermelők pedig tömörüljenek szerveződjenek és egy közösségben, nagy és egységes minőségben, produkálják a mindennapok jó borát, jó áron. Ehhez kell segítséget nyújtani nekik.

Madass 2010.09.28. 18:55:28

Igen, a koncepció...
Igen, egyszerűsíteni kell a termékstruktúrát. ok, ne 3-4, de 6-7-nél ne legyen több egy borvidéken, mert minek??? csak néhány példa:
Badacsony: olaszrizling, kéknyelű, szürkebarát, rizlingszilváni, muskotályos! a többi minek? (hogy a benyalás részén is gyorsan túlessek: nagyon tetszik a szerző Sauvignon Blanc-ja, mégis, tőle inkább egy szürkebarátot veszek le a polcról)
Tokaj: furmint, hárslevelű, sárgamuskotály. hiányozna a többi?
Eger: leánykán kívül minek más fehér?
nyilván nem megy ez egyik napról a másikra, kell kb 50 év a felesleges fajták cseréjéhez, és persze nem megy hatalmi szóval. az érdekelt gazdáknak kell belátni ezt, és hosszú távon e szerint telepíteni. (nekem pl nem hiányozna egyik kedvenc borászom, Szászi Endre egyik vöröse vagy rozéja sem) Lehet sorolni konkrét tételeket, hogy ettől ez, attól meg az milyen jól sikerült, csak felesleges. És ettől ugyanúgy megmaradna a magyar bor szinte végtelen sokszínűsége (ami kétségkívül az egyik legnagyobb értéke), csak jóval áttekinthetőbb lenne. Főleg egy idelátogató külföldinek, aki igenis igényli az egyszerű, karakteres üzeneteket (balatoni fröccsözés (szikvízüzemet minden európai városba!), ódon tokaji pincében egy hatalmas, lehengerlő furmint, egerben, a kis-dobó téren egy játékos vörös házasítás, stb.)
És ha ott van a fejekben ez a kis csomag, akkor idővel (10-20 év) majd az igény is meg lesz rá, hogy külföldön is ott legyen a polcokon (miért mindig a londoni tesco a cél, nem lehetne mondjuk egy londoni vinotéka???)

Na meg a történelem...
Bocs a politikai példáért, de az eset nem a pártot, hanem az embert minősíti:
www.egriszin.hu/?c=cikk&id=6246
Ha egyik legjelentősebb borvidékünkön így felülírnak egy több száz éves hagyományt, akkor komoly baj van.

Falatka 2010.09.28. 19:06:29

Ma ennek a témának kirobbanó sikere volt!

Jó összefoglaló lenne, ha nem lenne kicsit egyoldalú. A nagy bortételek eladása, már rég nem a magyar borágazat célja. Persze jó lenne egy nagyobb tendert megnyerni, de ki az aki ezt megtudja csinálni. De szerintem nagyon is felesleges ebbe a világba vágyakozni. Lehetséges, h lesz akinek fog ez sikerülni, de a nagy többségnek nem lehet ilyen célokat kitűzni. A marketinget az ágazat szegmenseire kell tervezni, de ehhez ismerni kellene a szegmenseket. Ki az aki határvonalakat tud, vagy akar ma húzni?

Senki Kérem! Mindenki össze akar mosni és nem szisztematikusan szétválasztani és szegmenseket képviselni, marketing stratégiát felállítani. Mert nyilván nem ugyanazon érdekek mentén kell gondolkodni egy 200 hl-es kézműves borászatnak, mint egy 20000 hl-esnek.

Ahhoz, hogy jó marketing legyen, ahhoz rend kell, hogy mindenki tudja a dolgát. És még egy amit nehezen mondunk ki de lét feltétel. SZAKMAI AUTONÓNIA

Grrr 2010.09.28. 19:51:15

Nem akarok fellengzős lenni, de egy tisztességes európai bortermelő országnak, pláne egy olyannak, amely szeretne a turizmusra építeni, a bor a 'nagykövete' a külvilágban. A bor - néhány társával egyetemben - egy eléggé különleges termék, hiszen határozottan helyhez köthető, csak egy területi dimenzióban értelmezhető (ellentétben pl. a párizsival, zsemlével és tejföllel, amelyek amúgy szintén fontos élelmiszeripari termékek). A kézműves termelők jól ellébecolnak azzal, hogy jó, de azért valljuk be, túlárazott termékeiket itthon értékesítik a lelkes borszeretők körében. De ennél több kell, az ország többet profitálhatna a borból.

A kis kézműves termelők nyilván ezentúl is elkészítik a maguk néhány ezer palackos tételeivel: (részben méltán?) elfeledett ősi fajták, dőlőszelektált tételek, fiú-unoka után elnevezett egyedi küvék.... Ezek nyilván eladhatatlanok a külpiacion, legalábbis értelmes business model nem építhető fel rájuk.

De hol van az erős, nagyipari középmezőny? Az ilyen külföldi cégek boraival lehet mindenhol Nyugat-Európában találkozni (az igazán kézműves termelők borai ott sem igen jutnak el szélesebb külföldi közönség elé). Ahol a legnagyobb gond van, az talán ez. Néhány cég van csak, aki egy elfogadható minőséget tud stabilan termelni. Itt kell fejlődés: néhány tétel, felismerhető, jól kommunikálható borrégiós stílus. Nagyon megbízható minőségbiztosítás. Kedvező ár.

kisrizling · http://www.szentdonat.hu 2010.09.28. 20:05:35

@borpancsoló >>: Lehet, hogy a kommentemből ez nem jön le, de szerintem a két dolog megfér egymás mellett. Lehetséges letisztult, mennyiségi export és helyi sokszínűség kicsiben. Ehhez kéne a Soproniakéhoz hasonló, egy a Balaton körüli termelők érdekeit képviselő szervezet, mely a Balatoni borrégió termelési, értékesítési és marketing stratégiáját segíti kialakítani, menedzselni. A Balaton régió turisztikai súlya, mérete, fekvése és borkultúrája olyan lehetőségeket rejt, ami egyedülálló az országban. A Balaton, egy kis összefogással olyan borturisztikai régió tudna lenni, ahol különösebb erőfeszítések nélkül működne a helyben értékesítés.

borpancsoló 2010.09.28. 20:36:51

@Madass: Szia! Te valójában nem a szerző (vagyis az én) S-B jére gondolsz, de az Ő nevükben is köszönöm, szerintem is kiválló bor és átadom Istvándy Gergőnek a dícséretet.

Én is Istvándy vagyok, a két család egy tőről fakad, de míg ők Istvándy Pincészet néven a Badacsonyi borok hírnevét öregbítik, addig én a Káli-medencében borászkodom, (édesapám után) Istvándy Jenő Pincészete "művésznéven". :)

Kicsit sajátos helyzet hogy ilyen közel egymáshoz két hasonló nevű borászat megy, de mi azt gondoljuk Gergővel, hogy az egy jó jel, hogy egy család mindkét ága a minőségi bortermeléssel foglalkozik és a saját régiójának egy-egy jeles pincészetévé szeretne válni.

Szóval nem a mi Sauvignonunkra gondoltál (nekünk Chardonnay, Olaszrizling és Királyleányka boraink vannak) de átadom Nekik a dicséretet.

borpancsoló 2010.09.28. 20:51:36

@Grrr: "De hol van az erős, nagyipari középmezőny?..."

Igen, de szerintem ezt pont az gátolja a leginkább, amit az első két pontban írtam.

Vannak ellenpéldák, néhány (általam eddig kóstolt) külföldön kapható magyar nagytételes bor kifejezetten jó minőségű és az egész világon jó hírét keltené az országnak, de legalábbis van olyan jó, mint bárki másé.

Egyenlőre még kevés ilyen van, hiszen a középüzemek és nagyüzemek még nem álltak szerintem teljesen át az ilyen termelésre de ez lesz a jövő útja.

A terroárborok (borzongok a kézműves kifejezéstől mert többet sejtet, mint amennyit takar, de becsülöm az irányvonalat) ezek farvizén nyomulhatnának, mint érdekesség, luxuscikk.

Nagyjából úgy, ahogy a Tokaji Aszú sem lesz soha húzótermék és csak az aszú hátán nem fog elindulni az export, de egy jó export mellett a top aszúk, amik érdekességként mennek ki, óriási ismertséget és nívót adhatnának; egy jó azonosítási pontot.

Hülye példa:
Nem azért veszek Liptont, mert egyszer ittam egy csúcsminőségű teát, de egyszer megkóstolnék egy csúcsminőségű teát mivel az életem része a Liptontea, így a műfajt szeretem, megnézném milyen egy igazán tuti.

Nem fog azért senki Balatoni Olaszrizlinget venni, mert kóstolt egyszer egy magyar Aszút, de kíváncsi lenne és vágyna 5puttonyosra, ha tudná, hogy az általa kedvelt magyar borok csúcsa az Aszú.

Aztán lehet hogy ebbe spec. tévedek :)))

e_easy 2010.09.28. 21:12:35

A problemak felsorolasabol sajnos kimaradt a legfontosabb tenyezo: a boraszok.
Addig stimmel, hogy "a bajainkért egyedül mi vagyunk a felelősek", de ez a "mi", jelen esetben a borasztarsadalmat jelenti. Amennyiben a "nem szakmai, hanem nemzeti szinten" az egyseg hianyat jeloli, akkor telitalalat.
Mert egyseg szemmel lathatoan nincs. Akkor, hogy valtozna meg barmi?

Egyseges borasztarsadalomra van szukseg. EGYsegesre. Akik el tudjak donteni mit akarnak es kepesek egy hosszutavu, pontos cel kijelolesere. Aztan majd johet a strategia meg vele egyutt a szabalyozas, a marketingnek is lesz ertelme + kezdodhet a hamisitok megkovezese napsutotte vulkanikus kovekkel esatobbi.

Mondjak meg a boraszok, mit lehet es mit nem. Ki tudja naluk jobban? Dontsek el, mondjak meg, irjak le es csinaljak aszerint. Vagy kerdezzenek meg egy MW-t.

Azthiszem BZoltannak sikerult 3 tomor pontban osszefoglalni mire van szukseg. A magam reszerol csak azt adtam hozza, hogy kinek kell megcsinalni. Mi fogyasztok csak annyiban segithetunk, hogy megisszuk a levet :)

Gaben! 2010.09.28. 22:47:43

Én azt gondolom, hogy egy hazai bormarketingen erősen ront egy pénzorientált kotolójegyes nagy rendezvény.
Kimegy rá az átlagember, befizet, iszik néhány deci bort drágán(aminek épp egy ilyen rendezvényen kellene olcsónak lennie. Hogy miért ilyen drága, már elemeztük.), majd hazamegy és az marad benne emlékként, hogy jó volt, finom volt, költséges volt, de ezt nem engedhetem meg magamnak rendszeresen. Marad a tesco alsópolc, meg az akció.

borpancsoló 2010.09.29. 08:03:20

@e_easy: Én nem gondolom, hogy olyan borzalmas széthúzás lenne a szakmában, mint ahogyan sokan gondolják.

A borászok egymás versenytársai és a különböző üzemméretek egymással versenyző kategóriákba tagozódnak.

Természetes, hogy nem ugyan az a szabályozás megalkotásakor a preferencia pl a Hilltopnak mint akár nekem mint kistermelőnek.

Olyan szabályozás sosem lesz, ami mindenki érdekeit 100%ban kielégíti mivel itt ellentétes érdekekről beszélünk. De ahogy más borászokkal beszélgetek, a legtöbben mégis szinte ugyanazt sérelmezik és ugyanúgy képzelik a megoldást.
A széthúzás mesterségesen generálható, például amikor egy-egy barom rendelet meghozása után azzal védekeznek, hogy a "szakma" akarta így. De én még sosem találkoztam termelésben dolgozó borásszal, aki valaha is képviselte ezt a mindig emlegetett "szakmát". :D

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.09.29. 08:31:48

@borpancsoló >>: A széthúzás pedig sajnos jelentős. Az egyik rákfenéje a magyar bornak pontosan ez a széthúzás.

Olyan szabályt ami mindenkinek 100%-ban megfelel tényleg nem lehet csinálni.

De ha lenne rendesz eredetvédelmi besorolás, minőségi klasszifikáció és jó termékdefiníció (mármint, hogy mi a bor, mi az esti ital, mi az asztali- és tájbor) akkor minden termelőnek lehet a saját pályájára illő és számára elfogadható szabályozást készíteni.

Jelenleg az a probléma, hogy ugyanaz a szabályozás a termelők egy csoportjának túl megengedő, másoknak pedig túl szigorú már ez is. Innen erednek az ellentétek és emiatt van a széthúzás.

borpancsoló 2010.09.29. 09:06:19

@BZoltan: Emiatt mondom hogy nem is egy ligában versenyzünk. Szerintem is meg kellene határozni ezeket a dolgokat mint lefektetendő alapokat, de sajnos a szabályozás a másik irányba mozog:
2010-tól nincs minőségi, asztali meg tájbor csak OEM OFJ FN.

Feloldható lenne a probléma ha kategorikusan elválasztanánk a tömegbort a kis mennyiségű terroárbortól.

Mert ez az összvér rendszer ugyanolyan káros a nagyüzemeknek mint a kézműveseknek.
(Mint az első pontban is írtam, nincs is annyi reálisan felvásárolható egy fajtájú szőlő egy OEM területen belül, amire szűkség lenne egy nagyüzembe. Szóval itt is hátrányt jelent, meg otthon is, amikor magasabb minőségre törekszik az ember szigorúbb szabályokat felállítva önmagának, de ugyanaz a minőségi kategória kerül rá a címkére mint az amúgy OEM területen pancsolt bornak. (hiszen az OEM csak nagy vonalakban szól a minőségről)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.09.29. 10:44:31

@borpancsoló >>: Pontosan. Nem a különféle címkékről van itt szó - amiket a fogyasztó amúgy sem ért - hanem arról, hogy mit nevezhetünk minek.

Ezért mondom,hogy a megoldás ezen három pont tisztázásával kell, hogy kezdődjön mind összmagyar mind borvidéki szinten:

1. Koncepcióra, hosszú távú elképzelésre

2. Szigorú eredetvédelemre, a kiskapuk bezárására

3. Kíméletlenül kompromisszum mentes, a minőséget biztosító termék meghatározás.

Hogy hazabeszéljek ez például a Somló esetében azt jelentené, hogy

1. Eldöntjük, hogy nem alsópolcos tömegborokat akarunk Somlói néven látni

2. Kizárjuk a Somlói borvidékről azokat a területeket amik méltatlanok a név használatára és nem engedünk Somlói néven máshol feldolgozott somlói szőlőből készült bort készíteni.

3. Bizonyos szőlészeti és borászati technológiákat (vegyszeres gyom és rovarírtás, mustjavítás, édesítés és savpótlás, stb) betiltunk és szigorú hozamkorlátozást írunk elő a Somlói név használatának feltételeként.

Ezekhez ráadásul nem kormányzati vagy más politikai szándék kell, hanem az, hogy a a helyi termelők az alapvető dolgokban egyetértsenek.

e_easy 2010.09.29. 11:00:44

@borpancsoló >>: hat eppen ez az, nincs kepviselve a szakma. Boraszok vannak, meg kulonbozo csoportok. Szakma nincs.
A szakmanak meg kellene mondani es le kellene irni, mit/hogyan kepzelnek el. Egy barom torveny szuletesekor tiszta sor lenne mit akart a szakma es mi lett helyette.
Lehet, hogy nem lehet mindenkinek megfelelo szabalyozast alkotni, de biztosan vannak olyan alapkerdesek (gaz a OBI vagy tudom is en) amikben mindenki egyetert. Innen kellene elindulni.

borkősav 2010.09.29. 11:31:48

@e_easy: egység csak egy rövid példa beszélgetve egri villányi borászokkal terméskorlátozás: a termés egy részét leszedik rosénak szeptember elején.Pont.
Ha te azt mondod neki 1 kg/tőke szőlő akkor kiugrik az ablakon.
Itt soha nem lesz egység. Az egyik véglet Bzoltán( én ezt tartom követendőnek) a másik meg a rozésok.

európai 2010.09.29. 14:45:51

Most fejeztem be a miniszterelnökkel folytatott beszélgetés megtekintését az interneten. Ha jól értettem, nagyméretű gazdasági átalakítások és fejlesztések kezdődnek a mezőgazdaságban 2011-12-ben. Érdemes lenne jövőre előhozni a magyar bor helyzetét, akár kormányülésen, olyan emberek programtervezetével akik a minőségre és a magyar bor felemelkedésére adják voksukat.

shiraz 2010.09.29. 16:39:01

Kedves Tamás,

Öröm hogy valaki névvel vállalja a véleményét.
Sok mindent a nagyüzem szemüvegén át láttatsz de legalább van szemüveg :)

üdv

Kató András

lüke 2010.09.29. 16:53:37

szerintem a magyar bor nem beteg, a szisztéma beteg, s az emberek
-ők nagyon ld. várható életkor-
sőt van olyan magyar pezsgő is, amely nem marad alul a Dom Perignonnal

vörösboros 2010.09.29. 18:52:08

Jól összeszedett írás, sok igazsággal!
Kiegészíteném még azzal, hogy ( mint borkereskedő) azt is látom, hogy némely szőlészetünk és borászatunk pont a jó szőlész és borász szakemberre "sajnálja" a költséget. Ez ebben a szüretben bizonnyal megbosszulja magát. Gyakran meglátszik a borainkon is, főleg amikor egy-egy tulajdonos kicsit jobbnak ítéli a termékét, mint a nemzetközi mércével mérve.
Más, most nézegettem az egyik hyper őszi katalógusát, van ott egy nagyobb, alföldi borászat bora 199 Ft+palack áron....Nem vágyom rá!
Szóval helyén kellene szőlőt termesztenünk, borászkodnunk és kereskednünk a portékánkkal. Úgy tisztán, egyenesen, a magyaros józan eszünkkel!

borpancsoló 2010.09.29. 20:20:08

@shiraz: @vörösboros: Köszönöm!

@európai: @BZoltan:

1,Én simán megszűntetném a hegyközségi rendszert, a származásik ügyét az MgSzh BI kezelné, ahogyan a jövedéki területet is. Egy darad szuperhivatalt tennék a szakma fölé egy kissé (igazából nagyon) átszervezett működéssel. Mivel már úgyis fenntartunk egy külön igazgatóságot az ágazatnak ez nem vinne el több pénzt de brutálisabb lehetne az ellenőrzés és annak hatékonysága, mivel a szervek közötti kommunikációhiány megszűnik. (ami a legtöbb csalásra ad lehetőséget)
2, Mivel az ellenőrzés hatékonyabb, egyszerűsíteném a papírmunkát és az adminisztrációt. (Magátol is egyszerűsödne, hiszen most három különböző szervnek adsz be elszámolást a szüret előtt és után, különböző formátumokban.)
3, Az európai kategóriákat (OEM OFJ FN) kibővíteném egy belföldi klaszifikációval amely pont azt határozza meg, hogy adott bor egy tisztességes és szép tömegbor vagy egy kisszériás, hozamkorlátozott, mustjavításokat nélkülöző "kézműves" bor-e. (Ezáltal definiálódhat a kézműves bor fogalma is) A mostani helyzet olyan, mintha azt feltételeznénk, hogy egy Rolls Royce és egy C merci ugyan azon a piacon ugyan azokért a fogyasztókért versenyzik. Mindkettő jó autó, de nem is egy kategória!
4, Mivel külön kategóriát kapnak az egymástól eltérő tecnológiájú borok, ezért nem is kell egymást közvetlen versenytársként "szídni".
5, A kategóriák (Max öt) kötelezően feltűntetett egyszerű grafikai elemekkel lennének jelölve (mindegy most hogy "csillag vagy fecske") amit az egyszerű fogyasztó is megjegyez.
6, A bormarketing pénzét egy nagy belföldi kampányra fordítanám, ami elmagyarázza az embereknek hogy a grafika alapján hogyan tudnak képet alkotni az adott borrol, annak minőségéről.
7, Amennyiben különböző országokból származó borok keverékborával van dolgunk, úgy a jelenleg is érvényben lévő feliratot ("Az Európai Unió különböző tagországaiból származó borok keveréke")fehér alapon fekete betűkkel minimum 4 miliméteres betűmagaságot alkalmazva kötelező legyen feltűntetni a bor csomagolásának ÖSSZES CÍMKÉJÉN! (Lásd cigisdoboz)

És még volna számos ötlet ami ugyan nem sérti az EU szabályozásait de mégis hatékony védelmet ad a magyar boroknak és az ágazatnak. (Mint ahogyan a 7-es pont sem sérti a szabad árúmozgást, de elrettenti a fogyasztók igényesebb felét és kizárja, hogy valaki tévedésből keverékbort igyon.)

De ezeket most itt nincs hely kifejteni.

borpancsoló 2010.09.29. 20:33:12

Ja, még annyit, hogy vallom az "egyik kézzel elvesz, a másikkal ad" elvét;

Azzal hogy a tömegborok nem tartozhatnak legmagasabb kategóriába, meg kell adni azt a lehetőséget (ami amúgy technológiai szűkség is), hogy a szőlőt nagyüzemi művelésben csinálják és a must minőségén utólag javíthassanak, mint ahogyan most is szabad.

Azzal, hogy ezt a lehetőséget a legmagasabb kategóriától elvesszük, meg kell adni azt a minőségi jelzést, ami már önmagában árfelhajtó tényező lehet. (ezért kell a hatékony bormarketing)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.09.30. 05:36:43

@borpancsoló >>: Nem, nem kell megadni. Semmiképpen nem szabad engedni, hogy bornak hívjanak olyan szeszes-italokat amiknek az alkohol tartalmuk és bármilyen íz és aromakomponensük nem az adott termés manipulálatlan mustjából származik, hanem hozzáadott cukorból, sűrítményből, savból, íz és illat-fokzó szerekből származnak. A BOR kategóriában szigorúan tiltani kellene az ilyen trükköket.

Ameddig erre nincs szabály addig csak kenegetjük a piszkot.

Amint megengeded a borászatban pancsolást azonnal beindulnak a kompromisszumok a szőlészetben is. Hiszen ha javítható a must akkor bőven elég vacak szőlőt is szüretelni.

A központosított ellenőrző hivatal ötlete pedig eleve rossz. Mindent helyileg kell intézni és szabályozni.

Az EU-tól meg nem kell annyira félni. Mehetne egyenesen a laborba minden nagytételes külföldi bor és ha nyoma van (igen, kimutatható) a pancsolásnak akkor lehet is tudni, hogy borként ugyanazon a polcon mint a bor nem árusítható.

A lényeg, hogy akár belföldi, akár import teljesen külön termékként kell kezelni a borokat és a pancsolmányokat.

Szabad pancsolni, csak ne hívják bornak azt ami így készül. Mondjuk azért :) mert nem az.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.09.30. 07:22:29

Alapvetően nagyon jó meglátások, bár az egyes pontot azért kiegészíteném azzal, hogy szerintem eléggé lukas a magyar mezőny: azaz vannak az átlagosan eléggé alacsony színvonalú, sokszor alapvető hibák tárházát felvonultató tömegborok, és vannak a minőségi borok, növekvő, de azért még mindig nagyon kicsi százalékban.
Pont a derékhad hiányzik, korrekt árú korrekt borok, kb 700-1200-as zónában, ebből már azért sok átlagember is venne legalább egy héten egyszer. De ebben az árszegmensben nagyon sok az átverés: az ár megvan, de a minőség az ugyanaz a pancsolmány, mint az alsó polcon, vagy egy beragadt sokéves rozé, reduktív fehér...
Régi vesszőparipám, de szerintem akkor lesz a borkultúrából jó értelemben vett tömegkultúra, nem pedig csak egy szűk réteg szubkultúrája, ha egy normális áron (most kb 700-1000 Ft) nagy eséllyel, mondjuk min. 70% eséllyel korrekt, élvezetes borral találkozik a vevő, nem pedig valami agyontechnologizált, de alapvetően semmitmondó vagy éppen hibás lőrével. Most ennek kb szerintem 5% körüli az esélye. Így nem lehet elvárni, hogy a fiatalok tömegében kedveljék meg a bort. Kevés olyan nagyobb birtokot tudnék fölhozni pozitív példának ebben a szegmensben, mint pl az aldebrői Tóth és Tóth, csalódást keltőt viszont rengeteget.

Bzoltan,

Ezt már rég meg akartam neked írni a pancsolás témában (énszerintem egyet is értünk benne, és az is lehet, hogy valahol már te is leírtad): Ez csak akkor megvalósítható (bornak csak manipulálatlan bort nevezhessünk), ha ez minden EU-s országra vonatozna, és nagy eséllyel kb egyforma hatékonysággal és elszánstággal is tartatnák be mindenhol a szabályokat a hatóságok. Amíg viszont kétes eredetű borok jöhetnek be vámmentesen az Unióba, addig mindez eleve légvár. Valódi európai érdekvédelem kellene első körben.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.09.30. 07:54:49

@pinotnoir_777: Igazad van Bálint, hogy a közösségi rendszer bonyolítja a dolgot.

Ezzel együtt én nem látom annyira elveszettnek azt a lehetőséget, hogy belföldi szabályozással oldjuk meg legalább részben a problémát.

Egyrészt már az is előrelépés lenne, ha mi magyarok nem pancsolnánk és egy klaszifikációs rendszerrel rendeznénk, hogy mit minek lehet nevezni ás mit hogyan lehet készíteni.

Az EU pedig a közhiedelemmel ellentétben nem KGST és Brüsszel nem Moszkva. Egyelőre csapnivaló a magyar diplomácia Brüsszelben és az agrárium terén meg egyenesen gyászos a helyzet. A szakmához nem értő, idegen nyelvet alig beszélő harmatgyenge jogászok képviselik a magyar érdekeket. A cuvée "botrány" ennek kis horderejű, de ékes bemutatója volt.

Lehetőségek tárháza adott arra, hogy a külföldi lőrét ellehetetlenítsük.
Nem vagyok jogász, de biztosra veszem, hogy megoldható.

Például elmehet kukutyinba az EU ha az olasz lőrét ugyan szabadon fuvarozhatják vagy árulhatják, de mondjuk a magyar bortermelőknek törvényileg tilos mustsűrítményt és cukrot venni. Valahogy megoldható. Lenne belőle vinnyogás és a sok pancsgyáros szórná a fejére a hamut, de megoldható.

Meggyőződésem, hogy csak kompromisszummentes és radikális lépésekkel lehet rendet rakni.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.09.30. 08:39:46

Nálunk konkrétan a borvidékről óriási mennyiségben vittek ki idén SZŐLŐT Csehországba, Szlovákiába. Ha itt betiltanák a pancsolást, akkor még több szőlőt vinnének ki, ott megcsinálnák pancsoltan, és visszahoznák kész borként. Persze lehetne mindenféle jogi-adminisztratív eszközökkel ezt nehezíteni, de kétségeim vannak affelől, hogy ez mekkora mértéket tudna ölteni, magyarán mekkora az országunk VALÓDI szuverenitása. Tény, hogy sok európai országé sokkal nagyobb, mint a miénk, és ezt nagyrészt saját karakánságuknak köszönhetik. Pl a francia gazdák a határon kiborítgatták anno a magyar libamájat, és nem zárták ki őket utána az Eu-ból...

borpancsoló 2010.09.30. 10:19:02

@pinotnoir_777: Hát igen itt a bökenő, amit Te is mondasz.

Lehetünk mi az EU legtökösebb gyerekei, de akkor csak kiviszik innen a szőlőt, összerakják kint a bort és azt adják el majd a kielégítetlen magyar piacon.

Fontos látni a saját helyünket.

borpancsoló 2010.09.30. 10:48:05

Ha idén nem lenne mustjavítás, nem lenne magyar bor a boltok polcain!

Ne legyünk végletesek, vannak a kristálycukornál sokkal dúrvább, gátlástalanul undorító anyagok amit sok neves borászat is használ. Majd ha a Collagitan Barrique tiltott szer lesz, akkor lehet beszélni a max 2 MM-et emelő répacukorról.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.09.30. 11:41:59

@borpancsoló >>: Minden megoldható, csak szándék kellene. Na az az ami nincs. Túl nagy üzlet a moslék.

Nem a 2MM javítás a probléma, hanem az, hogy az így készült szeszesital is ugyanazt a címkét kapja mint azok a borok amik szőlőből készültek még ilyen nehéz évben is.

Idén is lehet bort készíteni tisztán. Tény, nem a Demján ültetvényen termett szőlőből.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2010.09.30. 12:04:59

nagyon tetszik:
- hogy Tamás vállalta a nevét és megírta ezt a jó anyagot;
- hogy ilyen sok jó hozzászólás, javaslat született;
- sokan kimondják, hogy a magyar borkészítés HOMOKÓRA-SZERŰ=nincsen középréteg (sok lőre, top bor vs hiányzó, jó minőségű 5-6 €-s borok, főleg vörösben)

nem tetszik:
- a marketing túldramatizálása: a egy rendes cégnél a marketing az ÉRTÉKESÍTÉST SEGÍTI és a PIACKUTATÁSON ALAPSZIK (MEG A TERMÉKSTRATÉGIÁN, de az a magyar bornál összességében, tájegységenként, fajtánként és régiónként sem létezik). vagyis bárki költhet korrektül, mindenkinek adva lóvét, de ha ezt nem előzi meg koncepció és piackutatás, akkor kidobott pénz.

mivel az elmúlt 20 évben a rettenetes nagy szabadságot nem tudtuk kezelni, így most vagy 10 évig próbálkozzunk a szingapúri szigorral, hátha az működőképesebbé és sikeresebbé teszi az országot és a magyar bort. mint fogyasztó a szakmai részhez nem értek, így nem tudom mit és hogyan kéne tenni, de biztos vagyok benne, hogy a szigorú eredet és piacvédelem és szabályozás lenne a megoldás - megszüntetve az ügyeskedést és mindenféle kiskaput.

Másrészt mi magyarok kicsit sem vagyunk alázatosak és mindig, mindenben fel akarjuk találni a meleg vizet. miért?

ne szégyelljük átvenni az osztrák tapasztalatokat, hiszen közel vannak (ergó: könnyen és olcsón tanulmányozhatóak) és nagyszerűen működik a rendszerük egy nagyon súlyos botrány után! ráadásul EGYIDŐBEN nemcsak a belföldi borfogyasztás színvonalát és népszerűségét emelték, hanem Wachaut (2 fajtára - rajnai rizling, zöldveltellini - építve) a világ 3-5 legjobb fehérborvidéke közé emelték. vagyis van mit tanulnunk tőlük!

természetesen sikerükhöz hozzájárult, hogy a bort nem önmagában, hanem turizmussal összefüggésben kezelték, kihasználva a szinergiát.

összességében nagyon remélem, hogy 10 év múlva már nem kell nyáron/ősszel Ausztriába kijárnom beszerezni a 6-8 kartonos féléves mindennapi, vörös, ivóborszükségletemet, mert már idehaza ebben a kategóriában is zajlik megbízható minőségű termelés - szemben a mostani helyzettel...

borpancsoló 2010.09.30. 12:05:43

@BZoltan: Mondjuk ott pont szép volt a termés, de gondolom ez mindegy.

A személyeskedést pedig jó lenne kihagyni az ilyen elméleti vitákból, mert az mindig rosszat szül.

borpancsoló 2010.09.30. 12:16:46

@szenvedély S.: Köszönöm.

Az a baj amit mondasz, nincs középréteg a boroknál. Mindenki a topphoz akar tartozni, ha nem megy, kompenzál a mennyiséggel.

De biztató, hogy egyre többen jönnek rá, hogy elérhető áron tisztességes bort készíteni nagy üzlet. De valóban (és érthetően) kicsi a fogyasztói bizalom.
Én itthon azt csinálom; ha bárki beesik a borkóstolónkba, ingyen végigkóstoltatom a palettát. Egyrészt örülnek, hogy nem csak lehúzni akarom Őket, másrészt utána bizalommal választanak maguknak bort amit elvisznek. Nem kell egy-egy palackot venni, hogy hátha ráfaragnak, tudják, hogy amit vesznek az nekik személy szerint ízlik-e vagy sem.

Erkölcsileg hál'Isten, üzletileg sajnos: egyre többen vagyunk ebben a kategóriában. :))))

borpancsoló 2010.09.30. 12:17:52

(néha eltűnik a kommentem, mással is van ez így? :D )

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.09.30. 12:41:01

@borpancsoló >>: Semmi személyeskedés nincs ebben. Elnézésedet kérem, ha annak érezted. A legtöbb helyen az egyes ültetvényekre a tulajdonosuk szerint szokás referálni.

Milyen mustfokkal jött le hány tőkéről és mennyi szőlő azon a területen? Már ha szabad ilyent kérdeznem itt a nagy nyilvánosság előtt.

Ungaricum · http://www.ungaricum.de 2010.09.30. 15:20:57

Szervusztok,

Régóta olvasom a magyar borral foglalkozó blog-okat, de most írok először: rengeteg nagyszerű ötlet megjelenik itt - a fő gond leginkább a sokat emlegetett egység hiánya mellett az, hogy az itt megfogalmazott gondolatok, ötletek, megoldási javaslatok megjelennek ezen a blog-on, majd 1-2 nap elteltével leállnak a kommentek, aztán megint megy tovább minden az eddig megszokott módon.

Pedig lehet ezen változtatni is: ha többen, akik ezt a blog-ot olvassák és írják, vesszük a fáradságot, hogy egy logikus módszertan szerint elemezzük a magyar borral kapcsolatos problémahalmazt és a megoldási lehetőségeket, akkor elkészülhet egy olyan vázlat, ami a borral tevőlegesen kapcsolatban lévő piaci szereplők (borászok, forgalmazók, fogyasztók) véleményét összesítve használható egy átfogó, a magyar bor jövőjét rendező stratégia alapjaként. Kitől várjuk, hogy ezt megalkossa…?

Első lépésként nekünk magunknak kellene felkarolni a feladatot - biztos, hogy a vélemények el fognak térni egyes szakmai kérdésekben, de jelenleg még egy vázlat sincs, ami rögzítené, hogy mely területeken kell közös megoldást találni.

Noha külföldön dolgozom és a bor számomra csak hobbi, szívesen lennék tevőleges részese egy ilyen munkának.

Amit konkrét lépésekként javasolni tudok, az a következő:

(1) Hozzunk létre egy munkacsoportot, amely az előkészítő munkát elvégzi. Ebben a borhoz köthető értéklánc minden fontos szereplőjének benne kell lenni, hogy a "magyar bor betegségét" egészében, minden területre kiterjedően lehessen elemezni.

(2) Alapvetően négy ütemre kellene bontanunk a munkát aszerint, hogy mely kérdésekre keressük a választ:

I) Miért van szükség változásra a magyar borral kapcsolatban? (tipikus szimptómák, problémák, gondok - miért gondoljuk azt, hogy változásra van szükség)

II) Mit szeretnénk elérni változás gyanánt – mi a cél a magyar bor jövőjével kapcsolatban? Milyen szempontok szerint akarjuk meghatározni a jövőképet (pl. árak, mennyiség, forgalom, minőség, piaci szerepkör, stb.)

III) Hogyan szeretnénk ezeket a célokat elérni – mely fő területeken szükséges és milyen jellegű változtatás? (pl. marketing, eredetvédelem, minőségbiztosítás, stb.)

IV) Milyen konkrét eszközök igénybe vételével lehet megvalósítani a hogyanra meghatározott lépéseket (jogi, társadalmi, piaci, szabályozási, stb. eszközök)?

Nyilvánvaló, hogy folyamatban mielőtt az egyik ütemről áttérünk a következőre, szükség van egyfajta konszenzusra. Azt gondolom, az I) ütem kapcsán ezt jó eséllyel el lehet érni – az igazi nehézség a II)-IV) ütemek kapcsán jelentkezik majd.

Az ezen a blog-on megjelenő vélemények nagy része már most tartalmaz rengeteg olyan elemet, amelyek felhasználhatóak, de más-más ütemhez tartoznak – ezért is nehéz a mostani halmazból egy végrehajtható, képviselhető igazi programot gyúrni...

(3) Minden egyes ütem kapcsán az elkészült anyagot oda kell tennünk olyan emberek elé, akik a magyar borászat megkérdőjelezhetetlen, igaz képviselői: itt elsősorban nyilván a borásztársadalomra és azokra gondolok, akik megalkotják azt a csodát, ami miatt mi itt mind a fejünket törjük – nekik kell igazából rábólintani arra, hogy az egyes ütemekben meghatározott konklúzió helyes.

Lehet, hogy leírva mindez hosszú és bonyolultnak tűnik, pedig nem igazán az. Sok munka? Igen. Meg lehet csinálni? Meg, ha van bennünk/Bennetek elhivatottság és tenni akarás.

Aki szeretne csatlakozni, keressen meg közvetlenül email-ben – remélem gyorsan összejön egy csapat, ami el tud kezdeni dolgozni az első ütemen. A 21. század korában az interaktív véleménycsere sem lehet gond.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.09.30. 16:00:43

@borpancsoló >>: Egy kiváló kollégám tegnap szedett a faluban veltelinit 23 mustfokkal. Egy szintén kitűnő kolléga más borvidéken rajnait 22-vel múlt héten. Én még nem is mértem semmit, a mézesfehérem szerintem volt 20. Nyilván tragikus ez az év a szektornak, de az túlzás, hogy cukrozás nélkül idén nem lenne magyar bor egyáltalán (lehet hogy csak 1-2%, az igaz). Már négy éve én is eldöntöttem, hogy cukrozott borra nem kerül címkém, az max saját használatú ivóbor lehet, bár 2006 óta minden mustok 2-essel kezdődött nálunk. Szerintem azért idén is lesz címkés borom, igaz fél kiló körüli terhelés mellett. Máskor már szóba került köztünk a téma, most igazán időszerű: pont egy ilyen évben óriási különbség tud lenni fél kg/tőke és 2 kg/tőke között, pedig szokás hozamkorlátozásnak nevezni mindkét számot.

Takács Kr. · http://takacskrisztianir.blog.hu 2010.09.30. 17:19:15

@ borpancsoló: "Mindenki a topphoz akar tartozni, ha nem megy, kompenzál a mennyiséggel." - ezt a mondatot, (konkrétan a kompenzációt) nem értem.

hogyan lehetne inkább? mondok egy egyszerű példát:
1. a szénsavas üdítők piacán a Coca és a Pepsi a két nagy gyártó, akik Magyarországon 5-10% különbséggel cca egyforma mennyiséget adnak el.
2. igen ám, de KETTEN EGYÜTT, csak a piac 2/3-át fedik le, mert a maradék a B-termékeké, lásd: Queen Cola, ilyen-olyan névtelen narancs, málna, stb.. (az egyszerűség kedvéért most itt nem beszélek az ízesített szénsavas vizekről, amelyek nyilván ebből a szegmensből haraptak ki az elmúlt években).
3. A Coca-Cola a B-termékek nagy piaci részesedésébe is be akar törni, ezért vette meg a LIFT termékcsaládot, növelte is a piaci részesedését a b-termékek terén és összességében is?

vagyis nekem sokkal jobb, ha a topborász megalkotja a maga B-termékét (Geréé lehetne Gereble, Taklernél Taksony, stb...), de itt nem a név a lényeges, hanem hogy én a fogyasztó ISMEREM EZT A NEVET, MINT MÁRKÁT és A B-TERMÉKÉT IS MEGVÁSÁROLNÁM inkább, minthogy a számomra névtelen pincészetek 70-1500 HUF-os kategóriájában próbálkozzam.

Emellett súlyos problémának tartom, hogy ugyan évről-évre találni olyat, ami jó lehet ebben a kategóriában, de a következő évben biztosan nem tudja már azt a minőséget produkálni. így marad a jól bevált osztrák vonal.

apropó. a borkereskedéseknek miért nem éri meg saját márkaként többféle vöröset és fehéret forgalmazni az ivóbor/asztali kategóriában?? miért nem ők töltik be ezt a rést? a Borstárs próbálkozik, de míg az idei másfeles fehérjük jó volt önállóan és fröccsnek is, addig a vörös évek óta ihatatlan - legalábbis számomra :-))

tehát a kereskedőknél sem látom, hogy igyekeznék feltámasztani az "asztali bor" kategóriát, pedig lenne kereslet...

Madass 2010.09.30. 17:38:18

Első körben én azzal is megelégednék, ha minden, Magyarországon forgalomba kerülő boron fel kéne tüntetni (ha külföldi, akkor az imbortőr ;-) dolga), hogy mit tartalmaz.
És nem azt szankcionálni, aki adalékanyagot használ, hanem aki hazudik erről, vagy az alapanyag eredetéről. És nagyon kemény bűncselekményként kezelni! Mint a falopást: nem csak a kárt kell megtéríteni, de el is lehet kobozni a törvénysértésre használt eszközt. Igen, a pincét... igen, a tartályokat is... igen, még a teherautót is, amivel a tescoba elvitték... (nyugi, ez csak egy dramaturgiailag indokolt túlzás volt)
glicerines chilei? igyál sokat!
répacukros magyar? legfeljebb holnap szétszakad a fejed!
Ha jól tudom, Mo-on kb annyi bort iszunk egy évben, amennyi megterem. Azokkal, akik ráálltak a 199+üveg pancsokra, nagyrészt menthetetlenek (és ne legyenek illúzióink, pl az olaszoknál is ott figyelnek ezek a "borok" az alsó polcon).

Igen meg kell erősíteni a 700-1500 közötti kínálatot, de ez nem is tűnik olyan nehéznek.
1. belföldi kampány
2. több boros rendezvény (nem csak 5000 ft-os borvacsorák és méregdrága fesztiválok)
3. több borozó
4. mint több korábbi hozzászóló is említette: bor+turizmus, mert ha az ember kifizetett néhány tízezer ft-ot egy belföldi nyaralásért, akkor néhány palack bor könnyeben lecsúszik.
(5.a. Lehet hogy hoax, de nekem egy kocsmáros azt mesélte, kedvezménnyel kapja a sört, ha csak szar lőréket tart. nem a nagykertől, hanem mindenféle visszatérítések formájában a sörgyártól. pl berendezik a kocsmát, ingyenpohár, akciók, stb. na ennek is utána kéne járni.)
5.b. egy bormarketig kht-nak ez is lehetne a dolga, támogatni a borozónyitást: pohár, kancsó, dugóhúzó, borlapkészítés, megbízható folyóbor források gyűjtése és közvetítése.

Ne legyenek illúzióink, ez egy háború a sörgyárak ellen, és nem a borosok tették azzá. Nem ismerek konkrét adatot, de szerintem csak a soproni sörgyárnak nagyobb lehet az éves árbevétele, mint az 5 legnagyobb magyar borászatnak.
de azt se feledjük, Magyarországon mindenki boros, csak vannak akik még nem tudnak róla!!!

Madass 2010.09.30. 17:42:59

@szenvedély S.: Mint Konyárinak az Ikon?
nyilván nem 1490-ért az interspárból, hanem 990-ért a borfaluból.

Grrr 2010.09.30. 18:51:48

@borpancsoló >>: Köszönöm a választ borpancsoló!

Számos országban szinte cska mutatóba lehet találni egy-egy magyar tételt a borkereskedésekben (hogy ne is beszéljünk a forgalom nagy részét adó szupermarketekről!).

Azt hiszem, abban egyetértünk, hogy a középüzemek konszolidálódására (éertsd: felvásárlásokra) és a nagüzemek minőségi-hatékonysági megerősödésére lenne szükség elsősorban. Az sem könnyű, pont amikor vszettül vágják ki a szőlőket Magyarországon, mert nem éri meg termelni. Miért? Mert senki nem figyelt oda arra, hogy megérje. Hogy legyen megfelelő piaci infrastruktúra, megfelelő foglalkoztatási könnyítések, megfelelő minőségvédelem stb.

A terroirborok nagyon is becsülendő termelői úgy gondolom, megvannak és meglesznek. A csúcsminőség kereslete Magyarországon nem hagyott alább.

Az aszúkérdéseben is egyetértek.

Érdemes lenne esetleg egy rövid tézispapírt vagy -prezentációt összehozni erről.

Grrr 2010.09.30. 18:53:59

@Ungaricum: Nagyon tetszik a gondolat! Hova lehet írni? Az ungaricim.de-re?

borpancsoló 2010.09.30. 21:51:41

@Grrr: Akkor Ungaricum kezdeményezése alapján csináljuk is meg ezt a kis munkacsoportot. Sok jó vélemény és sok tenni vágyó ember; úgy érzem, ebből sülhet ki valami jó végre!

Szívesen felajánlom, hogy ha igény lesz rá, én biztosítom a helyet egy kis találkozóra, formális megbeszélésre.

Metál Marci 2010.09.30. 22:51:23

Egyszerű, bár régi borbarátként alapvetően nem értek egyet az írással.

1. Szerintem nagyon sokat fejlődött a magyar borok minősége az utóbbi években. Tokajra rá sem lehet ismerni, Villány kezd letisztulni, Egerben kisebb minőségi forradalom zajlik stb stb. Gombaszerűen szaporodnak a borfesztiválok, és nagyot ugrott a magyar borkultúra az elmúlt években (persze, alacsony szintről). Évente vagy féltucat borász tör elő az ismeretlenségből és rak le szuper borokat az asztalra – ennél nagyobb bizonyítéka alig lehet a fejlődésnek.

2. A fajtaösszetétel persze kusza, de ez csak egy szerves folyamat végén tisztulhat le. A borvidékek egységes(ebb) „arca” épp a különböző fajták és stílusok versenyéből tud kikristályosodni, de ehhez idő kell.

3. Részben elhibázottnak gondolom az egység visszatérő hiányolását – persze, az ágazat érdekeinek érvényesítésben jó az összefogás, de szembe kell nézni azzal, hogy egy Weinhausnak és egy Szepsy nagyon mások az érdekei, tehát nyilván a nagyon általános dolgokat kivéve nem fognak összefogni.

4. A marketing misztifikálása szerintem hiba. Épp a bornál nagyon kevés szerepét látom. Az itteni kommentelők hány százaléka vásárol bort reklámok alapján?

Metál Marci 2010.09.30. 22:54:07

...az én konklúzióm tehát az volna, hogy a magyar bor nem beteg, illetve mennyiben mégis, a gyógyulás útján van. Türelem kell.

Madass 2010.09.30. 23:12:55

@Metál Marci:

1. teljesen igaz, de ez nem gyengíti a szerző és a kommentelők által leírtakat. "csak" azt támasztja alá, hogy Mo. jó borokat képes adni.

2-3. sehol nem úgy volt, hogy egyszer csak letisztult a termékstruktúra, hanem kitalálták a dolgokat. a laissez-fair és a totális irányítás között vannak azért fokozatok.

4. itt senki nem arról beszél, hogy igyál "szabójánosbortmertjó", hanem hogy igyál bort, mert jó. nem márkák és termékek irányába kell meggyőzni az embereket, hanem a borfogyasztás irányába.

türelem kell, de attól még helye van minden jobbító szándéknak és gondolkodásnak, pláne cselekvésnek.

hegyaljai 2010.10.01. 00:26:22

@Metál Marci:
1. Az általad említett borvidékek az össztermés 15%-át képviselik. Közben a termékpiramis alja eltűnik a csúcsborok és borászok alól. Egyes import vörösborok feleáron hozzák azt az ízélményt, amit a másodvonalbeli magyarok.
2. A fajtaösszetétel a Duna Borrégió kivételével nem egyszerűsödött az elmúlt húsz évben. Nagyobb baj, hogy egy fajtából sokféle termék készül: száraz, édesített, természetes édes, jégbor. Mindez azért, hogy a termelő megkülönböztesse magát attól a lehetséges közös terméktől, ami nélkül nem lehet sikeres.
3. Az említett két cégnek közös érdeke, hogy ne lehessen származási igazolás, vagy számla nélkül forgalmazni.
4. A marketing igenis fontos, hiszen az nem csak reklám. Ha a szomszéd Kálmán bácsi borát iszom akkor tényleg nem, de ha kilépek a pincesorról, a borvidékről vagy az országból, akkor egyre inkább.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.10.01. 06:47:08

@hegyaljai: 3.ponthoz. sajnos meg vagyok győződve róla, hogy számos, elvileg legálisan a boltok (főleg alsó) polcain lévő bor kétes eredetű (olasz, román, bulgár magyar papírokkal, magyar ruhában). Nem hiszem hogy csak a zugbögrecsárdák foglalkoznak "papírvétellel" (és persze ezzel együtt hamisítással), ahhoz túl tömeges ez a dolog (lásd pl a mádi sztorit). Idén pl kíváncsi vagyok, mennyi lesz a hivatalos magyar bormennyiség. Látva az ültetvényeket, kb 30% lenne a realitás, szerintem már a nyilatkozatokban is kozmetikázzák ezt.
A dolog szerintem az ültetvényekben kezdődik. Amíg legalább NAGYSÁGRENDILEG nem ellenőrzik a termésmennyiségeket, addig légvár minden további ellenőrzés, minőségvédelem. Erre mindig egy kézlegyintés a válasz, hogy "úgysem lehet megcsinálni". Akkor kérdem én, konkrétan Ausztriában pl hogy csinálják ezt? Legalább a láthatóan már évek óta sorsára hagyott, végét járó, gyakorlatilag nem termő ültetvényekre gondolok, ami után fölveszik az integráltas meg a földalapú támogatást, meg minimum 150 mázsáról származásit, meg mint Mádon látjuk, szavazati jogot a hegyközségi választásokon.

borpancsoló 2010.10.01. 06:58:24

@pinotnoir_777: még egy korán kelő :)

Teljesen igazad van, amikor augusztusban arról beszéltek, hogy 30%-os lesz a terméskiesés - pedig már bőven látszott hogy lesz az 70 is - a cégnél egyböl azt kérdeztük, hogy "miért mondanak ilyen számokat? Nem merik bevallani, hogy alig lesz szőlő, de mégis ugyanannyi bor lesz idén?"

Sajnos a HNT ebben sokáig partner volt. Éppen idén, de még MA kellene megszigorítani a származásik ellenőrzését, úgy, ahogyan Te is mondod. És nem lehet kifogás, hogy az úgysem lehetséges.

borpancsoló 2010.10.01. 07:25:59

@Metál Marci: Alapvetően egyetértenék veled, de azért nem adok igazat a türelem kérdésében mert immáron nem egy belföldi versenyt vívunk, hanem egy gazdasági közösség versenyét. Hatalmas a lemaradásunk minden téren a legfőbb riválisokkal szemben és sokkal gyorsabban fejlődnek ők, mint mi.

Én személy szerint úgy érzem; ha nem lesz gyökeres változás néhány éven belül, vagy nem indulunk el a jó úton max két éven belül, menthetetlenül lehagynak minket és a hétköznapi, mindenki számára elérhető árusítóhelyekről többségében lefogynak majd a tisztán magyar borok és végleg megszűnik az esély, hogy egyszer a francia-spanyol-olasz-német-osztrák csoporthoz soroljanak minket.

Pedig, ahogy a kommentedből kiérzem, szerinted is ott lehetnénk.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.10.01. 07:26:52

@borpancsoló >>: Te is kimondtad a kulcsszót. A HNT és a hegybírók ebben a svindliben partnerek. Ezért kellene lebontani a mostani rendszert és újra építeni teljesen más alapokon.

A kifogás persze mindenre ugyanaz, hogy hát piaci igény van az olcsó holmira és ha mi nem szolgáljuk ki akkor majd jön a külföldi. Így pancsolunk szépen közösen a HNT és a hegybírók aktív vagy hallgatólagos támogatásával.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.10.01. 07:50:24

@Metál Marci: Csak addig fölszámolódik a szőlész-borászkodás társadalmi háttere rengeteg településen. Amúgy szorgalmas, tehetséges gazdák vágják ki a faluban a szőlőt, mert beteg az egész struktúra, a fölvásárlók kartelleznek és csak a gagyi tömegben érdekeltek. Ha lennének a tisztes középutat megcélzó nagyobb cégek, akkor sokkal többen a szakmában maradnának, és sok, amúgy kitűnő adottságú, 30-40 éves ültetvényt (amikről most lehetne már igazán jó borokat is készíteni) nem vágnának ki.

borpancsoló 2010.10.01. 08:19:09

@BZoltan: Teljesen igazad van, maximálisan egyetértek Veled ebben! Teljesen új rendszer kell, a mostani csődöt mondott és senkinek, aki becsületesen akar magyar bort termelni nem jó, csak a svindlereknek és hamisítóknak! A rendes borászok és borászatok elé pedig csak adminisztrációt tol, ami a tevékeny munkától veszi el az időt!

borpancsoló 2010.10.01. 08:21:07

@BZoltan: Ime, máris itt az első közös pont! A HNT és a származásik rendszerének gyökeres átalakítása, új alapokra szervezése!

hegyaljai 2010.10.01. 09:36:24

@borpancsoló >>:
Először is tudjuk, hogy: "Nomen est omen"
Ha holnap csak 1500 Ft feletti polci árú száraz borokat lehetne kapni, mennyivel csökkenne a borvásárlás?
Részletesebben kifejtve, szerinted ennyinek kellene lenni a bor árának, csak azt nem mondod meg, hogy ki fogja ezt megvenni.
Az adminisztrációs feladatok csökkentése

hegyaljai 2010.10.01. 09:43:44

Bocsánat megszakadt!
Tehát az adminisztrációs feladatok csökkenése nem mehet az ellenőrzés rovására, amit az úgynevezett "alapbizonylatok" nélkül nehéz elképzelni. Alapbizonylat, egy olyan "szigorú számadású" papír, melynek jog és adókövetkezményei vannak. Ebbe a rendszerbe van bevonva most a hegyközség, aki garantálja, hogy Badacsonyi, hogy Olaszrizling, hogy legalább 12 v/v %os természetes alkoholtartalmú a termék, és nem csak valami "szőlőnek látszó" gyümölcs, mely az eladó és a vevő, vagy a saját termékét feldolgozó bortermelő kitalációja.
Na most ezt akarod felszámolni. :(

Ungaricum · http://www.ungaricum.de 2010.10.01. 09:58:41

@borpancsoló >>:
Eddig 8-an vagyunk különböző területekről (borász, marketing, fogyasztó, kereskedő). Egyikőtök javaslata alapján kérni fogom az Alkoholistákat, hogy álljanak a kezdeményezésünk mögé.

Jó lenne, ha minél többen csatlakoznának - a formai keretek (Google collaboration) megteremtése után mindjárt el is kezdhetjük a munkát. Hamarosan jelentkezem.

lackó 2010.10.01. 10:15:40

Viszont a magyar borászok nem betegek, külön felhívnám a figyelmet Spiegelbergre :):

www.pecsiborozo.hu/blog/dalra_fakadtak_a_boraszok

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.10.01. 10:39:57

@Ungaricum: Google collabortation? Hmmm... kár, pedig támogatnék egy ilyen kezdeményezést én is.

sajto@ - sajtokukac.blog.hu 2010.10.01. 10:42:51

T. Alkesz!

Reméljük ez egy vitaposzt és 3-4 nem fe-tletétlenül borász ember is értekezik majd a témában.

A legtöbb, amit tehettek a hír és véleményközlésen túl, hogy vitát generáltok. Nagy-nagy vitát és egészen addig, amíg le nem tisztul valami.

Mert inkább vitázó borászoktól legyen hangos a Kárpát medence, mint politikusoktól. A borász céltudatos és értékvezérelt nép, szívós, mint a szőlőnövény, reményre ezért van okunk.

sajto@ék

Ungaricum · http://www.ungaricum.de 2010.10.01. 10:55:45

@BZoltan:
Kedves Zoltán - csak létrehoztam egy csoportot, ami lehetőséget nyújt a sima email helyett egy egyszerűbb, áttekinthetőbb és kezelhetőbb formájú véleménycserére.

Te mit tartanál helyette jobbnak indulásként? A világ különböző pontjain ülünk, én például Münchenben...

Zsolt

borpancsoló 2010.10.01. 11:10:49

@hegyaljai: Már bocs, de sehol nem írom, hogy 1500-tól kéne kezdődnie az áraknak, éppen ellenkezőleg, szószólója vagyok hogy legyen olcsó, de TISZTESSÉGES MAGYAR BOR a tömegeknek is! Ez azt hiszem lejött eddigi kommentjeimből.

Ha mégis volt egy félreérthető mondatom, azért elnézést kérek.

(Ja, a "nomenestomen"-re: Mindig örülök, ha ilyen hozzászólás jön az avatáromat illetően, mert visszaigazolást kapok a névválasztásom helyességéről. Tudod, ez röktön ad egy szűrőt. :((

Azért azt hozzátenném; kettőnk közül csak a borpancsoló nevű írt névvel, arccal az alkoholistára véleménydolgozatot, kockáztatva, hogy esetleg lehülyézik vagy főként, hogy az esetleg rólam kialakuló negatív vélemény az üzletmenetre is kihat. Szóval ezeket a köröket akkor hagyjuk is a továbbiakban.)

borpancsoló 2010.10.01. 11:13:14

@sajto@ - sajtokukac.blog.hu: én úgy érzem, hogy a súrlódások ellenére ezen a fórumon elindulni látszik valami jó!

"Mert inkább vitázó borászoktól legyen hangos a Kárpát medence, mint politikusoktól. A borász céltudatos és értékvezérelt nép, szívós, mint a szőlőnövény, reményre ezért van okunk."

Ezt pedig köszönjük, nekem legalábbis jól esett ilyen véleményt olvasni. :DD

borpancsoló 2010.10.01. 11:16:22

@hegyaljai: Ja, az érdemi (származási) részhez szólva:

Szűkség van egy származást igazoló rendszerre, de a mostani formula ezer sebből vérzik és az idei egy remek év lesz, hogy a vak is lássa: könnyen átverhető rendszerről beszélünk.

Ezt kell megvédeni?!

(Nem, nem a kis hologrammos papírral van a bajom. kifejezetten tetszik a hologram csillogása :D )

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.10.01. 15:31:02

hegyaljai,

Szerinted hány százalékkal több szőlőről szoktak kiadni származásit az országban, mint amennyi ténylegesen megterem? Szerintem minimum kb 30-al, de idén ez még sokkal rosszabb lesz. Amíg az ültetvényekben 0 az ellenőrzés, addig légvár, önámítás minden további szabályozás (lásd a mádi sztorit).

shiraz 2010.10.01. 19:42:23

@Ungaricum:
jó munkát!
ki az a 8 ember?
üdv

Ungaricum · http://www.ungaricum.de 2010.10.02. 18:41:25

@shiraz:
Köszönjük! A fenti hozzászólásokból kiderül, hogy innen kik csatlakoztak - azóta többen jelentkeztek olyanok is, akik eddig csak olvasók voltak.

Mivel ez egy blog és itt sokan név nélkül szólnak hozzá, nincs felhatalmazásom rá, hogy a neveket itt megadjam.

A csapat tagjai egymás közt a levelezőlistán névvel is bemutatkoznak -javaslom Te is csatlakozz!

Van köztünk borász, marketing szakember és kereskedelemmel foglalkozó tag is.

Üdv,

Ungaricum

quarczit 2010.10.02. 22:26:25

@Ungaricum: Én csatlakozom.
Levél megy.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.10.03. 07:18:06

Hogy miért beteg a magyar bor? Hát például ezért.

Kaptunk egy levelet:

16/2010. (IX.17.) VM rendelet
Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a
borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtott támogatás igényléséről

A támogatásban részesített fejlesztések köre, támogatható célok:

Olyan új gép vásárlása támogatható, mely javítja a vállalkozás összteljesítményét, és célja a melléklet szerinti termékek előállítása vagy forgalmazása.
Nem nyújtható támogatás olyan beruházásra, amely egy új és korszerű géppel lecseréli a meglévő gépet, vagy annak részeit, anélkül, hogy legalább 25 %-kal növelné a termelési kapacitást vagy alapvetően megváltoztatná a termelés jellegét vagy alkalmazott technológiát.

A támogatás formája, mértéke és összege:
A támogatás az új gép nettó vételárának 30 %-a, a kis- és közepes vállalkozásoknál, illetve 20 % a nagyvállalatoknál. Egy termelő egy borpiaci évben csak egy gépre igényelhet 1-400 millió forint közti támogatást.

Gratulálunk!

Mit is támogatnak? A gépesített technológiával mennyiségi szemlélettel termelő nagygazdaságokat.

Köszönjük!

fiatalborivo 2010.10.03. 10:00:52

@BZoltan: Zoltán, én értem hogy számodra nem ez a megfelelő pályázat, de sok ember számára ettől még ez jó lehet. Az hogy nem kifejezetten a Somlóra és rád szabták azt nehéz számon kérni. Vegyünk egy 50 hektáros gazdaságot. Eddig mivel nem volt szőlőkombájnuk a napszámosok bére(szüretkor) jelentős összeg volt, sőt a megfelelő szüreti időpontban nem tudott a gazda szüretelni mert nem talált annyi embert aki 1-2 nap alatt leszedte volna a termést. Most ha kap pénzt egy kombájnhoz akkor jobb minőségű bort csinálhat mert optimális állapotban szedi a szőlőt és ha esetleg egy nagyobb prést is meg tud venni akkor optimális idő alatt fel is tudja dolgozni. Ja hogy Ő 50 hektáron nem kézműves borász? Ez van. Nem kell mindenkinek annak lenni. A bértömegcsökkenés miatt jelentősen profitábilisabb lesz a borászat, esetleg elmegy bérbe is dolgozni a géppel, nem 2 hét alatt takarítja le az ültetvényeket hanem 1 nap alatt, egységes minőség lesz, nem pedig 15 különböző minőségű bor a 2 hét alatt, és leszedi hektáronként az 50 mázsát, míg ha 2 hét alatt végez akkor az utolsó hektárokról már csak 10et szed azt is félig betegen mert 2 hét alatt bejött az eső és lerohadt a többi. Aki nem akarja vagy az adottságok miatt nem tudja használni a kombájnt az nem vesz. Vesz mást, ettől még nem feltétlenül kell arra gondolni hogy ebből a támogatásból mindenki fordított ozmózisos gépet vesz, meg kidobálja a hordókat és vesz 1 db 500 hles tartályt és felét feltölti musttal, másik felét meg vízzel meg cukorral meg aromával. Meg van az ilyen pályázatoknak is a célközönsége és helye és ez NEM MINDEN ESETBE rossz cél és rossz közönség. Egyszerűen csak nem a kézműves borászok a célközönség itt.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.10.03. 10:23:02

@fiatalborivo: Pontosan ez az, az 50 hektáros gazdát is arra kellene motiválni, hogy élőmunkát alkalmazzon.

Amúgy ez a pályázat hangsúlyozottan a kapacitásnövelésről szól. Kimondottan nem minőséget javító gépesítésre hanem _MENNYISÉGI_ növekedést eredményező gépesítést támogatnak.

Én személy szerint a magyar bor legnagyobb problémáját abban látom, hogy a borvidékeken a szőlőmunka becsülete zérus, a borvidékek mint régióg alig élhetőek, nagy a munkanélküliség és a szegénység. Szóval szerintem nem a gépesítésbe és a mennyiségi termelésben érdekelt gazdaságokba kellene tolni a pénzt.

Szóval nem a kézművességről van itt szó.

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.10.03. 10:27:37

@BZoltan: Amúgy a téma részemről lezárva, meg talán több más téma is. Nem hiszem, hogy az ilyen "beteg vagy" beszólásoknak helye van egy ilyen témában. De ha igen, akkor viszont nekem nincs itt helyem.

fiatalborivo 2010.10.03. 12:19:10

@BZoltan: @Tóth Ferenc: az tényleg nem volt szép, de azzal szakmailag szerintem te sem tudsz vitatkozni hogy ha én 50 hektárról szeretnék optimális időpontban szőlőt szüretelni ahhoz vagy 500 ember kell. Egy településen hol találsz 500 olyan embert aki ért a szőlőhöz és mondjuk úgy szedi ahogy azt elvárod. Ha meg találsz is, utána az év során ebből alkalmazol 5öt mert annyian ellátják a többi munkát. Amikor meg kell esetleg 50 ember a zöldmunkákhoz azokat meg nem fizeted egy hónapon kersztül csak abban az időszakban amikor dolgoznak. Az élő munka akkor lehet perspektíva egyeseknek ha mai árakon számítva 100-150 nettó pénzt tudsz fizetni nekik(vidéken falvakban) az év 12 hónapjában. Ha ennyit nem tudsz fizetni mert nem tudod kitermelni akkor miért várod el hogy becsüljék a szőlőt és annak munkáit? Ha nem tud megélni belőle mert a borosgazda nem tud(ha szeretne is) annyit fizetni amennyiből jól meg lehet élni akkor nem fog szőlőmunkásnak tanulni, menni.

Én úgy látom hogy 1-2-3 hektárig családi vagy 1 emberes segítséggel szinte minden megoldható, ha viszont nagyobban gondolkozik az ember akkor a gépek minél szélesebb körű használata nem elvárható, nem kívánatos, hanem nincsen más választási lehetőség ha nem akar az ember tönkre menni. Hosszútávon legalábbis ezt látom. Ha kihal az az idősebb generáció aki most jó szőlőmunkát végez akkor nem lesz még ennyi lehetőség se. Baj? Igen! Jobban szeretnék embereknek fizetni a munkáért mint gépet venni? Igen! Ki lehet gazdálkodni? Nem!

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.10.06. 07:25:48

fiatalborivo,

sok mindenben igazad van, de azért túlzásba nem kell esni. Idén már látam ilyen gépet közelről dolgozni, és bevallom, szinte nekem is fájt fizikailag hallani és látni, amit művel. JOBBAT ez semmiképpen nem tud szedni, mint egy bármilyen pancser szedőmunkás. Merthogy szed mindent: másodtermést, esetesen rohadót, levelet, hajtást, karódarabot, háncsot az oszlopokról. Idén a szomszéd faluból az amúgy nem a magas minőségi elvárásaikról ismert szlovák vevők nem vették át a kombájnnal szedett szőlő mustját. Egy ismerősöm mesélte, hogy dolgozott egy nagy cégnél ahol géppel szedtek, és a rengeteg levélen-faforgácson kívül egy csomó döglött egeret (!) szedtek ki a cefréből!
Szóval a paic alsó szegmensében egy gazdaságos megoldás, de szerintem minőségben meg sem közelítheti a kézi szedést. Hogy kik fognak szedni? Őszintén szólva nem tudom. De valaki csak lesz. Fr-ban és Spanyolországban pl nagyrészt afrikaiak, kisebb részben kelet-európaiak (Németországban meg lengyelek)szednek hatalmas brigádokban az olyan birtokokon, aki egy kicsit is jobb minőséget céloznak meg. S azért ahhoz kellhet rentabilitás, hogy az ő útiköltségüket és ellátásukat kifizessék.
Szóval bizonyos üzleti modellekben hasznos lehet a szüretikombájn, de azért világosan látni kell a határait.

Meg tényleg ellentmondásos nagyon ez a támogatási rendszer. Egyrészt azt súlykolják, hogy túltermelési válság van (ez kategorikusan szvsz nem igaz), támogatással rengeteg szőlőt vágattak ki főleg a szegényebb országokkal, másfelől viszont a MENNYISÉG növelésére ösztönzik a gazdaságokat.

pinotnoir_777 · http://murtzi.blog.hu/ 2010.10.06. 07:31:48

fiatalborivo,

sok mindenben igazad van, de azért túlzásba nem kell esni. Idén már látam ilyen gépet közelről dolgozni, és bevallom, szinte nekem is fájt fizikailag hallani és látni, amit művel. JOBBAT ez semmiképpen nem tud szedni, mint egy bármilyen pancser szedőmunkás. Merthogy szed mindent: másodtermést, esetesen rohadót, levelet, hajtást, karódarabot, háncsot az oszlopokról. Idén a szomszéd faluból az amúgy nem a magas minőségi elvárásaikról ismert szlovák vevők nem vették át a kombájnnal szedett szőlő mustját. Egy ismerősöm mesélte, hogy dolgozott egy nagy cégnél ahol géppel szedtek, és a rengeteg levélen-faforgácson kívül egy csomó döglött egeret (!) szedtek ki a cefréből!
Szóval a paic alsó szegmensében egy gazdaságos megoldás, de szerintem minőségben meg sem közelítheti a kézi szedést. Hogy kik fognak szedni? Őszintén szólva nem tudom. De valaki csak lesz. Fr-ban és Spanyolországban pl nagyrészt afrikaiak, kisebb részben kelet-európaiak (Németországban meg lengyelek)szednek hatalmas brigádokban az olyan birtokokon, aki egy kicsit is jobb minőséget céloznak meg. S azért ahhoz kellhet rentabilitás, hogy az ő útiköltségüket és ellátásukat kifizessék.
Szóval bizonyos üzleti modellekben hasznos lehet a szüretikombájn, de azért világosan látni kell a határait.

Meg tényleg ellentmondásos nagyon ez a támogatási rendszer. Egyrészt azt súlykolják, hogy túltermelési válság van (ez kategorikusan szvsz nem igaz), támogatással rengeteg szőlőt vágattak ki főleg a szegényebb országokkal, másfelől viszont a MENNYISÉG növelésére ösztönzik a gazdaságokat.

borispán 2010.10.06. 09:20:53

@Tóth Ferenc: Haha, instant KO BZoltánnak! Övön aluli ütéssel ütötted ki a kommentelők közül, Ferenc!
Zoli nagyon jó szakember és lelkes blogger, igaz hogy folyton ismétli magát és nem iszik semmit, ha máshogy lenne, írna róla, de attól még színes arc. Nem beteg ő, legfeljebb elkapta ez a fránya, csúnya őszi vírus.

ambrusqkac 2010.10.07. 15:50:59

Miért van az az érzésem, hogy @borispán és @Tóth Ferenc egy és ugyanaz a személy? Egy új nick a stíluson még nem változtat:)

hegyaljai 2010.10.07. 17:00:15

@BZoltan: A szőlő-bor-borturizmus vertikum munkaerőigényének többsége a szőlőtermesztésben jelentkezik. A támogatás a borászati gépekre vonatkozik. A kapacitásbővítés azt is jelenti, hogy rövidebb idő alatt zajlik le az adott tevékenység. Ez jó, mert gyyorsabb a szőlőfeldolgozás, gyorsabb a palackozás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a borász nem 40 napon palackoz egy évben, hanem csak 30 napon. Mi ezzel a baj?

Tóth Ferenc · http://www.veltelini.eoldal.hu/ 2010.10.08. 07:00:49

@ambrusqkac: Mellé. Nem tudom, ki az a borispán, de az biztos, hogy nem én. Sokakkal ellentétben én a saját nevemen kommentelek

borispán 2010.10.08. 07:23:01

@ambrusqkac: Hagyd békén Ferit, ő csak egy rendes véreb...kemény a srác de a kommentelés ezzel jár.

egri 2010.10.12. 11:50:23

@pinotnoir_777:
Nem igazán osztom a véleményedet a géppel kapcsolatban :)

Ez a gép is úgy működik mint minden finom szerkezet. Érteni kell hozzá, és nem szabad sajnálni a időt a betanulásra és a gép beállítására. Amennyiben ezek megvannak akkor a gép szebben szüretel (bár ez tényleg relatív).
Ha be van rendesen állítva a gép akkor nem szed bele kérget ( fém támrendszerben még annyit sem :) ) másrészt a mésodtermést nem szedi le. Az igaz hogy a rohadt szőlőt beleszedheti. Az új gépek már el vannak látva osztályozóval ami a gép tetején görgős rendszer szerint osztályozza a szőlőt és sokat kidobál. (ezeket a legtöbb magyar gazda leszedeti mert nagy a veszteség :( .) Illetve fenn is van egy levél lefúvó így sem a szára sem a levele nem kerül bele.
A másik az, hogy mivel gyorsabban szedi le a területről a szőlőt nem telik el annyi idő a szedés és a feldolgozás között, ami viszont a minőség megőrzéséhez fontos.

Tehát én úgy gondolom, hogy igenis lehet szebben szüretelni vele.

egri

borpancsoló 2010.10.14. 13:59:28

@egri: Lehet vele szépen szedetni, mondjuk ha rosszul van beállítva, akkor eszméletlen fájdalmas még nézni is, ahogyan dolgozik. Szerintem pinotnoir_777 is egy ilyet láthatott.

(Hozzátenném, hogy többségében sajnos az utóbbi variáció érvényesül:( )

borpancsoló 2010.10.20. 12:51:45

@pinotnoir_777: A kombájnos témához egy friss élmény:
Az idei évben a gyenge termés miatt sok kis gazdaság bérelt kombájnt, hogy azzal majd rentábilisabb lesz a szüret. Nem is lett volna ezzel semmi gond, ha a támrendszert előtte felkészítik erre... Volt néhány helyen nagy pusztítás...

Tóth Ferenc · http://www.veltelini.eoldal.hu/ 2010.10.20. 18:35:36

@borpancsoló >>: Az idei volt a sokadik(talán 8) gépi szüretem és nem valószínű, hogy ezután valaha is kézzel fogunk szüretelni. Amellett, hogy gyorsabb(ami a gépnek egy délelőtt, az kézzel, 10-15 szedővel egy hét), a kézzel ill. géppel szüretelt szőlőkből készült borok minősége között semmi(ismétlem: SEMMI) különbség nem érezhető(még akkor se, ha ezt a megmondóemberek vitatják)

BZoltan · http://www.juhfark.hu 2010.10.20. 19:08:52

@Tóth Ferenc: Nyilván létezik az az termőhely, az az ültetvény, az a művelési mód és az a borászati technológia ahol a kézi és a gépi szüretelés közötti különbség nem érezhető.

A gépi szüreteléssel nem az a probléma, hogy a gonosz masina az ürdüngtől való lenne, hanem az, hogy a használatának vannak előfeltételei.

Például nálunk a legjobb területen levő bakműveléses szőlőben majdnem olyan hatékonyan szüretelne egy ilyen kombájn mint egy T72-es.

takács bálint - zsebtévé 2010.10.20. 22:59:17

@Tóth Ferenc, @BZoltan: Kevés tapasztalatom van gazdaságilag ilyen kérdésekben.
Idén, (most hogy már szabad) szinte mindenből lekvárt főztem, ami csak erjedni képes.
Amit gázra költöttem volna, azt inkább egy barátomnak fizettem ki, aki naphosszat fát aprított és tömte a kályhát. Jóval több munkánkba került.
Lehet, hogy a lekváré nem, de a szám íze viszont sokkal jobb.
Több hasonló példám lenne. Azokról sem tudom, melyik mennyire gazdaságos.

tb - zstv

orient 2010.10.21. 15:11:13

Érdekes a téma. Régóta kutattam utána, és sikerült végigolvasnom a kommentek többségét. (nem volt rövid)

Én nem vagyok szakértő csak egy átlag borivó, nem is a szakértő fajtából.

Az én fajtámat kéne elérje a magyar bortermelés.

Én megengedhetem magamnak, hogy hetente párszor borozzak egyet a jobb, drágább fajtákból. Ritkán ittunk csak itthon akkor is az 1000 ft alatti kategóriából, közértből.

Aztán Franciaországban voltam egy ideig. Ott orrba szájba mentek a JÓ borok, és rákaptam. Hoztam is haza jó pár üveggel majd mikor elfogytak, elkezdtem nézegetni a magyar piacot. Most már csak itthoni borokat iszok olyan 2000-6000 ft-s kategóriából. Nagyon tetszik jó pár pincészet és termékeik. Pár barátomat is rávettem, azóta ők is boroznak a jobb fajtákból. Munkahelyen beszéltem róla, és az én rétegemből, 10 emberből-9 semmit sem tud a magyar borokról. Persze hallottak Tokajiról, Villányról, Egri bikavérről, de náluk ez abban merül ki, hogy elmennek a boltba mint én régen és alkalmanként megvesznek egy ilyet 900ft-ért. Sokan nem jönnek rá mekkora a különbség egy alsó és felsőbb kategóriás villányi bor között, mert nem is próbálják és nem is lehet kapni átlag boltokban. Aztán mikor én is elkezdtem venni a drágábbakat jöttem rá milyen finom is borozni egyet egy hétvégi vacsoránál, mennyivel emeli a hangulatát...stb. Azért lenne itthon potenciál, csak az én egyszerű rétegemet kéne elkapni aki meg is teheti, hogy megvegye ezeket a borokat.

Remélem a borászat sokat fog javulni itthon, én mindenképpen lelkesen támogatom és veszem, reklámozom amennyire lehet, de hát én sokakhoz nem jutok el. Viszont ezért lehetne valamit tenni a jövőben.

marvin__42 2010.10.22. 09:14:27

@orient: Jó ilyet olvasni, csak így tovább! Én is hasonló cipőben járok, csak árkategóriában sajnos lejjebb :-)
És igen, tényleg a mi fajtánkat kéne elérjék a jó magyar borok.